Írók költők az iskoláról és a városról - Kovácsy József: Jedlik Ányos emlékére
Tartalomjegyzék
/Jedlik Ányos emlékére/
Vannak mérföldkövek az életben miket a sors margójára jegyez,- vannak pillanatok mik maradnak; mikhez a történelem kegyes. A fényt azt mindig glóriák adják, hogy betöltsék az adott szerepet- a "felsőbbség" az Istenadta lény mi égővé teszi a szellemet és lángolni tud akaratlanul beragyogva a múltat és jelent, mi felrázza a kishitűeket s maga fölé szivárványt teremt! |
Ez az intézet Neved viseli bátran tükrözve meglátásaid, akárhol élünk is e világon érezzük súlyod és áldásaid! Nem vagyunk alábbvalók senkinél, kimagaslunk más nemzetek fölött ránktestálva hazaszereteted; szolgálva hazánkat mindenelőtt! Mindnyájan meghajlunk Előtted nekünk áldozva egy évszázadot, örökségünknél mi lehet szentebb mint a gyökér, ami hazát adott! |
Vannak pólusok mik vonzzák egymást; napok, éjek, korszakok, századok- Vannak emberek, kik másért élnek azok igazak, hallhatatlanok!- Mily szerencsés az, ki nevében él, ki szárnya alatt a jövőt ássa Megvalósítva nagy magyar álmát, benne célja tükörképét látva! Jedlik Ányos, te voltál önképünk, kinek nevét őrzik e kőfalak- kik igyekszünk utad egyként járni, minél nem lehet szentebb feladat! |
Egy óriásra tekintünk ma fel a tudomány rejtett tégelyéből, mihez Te adtál inspirációt, sugallatot és hitet az Égből! Jússunként álljuk kijelölt posztunk, folytatva munkád jövőbe nézve, magasan hordva honunk zászlaját, a technika és fajtánk nevében! Legyen ez az ünnep szentelt nekünk, maradjon hited lelkünkbe vésve,- Jedlik Ányos, köszönjük Nevedet; iskolánk, hazánk dicsőségére! |
Jegyzet:
Kovácsy József még a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai jogelődjében, a Fa- és Fémipari Szakiskolában végzett. A II. világháború után az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.
Ezt a költeményt az iskola alapításának 100. évfordulójára, és Jedlik Ányos születésének bicentenáriumára írta.