Nyílt napok:

2017. november 14. (kedd) 15:00 óra

2017. november 16. (csütörtök) 15:00 óra

Gazdag programmal, az iskola bemutatásával várunk minden érdeklődőt!

A+ A A-

Az iskola története

 

Textilipari szakképzés az iskola falai között

A magyar textilipari oktatás fejlődését Trianon megállította. Elvesztettük a Késmárki Állami Szövőipari Szakiskolát és a Nagydisznódi Államilag Segélyezett Gyapjúszövőipari Szakiskolát.

A megmaradt kis területű Magyarországon a XX. század elején gomba módra szaporodtak a textilipari vállalatok. Ezek mindegyike külföldi érdekeltségű volt. A vállalatok vezetői között elvétve akadt magyar. A két iskola leválásával pedig egyáltalán nem volt Magyarországon textilipari oktatást folytató intézmény.

Erre az időszakra így emlékezik Dr. Göblyös Mihály:

"Első munkahelyemen, az Első Magyar Gyapjúmosó és Finomposztó Gyárban bosszantó volt, hogy műszaki beosztásban csak német, szudétanémet és cseh szakemberek dolgoztak, és kedvükért a vállalat egész nyelve, levelezése német volt. Ilyen gyári viszonyok indítottak arra, hogy a Textilipar című lapban cikket írjak arról, hogy a dekonjunktúrában is jól prosperáló textiliparban műszaki munkakörben hazai műszaki csak mintegy 1%-ban van foglalkoztatva. A cikknek kettős hatása volt. Egyrészt a Textilgyárosok Országos Egyesülete fekete listára helyeztetett, mert a külföldi műszakiak alkalmaztatásának esélyeit rontottam. Másrészt az illetékes (kereskedelmi) minisztérium iparoktatási osztálya megértette az ügy fontosságát. Tulajdonképpen így kerültem én az iparoktatásba."

Győr sok üzemből álló textilközponttá alakult, melynek következtében 1923-ban a Keresztény Szocialista Szakszervezet tanfolyamot szervezett és indított. 1927-ben a tanfolyamok szervezését a győri Fém- és Faipari Szakiskola igazgatója, Aknaszlatinai György Ede vette át, és kétéves szövőipari szaktanfolyamot indított. A tanfolyamon hetenként ötször két órában folyt oktatás este 7-9, vasárnap pedig 8-13 óráig. A tanfolyam tantárgyai első évben: szerkezettan, kötéstan, anyagtan, szövetelemzés, számtan, mértan. Második évben: szerkezettan, kötéstan, anyagtan, szövetelemzés, üzleti levelezés, szakszámtan.

Győrött, 1933-ban az összes üzemi dolgozó 69,5%-a működött textilüzemben. A Dunántúl ipari gócpontja eddig is Győr volt, természetes, hogy a környék textilipari alkalmazottainak kiképzését szolgáló intézményt is Győrött helyezték el - mondta 1938-ban Göblyös Mihály, a textilipari szakiskola alapítója.

Nagyon időszerűvé vált a textilipari szakiskola megszervezése. A kereskedelemügyi miniszter a győri Fa- és Fémipari szakiskola faipari tagozatát áthelyezte Budapestre és a 61706/1933. sz.kereskedelemügyi miniszteri rendelettel a hároméves textilipari szakiskola működése megindult. A kétéves tanfolyam mellett érettségizettek számára egyéves textilipari szaktanfolyamot szerveztek.

A Győri Hírlap 1934. június 12-i számában olvashatjuk:

 

"Mióta a győri textilipari iskola működik, egyre fogy a külföldi szakmunkások száma. Nagy érdeklődés, még nagyobb eredmények. Ha az oktatás fejlesztése máris ilyen eredményeket mutat, mint amilyent itt láttunk, akkor nem merész a jóslat, hogy Győr a textilipar egyik központja lesz… Örülhetünk, hogy Győr városának ilyen nagy fontosságú intézménye van."

Dr. Göblyös Mihály így emlékezik az iskola indítására:

"A tanfolyamokon szerzett bőséges tapasztalatokat ügyesen használtuk fel a textilipari szakiskola megalapozásánál. Ismertük a kívánságokat, tudtuk, hogy mi az az irány, amit a gyakorlati élet az iskolától megkíván. Ezek figyelembevételével állapítottuk meg tantervünket, műhelyi munkamenetünket. A gyakorlati cél érdekében történt minden, a gépek felállítása, a géppark gyarapítása, stb.
Anyagi, de leginkább erkölcsi támogatás nélkül a győri iskola nem érhette volna el a legnagyobb fokú lelkesedés mellett sem gyakorlati célját. De az iskola alapításának gondolata megértésre talált elsősorban Győr város vezetőségénél, aki ötévi időtartamra 35 000,- P. segélyt szavaztatott meg a törvényhatósággal, amit az intézet kizárólag a gépállomány gyarapítására fordít. Hasonlóan, mint a pesti iskolánál, úgy a győrinél is a Textilgyárosok Országos Egyesülete a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatást mutatott, s az általa adományozott öt gyapjúgép és a hozzá szükséges szász rendszerű felvetővel a mai gyapjúosztályunk alapjait rakhattuk le. Ezenkívül pedig erkölcsi súlyával minden kérelmünket a leghathatósabban támogatta."

A győri iskola felépítése megmozgatta a dunántúli gyárakat is, s így azok illusztris vezetői közvetlenül vagy közvetve gépekkel, vagy közbenjárásokkal a legkészségesebben támogattak minden törekvésünket.

Ilyen mozgalmas életnek eredménye, hogy a győri iskola vezetősége rövid négy év alatt olyan iskolai alapot rakhatott le, melyre nyugodtan lehet alapozni, s a természetes fejlődés útja, s jövője biztosítva van.

Nagymértékben segítette az iskola indulását, hogy hasonló célú és rendeltetésű külföldi textiliskolákat, textilgyárakat kereshettek fel a mérnöktanárok. Ezek az iskolák, pl: Brünn, Reichenberg (Liberec), Aachen, Gréfen, Lyon. Így, az eddig külföldre kényszerült ifjúságunkat hazai talajon és szellemben, de a külföldiek színvonalán itthon lehetett oktatni, nevelni.

Ezeket a tapasztalatokat és a hazai ipari szakoktatás rendszerét alapul véve, állt össze az óraterv, a tanterv, a műhelyi oktatás rendje. Ennek alapján délelőtt 8-11-ig elméleti, délután 2-6-ig tanműhelyi gyakorlati oktatás volt.

A szakiskola tantárgyai a 3. évfolyamon:

Közismereti tárgyak: Szakmai elmélet:
  hittan (I-III.) anyagtan (I-II.)
  magyar (I-III.) fonástechnológia (I-II.)
  számtan (I-III.) kéziszövés (I.)
  mértani és ábrázolási rajz (I.) gépiszövés (I.)
  egészségtan (I.) gépiszövés technológiája (II-III.)
  német (I-III.) kötéstan és szövetelemzés (I-III.)
  szabadkézi rajz (II.) gépelemek és géprajz (I-III.)
  testgyakorlás (I-III.) leíró géptan (III.)
    könyvvitel, költségvetéstan (III.)
       

Műhelygyakorlat minden évfolyamon 16 óra.

10

 

A tanulók 5,- P.-ért vásárolhattak maguknak tankönyvet. Dr. Göblyös Mihály gépészmérnök és Ratzek István textiltechnológus állította össze a tankönyvet. Ez a tankönyv nem tartalmazott szemléltető ábrákat, gépvázlatokat, a diákoknak kellett azokat elkészíteni. A tanulók kötéstanból készítettek olyan tablókat, amelyeken különböző szövetek kötésrajzát dolgozták fel.

Az iskola tanulója az lehetett, aki valamely közép- vagy polgári iskola IV. osztályát sikerrel elvégezte és orvosi bizonyítványa volt arról, hogy ép, egészséges, ipari pályára alkalmas. Ha valaki ennek ugyan megfelelt, de egy vagy több évet kihagyva akart az iskolába menni, hatósági erkölcsi bizonyítványt kellett bemutatnia. A tandíj és egyéb díjak összege 38,- P. A záróvizsgán külön értékelték a közismereti és szakmai elméleti tárgyakat, külön a műhelygyakorlatot. A szakiskola elvégzése után végbizonyítvány járt. A végbizonyítvány a takács (kéziszövő) és a gépiszövő iparban munkakönyv, ill. félévi szakirányú gyakorlat igazolása után iparigazolvány váltására, valamint mestervizsgára bocsátásra jogosított. A fiatalok elméleti és gyakorlati képzése alapján, mindannyian el tudtak helyezkedni megfelelő munkakörben és megfelelő fizetéssel.

A szakiskola a tanfolyamokat továbbra is folyamatosan szervezte. Nemcsak Győrött, hanem Sopronban, Szombathelyen és Pápán is.
Dr. Göblyös Mihály a Magyar Textiltechnológusok Egyesületének 1938. február 24-én A magyar textiliparoktatás fejlődése és új útjai című előadásában az oktatás fejlődésének irányáról a következőket mondta:

 

"Az illetékes hely már többször odanyilatkozott, hogy a mai felső- és szakiskolákat - reméljük a textiliskolákat is - valamilyen egyesített formában, műszaki középiskolákká fejlesztik át.
Ez az új iskolatípus ipari érettségit ad, tehát - szerény véleményem szerint - az újrendszerű, felállítandó középfokú textiliskola is négyéves időtartama alatt, az ipari érettségi kritériumát kimerítő, általános textilipari szakintelligenciát adhat, hogy speciális osztályokkal rendelkezne.
Tehát az új textiliskola középfokú legyen, a textilipar minden ágát magában felölelő szaktárgyakkal és tanműhellyel".

Dr. Göblyös Mihály gondolatait tükrözi az 1938. évi XIII. törvénycikk, melynek rendelkezései szerint először a felső ipariskolák, majd az ipari szakiskolák ipari középiskolává alakulhattak.

Az első ipari középiskolák megszervezését a meglévő iskolákban nem egyszerre bonyolították le. A győri szakiskola 1949-ben különvált a fémipari - közben középfokú iskolává vált - intézménytől, és jelenlegi helyén (Győr, Újkapu u. 2-4.) folytatta működését, 20. sz. Ipari Gimnázium, textilipari tagozat néven.

A kiváló oktatók Bittner Ferenc, Fátay Ferenc, Dr. Göblyös Mihály, Dr. Horváth Árpád, Juranits István, Kovács József, Kölcze Ferenc, Újvári Iván életműve, emberi magatartása például szolgált a textiles fiataloknak. Eredményes munkájuk során lett Győr város Nyugat-Dunántúl és az ország textilipari központja.

Némethné Hajba Terézia
a Rejtő Sándor Textilipari
Szakközépiskola igazgatója

Irodalom

1. A Győri Állami Jedlik Ányos Gépipari Középiskola és Textilipari Szakközépiskola évkönyve az 1946-47. évtől
2. A Győri Magyar Királyi Állami Fém- és Textilipari Szakiskola értesítői 1933-34., 1934-35., 1935-36., 1936-37., 1937-38., 1938-39., 1939-40. iskolai évekről
3. A Győri Magyar Királyi Állami Jedlik Ányos Gépipari Középiskola és Magyar Királyi Állami Textilipari Szakiskola Évkönyvei az 1941-42., 1942-43., 1943-44. iskolai évről
4. Dr. Göblyös Mihály: a magyar textiliparoktatás fejlődése és új útjai (előadás) 1938.
5. Dr. Göblyös Mihály: Tanulmányúti beszámoló (előadás) 1938.
6. Dr. Göblyös Mihály életútja c. pályázat (1986. Kisfaludy Napok)
7. Grábics Frigyes: Ipar és oktatás, textilipar és textiloktatás kezdetei Győrött

Hírek, információk

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS

2017.05.24

Tisztelt Jelentkező!

Bővebben...

Érettségi utáni képzések (nappali tagoza…

2017.02.23

A Győri Műszaki SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma...

Bővebben...

 

moodle
Jedlik Oktatási Portál

Következő események

A 2017-ban beiskolázásra kerülő tanulók
2021-BEN ÉRETTSÉGIZNEK,
2022-BAN SZAKMAI VÉGZETTSÉGET SZEREZNEK

Szükségük lesz-e reál- és humán műveltségre?
Szükségük lesz-e biztonságos továbbtanulási lehetőségre?
Szükségük lesz-e idegen nyelven beszélni?
Szükségük lesz-e használható szakmai ismeretre?
Kell-e majd szakmájukban korszerű eszközöket használni?

Ha a válaszuk IGEN -->
2017. november 25. Szombat
Katalin, Katinka, Katrin
A Nap kel 07:10-kor,
nyugszik 16:05-kor.
Holnap
Virág
napja lesz.

A 2017/2018-OS TANÉVBEN
A GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
INTÉZMÉNYEIBEN
INDÍTANI KÍVÁNT
INGYENES 
FELNŐTTOKTATÁSI
SZAKKÉPZÉSEK

Letöltés (.xlxs) -->

 

Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. és II.
képzésre a 2017/2018. tanévben

Bővebben-->

Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája

Letöltés (.pdf) -->

 

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.