Nyílt napok:

2017. november 14. (kedd) 15:00 óra

2017. november 16. (csütörtök) 15:00 óra

Gazdag programmal, az iskola bemutatásával várunk minden érdeklődőt!

A+ A A-

Az iskola névadója

 

A reformkor kulturális nyitánya a XIX. század első felében zajló nyelvújítási mozgalom volt. Vörösmarty már a megújult magyar nyelvet emelte szépírói szférába.

Az 1830-as években megkezdődött a szaktudományok nyelvének magyarosítása is. Nagy lendületet adott e munkálkodásnak az 1844-es, a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánító törvény. Jedlik Ányos ekkor már a pesti egyetemen tanított. Az 1845-46. tanév megnyitóján magyarul köszöntötte tanítványait:

"Szeretett Hallgatóim! Legelőször is honi nyelven szólítom Önöket, hogy e gyűlhelyükön is otthonosan érezhessék magukat, és éldelhessék azon örömöt, melyet minden honát szerető magyarnak éreznie kell. Már nem elégséges csak születési hely tekintetéből magát magyarnak vallani, hanem nyelv tekintetéből is történendő magyarosítás a jelenkor szelleme által kérlelhetetlenül szorgalmaztatik…"

Jedlikben azonban nemcsak a hazafi szólalt meg, hanem a pedagógus is. Szükségesnek tartott egy átmenetet, vagyis bizonyos tantárgyi órákat továbbra is latinul kell tartani, ui. a hallgatók egy részének "alkalom hiányzott a magyar nyelvveli megbarátkozásra", s kialakulatlan a magyar szaknyelv, hiányoznak a műszavak.

"A nyelv tekintetéből történendő magyarosítás" a tudomány embereit is kötelezte. Czuczor Gergely és Fogarasi János megbízást kapott az akadémiai nagyszótár összeállítására; magyar nyelvtanok születtek, egyre bővült azoknak a tantárgyaknak a köre, amelyeket magyarul adtak elő. Az 1840-es években egymás után jelentek meg a műszótárak: 1845-47-ben Kováts Mihály Háromnyelvű műszótára, 1847-ben Bugát Pál Természettudományi szóhalmaza.

A levert szabadságharc után azonban általános törekvéssé vált a németesítés, a birodalmi nyelv kiterjesztése. Jedlik Ányos e szándékkal szemben 1849. október 28-án kelt véleménynyilvánításában a következőképpen foglalt állást: "…minden ember azon nyelv segítségével tehet a tudományokban előmenetelt, a mellyikben leginkább jártas… Alolírt a német, latin és magyar nyelvek közül a két utolsóban jártasabb, mivel előbb latin, utóbb magyar nyelven tarta természettani előadásait…"

A magyar nyelvű tudomány elkötelezettjeként 1850-ben anyanyelvén adta ki A természettan elemei címen tervezett könyvsorozatának első kötetét, a Súlyos testek természettanát. Nemcsak egyetemi tankönyvnek, nemcsak "hallgatói könnyebbségül" szánta, hanem az "olvasói közönség használhatásául" is. Ezért a "szövegben, igen kevés számú esetet kivéve, magyar műszavakat alkalmaz. Célja ezzel: "…magyarázás közben megbarátkozzanak velük…tehát általánosan használttá" váljanak. A megértést 384 szemléltető fametszet segíti.

Különös érzés lapozni, olvasni a könyvet, hiszen az elemek, a fizikai jelenségek megnevezése nem vált tudományos nyelvünk részévé.

Ekkor még a szaktudományokban is mindent magyarosítani akartak. Jedlik átvette az új megnevezéseket. Nem használjuk pl. az éleny /oxigén/, a köneny /hidrogén/, a széneny /szén/, a légeny /nitrogén/, a kéneny /kén/, a jegőc /kristály/, a szénéleg /széndioxid/, a körlég /levegő/, a csucsag /piramis/ szavakat. Nem mondjuk a hidrosztatikát hignyugtannak, a hidrodinamikát higmoztannak; de megértjük a csiga fizikai meghatározását: "egy tengelye körül forogható körény, melynek kerülete a reá alkalmazandó kötél végett válualakulag vagyon kivájva."

Jedlik Ányos maga is tudatában volt, hogy a magyar nyelvű terminológia nehézséget okoz a megértésben, ezért a könyv végén szótárszerűen közli a fogalmak latin, esetenként német megfelelőjét.

Hasonlóan kerüli az idegen nyelvű megnevezéseket kéziratban maradt Hőtana. Az 1847-51 között született művet 1990-ben adta ki Liszi János professzor.

Hogy a kor tudományos nyelvének magyarosításában sok logikus elem volt, hadd igazoljam e könyvből vett néhány szóval:

hévmérsék /hőmérséklet/, hévmutató /hőmérő/, jegyzőhévmutató /minimum-maximum hőmérő/, gyúpont /gyújtópont/, egyenüregű /állandó keresztmetszetű/, köbalakú /kocka alakú/, fekmentes /vízszintes /, világtér /világűr/, tűznemző /tűzgyújtó/. Álljon itt egy meghatározás is, hogy e tudományos nyelvi kísérletet szemléltessük: A meleg "az egész világon elterjedt lebegény /aether/ valamivel nagyobb hullámú rezgésének állíttatik, mint aminő a világosság származására szükséges." /világosság=fény/

Mint utaltam rá, ezek nem Jedlik Ányos szóalkotásai, hanem átvett szavak, kifejezések. Igyekezett őket a természettudományban meghonosítani.

1854-ben tagja lett annak a bizottságnak, melyet Toldy Ferenc vezetésével "az illetőknek zsinórmértékül szolgálandó magyar műnyelv kidolgozására" szerveztek. Jedlik Ányos a fizika, a kémia és a mechanika szakszavainak a felülvizsgálatában, illetve alkotásában vett részt.

Az 1858-ban megjelent Német-magyar műszótár 20 000 címszót tartalmaz. Jedlik Ányos "kidolgozott műszavak száma" c. füzetében 1 112 fizikai, 245 kémiai és 677 vegyes szót említ, amelyről véleményt mondott.

Vannak-e személyes alkotásai? A kutatók kb 200 szóról állítják, hogy Jedlik alkotta őket. Pl. a következők: dugattyú, tolattyú, eredő, összetevő, hanglebegés, hangütés, zönge, huzal, kitérés, merőleges, nyomaték, hullámtalálkozás, megfigyelés, osztógép /vonalzógép/. Ezek részeivé váltak a szaknyelvnek.

ő alkotta, de nem honosodtak meg:

ejternyő, szállernyő /ejtőernyő/, erősz, erőszet /gépész, dinamika/, lejtmérés, lejtmérő /vízmérték/, meneny /ion/, bemeneny /anód/, kimeneny /katód/, mérke /minta/, nézge /nagyító/, szorittyú /szorítócsavar/, villamfeszítő /feszültségnövelő készülék/, villamszedő /a villamosság felhalmozására szolgáló készülék/, forgony /elektromotor/, zöngmenet, zönglejtő /hangskála/.

A természettudományi szaknyelv letisztulásának gyakorlati fórumai voltak a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók gyűlései. 1841 óta rendszeresen megszervezték az ország különböző városaiban. Az előadásokat magyarul tartották. Jedlik Ányos is gyakran szerepelt kutatási témáival.

A tudományos terminológia ezeken az üléseken formálódott, ui. az alapelv az egyértelműség, az érthetőség, a világos, logikus beszéd volt. A szóalkotásbeli túlzások, szélsőségek elmaradtak, a szaktudományok nyelve fokozatosan letisztult.

Mi jellemezte Jedlik Ányos előadói stílusát és írásbeli nyelvhasználatát? Eötvös Loránd, a tanítvány szerint: "előadása a kutató tudós előadása volt, ki hallgatóihoz úgy beszél, mint tudóstársakhoz…" A hangsúly a tudóstárs szóban nem a tudóson van, hanem a társ szón, Diákjait partnernek tekintette az ismeretszerzésben. Ezt erősíti meg az idézet folytatása is: "… a kísérlet nekik nemcsak mutatványul, hanem igazi tanulásul szolgált."

Kortársai véleménye és tanulmányai is azt tükrözik, hogy világos, tiszta, áttekinhető szerkezettel építette írásbeli és szóbeli alkotásait. Fő építőelemei: a tétel megfogalmazása - a fogalom, a jelenség történelmi megjelenése, alakulása, - elemzése; jellemzői; következtetések; gyakorlati jelentősége; felhasználhatósága az emberiség javára. A téma kifejtésében gyakran él a kísérletek leírásával, rendszeresen alkalmazza a tudományos hipotézis logikai eljárását. Egyszerű, világos okfejtés, bizonyítások jellemzik előadásait.

Általában nem élt a szónoki beszéd díszeivel, virágaival; még akkor sem, amikor illett volna. 1864-ben elhangzott rektori beszéde bevezetőjében ezt meg is fogalmazta: "…előadandom a végére járt tanév alatt előfordult kisebb-nagyobb horderejű eseményeket…a nélkül…miként az ékesszóláshoz szokott tisztelt közgyűlés várakozásának megfelelhetek; élni fogok csak egyszerű elbeszélési modorral…"

Mit jelentett tehát Jedlik Ányos számára a magyar nyelv?

Az otthon-érzés biztonságát és örömét, magyar mivoltunk kifejezőjét, a tudományokban való előmenetel feltételét, a gondolkodás és kifejezés világosságát, tisztaságát és egyszerűségét. A szellem, a nyelv és nemzet hármas egységét vallotta.

Baksa Péter

Irodalom:

  • Danczi József: Jedlik Ányos mint nyelvművelő. Jövendő, 1956. szept.
  • Ferenczy Viktor: Jedlik Ányos István élete és alkotásai A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Katolikus Czuczor Gergely Gimnáziumának értesítője - 1935-1939
  • Jedlik Ányos: Hőtan. Műszaki K. Bp., 1990.
  • Jedlik Ányos István: A természettan elemei. Súlyos testek természettana. Pest, 1850. Emich Gusztáv.
  • Jeszenszky Sándor: Jedlik Ányos nyelvújító munkássága. Magyar Nyelvőr, 1993. 4. sz.
  • Nagy András: Jedlik Ányos, a tudós, tanár és nyelvújító. Irodalmi Szemle, 1975. 4. sz.

 

Hírek, információk

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS

2017.05.24

Tisztelt Jelentkező!

Bővebben...

Érettségi utáni képzések (nappali tagoza…

2017.02.23

A Győri Műszaki SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma...

Bővebben...

 

moodle
Jedlik Oktatási Portál

Következő események

A 2017-ban beiskolázásra kerülő tanulók
2021-BEN ÉRETTSÉGIZNEK,
2022-BAN SZAKMAI VÉGZETTSÉGET SZEREZNEK

Szükségük lesz-e reál- és humán műveltségre?
Szükségük lesz-e biztonságos továbbtanulási lehetőségre?
Szükségük lesz-e idegen nyelven beszélni?
Szükségük lesz-e használható szakmai ismeretre?
Kell-e majd szakmájukban korszerű eszközöket használni?

Ha a válaszuk IGEN -->
2017. november 21. Kedd
Olivér
A Nap kel 07:04-kor,
nyugszik 16:09-kor.
Holnap
Cecília
napja lesz.

A 2017/2018-OS TANÉVBEN
A GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
INTÉZMÉNYEIBEN
INDÍTANI KÍVÁNT
INGYENES 
FELNŐTTOKTATÁSI
SZAKKÉPZÉSEK

Letöltés (.xlxs) -->

 

Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. és II.
képzésre a 2017/2018. tanévben

Bővebben-->

Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája

Letöltés (.pdf) -->

 

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.