Nyílt napok:

2017. november 14. (kedd) 15:00 óra

2017. november 16. (csütörtök) 15:00 óra

Gazdag programmal, az iskola bemutatásával várunk minden érdeklődőt!

A+ A A-

Az iskola névadója

Jedlik Ányos


 

A Csallóköz keleti peremén, a Vág folyó bal partján Komáromtól 35 km-re északra van egy kis falu, Szímő, szlovák nevén Zemné. Itt született Jedlik István, aki a bencés rendben az Ányos nevet kapta.

A települést már az Árpád-korban említi egy oklevél. Az 1113-ban kelt irat Zemej néven nevezi a falut. Léte azóta folyamatos - bár helye a Vág áradásai miatt többször változott. Megnevezései: 1249-ben Zemay, az 1500-as években Zimew, 1773-ban Szimó, 1786-ban Simő, 1683-ban Szémő. Fényes Elek 1851-ben kiadott - a korábbi viszonyokat megörökítő -Magyarország geographiai szótára III. kötetében Szemő és Szimő névvel illeti. A győri belvárosi plébánia halotti anyakönyve is Szémő szóalakkal nevezi meg Jedlik szülőhelyét, ahogy a Czuczor-Fogarasi-szótár is.

A középkorban a község és határa az esztergomi érsekség birtoka volt. Területe a Széchenyi György érsek által 1693-ban adományozott Gugh pusztával együtt 4685 holdat tett ki. Fényes Elek megjegyzi: "Az esztergomi érseknek itt semmi majorsági birtoka nincs.... emiatt a lakosok földeiket szerfelett feldarabolva bírják, s az egész helységben 3 egész telkesnél több nem találtatik. /Jedlik Ányos szülei negyedtelkes jobbágyok voltak./ A határ tehát nagyon tagolt volt. A dűlők közül kettőben is megőrződött a Jedlik család neve: Jedlik-Barócs, Jedlik-Tormol.

A földterület alig 1/4-e volt szántó. A többi legelő, kaszáló, nádas, erdő-füzes.

Miből és hogyan élhetett a falu lakossága Jedlik István születése idején?

Az 1700-as évek végén a népesség alig haladta meg az 1000 főt. /Lakosainak száma ma 2238, ennek 70 %-a magyar nemzetiségű./ Az 1800. évi összeírás számszerű pontossággal tájékoztat a lakosság megélhetési forrásairól: "Ezen helység teljes határa síkon fekszik. A mezőgazdaságot nem nagy haszonnal gyakorolják itt, mivel rozsból egy pozsonyi mérő vetés csupán négy pozsonyi mérőt ad. Egy pozsonyi mérő rozs 75 fontot nyom. A jobbágyok semmiféle kereskedést nem űznek, hanem mezőgazdaságból élnek, valamint állattenyésztésből, valamint kerti vetemények - tudniillik káposzta- és vöröshagyma-termesztésből. A községnek fűzfaerdejei vannak és van cserjése. Ezen helység területén semmiféle irtvány nem létezik. Ez a község el van látva elegendő legelővel, amelyen 382 ló, 178 ökör és 250 tehén, ezenkívül a plébános 2 lova és 10 tehene, az iskolamesternek, úgyis mint jegyzőnek 2 lova és 6 tehene, az egyházfinak 2 tehene, a kocsmárosnak 2 tehene, a mészáros 2 lova és 10 marhája, valamint a kovács 2 tehene elegendőképpen legelhet. Ebben a határban semmiféle szőlőhegy nincsen.....

A helység határának a termőföldje jó... A jobbágyok termékeiket Komáromban és Érsekújváron... adhatják el."

jsz1

Az összeírás két vízimalmot is említ. Szímő alatt 1938-ig működött egy hajómalom.

A Vág folyó halban is gazdag volt.

A külvilággal való kapcsolatot nemcsak a komáromi és érsekújvári piac révén tartották a világgal, hanem a Vág folyón fát leúsztató tót tutajosok révén is, akik rendszerint kikötöttek, rakományuk egy részét eladták.

A Vág szabályozatlansága miatt gyakori volt az árvíz. /A védőgát 1891-ben készült el./ Nemcsak a természet erőivel kellett megküzdenie a népnek, hanem a Magyarországot sújtó történelmi viharokkal is. A túlélés népi módját, a ravaszságot mutatja be a török időket idéző anekdota: az érsekújvári uzsorás töröktől hitelt felvevő paraszt Kapacsali Macsali nevet íratott fel - "vagyis kapával ma csallak meg" beszélő nevet - hogy majd a kölcsönt visszakövetelő török ne találja meg.

A létküzdelem a szorgalmat, a munkaszeretetet, a kitartást erősítette a falu lakóiban, a családokban. Ezt vitte magával Jedlik is örökségként.

Mint az előzőkből kiderül, földművelő és állattenyésztő nép lakta a települést. Szímő anyagi, szellemi és lelki önellátásra berendezkedett falu volt. A plébános a lelkeket szolgálta, az iskolamester a szellemi táplálékot nyújtotta, s egyben a közigazgatási feladatokat is ellátta, a kovács a szerszámokat javította és a lovakat patkolta, a kocsmáros és a mészáros az ellátást szolgálta. Gabonájukat a helyi malmokban őrlették, egyéb szükségleteiket Komáromban és Érsekújváron szerezték be.
A lakóházakat helyben föllelhető anyagokból építették: a vázat alkotó gerendák közét fűzvesszővel fonták be, aztán sárral betapasztották. Az épületeket zsúp fedte. Jedlik Ányos születése idején kezdett elterjedni a vályogházak építése; ezeket szintén helyi anyaggal, náddal fedték.

Milyen lehetett Jedlik Ányos szülőháza?

A házat lebontották, de a helyi kiállításon van róla egy 1913-ban készült fotó. Az épület hosszan nyúlt hátrafelé az udvaron. Homlokzata egy vagy kétablakos lehetett, talán olyan, mint a később építettek valamelyikéé.

jsz2
Itt született, itt élt Jedlik István.

 

ak

 

10.

Stephanus Franciscus Jedlik
Rosa Szabó
/szülei/

Michael Szabó
Juliana Kiss
/keresztszülők/

Jedlik keresztelőjének bevezetése a szímői anyakönyvben

Szülőhelyén kezdte iskoláit. Ferenczy Viktor idézi Jedlik harmadik személyben írt önéletrajzából: "A tudományoknak első elemeit 1808-tól 1910-ig terjedő három esztendőnek telén szülőfalujában végezte; ugyanezen évek nyarán pedig örült a lovaknak, kutyáknak és a rétek napsütötte pázsitjának. "

Aztán Nagyszombatba vitték, s járta a maga útját tovább. A szünidőket otthon töltötte, de később egyre ritkábban látogatott haza. Az 1848-as forró napokban, amikor az egyetemi ifjúság nem járt előadásokra, a rendet és fegyelmet szerető Jedlik professzor ellen fordult, Szímőn élő bátyja hívta haza, mert otthon "csendes és tiszta"életmódra számíthatott. Jedlik kitartott, sőt, 1848 nyarán nemzetőrnek állt. Kapcsolata az otthoniakkal nem szakadt meg. Amikor a 80-as években Szímő leégett, s a termést árvíz vitte el, Jedlik anyagi támogatást nyújtott a rokonoknak. Unokatestvéreit a továbbtanulásban támogatta.

Miként őrzi és ápolja a falu Jedlik Ányos emlékét ma?

Az iskola falán szlovák és magyar nyelvű felirat örökíti meg a falu híres szülöttjének nevét. 1993-ban a templom előtt szobrot emeltek tiszteletére, Lipcsey György szobrászművész alkotását. Iskolánk képviseltette magát az ünnepségen. A képek ekkor készültek.

Középen dr. Sárosteleky Schauer Gyula, Jedlik Ányos testvérének, Jedlik Gábornak a leszármazottja. Az 1993-as szimői baráti beszélgetésen ismerkedtünk meg vele.

Jedlik Ányos életútját kiállítás mutatja be a plébánián.

Szímő önkormányzata és lakossága tiszteli és ápolja tudós fiának emlékét. Sokat tett ezért Morvai István polgármester, az ő munkáját folytatja utóda, Bób János. Elismerés és köszönet nekik. Szeretnénk, ha Győrből, Magyarországról egyre többen látogatnák meg ezt a kis falut. Érdemes rá.


Baksa Péter

Irodalom:

  • Ferenczy Viktor: Jedlik Ányos Magyar Néprajzi Társaság, Komárom, 1993.A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Katolikus Czuczor Gergely Gimnáziumának Értesítője- 1935-1939.
  • Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára III. kötet, 1851. Reprint, 1984
  • Magyarország vármegyéi és városai. Komárom megye Szerk.: Borovszky Samu Budapest, Országos Monográfiai Társaság 1907
  • Szapu Magda: Életmódvizsgálatok a Vág völgyében. Szímő Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, Komárom, 1993.

 


 

A reformkor kulturális nyitánya a XIX. század első felében zajló nyelvújítási mozgalom volt. Vörösmarty már a megújult magyar nyelvet emelte szépírói szférába.

Az 1830-as években megkezdődött a szaktudományok nyelvének magyarosítása is. Nagy lendületet adott e munkálkodásnak az 1844-es, a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánító törvény. Jedlik Ányos ekkor már a pesti egyetemen tanított. Az 1845-46. tanév megnyitóján magyarul köszöntötte tanítványait:

"Szeretett Hallgatóim! Legelőször is honi nyelven szólítom Önöket, hogy e gyűlhelyükön is otthonosan érezhessék magukat, és éldelhessék azon örömöt, melyet minden honát szerető magyarnak éreznie kell. Már nem elégséges csak születési hely tekintetéből magát magyarnak vallani, hanem nyelv tekintetéből is történendő magyarosítás a jelenkor szelleme által kérlelhetetlenül szorgalmaztatik…"

Jedlikben azonban nemcsak a hazafi szólalt meg, hanem a pedagógus is. Szükségesnek tartott egy átmenetet, vagyis bizonyos tantárgyi órákat továbbra is latinul kell tartani, ui. a hallgatók egy részének "alkalom hiányzott a magyar nyelvveli megbarátkozásra", s kialakulatlan a magyar szaknyelv, hiányoznak a műszavak.

"A nyelv tekintetéből történendő magyarosítás" a tudomány embereit is kötelezte. Czuczor Gergely és Fogarasi János megbízást kapott az akadémiai nagyszótár összeállítására; magyar nyelvtanok születtek, egyre bővült azoknak a tantárgyaknak a köre, amelyeket magyarul adtak elő. Az 1840-es években egymás után jelentek meg a műszótárak: 1845-47-ben Kováts Mihály Háromnyelvű műszótára, 1847-ben Bugát Pál Természettudományi szóhalmaza.

A levert szabadságharc után azonban általános törekvéssé vált a németesítés, a birodalmi nyelv kiterjesztése. Jedlik Ányos e szándékkal szemben 1849. október 28-án kelt véleménynyilvánításában a következőképpen foglalt állást: "…minden ember azon nyelv segítségével tehet a tudományokban előmenetelt, a mellyikben leginkább jártas… Alolírt a német, latin és magyar nyelvek közül a két utolsóban jártasabb, mivel előbb latin, utóbb magyar nyelven tarta természettani előadásait…"

A magyar nyelvű tudomány elkötelezettjeként 1850-ben anyanyelvén adta ki A természettan elemei címen tervezett könyvsorozatának első kötetét, a Súlyos testek természettanát. Nemcsak egyetemi tankönyvnek, nemcsak "hallgatói könnyebbségül" szánta, hanem az "olvasói közönség használhatásául" is. Ezért a "szövegben, igen kevés számú esetet kivéve, magyar műszavakat alkalmaz. Célja ezzel: "…magyarázás közben megbarátkozzanak velük…tehát általánosan használttá" váljanak. A megértést 384 szemléltető fametszet segíti.

Különös érzés lapozni, olvasni a könyvet, hiszen az elemek, a fizikai jelenségek megnevezése nem vált tudományos nyelvünk részévé.

Ekkor még a szaktudományokban is mindent magyarosítani akartak. Jedlik átvette az új megnevezéseket. Nem használjuk pl. az éleny /oxigén/, a köneny /hidrogén/, a széneny /szén/, a légeny /nitrogén/, a kéneny /kén/, a jegőc /kristály/, a szénéleg /széndioxid/, a körlég /levegő/, a csucsag /piramis/ szavakat. Nem mondjuk a hidrosztatikát hignyugtannak, a hidrodinamikát higmoztannak; de megértjük a csiga fizikai meghatározását: "egy tengelye körül forogható körény, melynek kerülete a reá alkalmazandó kötél végett válualakulag vagyon kivájva."

Jedlik Ányos maga is tudatában volt, hogy a magyar nyelvű terminológia nehézséget okoz a megértésben, ezért a könyv végén szótárszerűen közli a fogalmak latin, esetenként német megfelelőjét.

Hasonlóan kerüli az idegen nyelvű megnevezéseket kéziratban maradt Hőtana. Az 1847-51 között született művet 1990-ben adta ki Liszi János professzor.

Hogy a kor tudományos nyelvének magyarosításában sok logikus elem volt, hadd igazoljam e könyvből vett néhány szóval:

hévmérsék /hőmérséklet/, hévmutató /hőmérő/, jegyzőhévmutató /minimum-maximum hőmérő/, gyúpont /gyújtópont/, egyenüregű /állandó keresztmetszetű/, köbalakú /kocka alakú/, fekmentes /vízszintes /, világtér /világűr/, tűznemző /tűzgyújtó/. Álljon itt egy meghatározás is, hogy e tudományos nyelvi kísérletet szemléltessük: A meleg "az egész világon elterjedt lebegény /aether/ valamivel nagyobb hullámú rezgésének állíttatik, mint aminő a világosság származására szükséges." /világosság=fény/

Mint utaltam rá, ezek nem Jedlik Ányos szóalkotásai, hanem átvett szavak, kifejezések. Igyekezett őket a természettudományban meghonosítani.

1854-ben tagja lett annak a bizottságnak, melyet Toldy Ferenc vezetésével "az illetőknek zsinórmértékül szolgálandó magyar műnyelv kidolgozására" szerveztek. Jedlik Ányos a fizika, a kémia és a mechanika szakszavainak a felülvizsgálatában, illetve alkotásában vett részt.

Az 1858-ban megjelent Német-magyar műszótár 20 000 címszót tartalmaz. Jedlik Ányos "kidolgozott műszavak száma" c. füzetében 1 112 fizikai, 245 kémiai és 677 vegyes szót említ, amelyről véleményt mondott.

Vannak-e személyes alkotásai? A kutatók kb 200 szóról állítják, hogy Jedlik alkotta őket. Pl. a következők: dugattyú, tolattyú, eredő, összetevő, hanglebegés, hangütés, zönge, huzal, kitérés, merőleges, nyomaték, hullámtalálkozás, megfigyelés, osztógép /vonalzógép/. Ezek részeivé váltak a szaknyelvnek.

ő alkotta, de nem honosodtak meg:

ejternyő, szállernyő /ejtőernyő/, erősz, erőszet /gépész, dinamika/, lejtmérés, lejtmérő /vízmérték/, meneny /ion/, bemeneny /anód/, kimeneny /katód/, mérke /minta/, nézge /nagyító/, szorittyú /szorítócsavar/, villamfeszítő /feszültségnövelő készülék/, villamszedő /a villamosság felhalmozására szolgáló készülék/, forgony /elektromotor/, zöngmenet, zönglejtő /hangskála/.

A természettudományi szaknyelv letisztulásának gyakorlati fórumai voltak a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók gyűlései. 1841 óta rendszeresen megszervezték az ország különböző városaiban. Az előadásokat magyarul tartották. Jedlik Ányos is gyakran szerepelt kutatási témáival.

A tudományos terminológia ezeken az üléseken formálódott, ui. az alapelv az egyértelműség, az érthetőség, a világos, logikus beszéd volt. A szóalkotásbeli túlzások, szélsőségek elmaradtak, a szaktudományok nyelve fokozatosan letisztult.

Mi jellemezte Jedlik Ányos előadói stílusát és írásbeli nyelvhasználatát? Eötvös Loránd, a tanítvány szerint: "előadása a kutató tudós előadása volt, ki hallgatóihoz úgy beszél, mint tudóstársakhoz…" A hangsúly a tudóstárs szóban nem a tudóson van, hanem a társ szón, Diákjait partnernek tekintette az ismeretszerzésben. Ezt erősíti meg az idézet folytatása is: "… a kísérlet nekik nemcsak mutatványul, hanem igazi tanulásul szolgált."

Kortársai véleménye és tanulmányai is azt tükrözik, hogy világos, tiszta, áttekinhető szerkezettel építette írásbeli és szóbeli alkotásait. Fő építőelemei: a tétel megfogalmazása - a fogalom, a jelenség történelmi megjelenése, alakulása, - elemzése; jellemzői; következtetések; gyakorlati jelentősége; felhasználhatósága az emberiség javára. A téma kifejtésében gyakran él a kísérletek leírásával, rendszeresen alkalmazza a tudományos hipotézis logikai eljárását. Egyszerű, világos okfejtés, bizonyítások jellemzik előadásait.

Általában nem élt a szónoki beszéd díszeivel, virágaival; még akkor sem, amikor illett volna. 1864-ben elhangzott rektori beszéde bevezetőjében ezt meg is fogalmazta: "…előadandom a végére járt tanév alatt előfordult kisebb-nagyobb horderejű eseményeket…a nélkül…miként az ékesszóláshoz szokott tisztelt közgyűlés várakozásának megfelelhetek; élni fogok csak egyszerű elbeszélési modorral…"

Mit jelentett tehát Jedlik Ányos számára a magyar nyelv?

Az otthon-érzés biztonságát és örömét, magyar mivoltunk kifejezőjét, a tudományokban való előmenetel feltételét, a gondolkodás és kifejezés világosságát, tisztaságát és egyszerűségét. A szellem, a nyelv és nemzet hármas egységét vallotta.

Baksa Péter

Irodalom:

  • Danczi József: Jedlik Ányos mint nyelvművelő. Jövendő, 1956. szept.
  • Ferenczy Viktor: Jedlik Ányos István élete és alkotásai A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Katolikus Czuczor Gergely Gimnáziumának értesítője - 1935-1939
  • Jedlik Ányos: Hőtan. Műszaki K. Bp., 1990.
  • Jedlik Ányos István: A természettan elemei. Súlyos testek természettana. Pest, 1850. Emich Gusztáv.
  • Jeszenszky Sándor: Jedlik Ányos nyelvújító munkássága. Magyar Nyelvőr, 1993. 4. sz.
  • Nagy András: Jedlik Ányos, a tudós, tanár és nyelvújító. Irodalmi Szemle, 1975. 4. sz.

 


 

A költemények elé

Fáber Antal nem volt költő. A pozsonyi akadémián együtt tanított Jedlik Ányossal.

1772-ben született Pozsonyban. A gimnázium 4 osztályát szülővárosában végezte, aztán Pesten folytatta. Jogi tanulmányait is itt kezdte, Győrött fejezte be.

1795-től 1800. április 1-jéig a jezsuita gimnázium jogutódjában, a győri püspöki líceumban tanított, majd a nagyváradi akadémián államtörténetet oktatott. 1804-ben került a pozsonyi akadémiára, 1841-ig itt tanított egyetemes történetet és az európai államok történetét. Halálának éve ismeretlen.

Történelmi és statisztikai könyveket írt, saját könyveiből tanultak diákjai. Ortvay Tivadar a nagy tekintélyű tanárok közt tartja számon, mint Jedlik Ányost is. "Klasszikus latinságú" jelzővel illeti, nem véletlen tehát, hogy latin disztichonokban köszöntötte barátját.

Jedlik 1831 és 1840 között tanított a pozsonyi akadémián. Őszinte barátságukat bizonyítja a két költemény.

A garashoz írt elégia tréfásan szól arról a "pénzmagról", mellyel Jedlik jutalmazta barátját.

Horváth Árpád "A megkésett világhír" c. ifjúsági regényében a következőképpen idézi fel a garas történetét:

"Egyik kollégája, Fáber Antal akadémiai tanár, az örvendező társaság nagy gaudiumára kedélyesen benyúlt mély zsebébe, és tubákos szelencét húzott elő; tetejét felpattintotta és megkínálta a társaságot egy szippanattal. Jedlik, akárcsak a többiek, vett egy csipetnyi burnótot - finom dohányport -, és orrába téve, jót prüsszentett. Ez akkoriban a társaságbeli jó hangulat jele volt, kedves figyelemnek szánták, amit nem lehetett visszautasítani. Jedlik is kotorni kezdett reverendája zsebében, egy garast halászott elő, és hajlongással Fábernek nyújtotta.
- Íme, az esztendőkön át élvezett tubákszippanatért - mondta mosolyogva…"

Az örvendezés oka: Jedlik Ányos elnyerte a pesti egyetemi katedrát.

Az "Ányosomnak" c. költemény 1839-ben születhetett, amikor Jedlik kigyógyult súlyos betegségéből, a tífuszból. A tudós fizikusnak a halál torkából sikerült megmenekülnie. Idős korában szokta idézni orvosa szavait: "ha ezt a betegséget kiheveri, akkor igazán örülhet, mert nyugodt és magas életkorban lesz része. "Jedlik Ányos valóban hosszú életet élt, 95 éves korában halt meg.

Köszönöm Mayer Farkas bencés tanárnak, hogy a Pannonhalmi Főapátságban őrzött Jedlik-hagyatékból rendelkezésemre bocsátotta a kéziratot, s őszinte elismeréssel köszönöm meg Federmayer István tanár úrnak a fordítást, hiszen a költemények eredeti formájában alkotta meg a versek magyar változatát.

 

Baksa Péter

Elégia a garashoz,
melyet J.Á. barátom ígért nekem
a maga és társai által egész éven át használt tubákért

Egy garasért e dohányt szívesen küldöm neked, Ányos!
Orrlyukaidnak e por úgy hiszem ízleni fog.
Késedelem nélkül teszem ezt, hisz e rengeteg összeg
Tőkéssé alakít, mert az enyém e garas.
Hogy milyen ez? Csillog-villog, fényárja sugárzik,
Ebben a városban ritka az ekkora kincs.
Tündöklő garasom sugarával sérti szemünket,
Ekkora fényt sok időn át nehezen visel az.
Ezt, ha megkaptam, kezeimben forgatom és csak
Távolról mutatom, mert irigyelnek ezért.
És miután bemutattam, a ház mélyébe viszem be,
Hogy más kincsek közt biztosan rejtve legyen.

 


Ányosomnak

Újra egészséges vagy! Még minap ennek örültem,
Most arról dalolok, hogy miket érez e szív.

Honszeretetből, s hogy becsülést hozz arra a Rendre1,
Melynek nem pusztán tagja, de éke is vagy,
Nagy s kimerítő munkát vállaltál Te magadra,
S éjt - napot áldoztál szaktudományaidra.

Néked a féktelen ármány cselszövevénye sem ártott,
Híres vagy Te eszed s munkabírásod után.
Hírnév, megbecsülés, koszorú jár érte, ki annyit
Fáradozott, Múzsád, hidd, jogosan teszi ezt.
Ányosom! Elveszi tőled a nagy tudományod az Orcus2,
Elrabol az mindent, azt, amit én becsülök.
Ám Rhadamantus3 tudja a tisztét, és a borostyán
Mégis rajta marad érdemesült fejeden.


Szómagyarázat:

1. Rend (Rendre) - Szent Benedek rendje (bencések), Jedlik Ányos is tagja volt.
2. Orcus - a halál istene a rómaiaknál, azonos a görög Hádésszal
3. Rhadamantus - Zeusz és Europé fia, Minósz testvére. Igazságos és bölcs törvényhozó, a három alvilági bíró egyike.

 


Gyermekkora, elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányai
1800-1817

1800. jan. 11.

Született: Szémő /Szímő-Zemné/. Szülei: Jedlik Ferenc és Szabó Róza

Volta-oszlop: egyenáram előállítása
Davy: elektrolíziskísérletek
Herschel: infravörös-sugárzás

jan.13.

Kereszteléskor az István nevet kapja

 

dec.17.

 

Második unokatestvére, Czuczor István születése

1801.

 

Volta definiálja az áramerősséget

1802.

 

Young: fényinterferencia
Gay-Lussac: gáztörvény

1808-1810.

Szímő: a népnyelvű iskolában TANUL

Dalton: súlyviszonyok törvénye

1810.

Nagyszombat /Trnava/: befejezi a népnyelvű iskola 3.osztályát

 

1810-1813.

Nagyszombat: a gimnázium 1-3. osztálya

 

1811.

 

Avogadro tétele: gáztörvények

1812.

 

Davy: ívfény

1813-1814.

Pozsony/Bratislava/: a gimnázium 4.osztálya elején beteg lesz, haza kell vinni

 

1814-1817.

Pozsony: gimnázium 4-6. osztályát elvégezve befejezi középiskoláit

 

1816.

 

első légszeszvilágítás Pesten

1817.

 

Young: a fényhullámok transzverzális jellege

 

Felkészülés a szerzetesi életre, tanári tanulmányok
1817-1825.

 

1817. okt. 25.

Pannonhalma: beöltözött bencésnek, az Ányos nevet kapta

Czuczor István is bencés novícius lesz, szerzetesneve: Gergely

1817-1818.

Pannonhalma: novícius

 

1818-1820.

Győr: a bölcselet 1-2. osztályát végzi a házi líceumban

 

1819.

 

Fresnel: hulláminterferencia

1820.

 

Ampere: elektromos áramok elektro dinamikus kölcsönhatása
Oersted: elektromágneses jelenségek (egyenes vezető, a mágnestűt kitéríti)
Hare kalorimotorja
Biot - Savart - törvény: az áram mágneses hatása.....

1820-22.

Teológiát tanul és doktorátusra készül Pannonhalmán

Schweigger: galvanométer

1821. ápr.14.

Pannonhalma: szerzetesi fogadalmat tesz

Faraday: elektromotor-kísérlet (egy áram járta vezeték mágnes körül forog)
Seebeck: hőelektromosság (termoelem)

okt.30.

Leteszi a szigorlat első vizsgáit Pesten (matematika, fizika)

Davy: Volta - ív forog mágnesrúd körül

1822. okt.30.

okt. 31.

nov. 4.

Leteszi filozófia és történelem szigorlati vizsgáit Pesten
Pesten bölcsészdoktorrá avatják
Győrött leteszi a tanári esküt.

Fourier: a hővezetés matematikai elmélete
Barlow - kerék: patkómágnes terébe állított, szabadon forgó csillag, higanyba érve

1822-23.

A győri gimnáziumban tanít ( 3.grammatikai osztály)

 

1823.

 

Fraunhofer: osztógép

1823-25.

Pannonhalma: befejezi teológiai tanulmányait

 

1824.

 

Arago: forgási elektromosság kísérlete

1825. szept. 3.

Győr: pappá szentelik

 

 

 

Győrben a házi líceumban (akadémián) tanár
1825-1831.

1825-31.

Győr: a líceumban a fizika, természetrajz és mezőgazdaságtan tanára. Megvásárolja Volta és Hare eszközeit.

 

1826-29.

Szódavíz - előállító készülék fejlesztése

Drummond: - fény
Ohm törvénye: az áramerősség, feszültség és ellenállás összefüggése
Bequerel: az áramerősség mérése az áram mágneses hatásával (lengő mágnestűvel)

1828. /27-29?/

 

Megismétli Faraday és Davy forgási kísérleteit
Forgony: elektromotor feltalálása (elektromágneses folytonos forgás elve - kommutátor)

Carnot: a termodinamika első főtétele

1830.

A Zeitschrift für Physik und Mathematikban megjelenik cikke a szódavíz előállításáról

Faraday: elektrosztatikus géppel kisülés
Dal Negro elektromotorja ("billegője"), nem publikált

 

 

Pozsonyban akadémiai tanár
1831-1840.

1831.

Pozsony: a királyi akadémián a természettan és mezőgazdaságtan tanára

Faraday: az elektromágneses indukció, örvényáramok

1832.

Fényelhajlásvizsgálatok "Prokesch vonalzó gépecskéjével"

Pixii: áramfejlesztőgép
Sturgeon: acélmágnes helyett elektromágnest használ, kereket hoz forgásba (munka)

1833.

Galvanoszkópot vásárol

Ritchie "forgója" (elektromotorja)
Andreán Károly távírótalálmánya a Gellért - hegyen
Faraday: az elektrolízis törvényei
Saxton: higanymegszakítós mágneselektromos gépe

1834-35.

Tanulmányutak Ausztriában és Németországban

Jacobi elektromotorja (munkavégzésre alkalmas)

1835.

Előadási jegyzetek (kőnyomatos)
Először pályázik a pesti egyetemi tanárságra

Neeff - féle villámkerék (megszakító)
Melloni kísérletei
Gauss és Weber távírókészüléke (1835-37)
Botto: Turinban, villamoskocsi

1836.

Győr vármegye táblabírónak választja (majd Bácsa, Vecse, Vajka)

Daniell-féle telep (Jedlik 1840-ben vásárol a pesti egyetemnek)

1837.

Másodszor pályázik a pesti egyetemre

Ettingshausen Bécsben bemutatja a Clark-féle elektromágneses gép tökéletesített változatát

1838.

Folyamodik a Clarke-Ettingshausen gépért

Jacobi motorja csónakot hajt a Néván Page először veti fel a "szikrainduktor" tervét

1839. nov. 2.

Kinevezik a pesti egyetem fizikatanárának

Grove-féle telep

1839.

Tentamen Publicum e Physica (összefoglalás mechanikából)

Daguerre- Talbot :a fényképezés feltalálása
Weber: "unipoláris indukció"

A pesti egyetem tanára
1840-1878.
 

1840. márc. 1.

Pesten elfoglalja az egyetemi katedrát

Morse: távíró

júl. 29.

Bemutató kísérletei Pesten

Smee platina-taplóval bevont elektródot alkalmaz

1841.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pesti, 2. nagygyűlésén előadást tart: "Villany-mágnesi tünemények" címmel és bemutatja forgonyát, és a mesterséges ásványvizet,
Szódavízgyártó üzemet alapít

Weber áramot mér az áram elektrodinamikus hatásával
Joule: az áram hatására keletkező hő összefüggései Természettudományi Társulat megalakulása

1841-42.

Villamos gépkocsit -"delej mozgony"-t tervez. 1854-re készül el.

 

1842.

A fényképezéssel foglalkozik. Daguerre-készüléket vásárol. (Moser-féle fényképek bemutatása, előadások)

Doppler-effektus
Bunsen fejleszti a Grove-féle elemet. (szénelektród)
Mayer-Joule energiamegmaradás törvénye (a hő mechanikai "egyenértéke")

1843.

Megkezdi kísérleteit az osztógéppel, tökéletesíti (mikrométer-csavaros)

 

1844.

A Grove és Bunsen-elemek tökéletesítésén kezd dolgozni (agyag- és papírfalas cellák),
Az Iparegyesület mechanikai szakosztályának lesz elnöke (gőzgépek átvétele) a Természettudományi Társulatban rezgésekkel és hullámokkal kísérletezik

Foucault: kézi szabályozású ívlámpa (napfény helyettesítésére)

1845.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pécsi, 6. nagygyűlésén előadást tart " A világsugárzás tüneményeiről általában és a sugárelhajlásról". Bemutatja osztógépének termékeit.

Faraday-effektus: a mágneses tér és a fény közötti kapcsolat
Stokes: súrlódásos folyadékok mozgásának elmélete
Wheatstone-híd: ellenállásmérés Lánchíd budai hídfőjének alapkőletétele

1845. okt. 8.

"Először honi nyelven....." szól hallgatóihoz

Wright óraművel hajtott C-korongjai ívlámpában

1846.

A csöves villámszedő "első típusa"

Pest-Vác között vasút
a lőgyapot feltalálása

1846-49.

A bölcsészkar dékánja
Osztógép kézi forgatással

 

1846.

Beszéd a Tudományok szükségességéről
Üvegbúrás kondenzátortelepe

 

1846-47.

Elnöke az egyetemi tanácsnak

 

1847.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók soproni nagygyűlésén a folyadékok hullámjelenségeiről értekezik, bemutatja mechanikus hullámgépét
"Compendium Hydrostaticae..." (kőnyomatos)

Staite: elektromágneses óraművel szabályozott ívlámpa
Archereau: súlyokkal, ellensúlyokkal szabályozott ívlámpa
Kirchoff: áramelágazási szabályok
Boutigny fagyasztási módszere
Bécs-Pozsony első távíróvonala

máj. 20.

Elkészült hullámgépe

 

1847-48.

"Delej Mozgony" jegyzetének írása

 

1848.

Egysarkú, többfázisú motor terve Forgómágneses mező gondolata egyenletes forgásból

 

márc.15-júl. 26.

A bölcsészkari naplót magyarul vezeti
Előadások csak magyarul
Rácsbevonatok készítése
Nemzetőrnek áll

Foucault: elektromágneses szabályozású ívlámpája
Fizeau: a fény terjedési sebességének megmérése levegőben (1849?)
Brett: az önerősítés elve acélmágneses gépén
Thomson (lord Kelvin): abszolút hőmérsékleti skála

1849.

Igazolása (taníthat az egyetemen)

 

1850.

Az egyetem átszervezése osztrák mintára,
Szigorlatok tartására, doktorrá avatásra megkapja a jogot
Megjelenik Súlyos testek természettana c. könyve
A Jedlik - féle kétvasmagos forgony (Győrbe kerül)

Pesten a mérnöki intézet elválik a bölcsészettől

Pest-Bécs között távíróvonal

1850-es évek

Froment osztógépének meghajtására nagy gépet szerkeszt.

 

1851.

Megjelenik Fénytan-a
Senior lesz
Osztógép, differenciál-csavaros, finombevonat rácshoz

Sinsteden: idegen gerjesztés elve
Foucault-féle ingakísérlet
Thomson: az energiamegmaradás elvének összegző megfogalmazása Ruhmkorff gyártani kezdi a szikrainduktort

1852.

Kénkeretes, papírfalas módosított Bunsen-elem
Természettudományi Kutatóintézet felállítását javasolja

 

1852-53.

Saját elgondolású agyagcellái

 

1853.

Cikkeket ír az asztaltáncoltatásról a Pesti Naplóban
Fizikát ad elő gyógyszerészeti hallgatóknak is
Prizmás csúszó szerkezet az osztógépre

 

1853-54.

Elkészül a Jedlik-féle szén-cink elem

 

1854.

A "Műnyelvi Bizottmány" tagja lesz, szerkesztője a Tudományos Műszótárnak",
Hamar Leóval, Csapó Gusztávval Pesti Társaság néven elektromos eszközöket előállító műhelyt szervez,
"Villanydelejesgéppel"(automata áramszabályzóval ellátva) működteti osztógépét
Elkészült a delejvillamos mozgony

Soren Hjort: acél- és elektromágneses gép (ősdinamó?)
Sinsteden platinalemezeket polarizál elektromos géppel
Poggendorff voltamétere
Siemens lüktető áramú tányérgépét távirászati célra szerkeszti

1855.

Mérlegkaros áramszabályozója,
A párizsi mezőgazdasági és ipari kiállításra küldött telepével bronzérmet nyer (Párizstól Konstantinápolyig vásárolják)
Mérlegkaros áramszabályozó
Megkezdi munkálatait az ívlámpa elektromágneses szabályozóján

Lissajous megkezdi rezgési vizsgálatait (L-idom)

1856.

Fejleszti a Smee-féle telepet (platinázott szén)
Bécs: a német természetbúvárok ülésén előadást tart a Grove- és Bunsen elemekről és "az elektromágnes alkalmazása az elektromágneses forgásoknál" c. témáról
Megfogalmazza a dinamóelvet
Elemével 48 óráig mozgat egy mozgonyt
Önmaga körül forgó villamdelej
Módosítja Sturgeon motorját: az áramforrás nem forog

Pest: bevezeti a gázvilágítást
Párizs: utcai ívkivilágítás

1857.

Az újfajta Smee-elemet Bécsbe viszi, bemutatja
Új villanydelejes forgonyt tervez és szerkeszt

Geissler: higanyos légszivattyú

Clausius: kinetikus gázelmélet

1858.

200 arany jutalmat kap tankönyvéért,
A Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagjává választja.

 

1859. nov. 14

elkészül dinamója
Székfoglaló előadása az Akadémián: "A villanytelepek egész működésének meghatározása"

Plante ólomakkumulátora
Helmholtz örvényelmélete a dinamikában
Plücker: katódsugarak
Kirchoff: üregsugárzás (abszolút fekete test)

1860.

Agyagcellás galvántelepe (végső formája 1862-ben)
Forgó-korongos gázelemekből álló telep terve

Maxwell: sebességeloszlási függvény
Cannizaro: atomsúly és molekulasúly közti különbség

1861.

Dinamójának leltárba vétele

Maxwell-féle differenciál egyenletek tartalmazzák az elektrosztatika és elektrodinamika törvényeit is

1862.

Higany légszivattyú tervet dolgoz ki
Kinevezik a tanárvizsgáló bizottság tagjának

Warburg: a hangrezgések mozgási energiájának egy része hővé alakul (1869?)

1863. márc.

Második akadémiai értekezése: Rumpelles Mihály bányáinak beomlása Kőbányán

 

1863-64.

Az egyetem rektora

 

1863.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pesti nagygyűlésén bemutatja első villamfeszítőjét (leideni palackok sorba kapcsolása, 90 cm-es szikra)

 

1864-65.

Az egyetem prorektora

Marcus-féle hőelemek ötvözetekből

1865.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pozsonyi, 11. nagygyűlésén előadást tart "A fénytalálkozási készülékekről", fényinterferencia kísérleteiről

Clausius: az entrópia fogalma
Tyndall-jelenség: a fény szóródása diszperz és kolloid rendszerekben

1866.

 

Maxwell: gázrészecskék szabadsági foka

1867.

Az ólomakkumulátor jelentősége,
Feltalálja a csöves villamszedőt

Maxwell: elektromágneses hullám
Siemens: dinamóelektromos elv és dinamó szabadalma
Wheatstone: dinamó

1868.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók egri, 13. nagygyűlésén "Villamdelejes hullámgép" címen előadást tart, bemutatja új hullámgépét (elektromágneses hosszrezgési)
Hőelektromos telep tervezésébe kezd, forgótekercses áramszabályozó
Gramme-gyűrűs áramfejlesztő
"Királyi tanácsos" címet kap

 

1869.

Javaslatot terjeszt elő új természettudományi épületek emelésére
A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók fiumei, 14. nagygyűlésén bemutatja villamdelejes keresztrezgési készülékét
Kondenzátoros telep tervezete

Mengyelejev periódusos rendszere

1870.

Terve: Lissajous-görbék vetítés útján való bemutatására

 

1871.

Gramme gyűrűs dinamója
Fizikai szertárak tanulmányozására Németországba utazik, meglátogatja Siemens gyárát

Óbudán gázszolgáltatás

1872.

Cső- villamszedős villamfeszítő, átfordulós kisütőkkel, sűrítőkkel

 

1872.

A Magyar Földrajzi Társulat tagja lesz
A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók herkulesfürdői, 16. nagygyűlésén "Villamdelejes keresztrezgési készülék "c. előadását tartja (1873-ban megjelenik)
Doktori díszoklevelet kap (50 éve doktorált)

 

1873.

A Természettudományi Társulat örökítő tagjává választja

A bécsi világkiállításon csöves villamfeszítői (elektromos sűrítő telepek) haladási érmet nyernek (Siemens az ajánló)

A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választja
A Természettudományi Társulat részére 100 Ft alapítványt tesz, örökítő tag lesz

 

1874.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók győri, 17. nagygyűlésén előadást tart az egymásra merőlegesen vagy párhuzamosan rezgő kéthangvillás készülékéről

Abbe-elmélete: a geometriai optikai törvények korlátozott érvényessége

1876.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók márama-rosszigeti, 19. nagygyűlésén hullámgépén készített rezgési képszalagokat mutat be (módosítja Fresnel tükörbeállítását-közel 90 fokhoz)
Rezgésinterferencia-készülék

Bell-féle telefon (hallgató), elektromágneses energiát alakít át hanggá
Kirchoff: áramlási törvények egyesítése

1877.

 

Boltzmann-állandó
Edison: fonográf

1878. máj. 11.

Nyugalomért folyamodik (okt. 19.-i hatállyal helyezik nyugdíjba)

Eötvös L. átveszi a kísérleti fizikai tanszék vezetését

Nyugalomban Győrött
1878-1895.
 

1878. okt. 25.

Győrbe költözik

 

1879.

III. osztályú vaskoronarendet kap
A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók budapesti, 20. nagygyűlésén ismerteti csöves villamszedőjét, villamfeszítőjét

A Siemens-Halske gyár sikerei a motorral a dinamó révén

1880.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók szombathelyi, 21. nagygyűlésén a természettudományi kutatásokat végzők kísérleteihez szükséges kellékekről szól

1880-as évek: Edison, Swan izzólámpái

1881.

 

Helmholtz: az anyag és az elektromosság atomos szerkezete
Első budapesti telefonközpont
Faure akkumulátorához oxigéntartalmú ólomvegyületekkel bevont ólomlemezeket használ

1882.

A prágai Carl Ferdinandus Universitat Repertóriumában bemutatja csöves villamszedőjét

az Electrical Power Company megkezdi az ólomakkumulátorok gyártását

1882.

 

Zipevnovszky-Déri-Bláthy: egyenáramú szinkron motor

1883.

Osztógépét a pannonhalmi főiskolának ajándékozza

Rock: edényes légsúlymérő elvén alapuló higanyos légszivattyú
Tesla sikerei többfázisú árammal

1884.

Palatin Gergely rendbehozza az osztógépet és rácsokat készít vele

Bláthy Ottó áramszabályozója
Csonka - féle motor

1885.

 

Bláthy-Déri-Zipernovszky: transzformátorszabadalom

1886.

A Természettudományi Társulat tiszteleti tagjává választja

Eötvös-törvény: felületi feszültség és a hőmérséklet változása közti összefüggés
Michelson: 90 fokos Fresnel-tükörpár
Goldstein: csősugarak

1888.

 

Hertz: elektromágneses hullámok
Eötvös L.: fejleszti Coulomb torziós ingáját
Tesla indukciós motorja

1889.

 

Nerst elektrolízis-elmélete

1890.

Részt vesz a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 25. jubileumi közgyűlésén Nagyváradon

első vidéki telefonközpont, Sopron

1891.

A Matehmatikai és Physikai Társulat első rendes tagjául választja

Lorentz: elektronelmélet
Elkészül az első Eötvös-inga

1893.

 

A Telefonhírmondó rendszeres adása

1894-95.

A bencés rend győri főgimnáziumának 100 Ft (200 korona) értékű kötvényt ad, a VII. - VIII. osztályos tanulók fizika tantárgyi pályadíjára ("Jedlik-alapítvány")

 

1895. dec. 13.

Meghal Győrött

Röntgen: X-sugarak

dec. 14.

Temetése

 

 

Utóélete

1897. máj. 9.

Eötvös Loránd akadémiai emlékbeszéde

 

1901.

Utcát neveznek el róla Győrött

 
1921. Jedlik Ányos nevét vette fel a győri bencés gimnázium cserkészcsapata  
1924. A győri bencés gimnáziumban Ferenczy Viktor kezdeményezésére megkezdi működését a "Jedlik Ányos mozgó" (mozi)  

1927.

 

Volta halálának 100. évfordulóján Comoban kiállítják Jedlik dinamóját

1935.

A győri belvárosi temetőből tetemeit áthelyezik a nádorvárosi temető rendi sírboltjába

 

1935-39.

A győri bencés gimnázium értesítőiben megjelenik Ferenczy Viktor: Jedlik Ányos István élete és alkotásai c. könyve

 

1941.

A győri Gépipari Középiskola felveszi Jedlik Ányos nevét

 

1942.

Győr városa díszsírhelyet adományoz neki

 

1948.

Győr városának közgyűlése határozatban örökíti meg jelentőségét

 

1993.

 

Szímőn felavatják portrészobrát, kiállítás nyílik

1995.

A győri Czuczor Gergely Bencés gimnáziumban megnyílik az állandó Jedlik - kiállítás

A győri Jedlik Ányos Informatikai Szakközépiskola és Gimnáziumban megnyitják az iskolatörténeti és Jedlik Ányos-kiállítást.

 

2000. jan.11.

Emléktábla-avatás a Jedlik Ányos Gépipari és Inf. Középiskolában – megörökítendő, hogy az iskola 1941-ben vette fel Jedlik Ányos nevét

 

2000. szept.1.

Jedlik Ányos és Czuczor Gergely szobrának avatása Győrött a Széchenyi téren.

 


A táblázat összeállításához felhasználtam Mayer Farkas bencés tanár "Jedlik Ányos élete dátumokban" című kéziratát.

Köszönöm.

 

Baksa Péter


 

Mottó:
"Látja, minden tudományban tanulhattam volna eleget és szépet, de a fizikában tanulok és egyszersmind mulatok, gyönyörködöm is"

(Jedlik Ányos)

2000 januárja. A tudósok azon vitatkoznak, hogy mikor kezdődik a XXI. század illetve mikor fejeződik be a második évezred.

2000. január 11. Ezen a napon született, 200 évvel ezelőtt Jedlik Ányos István bencés rendi szerzetes, tanár, a fizika professzora.

Hosszú élete során sok elismerésben, jutalomban részesült, de munkái külföldön csak elkésve váltak ismertté. Legnagyobb felfedezését, az "öngerjesztés elvét" így nem neki, hanem a német Siemensnek tulajdonítják. Jedlik már 1856-ban rájött az öngerjesztési folyamat lényegére. 1861-ben már gépet is épített és működtetett egyetemi előadásain. Siemens és Wheatstone csak 1866-ban készítettek működőképes dinamót.

A Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola pályázatot írt ki tanárai számára. Jelen dolgozatomat, mint az intézmény tanára írom. Remélem és hiszem, hogy a magam szerény módján így hozzájárulok Jedlik Ányos munkásságának megismertetéséhez és elismertetéséhez.
 
A XIX. század fizikája

A XVII. században a fizika a filozófiával kapcsolódott össze. A XVIII. század a technikát helyezi előtérbe. A XIX. században a fizika a technikával fonódott össze, hogy teljesen elszabaduljon a filozófiától. Ez a kor a nagy kísérletezők, a nagy feltalálók kora. Ugyanakkor úgy is fogalmazhatunk, hogy a XIX. század a klasszikus fizika kiépítésének korszaka. Vegyük sorra röviden az egyes témaköröket.

A mechanika

A legfejlettebb fejezete a fizikának. A newtoni mechanika, amely a testek mozgását írja le teljesen kiépül. A differenciál- és integrálszámítás alkalmazásával a mozgásegyenletek differenciálegyenletek formájában kezelhetők. Napjainkban sem tudjuk elegánsabban, egzaktabbul leírni a tömegpont mozgását, mint ahogy Hamilton tette 1835-ben.

Villamosság (elektromosság, mágnesség)

Az elektrosztatikus jelenségek vizsgálata a XVIII. század végére nagyjából befejeződik.

Franklin: töltésmegmaradás, csúcshatás, villámhárító.
Coulomb: erőhatás elektromos töltések között.
Galvani, Volta, Davy: elektromos töltések szétválasztása kémiai úton, galvánelemek.

A XIX. században az elektromosságtan fejlődik a legnagyobb mértékben. A század elején ugyan léteznek már áramforrások, de gondoljunk bele, mekkora utat kell megtenni az első mai értelemben vett villamos erőmű megépítéséig.

A század elejének legnagyobb felfedezését Oersted teszi 1820-ban. Kísérletezés közben felfigyel arra, hogy az áramjárta vezetőt mágneses tér veszi körül. Megszületett az elektromos és mágneses jelenségek közötti kapcsolat. Biot és Savart még 1820-ban

Laplace segítségével újabb kísérleteket végeznek, és matematikailag is leírják a jelenséget.

Az áramok kölcsönhatása, Ampere munkássága. 1820-ban Ampere kísérletileg megállapította az egyenáramok kölcsönhatását. Newton mechanikában alkalmazott és jól bevált logikáját alkalmazva eljutott az egyenáramjárta vezetők közötti erőtörvények leírásához.

A legnagyobb kísérletező: Faraday. Faraday legjelentősebb felfedezése az indukciótörvény, amely az ő nevét viseli (1831). Jedlik több kísérletének kiindulópontja volt Faraday felfedezése. Az indukciótörvény gyakorlati jelentőségét éppen napjainkban nem kell hangsúlyozni, minden generátor, minden transzformátor működésének alapja. Nagy jelentőségű Faraday-nek 1832-33-ban elért eredménye: az elektrolízis törvényeinek megfogalmazása. Részletesen foglalkozott a dielektrikumok (szigetelő anyagok) vizsgálatával is.

Maxwell, az elméleti fizikus. 40 évvel fiatalabb, mint Faraday. Saját eredményeit úgy értékeli, mint Faraday gondolatainak matematikai formába öntése. Munkássága azonban ennél sokkal több. Elektromágneses térelméletével elindította a hírközlés kifejlődését. Természetfilozófiai jelentősége is korszakalkotó: a fizikusokat arra kényszerítette, hogy a természet jelenségeit absztraktabbul fogják fel és az elvont leírásban szereplő fogalmaknak reális létet tulajdonítsanak, akkor is, ha azok közvetlenül nem érzékelhetők.

és energia

Végre tisztázódnak az alapfogalmak, mi a különbség a hőmérséklet és hőmennyiség között. Bevezetésre kerül a fajhő fogalma. Felismerik a tudósok a mechanikai és hőenergia kapcsolatát. Elfogadottá válik a hő kinetikus elmélete, az energia-megmaradás tétele. Megfogalmazzák a tudósok a termodinamika főtételeit. Új matematikai módszereket alkalmaznak, statisztikus meg-gondolások, valószínűségszámítás.

Anyagszerkezet és elektromosság. Az elektron

A XIX. század fizikusainak, kémikusainak elfogadott tény az atom létezése. Nagy kérdés volt, hogyan kapcsolódnak az atomok molekulákká? A katódsugarak felfedezése és vizsgálata vezet el az elektron, mint negatív töltéssel bíró részecske feltételezéséhez.

1897-ben Thomson meghatározza az elektron fajlagos töltését (a töltés és tömeg hányadosát).

Fejezzük be a XIX. századi fizikáról szóló áttekintésünket a négy "arany évvel"!

1895: Röntgen felfedezi a később róla elnevezett sugarakat.
1896: A természetes radioaktivitás, Becquerel.
1897: Az elektron felfedezése.
1898: A Curie házaspár laboratóriumában új elemet hoznak létre, a rádiumot.

 
Jedlik Ányos munkássága, találmányai

Jedlik Ányos részben vagy teljesen megvalósított találmányainak száma közel 80. A következőkben csak a leglényegesebbeket ismertetem kronológiai sorrendben. Röviden kitérek tankönyvírói munkásságára is.

1829. Jedlik felismeri, hogy a mágneses térbe helyezett iránytű nem csak elfordul, hanem ezen elfordulás folytonos forgássá változtatható. Megtervez és elkészít egy elektromotort. A mai egyenáramú motorok fő alkotórészei mind megtalálhatók: tekercselt állórész és forgórész, valamint az irányváltó kommutátor. A forgony nem vált igazán ismertté Jedlik életében, csak 1927-ben Comóban a Volta emlékére tartott ünnepi gyűlésen.

1840-től Jedlik egyetemi tanár Pesten. Magyar nyelven oktatja a fizikát. Hiányoznak azonban a magyar műszavak. Jedlik sok új szót alkot: merőleges, tehetetlenségi nyomaték, eredő erő, dugattyú…

Egyik szerkesztője az 1858-ban megjelent Műszótárnak.

1840-ben olyan kocsit tervez, amelyet villamos motorral működtet.

1850 körül elkészíti a villamos mozdony modelljét.

1854-ben a rácsosztó gépet hajtja meg a "villanydelejes géppel".

Mi a fény?

A jó választ nem ismerte Jedlik, de a XIX. század fizikusai sem! A fénnyel kapcsolatos jelenségek vizsgálata azonban nagyon érdekelte. 1832-ben Bécsben vásárolt egy osztógépet, de nem volt megelégedve a primitív szerkezettel. Új osztógép tervezéséhez, szerkesztéséhez kezdett. Három évtizedet áldozott ezen vizsgálatokra. Sok módosítás után 1860-ra elkészült az osztógép, amelyet elektromotorral működtet. Többféle rácstípust lehetett vele készíteni: vonalas, kereszt és körkörös. Olyan nagy teljesítményű volt a gép, hogy Párizsba, de még Amerikába is tudtak a termékeiből szállítani. A minőségre a legjobb bizonyíték, hogy a Központi Fizikai Kutató Intézetben még 1960-ban is Jedlik-rácsokat használtak a színképelemzésekhez.

Az osztógépet 1863-ban egy vándormechanikus szétszedte, de összerakni nem tudta. Palatin Gergely bencés tanár később összerakta, de eredeti pontossággal már nem tudta működtetni.

A másik nagy kérdés, mi a hő?

Jedlik már 1837-től latin nyelven ír a hőről De Colore címmel. 1850-ben jelenik meg magyar nyelven Hőtan című tankönyve. A hőről korának legmodernebb felfogásával ír. Kettős megközelítésben tárgyalja a hőmennyiséget. A hő régebbi felfogás szerint - már Jedlik is így fogalmazott- finom, súlytalan, folyó anyag. "A természettan jelen állapotában a meleg nem anyag, hanem a levegő nagyobb hullámú rezgése"- így írta le Jedlik a másik elképzelést a hőről.

Térjünk vissza az elektromotorokhoz!

Súlyos probléma a megfelelő áramforrás biztosítása. A kor legjobb telepeit a Bunsen elemeket vizsgálva Jedlik jött rá, hogy azok nagy belső ellenállását kell csökkenteni. Évtizedeken keresztül kitartó, szívós munkával, kísérletek százainak elvégzésével tökéletesíti a galvánelemeket. 1867-ben eljut az ólomakkumulátorok tervezésének a problémáihoz. A galvánelemek hiába adtak komoly áramot (8-10 amper), az előállítás vesződséges és költséges volt.

Jedlik előtt egyetlen cél lebegett: tartós, nagy teljesítményű áramforrás létrehozása. Faraday indukciós kísérleteit tanulmányozva már 1856-ban eljut az öngerjesztés és önerősítés elvét egybefoglaló dinamó-villamos elvhez. A német Siemens ugyan 1854-ben szerkeszt egy lüktető egyenáramot fejlesztő gépet, de a dinamó elvét csak 1866-ban fedezte fel. A nyugati államokban jelenleg is Siemensnek tulajdonítják ezen jelentős elv felfedezését. A magyarázat egyszerű, Jedlik nem tartotta találmányát elég tökéletesnek ahhoz, hogy publikálja.

A kitűzött célt azonban elérte, hisz mechanikai munkával tudott villamos energiát fejleszteni.

Jedlik 1867 óta foglalkozott nagyteljesítményű megosztógépek szerkesztésével illetve elektromos töltések tárolására alkalmas eszközök kifejlesztésével. A feszültséget létrehozó influenciagép szigeteléseit impregnált papírtárcsákból készítette, így megakadályozta a szivárgó áramok létrejöttét. A leydeni palackok helyett saját "csöves villamszedőit" alkalmazta a villamos töltések sűrítésére. Az 1873-as Bécsi Világkiállításon 90 cm-es szikrákat állított elő (körülbelül 1 millió volt segítségével). A nemzetközi zsűri, Siemens elnökletével, a "Haladásért" arany érdemrendet adományozta Jedliknek.

1878-ban Jedlik professzor nyugdíjba vonult és visszatért Győrbe.

Munkásságának elismerése sem maradt el. 1868-ban királyi tanácsosi címmel tüntették ki. 1879-ben pedig a vaskorona rend harmadik osztályának lovagja lett.

 
A XX. század fizikája

"A XX. század fizikája az ötödik tizedesjegy fizikája lesz - hirdették a századfordulón az elért eredményektől megittasult optimisták." Ezen azt értették, hogy precízebb mérésekkel kell megerősíteni az addig elért eredményeket. A haladó gondolkodású, fiatal, ambiciózus tudósok azonban látták a XIX. századvégi fizika égboltján gyülekező felhőket.

Melyek voltak ezek?

Az anyagok fajhőjének elméleti értelmezése, a fénysebesség, a fekete test sugárzása, a radioaktivitás.

A felhőkön áttörő gyenge "fénysugarak" az emberi agyat próbára tévő "fényözönné" szélesedtek.

Új fejezetei jöttek létre a fizikának: relativitás- elmélet, kvantumfizika, atomfizika.

Kiderült, hogy a tömeg függ a sebességtől. A távolság és idő mérése még annál is bonyolultabb, mint amilyennek gondolták. Az órák nem azonos időt mutatnak, a nyugvó és mozgó rendszerekben. A méterrúd hossza is különböző lesz. A részecskék tömegének egy része vagy egésze energiává alakulhat át és fordítva! Az anyag meghatározza az őt körülvevő tér geometriáját. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a relativitáselmélet.

Megjelenik az energiakvantum. Planck elméleti, matematikai formában megoldja a fekete test sugárzásának súlyos problémáját. Bevezeti az energiaadag fogalmát. Einstein elmélete nyomán kiderül, hogy a fény is kvantált. Sőt az atomburok vizsgálatához is a kvantumfizikára van szükség.

Óriási átalakuláson mennek át az atomról alkotott modellek. Egyre tökéletesebb, a valóságot megközelítő lesz az atomokról alkotott képünk. Ismertté válik az elektron tömege és töltése. Az atommag sem oszthatatlan, felfedezik a neutront és a protont. Hatalmas fejlődésnek indul az atommagfizika. Mesterséges magátalakításokkal új elemeket állítanak elő. A harmincas évek végén felfedezik a maghasadást, majd a láncreakciót.

1942-ben megépül az első atomreaktor.

Új energiaforrás az emberiség történetében! A kutatás a pusztítás szolgálatába állt, 1945-ben két atombombát dobtak le Japánra.

Az 1950-es években villamos energiát termelő atomreaktorokat építettek az USA-ban illetve a Szovjetunióban.

A ma fizikájának néhány nagy kérdése

A civilizált ember nagyon sok energiát "fogyaszt". Főleg villamos energiát. Az egyik nagy probléma, hogyan lehet olcsón, a környezetünket kímélve energiát előállítani? A válasz egyszerű, atommagok egyesítésével, mint ahogy a Napban történik. A válasz egyszerű, de a magfúzió megvalósítása komoly probléma. Magfúziót létre tudnak hozni a fizikusok, de a lefolyását nem lehet szabályozni. Energia "termelést" magfúzióval már 1951-ben megvalósítottak. A magyar származású Teller Ede vezetésével ez volt a hidrogénbomba előállítása és felrobbantása. Az energia felszabadítása, kontrollált formában való előállítása ipari méretekben még nem sikerült.

A másik nagy kérdés, hogy a szupravezetés szobahőmérsékleten megvalósítható-e? Mi a szupravezetés? Nagyon sok fém bizonyos hőmérséklet alatt (- 100 oC) úgy viselkedik, mintha nem lenne ellenállása. Ez miért lényeges kérdés? Azért, mert a vezetékek ellenállása miatti hőfejlődés az energia nagy részét elpazarolja.

A következő kérdés inkább érdekesnek, nem pedig lényegesnek mutatkozik. Mi a gömbvillám? Ha tudományos választ próbálunk adni a kérdésre, komoly nehézségekbe ütközünk. Az valószínű, hogy a gömbvillám belsejében az anyag plazmaállapotban van (néhány millió oC). Hogyan keletkezik a gömbvillám, miért pont az adott helyen? A keletkezés helyére hogyan jut akkora energia, hogy az anyag plazmaállapotba kerüljön? A probléma hasonlít a száz évvel ezelőttihez. Az energia terjedésével foglalkozó elméletek nem elég tökéletesek, átdolgozásra, fejlesztésre van szükség! Nehezíti a probléma megoldását a megfelelő matematikai (geometriai) apparátus hiánya.

Jedlik Ányos kísérletei és korunk fizikai, technikai problémái

Galvánelemek, akkumulátorok

Jedlik a múlt században évtizedeken keresztül kísérletezett galvánelemek készítésével. Az akkumulátorok fejlesztésével is foglalkozott.

Miért nem terjedtek el még napjainkban sem az elektromotorral működő személygépkocsik? A válasz szinte ugyanaz, mint Jedlik idejében: nincsenek gazdaságos, olcsón előállítható, könnyű akkumulátorok. Szép kort élt meg Jedlik, de talán mégsem eleget ahhoz, hogy létrehozzon egy tökéletes áramforrást, egy különlegesen jó akkumulátort. Milyen is egy ilyen energiaforrás? Könnyű, térfogata kicsi, nagy elektromos töltést tud tárolni, sokszor feltölthető, környezetkímélő, és nem utolsósorban olcsó az előállítása. Ugye ilyen csak a mesében van! A kifejlesztéséhez lehet, hogy évtizedek kellenek, szívós kutatómunka, sok kísérletezés, mint ahogy Jedlik tette.

A villamfeszítők

Jedlik idősebb korában, 1867-től sokat foglalkozott elektromos töltések szétválasztásával, tárolásával. Így utólag mondhatnánk ráérzett arra, hogy ilyen berendezésekre milyen nagy szükség lesz az atomfizikai kísérleteknél. Az elektromos töltéssel rendelkező elemi részek gyorsításához nagy energiára van szükség. Nagy energiájú elektromos teret kell létrehozni, amelyhez óriási feszültségre van szükség (több millió volt). Valószínű, hogy Jedlik készülékeinek továbbfejlesztett változata alkalmas lett volna részecskegyorsító működtetéséhez. Ha a részecskéket elég nagy sebességgel ütköztetjük egymáshoz, azaz nagy a mozgási energiájuk, akkor létrejöhet a magfúzió. A gyorsító berendezésekben ez megvalósítható, de olyan rossz hatásokkal, hogy energiakinyerésre gondolni sem lehet. Eljutottunk tehát korunk nagy kihívásához, a szabályozott magfúzió megvalósításához. Honnan is indultunk? Az elektromos töltések szétválasztásától.

A villamfeszítők és a gömbvillám

Engedje meg az érdeklődő olvasó, hogy egy különleges, képzelet szülötte kísérletet ismertessek.

1873. Bécsi világkiállítás. Jedlik 90 cm hosszú szikrákat képes előállítani. A berendezésben felhalmozott energia, az elektromos kisülések létrehozhattak volna egy gömbvillámot. Néhány évvel ezelőtt a japánoknak sikerült ilyen kísérletet megvalósítani. Gondoljunk bele, mi történt volna, ha akkor, ott Bécsben megjelenik egy gömbvillám! Nem tudták volna, hogy mi az. Valószínű nem féltek volna tőle, ha nem rombol, nem pusztít. Sajnos ez az esetek zömében nem igaz, Tudjuk, hogy komoly rombolást okoztak már gömbvillámok Magyarországon is.

A fizikai kísérletek, kutatások irányát befolyásolta volna? Ez maradjon kérdés, ne törjük a fejünket a válaszon!

 


Felhasznált irodalom:

1. A Czuczor Gergely gimnázium évkönyvei
2. Jedlik Ányos: Hőtan Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1990.
3. Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete Gondolat Kiadó, Bp., 1981.
4. Feynmann: Mai fizika Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1970.

Póda László

 

 

 


 

Jedlik Ányos születésének 200. évfordulójára emlékeztünk.

1998. március 25-én megalakult a Jedlik Ányos Emlékbizottság - Győr. Elnöke dr. Keresztes Péter, a Széchenyi István Főiskola főigazgatója, titkára Baksa Péter, a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola nyugdíjas tanára, az iskola képviseletében Nagy Péter igazgató.

Az emlékbizottság - a nagy tudós jelentőségéhez méltó - éves programot fogadott el.


Események-képek:

56

1999. december 13. (Jedlik halálának napja)

A Jedlik-év nyitánya Szímőn. Dr. Keresztes Péter nyitotta meg az ünnepi programot.

Baksa Péter arról szólt, mit hozott Jedlik István (Ányos) szülőfalujából.

Nagy Péter igazgató Várady Lajos Jedlik-festményének másolatával ajándékozta meg a szímői alapfokú iskolát.


2000. január 11. Jedlik Ányos születésnapja

57

Az iskolában emléktáblát avattak annak emlékére, hogy az iskola 1941-ben vette fel a nagy tudós nevét. Ünnepi beszédet Balogh József polgármester mondott.

Az iskola kiegészítette a Jedlik Ányos kiállítást, Baksa Péter nyitotta meg az iskola tanárai és diákjai előtt.

A temetőben koszorúzás. Szavalt: Varga Balázs, az iskola tanulója.

A Győri Rádióban elhangzik a Ferenczy Viktorral 1942-ben a Magyar Rádió által készített interjú. Rekonstruálta: Baksa Péter, szerkesztette: Hőgye Attila.

2000. január 14.

Ünnepi szentmise a bencés templomban. Celebrálta: Csóka Gáspár, a bencés gimnázium igazgatója.

Városi ünnepség a Városháza dísztermében.

Szónok: dr. Radnay Gyula ELTE, docens
Szavalt: Varga Balázs

Az iskola által kiírt pályázatok díjait átadta
Nagy Péter igazgató.
58

Díjazottak:

Póda László tanár
Szalai József tanár
Pápai Flórián tanuló
Póda Tamás tanuló
Szabó Gábor tanuló


2000. február 22.

Győr város rendezvénye Jáki Szaniszló USA-ban élő professzor előadása: Egy város, egy Jedlik, egy egyetem.
A gondozásában megjelent Ferenczy Viktor Jedlik Ányos élete és alkotásai című könyv bemutatása.

2000. március 17-18.

Nemzetközi bicentenáriumi fizikaverseny a bencés gimnáziumban: Iskolánkat tanulók képviselték.
Az írásbeli forduló dolgozatait iskolánk tanárai: Póda László, Dr. Hafenscherné Géczi Zita és Nusserné Schragner Edit javították.

2000. március

A Jedlik-Czuczor műveltségi verseny résztvevőinek kirándulása Szímőre, Andódra, Érsekújvárra. A Keszei László által készített filmet bemutatta a Revita Stúdió.

2000. április 29.

Regionális (Csallóköz, Győr-Moson-Sopron megye) fizikaverseny általános iskolásoknak a Jedlik Középiskolában. Közreműködött: Póda László

2000. május 4.

Győr város általános iskoláinak hirdetett Jedlik-Czuczor műveltségi verseny döntője. Szervezte: Baksa Péter, zsűrizett: Póda László.

 

2000. május 6.

Emlékünnepség Szímőn.

Az iskolát delegáció képviselte.

59

 

2000. augusztus

Elkészül az iskola Jedlik CD-je (Bólya Gábor, Keszei László, Baksa Péter szerkesztésében).

 

2000. szeptember 1.

Jedlik Ányos és Czuczor Gergely szobrának avatása.

Szavalt, és az iskola tanulói nevében a szobrot megköszönte: Dávid Tamás

Győr város Jedlik-érmét kapták:

Baksa Péter
Bólya Gábor
Keszei László
Nagy Péter
Póda László
dr. Ujvári Miklós

60



2000. november 3. (a magyar tudomány napja)

Tudományos emlékülés a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban.

Előadók:

dr. Várszegi Asztrik főapát

dr. Radnay Gyula ELTE, docens

Zombori László BME, professzor

A Jedlik-pályázatok díjkiosztása

 


 

"A tudomány és a valóság nem két különböző dolog.
Remélem írásaim a Kisalföldben bebizonyítják ezt."

Kisalföld, 2000. január 20

A tudós-tanár, a tudományszervező bencés atya születésének kétszáz éves évfordulójára kaptam meghívót a városházára. Érdekelt az elfeledett tudós élete, munkássága, hiszen akadémikus is volt, így tisztelegni kívántam emléke előtt. A Jedlik Ányos Társaság, a róla elnevezett középiskola és a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium szervezésében rendezett megemlékezéssorozat igazán méltó módon mutatta be a hazai fizikai tudomány megalapítójának munkásságát.

Jedlik, a fiatal bencés pap aktívan érdeklődik az akkor újdonságnak számító elektromosság iránt, és 28 évesen megalkotja az elektromotor első modelljét, aztán rendtársai örömére szódavizet gyárt, annak ipari termelésének eszközét tervezi meg. Tanít, az egyik első fizikakönyvet készíti el, majd a szabadságharc alatt nemzetőr, de visszatér a pesti egyetemre, hogy a fizikaszertárat óvja az esetleges rongálástól. A pesti egyetem tanára, az újjáalakuló Tudományos Akadémia elsőként választja rendes tagjai sorába, megítélik számára a Nagydíjat, de már az akkor is szegény testület csak címet adott, pénzt nem.

Aktív tanár, tudományszervező és feltaláló, megalkotja három évvel Siemens előtt a dinamót, de az elszigeteltség miatt nem az ő neve tette ismertté a XX. század fejlődésére jelentősen ható szerkezetet. Tanít, tanít és tanít, fizikusgenerációknak adja át ismereteit, és 78 éves korában visszajön szeretett városába, Győrbe, ahol aztán nagy megbecsülésben él még közel 15 esztendőn keresztül.

Ez egy XIX. századi magyar tudós rövid életpályája. Jedlik Ányost a hite éltette, az nyújtotta az erőt számára a felfedezésekhez, de a kudarcok és a sikerek bölcs megéléséhez is. A hit az Istenben és a tudományban, ez a kettősség eggyé vált benne, hiszen mindkét világ felé alázattal közeledett, a befogadás és a megismerés alázatával.

Üzenetértéku a tudós élete és elkötelezettsége. Üzenet a városnak, hogy méltón kell ápolni a hazai fizikatudomány megalapítójának emlékét, erre a szeptemberi tervezett szoboravatás lesz a további jelentős momentum, de éppen az egyetemalapítási kezdeményezések jelenthetik majd a rangos beteljesülést Jedlik győri kötődésének. Üzenet a tenni tudó politikusoknak, hogy nagyobb megbecsülést kell adni a tudománynak, annak intézményeinek, hiszen a jövőalkotásunk legfontosabb szféráit óvni, támogatni, és egyben ösztönözni szükséges. S végül üzenet a városban élő polgároknak, látniuk és becsülniük kell értékeinket, mert ezek a gazdag és termékeny életpályák teremtették meg az alapjait a mai városnak, s egyben kínálnak új erőket jövője együttes alakításához.

Rechnitzer János
MTA-intézetigazgató-Győr

 


 

Buday Tibor és Budayné Mosonyi Klára "A fizika fejedelme" c. könyvükben Eötvös Loránd életét írták meg. /Magvetõ K., Bp., 1986./

Eötvös Loránd /1848-1919/ Heidelbergben Kirchofftól és Helmholztól tanulta a fizikát, Bunsentõl a kémiát. /1867-1870/.

1871-ben magántanári pályázatot adott be a pesti egyetemre. A pályázat elbírálásában Peczval Ottó matematikus, Than Károly kémikus és Jedlik Ányos fizikus vett részt. A pályázatot elnyerve elméleti fizikát oktatott.

Jedlik Ányos, a kísérleti fizika tanára 1878-ban nyugdíjba ment. Helyét Eötvös Loránd foglalta el. Elméleti fizikai témákat is elõadott.

Amikor az 1885-ben Eötvös Loránd és tudóstársai által alapított Matematikai és Physikai Társulat egyesületté alakult /1891/, elsõ rendes tagjául a 91 éves Jedlik Ányost választották meg.

A könyv szerzõi Bay Zoltán atomfizikus szavaival idéznek fel egy anekdotát, amelyet az egyetemen meséltek:

"Egy orvostanhallgató vizsgáját Eötvös ezzel kezdte:

- Hogyan jött ma az egyetemre?

A hallgató gyorsan kapcsolt. Erre a kérdésre a szokásos válasz az, hogy: villamossal, és a következõ kérdés a dinamó lesz, amit pedig õ nem tud. Tehát a válasz: "gyalog."

- Gyalog? Hát hol lakik maga?

Hazudni nem lehet, tehát a diák megmondja, hogy Kispesten.

- Kispesten? És onnan gyalog jár?
- Igen, én szeretek gyalogolni.
- És mit csinál, ha el van késve?
- Akkor szaladok - mondja a diák.
- És mit csinál, ha esik az esõ?
- Akkor esernyõvel jövök.

A hallgatóság már derült hangulatban van, amikor Eötvös felteszi az utolsó kérdést:
- És hogy jön az egyetemre, ha el van késve, és esik az esõ?

A diák kitartó, most már nem adhatja fel a játszmát, tehát ezt mondja:
- Akkor bérkocsival.

Most már hangos a kacagás a teremben, és Eötvös mosolyogva azt mondja:
- Látom, a dinamót nem tudja, de maga az életben meg fogja állni a helyét. Adja ide az indexét!

És beírta, hogy "kollokvált"; a diák nem bukott meg. Eötvös ui. a vizsgákon nem azt kereste, hogy mi a diáknak a tételes tudása, hanem, hogy hogyan tud gondolkodni."


Baksa Péter

 


 

Jedlik Ányos születése 200. évfordulójának megünneplésére készülve tapasztaltam, hogy a különböző feldolgozások, tanulmányok eltérő adatokat közölnek, pontatlanul vagy tévesen idéznek fel eseményeket. Ez késztetett arra, hogy áttekintsem, miként szól egy közkönyvtár szak- és ismeretterjesztő irodalma a jeles tudós, feltaláló bencés szerzetesről, tanárról, a természettudományok első önálló, eredeti, egyetemes értékû magyar tudósáról. Vizsgálatom nem terjed/hetet/t ki a teljes Jedlik-irodalomra, csupán a szabad polcokon, közforgalomban levő könyvekből válogattam. Szomorúan állapítottam meg: hogy sok a pontatlanság, az elírás, a tévedés.

Ezeket gyûjtöttem össze - követve Jedlik Ányos életútját.

Gyermekkor, tanulmányok

Jedlik István (Ányos) szülőhelye - mai írásmód szerint - Szímő, hosszú í-vel. /A mai Szlovákiában Zemné a település neve./ Születésekor és halálakor még Szémő alakban írták, ezt követi a győri belvárosi plébánia halotti anyakönyve, a halála évében kiadott "'A Pallas nagy lexikona" és a Holenda Barnabás által írt életrajz. A mai kiadványok általában rövid i-t használnak, sőt a "Magyar Larousse" Szinőként nevezi.

A kis falu történelme során hol Nyitra, hol Komárom megyéhez tartozott. A források szerint Jedlik István születésekor Komárom megyei település volt, a Britannica Hungarica IX. kötete azonban Nyitra megyét tünteti fel.

Több forrás, a Pallas és a Révai-lexikon is 1800. január 13-át jelöli meg születési dátumként, holott e nap a keresztelés időpontja volt. A keresztelési anyakönyv első hivatalos okirat megszületéséről, létéről. A források ma már 1800. január 11-ét írnak, ahogy Jedlik Ányos is 1885. július 8-án kelt önéletrajzi vázlatában.

Tanulmányait szülőfalujában, Nagyszombatban, Pozsonyban, Győrött és Pannonhalmán folytatta. A Britannica Hungarica Pestet is említi, pedig ott csak doktori szigorlati vizsgáit tette le 1821-ben és 1822-ben, s ott avatták doktorrá.

Félreértésekre adhat okot a kor oktatási rendszerének nem ismerete. Ma a gimnáziumot és a líceumot azonos típusú középiskolának fogjuk fel. Jedlik idején a gimnázium általában hat osztályos volt, ezt befejezte Pozsonyban. Pannonhalmi novíciusi év után került a győri bencés líceumba (felsőfokú intézmény), ahol bölcseleti kar mûködött. A bölcselet nemcsak a filozófiát foglalta magában, hanem természettudományokat is. 1818-20-ban bölcseleti tanulmányait végezte el, majd készült a doktori vizsgákra. Ekkor már az Ányos szerzetesi nevet viselte. Miként lett Ányossá?

A szerzetesek a rendi ruha felvételekor új nevet kaptak. A kis Jedliket Istvánnak keresztelték ugyan, de a rendtől az Anián, Anianus, Ányos nevet kapta. Horváth Árpád "A dinamó regényében" és "A megkésett világhírben" Szent Ányost a franciaországi Chartres város püspökének mondja, holott a "Magyar katolikus lexikon" szerint Szent Ányos Orleans püspöke volt, 453-ban halt meg. I. András a tihanyi apátságot neki szentelte, tehát Jedlik névadójának magyarországi kötődése is volt.

Bizonytalanságok, pontatlanságok a tanári pályán

Tanári pályakezdését illetően három évszámot is megjelölnek: 1822, 1823, 1825. Mindegyiknek van valóságtartalma, ui. doktori vizsgái letétele után az 1822-23. tanévben a győri bencés gimnázium 3., grammatikai osztályában oktatott. Liceumi (főiskolai értékû) tanárságát pappá szentelése után 1825-ben kezdte, s 1831-ig folytatta Győrött.

Megjegyzem, Horváth Árpád "A dinamó regényében" 1823. szeptember 3-ára teszi pappá szentelését, holott ez 1825 ugyanezen napján volt.

Győri tanárkodásához két jelentős találmány fûződik: szódavízgyártó-készülékének megalkotása és az elektromotor modelljének, a forgonynak a feltalálása.

Ferenczy Viktor szerint a mesterséges ásványvíz előállításával 1826-ban kezdett foglalkozni, s az ezt követő években a bencés rendházban már fogyaszthatták is a Jedlik Ányos által előállított mesterséges ásványvizet, esetleg a vele készített citromos üdítőitalt vagy fröccsöt. Hangsúlyozom: a mesterséges ásványvíz előállítása nem Jedlik találmánya, ahogy a Britannica Hungarica megfogalmazza: "1825: a szódavízgyártás módját ismerte fel." Előtte is állítottak már elő szódavizet, sőt szódavízgyárak is mûködtek. Jedliket valójában az érdekelte: "....... hogyan lehet szénsavat gyorsan, könnyen és olcsón előállítani, ... az előállított szénsavat ...... veszteség nélkül összeszorítani, .... vízzel összehozni .... az abszorbció folyamatát siettetni......" - ahogy írja a "Zeitschrift für Physik und Mathematik" c. folyóiratban 1830-ban.

Az általában nagyon hiteles Holenda Barnabás is "a szódavíz készítésének feltalálásá"-ról beszél és 1828-at említ. Valójában Jedlik az előbb felsorolt ismérveknek megfelelő készüléket alkotta meg.

Ismert, hogy pozsonyi tanárkodása idején továbbfejlesztette készülékét, de van olyan feldolgozás is, mely erre az időre teszi megalkotását. /Tanulmány az Interneten/. Ellentmondásos Horváth Árpád "A dinamó regénye" - beli megfogalmazása. Említi ugyan Jedlik győri kísérleteit a szódavíz előállítása tekintetében, de így folytatja: "alkotó elméje először Pozsonyban bontakozott ki ezen a téren."

Jedlik Ányos szódavízéhez Hegedüs Géza író szép irodalmi legendát fûz a "Száz rejtély a magyar irodalomból" c. kötetben. Szenzációra utal a történet címe: "A világmindenség első fröccse." Hegedüs Géza szerint Vörösmarty Fóti dalának kezdő költői képét - "Fölfelé megy borban a gyöngy" - a Jedlik Ányos szódavízével készített első fröccs ihlette 1844-ben.

Téves az időpont megjelölése, ui. a költemény 1842-ben született, téves " a világmindenség első fröccse" - megállapítás, hiszen Győrött már az 1820-as évek második felében ihattak mesterséges ásványvízzel hígított bort a szerzetesek. (Egyébként Hegedüs Géza az 1956-ban kiadott Czuczor Gergely válogatott mûvei bevezetésében még Jedlik győri éveihez kapcsolja a szódavíz "feltalálását".) 1844 ill. 1842 azért is pontatlan, mert Jedlik 1841-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók második nagygyûlésén Pesten Jedlik maga készítette mesterséges ásványvízzel vendégelte meg tudóstársait, így ajánlva: "..... ha bor vagy citromlé hozzá töltetik, ..... kellemes csípősségûvé válik." Egyáltalán nem dokumentálható, hogy az ekkor már a pesti egyetemen oktató Jedlik tagja lett volna Fáy baráti körének. Egyébként is, a bor gyöngyözése természetes fizikai jelenség. De szóba jöhetne a pezsgő is, hiszen Fáy András kísérletezett pezsgőgyártással is.

Másik győri találmánya a forgony, az elektromotor. Négy évszám is szerepel - 1827, 1828, 1829, 1830 - megalkotása idejének.
A Természettudományi lexikon és a Magyar Larousse 1827-et, Holenda Barnabás, Simonyi Károly 1828-at ír, Horváth Árpád "A dinamó regényében" pozsonyi tartózkodása idejére, "A megkésett világhírben" 1830-ra, tanulmányában 1829-re teszi, a Britannica Hungarica szintén 1829-et, a Szímőről kiadott kis múzeumi füzet 1830-at jelöl. Vajda Pál 1943-ban kiadott tanulmányában 1827-28-at ír ugyan, de pozsonyi tanárságát kapcsolja hozzá.

Vajon el lehet-e dönteni a pontos dátumot, órát, percet? Nem. Maga Jedlik sem emlékezett rá pontosan. 1886. február 18-án a Heller Ágosthoz címzett levélben a következőket írta: "A villamdelejességnek tüneményei engem is leginkább érdekeltek… a villamos forgó mozgásokra való készülékeket 1827 és 1828 évek alatt jó eredménnyel létrehoztam".

Ezt idézi Eötvös Loránd is emlékbeszédében, Verebély László is tanulmányában, Szinnyei József is ezt fogadja el. Holenda Barnabás a Matematikai és Fizikai Lapok 1928-as megemlékezésében (35.kötet) s a Mûszaki nagyjaink 3.kötetében azt írja: "Legkésőbb 1828-ban elkészítette." Igaz, hogy az Ordo experimentorum, Jedlik kis füzete 1829-re datálódik - szerepel benne a forgony mûködése -, ez bizonyára csak a kísérletek leírásának a dátuma.

Célszerû tehát tudomásul venni Jedlik időpontját, 1827-28-at. A magyar tudós nyilvánosságnak a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók második nagygyûlésén, 1841. szeptember 9-én mutatta be Pesten.

Pozsonyi tanárkodása után került a pesti egyetemre. Amit Németh József ír a Fizikai Szemle 1995. 12. számában - "1838-tól mint vendégtanár adta elő a fizika néhány fejezetét "villanymágnesi tünemények" címmel a pesti tudományegyetemen" - sem Ferenczynél, sem egyéb forrásban nem találtam.

Mikor kezdett tanítani a pesti egyetemen? Vajon a kinevezést vagy az állás elfoglalását vesszük kezdetnek? Véleményem szerint az utóbbit, tehát nem állja meg helyét a Britannica Hungarica s több más feldolgozás 1839. évszáma, s főként nem, hogy 1838-tól már az Institutum Geometricumban tanított. Valóban 1839. novemberében nevezték ki a pesti egyetem tanárává, a katedrát azonban 1840. március 1-jén foglalta el.

Történelmünk jelentős eseménye volt a magyar nyelv államnyelvvé tétele (1844). Az életrajzok kiemelik és idézik 1845.október 8-án magyarul mondott köszöntőjét. Horváth Árpád "A dinamó regényében" 1844-et ír.

Különleges volt Jedlik akadémiai taggá való felvétele is. Azon kivételezettek egyike, akik ugyanaznap lettek levelező és rendes tagok. Szinnyei József írja: "1858.dec.15: az MTA rendes tagja." "A Pallas nagy lexikona" ezt így fejezi ki: 1858-ban az Akadémia rögtön a rendes tagjává választotta. Pontatlan a Britannica Hungarica és a "Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig", ugyanis azt írják, hogy 1858-ban az MTA levelező tagjává, 1873-ban pedig tiszteleti tagjává választotta. Mintha nem lett volna az Akadémia rendes tagja.

Jedlik Ányost általában egy találmányú tudósként tartja számon a szakirodalom. A dinamó elv első megfogalmazóját és a dinamó feltalálóját látják benne. Mint az előzők mutatják, több jelentős találmány fûződik nevéhez.

Sokak által vitatott a dinamó feltalálásának elsőbbsége. Az egyetemes fizikatudomány általában Siemenset vallja feltalálójának, ui. az ő konstrukciója megalkotása után hamarosan, 1867. januárjában a nyilvánosság elé került, Jedlik Ányosé pedig rejtve maradt az egyetem fizikaszertárában.

Siemens elsőbbségét már Jedlik életében vitatták. Érdemes a figyelemre a Magyar Természettudományi Társaság folyóiratának, a Természettudományi Közlönynek 1890. novemberi számában (607-608. l.) megjelent tudósítás: az 1890. október 15-i szakülésen "Klupathy Jenő egyetemi magántanár Jedlik Ányos egy dinamo-elektromos gépét mutatta be, amelyet a tudós tanár 1852 és 1854 közt készített. A hozzá való használati utasítás negyedik pontjában ott találjuk a dinamo-elektromos gépek elvét ...."

Ezt az időpontot veszi át Heller Ágost Siemens Werner c. tanulmányában /Természettudományi Közlöny, 1893. március, 140-149. l./ a következőképpen: "A budapesti egyetem fizikai tanszékét akkoriban elfoglaló Jedlik Ányos, tudósaink nesztora, mint látszik, az ötvenes években szerkesztett."

Holenda Barnabás 1858-ra teszi a dinamó elvének megfogalmazását, majd így folytatja: "Hamarosan el is készült első gépe.

Horváth Árpád szerint "a nevezetes gép 1859-ben már járt."

A magyar fizikatörténetben mégsem 1852-54 vagy 1858-59 lett a Jedlik-féle dinamó feltalálásának a dátuma, hanem 1861. ui. dokumentálható bizonyíték csak erre van: a készülék leltárba vételének időpontja. Ez olvasható a Természettudományi Közlöny 1897. augusztusi számában, (387-402.l.) mely kivonatosan közli Eötvös Loránd 1897. május 9-én tartott akadémiai emlékbeszédét. Eötvös idézi Jedlik leltári bejegyzését: "Egy sarki villámindító /unipolar inductor/ .... célszerû használhatás végett az eszköz rövid leírása és kezelése módja az alapdeszka alá csatolt írásban olvasható. Kigondolva Jedlik Ányos által, elkészítve pedig Nuss pesti gépész mûhelyében. Beszerzési ideje 1861. Ára 114 Ft 94 kr."

Miért nem hozta nyilvánosságra Jedlik a dinamóelv megfogalmazását és az unipolar inductor megkonstruálását? Bonyolult kérdés, de talán mégsem szûkíthető le arra a válaszra, amit Horváth Árpád drámai sûrítéssel így fogalmaz meg "A dinamó regényében": "Minden kétséget kizáróan Poggendorff volt az oka." Arra utal, hogy Poggendorff nem volt hajlandó közölni Jedlik 1863-ban palackláncolatáról illetve elektromos sûrítőjéről írt eredeti és újszerû tanulmányát. Horváth Árpád valójában későbbi "sértődést" vetít vissza a dinamó megalkotásának idejére.

A kérdést lezárhatjuk azzal, hogy 1861 a Jedlik féle dinamó feltalálásának időpontja, így is hat évvel megelőzte Siemenset.
Hasonló hangsúllyal szól Horváth Árpád Jedlik akkumulátorának elkészültéről: "1867. március 3. nevezetes nap a találmányok történetében - mint Jedlik feljegyezte - éjszaka két órakor készült el a világ legelső akkumulátora." Az ólomakkumulátor valóban jelentős találmány az elektrofizikában. Ferenczy Viktor szerint Jedlik Poggendorff Annalesének 92. kötetéből értesült arról, hogy Sinsteden 1854-ben áramforrásához ólomlemezekkel kísérletezik. Jedlik tehát tőle vette az ötletet, s kísérleteivel, újításával azok sorába lépett - Faure, Sellon - akik megteremtették az alapjait annak, hogy 1882-ben Angliában megindulhatott az ólomakkumulátorok gyártása.

Különös és ellentmondásos, hogy Jedlik vállalt is közszereplést meg nem is. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyûlésein késő öregkoráig előadásokat és bemutatókat tartott, a Természettudományi Társulatban - amelynek alapító tagja volt - és az Akadémián azonban ritkán szerepelt.

Akadémiai székfoglalóján kívül (1859.november 14.: A villanytelepek mûködésének meghatározása) egy felolvasást tartott a tudósok intézményében 1863.március 16-án: "Rumpelles Mihály pincéinek beomlása Kőbányán" címen. Horváth Árpád "A dinamó regénye" címû mûvében a felolvasás idejét teszi a beomlás idejének, holott az utóbbi 1861.augusztus 5-én volt. Horváth Árpád tévesen írja a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók máramarosi vándorgyûlésének idejét is (1878), ugyanis az 1876. augusztus 22-28 között folyt.

A nyugalom évei és Jedlik utóélete

Pontatlanság tapsztalható Jedlik nyugdíjazásának megjelölésében is. A Britannica Hungarica azt írja: "1879-től haláláig a bencés rend győri líceumában élt", a Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig szerint szintén "1879-ben vonult nyugállományba". Valójában 1878 májusában kérte nyugdíjazását, 1878. októberében kapta meg nyugállományba helyezését, s 1878. október 25-én költözött Győrbe, a bencés rendházba, s nem a líceumba.

1895. december 13-án hunyt el. Van néhány olyan mû is, amely halálának időpontját december 15-re datálja, nemcsak Szinnyei József, de olyan friss mû is, mint az 1997-ben kiadott Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Ismert, hogy először a győri belvárosi temetőben a bencés kriptába temették. Mivel ezt a temetőt felszámolták, 1935-ben az új nádorvárosi temető bencés kriptájába helyezték át hamvait, 1942-ben pedig díszsírhelyet kapott. A Szímőről készült kis monográfia 1914-re teszi a belvárosi temetőből való átvitelét.

Jedlik díszsírhelyének obeliszkjén a következő bibliai idézet olvasható: "Az igazak örökké élnek, és az Úrnál az ő jutalmuk." Idézni a mondatnak csak első felét szokták.

Jedlik utóéletéről egy hibát említek csupán. Horváth Árpád A megkésett világhír c. regényében azt írja: "Alessandro Volta olasz tudós halálának századik évfordulóján, 1937-ben az itáliai Comoban bemutatták Jedlik dinamóját." Volta halálának 100. évfordulója 1927-ben volt, s ekkor valóban kiállították Jedlik "eredeti dinamóját", sőt - Ferenczy Viktor szerint - villamfeszítőjét is.

Megjegyzem, Ferenczy Viktor nevét a Britannica Hungarica elírja, Ferenczy Valérként említi.

Összegezve tehát megállapíthatjuk, hogy sok a hiba, a pontatlanság a Jedlik - irodalomban. Sajnos egyik kiadvány átveszi a hibákat a másiktól.

A magyar tudomány elleni vétségnek tartom, hogy egyes lexikonok, enciklopédiák, monográfiák csak a dinamót említik. Például az ifjúság számára kiadott Képes diáklexikon az elektronika címszónál csak dinamó elvét jegyzi meg, az elektromotornál másokat ír (dal Negro, Jacobi, Wheatston, Gramme). Örvendetes viszont, hogy a kötetben az elektronika nagy úttörői között Jedlik is, fotója is szerepel.

Az objektív tájékoztatás és a nemzettudat megkövetelné, hogy azok a külföldi szerzők által írt szakkönyvek, amelyek az egyes kutatásoknál, találmányoknál mellőzik a magyar tudós nevét, jegyzetben tegyenek említést a magyar feltalálóról. Pl. Steve Parker: Elektromosság c. könyve kiegészülhetett volna Jedlik találmányait felidéző jegyzetekkel. Steve Parker egyébként Siemens dinamójának ismertetésekor megjegyzi: "A magyar Jedlik Ányos (1800-1895) megelőzte, de nem állt ki elsőbbségéért." Ez a mondat bennünket kötelez: sokat kell tennünk azért, hogy Jedlik Ányos neve, munkássága itthon és külföldön ismert legyen.
Jedlik és a magyar fizikatörténet bemutatásának egy lehetséges módját választotta J.D. Bernál: A fizika fejlődése Einsteinig kiadója. A függelékben ifj. Gazda István vázlatos áttekintését közli "A magyarországi fizika klasszikus korszakáról." Sajnos halálának idejét 1895.december 12-re teszi.

Hiányolom Jedlik Ányos nevét olyan szakkönyvekből, mint Zemplén Jolán-Szabadváry Ferenc-Kontra György szerzői hármas által írt könyvéből, mely "A kísérletezés úttörői a XIX. században" címen jelent meg. Talán a kísérleti fizika legnagyobb magyar alakja Jedlik Ányos.

"Hibajegyzékem" bizonyára nem teljes, hiszen lehetetlen minden Jedlikkel kapcsolatos munkát áttanulmányozni. A tudós iránti tisztelet s a hitelesség megkövetelné, hogy pontos adatokkal szóljunk munkásságáról, s ne vigyük tovább a tévedéseket.

Baksa Péter

Átnézett irodalom:

A Pallas nagy lexikona Pallas Irodalmi és Nyomda Rt., Bp. 1895.
Backe, Hans: Kalandozások a fizika birodalmában Móra K., Bp., 1980.
Bernal, J.D.: A fizika fejlődése Einsteinig Gondolat, Kossuth K., 1977.
Borec, Tomás: Jó napot, Ampere úr! Móra, Bp., 1980.
Bragg, Lawrence: Az elektromosság diadalútja. Dante, Bp., 1948.
Britannica Hungarica IX. köt. Magyar Világ K., Bp., 1997.
Csóka J.Lajos: Szent Benedek fiainak világtörténete I-II. Ecclesia K., Bp., 1997.
Ferenczy Viktor: Jedlik Ányos István élete és alkotásai A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Katolikus Czuczor Gergely Gimnáziumának értesítője az 1935-36, 1936-37, 1937-38, 1938-39. iskolai évről. Győr, 1935-39.
Fizikai Szemle, 1995. 12.szám
Gamow, George: A fizika története, Gondolat, Bp., 1965.
Ifj. Gazda István-Sain Márton: Fizikatörténeti ABC Tankönyvkiadó, Bp., 1978.
Hankó Vilmos: Egy elfelejtett magyar találmány Természettudományi Közlöny, 1894. jan. /10-17.1./
Heller Ágost: A physika története a XIX. században I-II. K.M. Természettudományi Társulat, 1891.
Dr. Holenda Barnabás: Jedlik életrajza Mûszaki nagyjaink III., Gépipari Tudományos Egyesület, Bp., 1967.
Horváth Árpád: A dinamó regénye, Egyetemi Nyomda, 1944
Horváth Árpád: Jedlik Ányos élete és alkotásai Fizikai Szemle, 1957. október
Jedlik Ányos: Rumpelles Mihály pinczéinek beomlás Kőbányán - augusztus 5-én 1861-
ben Magyar Akadémiai Értesítő, Pest 1865.5. kötet
Képes diáklexikon-Technika Minerva, Bp., 1980.
Magyar Larousse Akadémiai, Bp. 1992.
Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig Better - MTESZ - OMIKK, 1997
Matematikai és Fizikai Lapok - 1928 Mûszaki lexikon Akadémiai, Bp., 1974.
Novobátzky Károly: A fizikai megismerés úttörői Akadémiai, Bp., 1959.
Parker, Steve: Elektromosság Park, Bp., 1994.
Révai nagy lexikona Révai Testvérek, Bp., 1911-35.
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete Gondolat, Bp., 1981.
Sőtér István: A sas és a serleg Akadémiai arcképek Akadémiai, Bp., 1975.
Száz rejtély a magyar irodalomból Gesta, Bp., 1996.
Szímő - Jedlik Ányos emlékszoba KT Kiadó Kft., Komárno, 1998.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, V.kötet Hornyánszky Viktor, Bp. 1897.
Természettudományi lexikon Akadémiai, Bp., 1966.
Vajda Pál: Magyar feltalálók Országos Közmûvelődési Szövetség, Bp. 1943
Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók Zrínyi, Bp. 1958
Verebély László: Jedlik Ányos két úttörő találmányáról Jedlik Ányos Társaság, Bp., 1994.
Zelovich Kornél: Jedlik Ányos, az elektrotechnika magar úttörője Budapesti Szemle, 1829. jan.
Zemplén Jolán-Szabadváry Ferenc-Kontra György: A kísérletezés úttörői a XIX. században Gondolat, Bp., 1963.

 

 

Hírek, információk

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS

2017.05.24

Tisztelt Jelentkező!

Bővebben...

Érettségi utáni képzések (nappali tagoza…

2017.02.23

A Győri Műszaki SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma...

Bővebben...

 

moodle
Jedlik Oktatási Portál

Következő események

A 2017-ban beiskolázásra kerülő tanulók
2021-BEN ÉRETTSÉGIZNEK,
2022-BAN SZAKMAI VÉGZETTSÉGET SZEREZNEK

Szükségük lesz-e reál- és humán műveltségre?
Szükségük lesz-e biztonságos továbbtanulási lehetőségre?
Szükségük lesz-e idegen nyelven beszélni?
Szükségük lesz-e használható szakmai ismeretre?
Kell-e majd szakmájukban korszerű eszközöket használni?

Ha a válaszuk IGEN -->
2017. november 21. Kedd
Olivér
A Nap kel 07:04-kor,
nyugszik 16:09-kor.
Holnap
Cecília
napja lesz.

A 2017/2018-OS TANÉVBEN
A GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
INTÉZMÉNYEIBEN
INDÍTANI KÍVÁNT
INGYENES 
FELNŐTTOKTATÁSI
SZAKKÉPZÉSEK

Letöltés (.xlxs) -->

 

Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. és II.
képzésre a 2017/2018. tanévben

Bővebben-->

Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája

Letöltés (.pdf) -->

 

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.