Nyílt napok:

2017. november 14. (kedd) 15:00 óra

2017. november 16. (csütörtök) 15:00 óra

Gazdag programmal, az iskola bemutatásával várunk minden érdeklődőt!

A+ A A-

Az iskola névadója

 

A Csallóköz keleti peremén, a Vág folyó bal partján Komáromtól 35 km-re északra van egy kis falu, Szímő, szlovák nevén Zemné. Itt született Jedlik István, aki a bencés rendben az Ányos nevet kapta.

A települést már az Árpád-korban említi egy oklevél. Az 1113-ban kelt irat Zemej néven nevezi a falut. Léte azóta folyamatos - bár helye a Vág áradásai miatt többször változott. Megnevezései: 1249-ben Zemay, az 1500-as években Zimew, 1773-ban Szimó, 1786-ban Simő, 1683-ban Szémő. Fényes Elek 1851-ben kiadott - a korábbi viszonyokat megörökítő -Magyarország geographiai szótára III. kötetében Szemő és Szimő névvel illeti. A győri belvárosi plébánia halotti anyakönyve is Szémő szóalakkal nevezi meg Jedlik szülőhelyét, ahogy a Czuczor-Fogarasi-szótár is.

A középkorban a község és határa az esztergomi érsekség birtoka volt. Területe a Széchenyi György érsek által 1693-ban adományozott Gugh pusztával együtt 4685 holdat tett ki. Fényes Elek megjegyzi: "Az esztergomi érseknek itt semmi majorsági birtoka nincs.... emiatt a lakosok földeiket szerfelett feldarabolva bírják, s az egész helységben 3 egész telkesnél több nem találtatik. /Jedlik Ányos szülei negyedtelkes jobbágyok voltak./ A határ tehát nagyon tagolt volt. A dűlők közül kettőben is megőrződött a Jedlik család neve: Jedlik-Barócs, Jedlik-Tormol.

A földterület alig 1/4-e volt szántó. A többi legelő, kaszáló, nádas, erdő-füzes.

Miből és hogyan élhetett a falu lakossága Jedlik István születése idején?

Az 1700-as évek végén a népesség alig haladta meg az 1000 főt. /Lakosainak száma ma 2238, ennek 70 %-a magyar nemzetiségű./ Az 1800. évi összeírás számszerű pontossággal tájékoztat a lakosság megélhetési forrásairól: "Ezen helység teljes határa síkon fekszik. A mezőgazdaságot nem nagy haszonnal gyakorolják itt, mivel rozsból egy pozsonyi mérő vetés csupán négy pozsonyi mérőt ad. Egy pozsonyi mérő rozs 75 fontot nyom. A jobbágyok semmiféle kereskedést nem űznek, hanem mezőgazdaságból élnek, valamint állattenyésztésből, valamint kerti vetemények - tudniillik káposzta- és vöröshagyma-termesztésből. A községnek fűzfaerdejei vannak és van cserjése. Ezen helység területén semmiféle irtvány nem létezik. Ez a község el van látva elegendő legelővel, amelyen 382 ló, 178 ökör és 250 tehén, ezenkívül a plébános 2 lova és 10 tehene, az iskolamesternek, úgyis mint jegyzőnek 2 lova és 6 tehene, az egyházfinak 2 tehene, a kocsmárosnak 2 tehene, a mészáros 2 lova és 10 marhája, valamint a kovács 2 tehene elegendőképpen legelhet. Ebben a határban semmiféle szőlőhegy nincsen.....

A helység határának a termőföldje jó... A jobbágyok termékeiket Komáromban és Érsekújváron... adhatják el."

jsz1

Az összeírás két vízimalmot is említ. Szímő alatt 1938-ig működött egy hajómalom.

A Vág folyó halban is gazdag volt.

A külvilággal való kapcsolatot nemcsak a komáromi és érsekújvári piac révén tartották a világgal, hanem a Vág folyón fát leúsztató tót tutajosok révén is, akik rendszerint kikötöttek, rakományuk egy részét eladták.

A Vág szabályozatlansága miatt gyakori volt az árvíz. /A védőgát 1891-ben készült el./ Nemcsak a természet erőivel kellett megküzdenie a népnek, hanem a Magyarországot sújtó történelmi viharokkal is. A túlélés népi módját, a ravaszságot mutatja be a török időket idéző anekdota: az érsekújvári uzsorás töröktől hitelt felvevő paraszt Kapacsali Macsali nevet íratott fel - "vagyis kapával ma csallak meg" beszélő nevet - hogy majd a kölcsönt visszakövetelő török ne találja meg.

A létküzdelem a szorgalmat, a munkaszeretetet, a kitartást erősítette a falu lakóiban, a családokban. Ezt vitte magával Jedlik is örökségként.

Mint az előzőkből kiderül, földművelő és állattenyésztő nép lakta a települést. Szímő anyagi, szellemi és lelki önellátásra berendezkedett falu volt. A plébános a lelkeket szolgálta, az iskolamester a szellemi táplálékot nyújtotta, s egyben a közigazgatási feladatokat is ellátta, a kovács a szerszámokat javította és a lovakat patkolta, a kocsmáros és a mészáros az ellátást szolgálta. Gabonájukat a helyi malmokban őrlették, egyéb szükségleteiket Komáromban és Érsekújváron szerezték be.
A lakóházakat helyben föllelhető anyagokból építették: a vázat alkotó gerendák közét fűzvesszővel fonták be, aztán sárral betapasztották. Az épületeket zsúp fedte. Jedlik Ányos születése idején kezdett elterjedni a vályogházak építése; ezeket szintén helyi anyaggal, náddal fedték.

Milyen lehetett Jedlik Ányos szülőháza?

A házat lebontották, de a helyi kiállításon van róla egy 1913-ban készült fotó. Az épület hosszan nyúlt hátrafelé az udvaron. Homlokzata egy vagy kétablakos lehetett, talán olyan, mint a később építettek valamelyikéé.

jsz2
Itt született, itt élt Jedlik István.

 

ak

 

10.

Stephanus Franciscus Jedlik
Rosa Szabó
/szülei/

Michael Szabó
Juliana Kiss
/keresztszülők/

Jedlik keresztelőjének bevezetése a szímői anyakönyvben

Szülőhelyén kezdte iskoláit. Ferenczy Viktor idézi Jedlik harmadik személyben írt önéletrajzából: "A tudományoknak első elemeit 1808-tól 1910-ig terjedő három esztendőnek telén szülőfalujában végezte; ugyanezen évek nyarán pedig örült a lovaknak, kutyáknak és a rétek napsütötte pázsitjának. "

Aztán Nagyszombatba vitték, s járta a maga útját tovább. A szünidőket otthon töltötte, de később egyre ritkábban látogatott haza. Az 1848-as forró napokban, amikor az egyetemi ifjúság nem járt előadásokra, a rendet és fegyelmet szerető Jedlik professzor ellen fordult, Szímőn élő bátyja hívta haza, mert otthon "csendes és tiszta"életmódra számíthatott. Jedlik kitartott, sőt, 1848 nyarán nemzetőrnek állt. Kapcsolata az otthoniakkal nem szakadt meg. Amikor a 80-as években Szímő leégett, s a termést árvíz vitte el, Jedlik anyagi támogatást nyújtott a rokonoknak. Unokatestvéreit a továbbtanulásban támogatta.

Miként őrzi és ápolja a falu Jedlik Ányos emlékét ma?

Az iskola falán szlovák és magyar nyelvű felirat örökíti meg a falu híres szülöttjének nevét. 1993-ban a templom előtt szobrot emeltek tiszteletére, Lipcsey György szobrászművész alkotását. Iskolánk képviseltette magát az ünnepségen. A képek ekkor készültek.

Középen dr. Sárosteleky Schauer Gyula, Jedlik Ányos testvérének, Jedlik Gábornak a leszármazottja. Az 1993-as szimői baráti beszélgetésen ismerkedtünk meg vele.

Jedlik Ányos életútját kiállítás mutatja be a plébánián.

Szímő önkormányzata és lakossága tiszteli és ápolja tudós fiának emlékét. Sokat tett ezért Morvai István polgármester, az ő munkáját folytatja utóda, Bób János. Elismerés és köszönet nekik. Szeretnénk, ha Győrből, Magyarországról egyre többen látogatnák meg ezt a kis falut. Érdemes rá.


Baksa Péter

Irodalom:

  • Ferenczy Viktor: Jedlik Ányos Magyar Néprajzi Társaság, Komárom, 1993.A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Katolikus Czuczor Gergely Gimnáziumának Értesítője- 1935-1939.
  • Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára III. kötet, 1851. Reprint, 1984
  • Magyarország vármegyéi és városai. Komárom megye Szerk.: Borovszky Samu Budapest, Országos Monográfiai Társaság 1907
  • Szapu Magda: Életmódvizsgálatok a Vág völgyében. Szímő Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, Komárom, 1993.

 

Hírek, információk

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS

2017.05.24

Tisztelt Jelentkező!

Bővebben...

Érettségi utáni képzések (nappali tagoza…

2017.02.23

A Győri Műszaki SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma...

Bővebben...

 

moodle
Jedlik Oktatási Portál

Következő események

A 2017-ban beiskolázásra kerülő tanulók
2021-BEN ÉRETTSÉGIZNEK,
2022-BAN SZAKMAI VÉGZETTSÉGET SZEREZNEK

Szükségük lesz-e reál- és humán műveltségre?
Szükségük lesz-e biztonságos továbbtanulási lehetőségre?
Szükségük lesz-e idegen nyelven beszélni?
Szükségük lesz-e használható szakmai ismeretre?
Kell-e majd szakmájukban korszerű eszközöket használni?

Ha a válaszuk IGEN -->
2017. november 21. Kedd
Olivér
A Nap kel 07:04-kor,
nyugszik 16:09-kor.
Holnap
Cecília
napja lesz.

A 2017/2018-OS TANÉVBEN
A GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
INTÉZMÉNYEIBEN
INDÍTANI KÍVÁNT
INGYENES 
FELNŐTTOKTATÁSI
SZAKKÉPZÉSEK

Letöltés (.xlxs) -->

 

Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. és II.
képzésre a 2017/2018. tanévben

Bővebben-->

Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája

Letöltés (.pdf) -->

 

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.