Nyílt napok:

2017. november 14. (kedd) 15:00 óra

2017. november 16. (csütörtök) 15:00 óra

Gazdag programmal, az iskola bemutatásával várunk minden érdeklődőt!

A+ A A-

Nyugdíjas kollégák

Kóbor Jószef

……„JEDLIK”-ből a „JEDLIK”-be………..

Kóbor JózsefTisztelt Olvasóm! A fenti címmel nem „helyben járás”-t, hanem a ”helyben maradás”-t kívánom érzékeltetni.

Honlapunk ezen részén olyan Kollégáim írásaihoz társulok, akikkel együtt alakítottuk szeretett iskolánk történelmét.

Kóbor József mérnöktanár vagyok.

1961-ben lettem a „Jedlik Ányos Gépipari Technikum” diákja és maradtam örökös „jedlikes”. Az aktív tanári munkát 2007-ben a „Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és Kollégium” egyik nyugdíjas tanáraként fejeztem be.

A két évszám és a név- változás között sok minden történt.

1965 nyarán nagy örömmel olvastam a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem értesítését: szeptembertől ott tanulhatok! A technikusi oklevél birtokában előtte esztergályosnak jelentkeztem a győri Célgépgyárba, ahol Hegedüs Tibor egykori általános iskolai osztálytársamtól, mint gyakorlott esztergályostól nagyon sok segítséget kaptam.

1970-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szerszámgépész – az utóbbi időkben géptervező – szakján végeztem. Az akkori idők automatizálási ismereteit már tanultuk, ezek később is érdekeltek.

Féléves katonaság után a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár Gépfejlesztési Osztályán szerkesztőként, majd a Gépipari és Finommechanikai Vállalatnál tervezőként dolgoztam. Itt munkatársak voltunk Neiger Róberttel, akivel iskolámban évek múltán kollégák lettünk. Mindkét cég a viszonylag kis méretű volt, így tervezés és a gyártás szorosan kapcsolódott. Az idősebb szakiktól szakmai fortélyokat leshettem el és a sokirányú mérnöki munkák során széleskörű ismereteket szereztem, amelyeket oktatói tevékenységemben használhattam.

1976-ban kerültem a „Jedlik”-be, ahol Nagy Péter újonnan kinevezett igazgatónktól a „Szerszámgépek” tantárgy tanítását átvehettem. Komoly „kihívás” volt, mert a tantárgyi ismereteken túl példaértékű nevelési, oktatási és szemléltetési módszerek folytonosságát is elvárták elismert műszaki Kollégáim, akik közül néhányuk tanárom is volt. Munkámat megkönnyítette az elméleti és gyakorlati műszaki közösség segítőkészsége.

Néhány év múlva oktathattam a Budapesti Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola győri kihelyezett tagozatán és a felnőttképző esti tagozaton is. Változatos módszereket kellett alkalmazni, mert a felnőttek nagyon tudtak kérdezni!

1980-ban mérnöktanári képesítést szereztem a Budapesti Műszaki Egyetemen. Elvárás is volt és a pedagógia elmélete sok tapasztalatomat megerősítette vagy éppen elgondolkoztatott.

Gyerekkorom egyik hobbyja fotózás volt. A megyei szinten is elismert iskolai fotókörünkben a laborálás furfangjaival és a színes diafilmhívás technikájával ismerkedtem meg. Finta Zoltán barátommal és lelkes tagjainkkal – közülük ma már kollégám Ponty Viktor és Szabó Zoltán – a szakmai diaképek százait készítettük.

Iskolánk – élén az iskolavezetéssel - országosan ismert volt innovatív gondolkodásmódjáról. Aktív résztvevői voltunk és lehettem a szakmunkáscélú szakközépiskolai, a nagy előrelépést jelentő gépszerkesztő és a gépipari-számítástechnikai szakok elméleti tananyagterveinek kidolgozásában. Az utóbbi szak lehetőséget adott a korszerű irányítástechnikai modulok bevezetésének. Nagyszerű labor- és eszközfejlesztéseket valósíthattunk meg, amelyek közül az elektropneumatika és a PLC technika oktatásában volt szerepem.

Minden iskola „jó” hírnevének megszerzésében diákjainak tudása és eredményeik az egyik építőelem. A tanulmányi versenyekre régebben és ma is a tantestület úgy motiválja és készíti tanulóinkat, hogy országos elismertséget szereznek az intézménynek. A versenyek szervező és felkészítő munkáit végezve szakmailag és emberileg olyan nagyszerű tanulókat ismerhettem meg, akik napjainkban szakterületükön sikeresek. A versenyek izgalma és különösen az eredményhirdetések hangulata – ahol az első helyezések elérése éveken keresztül „jedlikes” sajátosság volt – az egykori versenyzők életének is fényes napjai közé számítanak.

2002-ben lehetőség adódott a külföldi szakmai kapcsolatok kialakítására. A sindelfingeni Gottlieb-Daimler Fachschule egyik partnereként kezdetben az automatika , majd a Catia grafikus tervezőprogrammal a projektmunkákat irányítottam. A szervező tevékenységeket magára vállaló Pesztenlehrer Zsolt barátommal az évek során közel 40 tanulóval letettük névjegyjegyünket Németországban is.

2000-től a Széchenyi István Főiskolán, ma már Egyetemen minden félévben óraadóként különböző gépészeti jellegű tantárgyat oktatok. Örömmel tapasztalom, hogy egykori diákjaink többsége jó alapokkal érkezve tisztes eredménnyel végez és munkahelyeiken elismert szakemberek.

10 éven keresztül szakszervezeti titkár voltam. A „hivatalos” tevékenységeken túl bizalmi társaimmal emlékezetes dolgozói kirándulásokat és hangulatos farsangi összejöveteleket szerveztünk. Nem leértékelve más közösségek farsangi műsorát, emlékezetes volt Horváth Feri – azaz „Öcsi bácsi” - vezetésével a „műszakiak” több (=három) lábon menetelése………..felismertük napjaink szükségét?!

Minden évben osztályfőnök voltam, mert a tanulókkal a személyes kapcsolatokat rendkívűl fontosnak tartom ma is. A tíz végzett osztályom tanulóival , majd a szintén nálunk tanuló gyerekeikkel sokirányú a kapcsolatom, öröm velük találkozni.

Rajtam kívűl több egykori tanítványomban is „jedlikes szív” dobog, akik ma már az iskola tanárai: Káldyné Nagy Viktória, Bólya Gábor, Kalmár Péter, Módos Gábor, Ponty Viktor, Szabó Zoltán, Tihanyi György, Vincze Flórián.

Oktató és nevelő munkámért több elismerést és kitüntetést kaptam. Nyugdíjba vonuláskor „JEDLIK” emlékgyűrű „aranyozta” be aktív tevékenységem.

Visszaemlékezésemben csak főbb tevékenységeket vettem sorra. Ahogy az elején írtam, sok minden történt 1976 – 2007 között!

Családom – feleségem és három lányom – megértő volt az időnkénti „hosszú napok” idején, tudták a munkám egyben a hobbym is.

Az „ISKOLA”-tól lélekben soha nem fogok elszakadni, az esetleges óraadási lehetőségek más jellegű kapcsolatot jelentenek. Büszkén vallom magam egy nagyszerű közösség tagjának!

Befejezésül egy többször igazolt tapasztalásom:

„…a környezetünkben élők többsége volt, ma vagy a jövőben lesz JEDLIK-es”

2013. június Kóbor József

Hírek, információk

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS

2017.05.24

Tisztelt Jelentkező!

Bővebben...

Érettségi utáni képzések (nappali tagoza…

2017.02.23

A Győri Műszaki SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma...

Bővebben...

 

moodle
Jedlik Oktatási Portál

Következő események

A 2017-ban beiskolázásra kerülő tanulók
2021-BEN ÉRETTSÉGIZNEK,
2022-BAN SZAKMAI VÉGZETTSÉGET SZEREZNEK

Szükségük lesz-e reál- és humán műveltségre?
Szükségük lesz-e biztonságos továbbtanulási lehetőségre?
Szükségük lesz-e idegen nyelven beszélni?
Szükségük lesz-e használható szakmai ismeretre?
Kell-e majd szakmájukban korszerű eszközöket használni?

Ha a válaszuk IGEN -->
2017. november 21. Kedd
Olivér
A Nap kel 07:04-kor,
nyugszik 16:09-kor.
Holnap
Cecília
napja lesz.

A 2017/2018-OS TANÉVBEN
A GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
INTÉZMÉNYEIBEN
INDÍTANI KÍVÁNT
INGYENES 
FELNŐTTOKTATÁSI
SZAKKÉPZÉSEK

Letöltés (.xlxs) -->

 

Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. és II.
képzésre a 2017/2018. tanévben

Bővebben-->

Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája

Letöltés (.pdf) -->

 

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.