A Győri Műszaki SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma felvételt hirdet érettségi utáni két éves nappali tagozatos
 

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS
SZOFTVERFEJLESZTŐ
GAZDASÁGI INFORMATIKUS

 

 képzésre.

 

Bővebben-->

 

VÉGZÉS UTÁN BIZTOS MUNKALEHETŐSÉG!   

 

Győri Műszaki Szakképzési Centrum
Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma,
Szakközépiskolája és Kollégiuma

jedlik 1

 

A+ A A-

Nem kategórizált

Térítési díj változás!

FIGYELEM!

2018. szeptember 1-től érvényes térítési díjak:

Kollégium 100% reggeli+ebéd+vacsora: 897,- Ft.

Kollégium 50% reggeli+ebéd+vacsora: 448,- Ft,

Ebéd 100%: 427,- Ft.
Ebéd 50%: 213,- Ft.

 

Tájékoztatás a jedlikes tanulók részére a szakképző évfolyamon maradással kapcsolatban

Letöltés (.pdf) -->

 

 

Fontos dátumok a nyári szünetben, és a 2018/2019. tanév kezdetén

Sorszám Esemény Dátum Idő
1. Tankönyvek érkezése az iskolába 2018. augusztus 22. 8.00 – 10.00 óráig
2. Nyelvi előkészítő tanfolyam a leendő (érintett) 9. évfolyamos tanulók részére   2018. augusztus 13-25. (120 órás csoport számára)
2018. augusztus 21-25. (60 órás csoportok II. 30 órája és a 30 órás csoportok számára)
8.00 – 13.30 óráig
3. Szerverszoba karbantartása miatt nem lesz hálózat, internetkapcsolat és titkársági ügyelet sem 2018. július 30 – augusztus 03. egész 31. naptári héten
4. Tankönyvosztásról további pontos tájékoztatás a weblapon 2018. augusztus 21. után  
5. Iskolavezetési értekezlet 2018. augusztus 21. 9.00 óra
6. Alakuló tantestületi értekezlet 2018. augusztus 24. 9.00 óra
7. Ebédbefizetés a gazdasági irodában 2018. augusztus 27. 8.30 – 15.00 óráig
8. Gólyatábor előkészítése 2018. augusztus 26 – 28. 6.30 – 24.00 óráig
9. Gólyatábor 2018. augusztus 29 – 31. 7.00 – 13.30 óráig
10. Javító és osztályozó vizsgák 2018. augusztus 29. 9.00 óra
11. Tantestületi nyitóértekezlet 2018. augusztus 31. 9.00 óra
12. Orvosi vizsgálat 1/13. F osztálynak 2018. augusztus 31. 9.00 – 13.00 óráig
13. Pót ebédbefizetés a gazdasági irodában (A pótbefizetéskor befizetők szeptember 10-től tudnak étkezni!) 2018. szeptember 05. 8.30 – 15.00 óráig
14. Kollégiumi beköltözés 2018. szeptember 02. 13:00 óra
15. Kollégiumi tanévnyitó (9. évfolyam részére szülői értekezlet is lesz.) 2018. szeptember 02. 15.00 óra
16. Tanévnyitó ünnepség (Helyszín időjárástól függően: tetőterasz, vagy a tantermekben TV-n keresztül.) Megjelenés ünnepi öltözetben. 2018. szeptember 03. 8.00 óra
17. Első tanítási nap 2018. szeptember 03. 8.00 óra

 

AZ ISKOLA NYITVATARTÁSA A NYÁRI SZÜNET IDEJÉN  

Porta nyitva tartása a főépületben: 8.00 - 18.00 óráig

 

VEZETŐI ÜGYELET AZ ISKOLÁBAN

2018. július 05. (csütörtök) 10.00 – 13.00 óráig         Módos Gábor igazgató

2018. július 19. (csütörtök) 10.00 – 13.00 óráig         Horváth Norbert igazgatóhelyettes

2018. augusztus 09. (csütörtök) 10.00 – 13.00 óráig  Furján Gergely igazgatóhelyettes      

 

TITKÁRSÁGI ÜGYELET A NYÁRI SZÜNET IDEJÉN

2018. július 02-tól: Hétfőtől - Csütörtökig: 8.00 - 13.00 óráig

                              Pénteken: 8.00-12.00 óráig

 

2018. július 30. (hétfő) és 2018. augusztus 08. (szerda) közötti időszakban a titkárság ZÁRVA tart.

  

 

 

Felkészítő tanfolyamok időbeosztása

Tisztelt Szülők!
Kedves Tanulók!


Kialakult a 120 órás felkészítő tanfolyam időbeosztása. A tanfolyamok az alábbi heteken lesznek:

  • a június 18-ával kezdődő hét
  • a június 25-ével kezdődő hét
    az augusztus 13-ával kezdődő hét
  • az augsztus 20-ával kezdődő hét (ezen a héten az ünnep miatt keddtől szombatig lesznek az órák)
  • A tanulókat a már megbeszéltek szerint június 18-án reggel 7.45-kor várjuk a portán. A tanulók füzetet, íróeszközt és enni, innivalót hozzanak magukkal.

További információ: Furján Gergely igazgatóhelyettes, 06 20 9445164

 

 

Beiratkozással kapcsolatos tennivalók a 9. évfolyamra beiratkozók részére

Tisztelt Szülők!

Kedves Tanuló!

  

Ezúton szeretnénk tájékoztatni a 2018/2019 tanévtől leendő 9. osztályos tanulóinkat a beiratkozással kapcsolatos pontos tennivalókról.

Bővebben -->

 

 

Jedlik Ányos-ünnepség Szímőn - 2018

                                    

                                                                                                             "Szímő a kis falunk,

                                                                                                            Szímő az otthonunk..."

                                                                                                             (Szímő himnuszából)                                                                                                                

                                                                                                            

A Vág melletti, Mátyusföld széli település május 26-án nagy fiát, Jedlik Ányost ünnepelte. Kétévente adják át a község által alapított, a szlovákiai magyar tudósok munkásságát elismerő Jedlik-díjat, egyben tudományos szimpóziumon méltatják a bencés szerzetes, tanár, tudós, feltaláló munkásságát.

Az ünnepség a Szent Márton-plébániatemplomban emlékmisével kezdődött, hiszen Jedlik a Szent Benedek-rend tagja volt. A szertartást Tóth István Konstantin, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium igazgatója celebrálta. Szentbeszédének középpontjában Jedlik, az ember állt. Megemlékezett természetszeretetéről, tudományának a mindennapi élettel való kapcsolatáról, magyarságáról, jótékonykodásáról.

Ezt a követően a szolnoki Vivaldi Keresztény Kamarazenekar a névadó Négy évszak c. művét adta elő.

A koszorúzás a Szózat közös énekével kezdődött, aztán Bób János polgármester köszöntötte Jedlik Ányos tisztelőit és a rokonságából megjelenteket. Szólt arról, hogy a múlt hagyományait nemcsak őrizni kell, hanem a gyarapítani is. Büszke arra, hogy a falu jól sáfárkodik a település értékeivel. Ez elismerésekben is kifejeződik: "Az év faluja - 2017" országos versenyben II. helyezést értek el, sőt a település Európa-diplomát is nyert. Mindennek része Jedlik Ányos életművének ápolása, bemutatása, ébrentartása - kiállítással, rendezvényekkel és vetélkedőkkel. Beszédét így fejezte be: "A fa akkor erős és egészséges, ha nem szakad el gyökereitől, így van a nemzet is."

Szigeti László a Magyar Közösség Pártja nevében a tudományok népszerűsítésének a fontosságából indult ki, e téren is példaértékű a község tevékenysége és Jedlik munkássága. A tudományok művelésének olyan fontos feltételei vannak, mint az erős akarat, a kitartás, a bátorság, a tapasztalatszerzés apró munkája. Akkor is, ma is fontos szerepet játszott az idegennyelvűség; Jedlik négy nyelvet használt; magyart, németet, szlovákot; a tanítás nyelve pedig a latin volt. (1844-ben lett a magyar államnyelv.) A bencés eszmeiség, az Ora et labora! - kiegészülve a docete! (tanítsatok!) - hivatástudata vezette minden tevékenységében.

A koszorúzás a tisztelet és az emlékezés szép aktusa volt. A győri Jedlik Ányos Szakgimnázium koszorúját Módos Gábor igazgató, Élő Tamás igazgatóhelyettes és Varga Zsolt kollégiumigazgató helyezte el.

jedlik szimo 2018

(A képen balról jobbra: Domonkosné Végvári Ibolya tanárnő, Domonkos László címzetes igazgató,
Módos Gábor igazgató, Élő Tamás igazgatóhelyettes, Varga Zsolt kollégiumigazgató)

A szimpóziumot a Jedlik Házban Csáky Pál, az Európai Parlament képviselője, Szímő díszpolgára nyitotta meg. Kérdésfeltevéssel kezdte: Mi az, ami összekapcsolja az ünnepség résztvevőit? Válasza: Tiszteljük önmagunkat a széthulló világban; tiszteljük egymást, mert vannak közös értékeink, tiszteljük közös múltunkat, amelyre jövőt lehet építeni. Méltatta Szímőt, mert konok elkötelezettséggel példát mutat a Jedlik-értékek ápolásában, a tudomány megbecsülésében, országos értékeket mutat fel és képvisel.

Az ülés első előadója Gazda István volt, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója. A bevezetésben megemlékezett a Jedlik Ányos Társaság 25 éves munkásságáról, Király Árpádról, az első főtitkárról, majd a tankönyvíró Jedlik Ányosról. Nyelvi feltétele is volt a tankönyvírásnak a 19. századi Magyarországon. Meg kellett teremteni a fizikai, kémiai, biológiai szaknyelvet, hiszen nem volt magyar terminológia a természettudományi fogalmak kifejezésére. 1844-ig nagyrészt az oktatás nyelve is, a tankönyvek nyelve is a latin volt. A Bugát Pál kezdeményezte tudományos nyelv megalkotásában Jedlik Ányos is tevékenyen részt vett. Kezdetben 16-24 lapos magyar nyelvű kiadványokban csak a követelményeket fogalmazta meg, majd egyes fizikai szakágakat kéziratban terjesztett tankönyvekben. Ilyenek: Víznyugtan (hidrosztatika), Fénytan, Hőtan. Nagy természettudományi rendszerezésének - Természettan elemei - csak I. kötete jelent meg Súlyos Testek' Természettana címen - "szöveg közé nyomtatott 384 fametszettel". (1850).

Dr. Antal Ildikó, a budapesti Elektrotechnikai Múzeum igazgatója a Jedlik Ányos munkásságához kapcsolódó restaurálási tevékenységet ismertette, hiszen a tudós, feltaláló gépeinek, mechanikus szerkezeteinek működés közben való bemutatása megeleveníti Jedlik korát, alkotó munkásságát. Nemcsak a forgony (elektromotor) és a dinamó (generátor) jelentős találmánya; úttörő tevékenységet folytatott a fénytanban, a hullámelméletekben és egyéb fizikai és technikai jelenségek vizsgálatában is. Antal Ildikó részletesen ismertette rácsosztógépének fejlesztési szakaszait és villamfeszítőjének, feszültségfokozó kondenzátortelepének a működését. Büszkeséggel említette, hogy Jedlik találmányaival határainkat is átlépte; rendszeres kapcsolata volt a bécsi és a berlini egyetem tudósaival, 1855-ben a párizsi ipari kiállításon elektromos telepével bronzérmet, 1873-ban pedig a bécsi világkiállításon csöves villamfeszítőjével haladási érmet nyert. Munkásságának tudományos elismerését jelentette, hogy Volta halálának 100. évfordulóján Comoban kiállították Jedlik dinamóját.

A tudományos ülés után került sor a Jedlik-díjak átadására.

Bób János polgármester ismertette a díj történetét: 1999-ben - éppen a győri Horváth Árpád A megkésett világhír c. könyvének ihletésére - született meg a gondolat: elismerésben kell részesíteni a ma élő, alkotó szlovákiai magyar tudósokat. Jedlik neve méltó lesz ehhez a szándékhoz. 2000-ben Jedlik Ányos születésének 200. évfordulóján már át is adták a Jedlik Ányos-díjakat. A 2018-ban díjazottak:

Bánki Gyula részesült a természettudományi Jedlik-díjban. A matematika és fizika szeretete vezette a Pozsonyi Műegyetem villamosmérnöki karára, majd a Budapesti Műszaki Egyetemre. Kutatási területe az atomok közötti erőhatások meghatározása. Egyetemi tanár, tankönyvek, jegyzetek szerzője, külön segíti az egyetemre kerülő magyar fiatalokat, közreműködik a "Tudok" verseny szervezésében, zsűrizésében.

A társadalomtudományok díjazottja Simon Attila, történész, történetíró, egyetemi tanár, a Selye János Egyetem tanszékvezető professzora. Sokat tesz a történettudomány népszerűsítéséért, bátran nyúl a közelmúlt történelmi kérdéseihez, mert "még sok mindent nem tudunk múltunkról."

Így emlékezett a szülőfalu Jedlik Ányosra; így idézte fel a múltat, hogy "konok elkötelezettséggel" a jövő számára őrizze, átmentse az elmúlt idők értékeit. Igaz a szímői refrén másik két sora is:

   "Szímő, érted vagyunk,

   Szímő el nem hagyunk." Így legyen!

 

Győr, 2018. május 28.
Baksa Péter  

Tankönyvlista

Kedves Felvételizők, Tisztelt Szülők!

Alábbiakban megtekinthetik osztályonként a megrendelésre kerülő tankönyveket. A felvett tanulók levelében említjük a tankönyvlistát, de az egy tankönyv kivételével ingyenesség miatt eltekintettünk a személyes kiküldéstől.
A 2018/2019 tanévben minden tanuló térítésmentesen kapja a tankönyveit. A 9.a, 9.b, 9.e osztályokban a központi tankönyvjegyzéken nem szereplő Sokszínű matematika feladatgyűjteményért fizetni kell. A könyvet 9. és 10. osztályban is használni fogják.

Az alábbi táblázat tartalmazza a tankönyvek listáját osztályonként, valamint azok bekerülési költségét. Fizetni csak a szürkén megjelölt tankönyvért kell. A rendeléssel kapcsolatban az orvosi vizsgálat napján kapnak bővebb tájékoztatót.

Tájékoztató letöltése (.pdf) -->

 

Szóbeli meghallgatás a felvételiző tanulók számára 2018. március 1. és 2018. március 7. között megadott időpontok alapján.

Kedves Tanulók!

Örömmel értesültünk arról, hogy továbbtanulási lehetőségként iskolánkat a Győri Műszaki SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma intézményt is megjelöltétek. A felvételi szabályzatunk szerint minden jelentkező tanuló szóbeli beszélgetésen is részt vesz. A szóbelin további 5 pont szerezhető az eddig gyűjtött felvételi pontokhoz.

Bővebben...

Beiskolázási tájékoztató a Győri Műszaki Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma 2018/2019 tanévben induló nappali tagozatos osztályairól.

 

2018/2019. tanév

 

A 117 évvel ezelőtt a XIX-XX. század fordulóján alapított fa- és fémipari szakiskola úttörő szerepet vállalt a magyar szakemberképzésben. Az iskola születésében nem kis szerepe volt a Győrben ez idő tájt megalapított vállalkozások, vállalatok jó szakemberek iránti igényének. E közös akarat eredménye a máig is működő iskola.

Bővebben...

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS - NYITÓ

A Győri Műszaki SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma felvételt hirdet érettségi utáni két éves nappali tagozatos
 

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS
SZOFTVERFEJLESZTŐ
GAZDASÁGI INFORMATIKUS

 

 képzésre.

 

Bővebben-->

 

VÉGZÉS UTÁN BIZTOS MUNKALEHETŐSÉG!   

 

Fontos dátumok a nyári szünetben, és a 2017/2018. tanév kezdetén

 

Sorsz.

Esemény

Dátum

Idő

1.

Tankönyvek érkezése az iskolába

2017. augusztus 21.

8.00 – 10.00 óráig

 

2.

Nyelvi előkészítő tanfolyam a leendő (érintett) 9. évfolyamosok részére  

 

2017. augusztus 21-25.

 

8.00 – 13.30 óráig

 

3.

Tankönyvosztásról további pontos tájékoztatás a honlapon

 

2017. augusztus 22. után

 

4.

Iskolavezetési értekezlet

2017. augusztus 23.

8.00 óra

5.

Alakuló tantestületi értekezlet

2017. augusztus 23.

9.00 óra

6.

Ebédbefizetés

2017. augusztus 25.

8.30 – 15.00 óráig

7.

Gólyatábor előkészítése

2017. augusztus 26 – 27.

6.30 – 24.00 óráig

8.

Gólyatábor

2017. augusztus 28 – 30.

7.00 – 13.30 óráig

9.

Javító és osztályozó vizsgák

2017. augusztus 29.

9.00 óra

10.

Tantestületi nyitóértekezlet

2017. augusztus 30.

9.00 óra

11.

Orvosi vizsgálat 1/13. F osztálynak

2017. augusztus 30.

9.00 – 13.00 óráig

12.

Pót ebédbefizetés

2017. augusztus 31.

10.00 – 14.00 óráig

13.

Kollégiumi tanévnyitó (9. évfolyam)

2017. augusztus 31.

15.00 óra

 

 

14.

Tanévnyitó ünnepség (Helyszín időjárástól függően: tetőterasz, vagy a tantermekben TV-n keresztül.)

 

 

2017. augusztus 31.

 

 

17.00 óra

15.

Első tanítási nap

2017. szeptember 01.

8.00 óra

 

AZ ISKOLA NYITVATARTÁSA A NYÁRI SZÜNET IDEJÉN  

8.00 - 16.00 óráig

 

VEZETŐI ÜGYELET AZ ISKOLÁBAN

2017. július 20. 10.00 – 13.00 óráig           Horváth Norbert, Domonkos László         

2017. augusztus 10. 10.00 – 13.00 óráig    Módos Gábor, Furján Gergely       

 

TITKÁRSÁGI ÜGYELET A NYÁRI SZÜNET IDEJÉN

2017. július 03-tól: Hétfőtől - Csütörtökig: 8.00 - 13.00 óráig

                           Pénteken: 8.00-12.00 óráig

2017. július 31. (hétfő) és 2017. augusztus 04. (péntek) közötti időszakban a titkárság ZÁRVA tart.

 

KOLLÉGIUM

A kollégisták 2017. augusztus 31-én (csütörtök) 13.00 órától foglalhatják el helyeiket.

A leendő 9. évfolyamos kollégistáknak, és szüleiknek a közös értekezlet 2017. augusztus 31-én (csütörtök) 15.00 órakor lesz.

 

Bázisintézmény

Iskolánk 2017. januárjában adott be pályázatot Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye cím elnyerésére. Az Oktatási Hivatal által kiírt pályázaton - a Pedagógiai Oktatási Központ és a bíráló bizottság javaslatai alapján - az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese a rendkívül magas szakmai színvonalú pályamunkák közül a Győri Műszaki Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumát érdemesnek ítélte Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye cím viselésére.

A bázisintézmény olyan megyei, járási, esetleg országos szinten magas presztízsű hagyományokkal rendelkező, infrastruktúrában a feladatellátáshoz megfelelő módon felszerelt, egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szakmai módszertani, szervezeti kultúrával és innovációval rendelkező, és ezt publikálni, valamint szakmai szolgáltatásként átadni képes intézmény, mely alkalmas adott területen magas színvonalú, hatékony tudásmegosztásra. Olyan intézmény, melyben az adott szolgáltatási területhez kapcsolódó jó gyakorlat eredményesen működik mesterpedagógus vagy mesterpedagógus szaktanácsadó, illetve az intézményvezető által kijelölt pedagógus közreműködésével.

Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye cím viselése megtisztelő mind az intézmény vezetése, mind a pedagógusok számára, hiszen a jó gyakorlatok átadásával tovább fejleszthetjük szakmai tudásunkat.

 

A bázisintézmény jógyakorlata: LETÖLTÉS (.pdf) -->

 

Kapcsolattartó: Furján Gergely
  Telefon: 96/529-445
  E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 bazisintezmeny 02

 

 

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS

Tisztelt Jelentkező!

Bővebben...

Felvételi eredmények

Tisztelt Szülők, Tanulók!

Megtörtént a 2017/2018 tanévre jelentkező tanulók központi program általi besorolása. Az alábbi táblázat tartalmazza a felvételt nyert tanulók OM azonosítóját osztályonként OM azonosító szerint növekvő sorrendbe állítva. A lista nem tartalmazza a bekerülés sorrendjét.

Bővebben...

Jedlik Ányos-emlékünnepség Szímőn

Jedlik Ányos szülőfaluja „Az igazak örökké élnek” jegyében emlékezett nagy szülöttjére, Jedlik Ányosra, a bencés szerzetesre, tanárra, tudósra, feltalálóra. Az ünnepségen tizedik alkalommal adták át a Szlovákia jeles magyar tudósainak alapított Jedlik Ányos-díjat.

Az ünnepség alapgondolata? Talán Morovics László pozsonyi-nagyszombati egyetemi docens idézett mondata lehet: ”Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget, tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel.”

Kétnapos rendezvény volt. 20-án a régió középiskoláinak diákjai vetélkedtek a nagy tudós életéről és munkásságáról.

A helyszín a felújított Károlyi Ház kiállítóterme volt, Illés Béla helyi fafaragó művész műalkotásai és két múltbeli szódavízgyártó készülék előterében. A vetélkedő szervezői, a helyi Jedlik Ányos Alapiskola tanárai változatos, igényes feladatsort állítottak össze (kvíz, keresztrejtvény, puzzle), a záró feladat pedig egy kortárs tudós bemutatása volt.

A csapatok Semmelweis Ignác, Bolyai János, Irinyi János, Eötvös Lóránd, Bánki Donát, Csonka János munkásságát prezentálták számítógépes technika alkalmazásával.

A diákok felkészülten, kedvvel, a témákkal azonosulva dolgoztak, érdemesek voltak az elismerésre.

Eredmény:

  • I. Jedlik Ányos Alapiskola Szímő
  • II. Pázmány Péter Gimnázium 1. csapata, Érsekújvár
  • III. Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola, Érsekújvár
  • III. Pázmány Péter Gimnázium 2. csapata,Érsekújvár

A kortárs tudós prezentációját a zsűri külön díjazta, a győri Jedlik Ányos Középiskola jubileumi évkönyve volt a jutalom.

A díjkiosztással a diákok programja nem ért véget, ebéd után két előadást hallgattak meg.

Morovics László érdekesen, diákok számára is érthetően, érdeklődést felkeltve mutatta be a 3D szkennelés és nyomtatás technikáját, működését és gyakorlati hasznát, érintve a 4D nyomtatást is. Különösen felkeltette az érdeklődést a tervező és gyártó folyamatokban, valamint a gyógyítási eljárásokban való alkalmazás (Pl. szervátültetések, sziámi ikrek szétválasztásának előzetes modellezése). Bizonyára megnyert néhány diákot a jövő számára.

Varga Lajos, a Magyar Szikvízgyártók Jedlik Ányos Lovagrendjének nagymestere a névadó találmányáról, a szódavízgyártó készülékről szólt, mely ma is alapját képezi „magyar kultuszital”, 2014 óta hungarikum gyártásának.

A 21-i tiszteletadás a Szent Márton plébániatemplomban bemutatott szentmisével kezdődött. A szertartást vezető Borka Iván muzslai lelkész a kicsinyből, az egyszerű falusi szülők gyermekéből a tudományban naggyá lett tanárt, feltalálót méltatta.

A közönség, a küldöttségek, a Jedlik nevét viselő intézmények és társaságok, testvértelepülések, a magyar nagykövetség Jedlik szobránál rótták le tiszteletüket.

Köszöntő beszédében Bób János polgármester Jedlik Ányos szellemi hagyatékának őrzését és továbbadását hangsúlyozta. Szigeti László, a Magyar Közösség Pártjának elnöke nem üstökösként jellemezte Jedlik Ányost, hanem fénylő állócsillagként, aki ragyog felettünk.

Példának állította erős akarattal párosult tehetségét, nyelvismeretét (latinul, németül, tótul is beszélt), a „reformkori diákmobilitást”, a hazáért hozott áldozatát(1848-49), szabadságeszményét, a magyar nyelv szeretetét. Úgy nevelt, hogy művének legyenek folytatói, ezt bizonyították is a következő évtizedek kutatói, tudósai. Biztatott: a hétköznapi emberek is naggyá lehetnek, ha azt teszik, amit a haza elvár.

A koszorúzáson Módos Gábor és Élő Tamás , a győri Jedlik Ányos Középiskola igazgatóhelyettesei rótták le tiszteletüket.

Az ünneplést követően Varga Lajos bemutatta a Károlyi Házban emelt kiállítást, és felavatta az új szikvízüzemet.

A Tudományos Szimpóziumot az „Ez a mi otthonunk, Szímő” c.kisfilm, Kiss Zsolt és Berényi Tünde alkotása vezette be. A képek, a felhangzó dal a hallgatóság szívéhez szólt.

Az előző alkalommal Jedlik-díjjal kitüntetettek mindig beszámolnak az eltelt két évben végzett munkásságukról. Bőségesen volt mit mondania Élesztős Pál professzornak és Szanyi Mária néprajzkutatónak. Élesztős Pál szemléletesen tájékoztatott európai projektekben végzett munkáiról, az anyagstruktúrák, hőmérsékleti mezők analitikus, numerikus és kísérleti vizsgálatairól, azok fontosságáról, Szanyi Mária pedig a Kincskereső diákok mozgalmának tapasztalatairól, a helyi és regionális értékek felderítéséről, a Felvidéki értéktár tervezetéről.

A fiatalok a mozgalomban elsajátítják, bejárják a tudományhoz vezető utat.

Varga Lajos nagymester nemcsak a helyi értékek feltárásáról szólt, hanem Lutovszky Mihály személyében a Magyar Szikvízgyártók Jedlik Ányos Lovagrendjének új tagját is felavatta.

Ezután került sor a 2016-os Jedlik-díjak átadására.

A természettudományi díjazott Dusza János fizikus, egyetemi tanár (Kassa), európai szintű anyagkutató központ létrehozója, doktori iskola vezetője.

A társadalomtudományok kitüntetettje L. Juhász Ilona, néprajzkutató, munkásságában a honismeret fontossága és dokumentációs szemlélet vezeti.

Az ünnepség befejező részében Fekete Tamás zongorajátékában gyönyörködhetett a vendégsereg. Az adományként kapott zongorán Chopin és Rachmanyinov dallamok csendültek fel.

  Baksa Péter

 

jedlik szimo 01 jedlik szimo 02
jedlik szimo 03 jedlik szimo 04
jedlik szimo 05 jedlik szimo 06
jedlik szimo 07 

Eduroam használata

Az eduroam (Education Roaming) oktatási és kutatási intézmények nemzetközi szövetségének a szolgáltatása, amely lehetővé teszi a szövetség tagjainak felhasználói számára, hogy egy másik eduroam szövetségbeli tag intézményébe ellátogatva ugyanazt a Wifi felhasználónevet és jelszót használják, mint amit a saját intézményükben használnának. Így az eduroam szövetség tagok felhasználóinak csak egyszer kell beállítaniuk a Wifi hozzáférést és utána minden eduroam intézményben mindenféle beállítás és konfiguráció nélkül működik a Wifi hozzáférésük. Eduroam intézmények működnek Európában, Ázsiában és az amerikai kontinensen is.

Az iskolánkban 3 eduroam wifi hozzáférési pont működik, egy a könyvtárban, egy a 110-es teremben és egy a ’B’ épületben.

A kollégékban a rendszer használatához a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen lehet felhasználónevet és jelszót igényelni.

A számítógépen, illetve telefonon történő beállításához itt található egy ismertető: http://sulinet.niif.hu/eduroam

További információ a rendszerről:

http://www.eduroam.hu

http://www.eduroam.org

Advent

unnepkoszonto3Az advent (vagy ádvent) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (pontosabban december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak. Adventtel veszi kezdetét az egyházi év.

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken nevezték ezt az időszakot „kisböjtnek” is.

Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és a karácsony előtti vasárnapig tart.

Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja, mindig november 27. és december 3. közé esik.

A december 25-e előtti utolsó vasárnap advent negyedik vasárnapja. Az azelőtti advent harmadik vasárnapja és így tovább. 2006-ban azért volt érdekes advent negyedik vasárnapja, mert december 24-ére esett, a legkésőbbi időpontra, amely még karácsony előtt van, hiszen ez a nap karácsony előestéje, vagyis „szenteste” (ebből következik, hogy advent első vasárnapja nem lehet később, mint december 3.).

Adventkor a XIX–XX. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1840-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. Az első koszorúban 19+4 gyertya volt, jelképezve a hétköznapokat is.

A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm.- Ezutóbbiról gyakran- tévesen- azt hiszik, hogy a negyedik vasárnapon kell meggyújtani, de valójában advent harmadik vasárnapja az "örömvasárnap"- ami a böjtbe egy kis vidámságot hoz, hogy már közel van Krisztus eljövetele, azaz a Karácsony. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre (vagy közösségre) is utalnak:

* Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
* zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
* Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);
* Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).

 

Illetve a gyertyák színei nem csak személyt szimbolizálnak:

* Ádvent első vasárnapja

Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila.

* Ádvent második vasárnapja

Színe hasonlóképpen a lila. Az ádvent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelőző hetekben a lilát kékkel helyettesítik, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól.

* Ádvent harmadik vasárnapja

Gaudete (örvendjetek!) vasárnap kiemelkedik a többi közül, ádvent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.

* Ádvent negyedik vasárnapja

Színe a bűnbánatot kifejező lila. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon.

 

Étkezéssel kapcsolatos változások

2015. szeptembertől megszűnik a kártyás rendszer, új étkezési program kerül bevezetésre, ami változással jár mind a felnőtt, mind a diák étkezőkre nézve.

Felnőttek:

A továbbiakban minden hónapban a befizetést megelőző héten egy előre leegyeztetett helyen (titkárság, tanári vagy egyéb) kihelyezek egy menzalapot, ezen kell majd megrendelni a következő hónapra az étkezést a felnőtt dolgozóknak. Erre két-három nap áll rendelkezésre, majd elhozom a menzalapot, ez alapján készítem el az étkezési programban a számlákat és az étkezési jegyeket a befizetés napjára.

Az új étkezési programban nem lesz arra lehetőség, ami a kártyás rendszerben működött, hogy a hónap során bármikor lehetett ebédet rendelni akár a következő napra is. Aki nem tudja biztosan, hogy melyik napokon szeretne enni, inkább jelöljön több napra, mert a lemondás természetesen továbbra is ugyanúgy működik.

Diákok:

A diákoknak szintén előre kell jelezniük étkezési igényüket a következő hónapra.

Arra szeretném kérni az osztályfőnököket, hogy az osztályukban két megbízhatóbb étkező gyermeket jelöljenek ki, akiknek annyi lenne a dolguk, hogy az előre jelzett időpontban a gazdasági irodában átveszi a menzalapot, elviszi az osztályába, ott az étkező gyerekek feliratkoznak a menzalapra (erre két-három nap van), majd a megadott határidőig a kitöltött menzalapot visszaviszi a gazdasági irodába. Én a megrendelések alapján elkészítem a számlákat és az étkezési jegyeket, amiket a befizetés napján kézhez is kapnak. (Azért gondoltam két gyereket kijelölni erre a feladatra, hogy ha az egyikük beteg lenne abban az időben, amikor a menzalapokat el kell vinni jelölésre, legyen egy helyettese, aki ezt intézi.)

A lemondás a diákoknál annyiban változik, hogy ha egy napra reggeli-ebéd-vacsora rendelése van, akkor nem tudja lemondani pl. csak a vacsorát, hanem csak az egész napot egyben.

A lemondásokat csak abban az esetben tudjuk elfogadni, ha a lemondott napi étkezési jegyet egy erre a célra rendszeresített dobozba bedobják (dolgozók, diákok egyaránt). (Még nincs leegyeztetve, hol lesz elhelyezve a doboz.)

Lemondás telefonon vagy e-mailben:

Herczeg Tímea

e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. vagy Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Tel: 06 20/560 38 21

 

ÉTLAP: szeptember 1-4.

KEDD:

R: tea, margarin, szalámi, zsemle, zöldpaprika

E: daragaluska leves, rántott sertés-szelet burgonya, savanyúság

V: tea, virsli, mustár, barna kenyér

SZERDA:

R: tea, krémsajt, kifli, uborka

E: paradicsomleves, rakott kelkáposzta, csoki

V: szilvás gombóc, gyümölcs

CSÜTÖRTÖK:

R: kakaó, vaj, kuglóf, csoki

E: csontleves, sült csirkecomb, rizi-bizi, ivólé

V: zöldbabfőzelék, fasírt

PÉNTEK:

R: tea, sajt, szalámi, kifli, paradicsom

E: gulyásleves,pogácsa, gyümölcs

 

Jedlik Naptár - havi

Videók

 

 

Videók iskolánk életéről.

 


Bemutatkozás


2007.04.14 Kultúrális seregszemle


E-napló riport (ATV)


2007.10.23 Megemlékezés


2007.10.23 Kultúrális seregszemle


2008.04.30 Civilizációs verseny


2008 Ballagás


2011.01.28 Szalagavató


2011.03.15 Megemlékezés


2011 Kultúrális seregszemle


2012.03.15 Megemlékezés


2012 Kultúrális seregszemle

 


2012 Szalagavató

 


2013.02.25 Fémipari szakemberek továbbképzése a győri Jedlik Ányos Középiskolában

Oxygén Hírügynökség


2013 Szalagavató


2014 Szalagavató


2014 Kultúrális seregszemle


2015 Ballagás

 


2016 Szalagavató


2016 Ballagás

 

 

 

Rólunk írták

 

 

Újságcikkek iskolánról.

 


GYŐR+ Hetilap - 2018. július 27.

Az életben is segít a matematika 

 

A cikk letöltése (.pdf) -->

 

Csoka Gezane Az eletben is segit a matematika

 

 


SICK Magazin - 2017 szeptember - Pohl Balázs

 

Von Ungarn nach Deutschland

 

 


KISALFOLD.HU - 2017.07.24. 07:00 - Ihász Nóra

 

Egyedi CNC-marógépet gyártottak a győri Jedlik-iskola tanulói

 

˝Szinte átláthatatlan, mennyi emlékünk van a gép létrehozásáról˝ - mondták mosolyogva a Szák testvérek, akik az elmúlt másfél évben egy egyedi CNC-marógép legyártásán dolgoztak.


Három év van Szák Zsolt és Szák Mihály között, mégis nehéz megmondani, hogy melyikőjük az idősebb, hiszen mindketten ugyanakkora lelkesedéssel és a gépészszakma iránti elkötelezettséggel meséltek a közösen megtervezett és legyártott CNC-gépükről. A jedlikes fiúk megosztották lapunkkal, hogy milyen folyamatokon esik át egy szerkezet, mielőtt azt késznek tekinthetjük, s azt is, hogy milyen tapasztalatokat szereztek az elmúlt másfél évben. Hosszú nappalok és éjszakák munkája meghozta gyümölcsét: a szülők és a tanárok büszkék Zsoltra és Mihályra, akik saját vállalkozásban akarják kamatoztatni a tudás és a gépészet elegyét. Édesapjuk végzettségét tekintve szintén gépészmérnök, így tőle megkapták a kellő inspirációt, és a munkához szükséges biztatásokat is.

Estig az iskolában

„Sokat köszönhetünk Domonkos László igazgató úrnak, aki engedélyezte az iskolai gépek órák utáni használatát, és a tanárainknak, akiktől mindig kérhettünk szakmai véleményt. Az igazgató úr sokszor lejött hozzánk este nyolc óra körül, hogy megnézze: »élünk-e még«. A felügyelő tanárral együtt gyakran mi maradtunk legtovább a Jedlikben, arra is volt példa, hogy mi kísértük ki a portást a buszmegállóba" – mesélte Szák Mihály, aki két év múlva végez az iskolában – gépgyártás-technológiai technikus lesz a végzettsége.

Megtudtuk, hogy a projekthez mindketten kellettek: akkor tudtak lépésről lépésre haladni, amikor kisebb viták után
dűlőre jutottak, vagy amikor ismereteik kiegészítették egymást.

cnc3

Ötletet adó tabló

„Az első lépés maga az elképzelés volt, majd utána következhetett a tervezés, mely minimum féléves munka volt. Közben készültem az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyre, így nem mindig volt könnyű az idő beosztása, de a ráfordított órák a második helyezésben mutatkoztak meg" – mondta Szák Zsolt, aki külön büszke arra, hogy a helyezésért kapott egyik elismerő oklevelet a Parlamentben, az Országgyűlés elnökétől vehette át.
S maga az ötlet hogyan született meg? – erre is kerestem a választ, s kiderült, hogy az egy ballagási tablóhoz köthető.

„Tavaly érettségiztem, s ketten elvállaltuk egy tabló elkészítését: a képek alatti neveket mi gravíroztuk bele a fémlapokba, s egy kis plakettet is legyártottunk az iskola logójával. Ekkor fordult meg a fejünkben, hogy ez a technológia, kisebb-nagyobb ráfordítással, otthon is használhatóvá tehető. Elemeztük az egész folyamatot, és láttunk benne lehetőséget egy otthoni vállalkozás indításához" – mesélte Zsolt.

Saját fejlesztés

Érdekes kulisszatitok, hogy a negyedik tervváltozat alapján készítették el a gépezetet, a verziók szerkezetükben tértek el egymástól, de anyagi szempontokat is figyelembe kellett venniük a változtatásokkor.
„Néhány alkatrészt az interneten rendeltünk, akár Amerikából vagy Kínából, de tárgyaltunk francia és német beszállítókkal is. Az elektronikus dolgokon kívül minden saját fejlesztés, a vezérléshez pedig a már meglévő Linux-programot dolgoztuk át számunkra használható verzióra" – hangsúlyozta Mihály. Majd hozzátette: „Szívvel-lélekkel dolgoztunk a projekten, akár 10 órán keresztül is rajzoltunk egyhuzamban. Fontos, hogy ehhez a szakmához odaadás kell."

Telefonnal világítottak

Az alkatrészek legyártása és megrendelése közben az összeállításé volt a főszerep. „A golyósorsó az utolsó héten érkezett meg Kínából. Ezt tetézte, hogy sérülten kaptuk kézhez: volt benne egy görbület. Szaktanárunk – kapcsolatainak köszönhetően – másnapra szerzett nekünk egyet, amiért a mai napig hálásak vagyunk" – emelte ki Zsolt.

A mobilises bemutató előtti utolsó éjszakán a viharos időjárás tovább fokozta az izgalmakat: elment az áram, így telefonnal kellett világítaniuk, hogy lássák, hova kell berajzolniuk a kábelek furatainak helyét.

cnc4

Kitől kölcsönöztétek?

A testvérpár örömmel számolt be arról, hogy egy ilyen gép megszületésekor sok hibafaktorral lehet számolni, de ez mégis elsőre működött.
„Izgalom viszont volt még, nem is kevés. Március elejére terveztük, hogy teljesen elkészülünk vele. Tudtuk, hogy április közepén be fogjuk mutatni a Kísérletbazáron, a Mobilisben. A bazár napján, hajnali négykor tudtunk mindennel végezni, semmit sem aludtunk. Enyhén kicentiztük" – emlékezett vissza Mihály.

Az eseményen sok kapcsolatra tett szert a testvérpár, hiszen több tanár is ellátogatott a programra. „A kísérő tanárok és a látogatók között volt olyan is, aki nem hitte el, hogy mi készítettük a CNC-gépet. Volt, aki megkérdezte, hogy kitől kölcsönöztük. Ettől függetlenül, miután a működőképes gépet működés közben feltettük a közösségi oldalunkra, rengeteg ismerőst szereztünk, egészen Ausztráliától Amerikáig. Amerikából például egy volt jedlikes diák is gratulált a munkánkhoz" – mesélték mosolyogva.

Könyveket is írtak

A fiatalok nemcsak a gépészetben jártasak, a zene s a nyelvtanulás is közel áll hozzájuk, amellett, hogy a Mobilisban dolgoznak diákként, s ott látványos fizikakísérleteket csinálnak.
„Hat éven keresztül tanultam zongorázni, ha van időm, a mai napig leülök a hangszer mellé. Nyolcadikos korom óta pedig fotózom" – hangsúlyozta Mihály, aki jövőre fog érettségizni, szakági tantárgyból szeretne emelt szintű vizsgát tenni, és szeretne felvételizni a győri egyetem gépészmérnöki karára.

Zsolt pedig egy éve kezdett gitározni, s a jövőben a gépükkel szeretne egy hangszert legyártani. „Az angol nyelvi előkészítős osztály sokat hozzáadott a nyelvtudásomhoz, így könnyen megszereztem angolból a felsőfokú nyelvvizsgát, mostanában pedig otthon szoktam a németet és a japánt tanulni" – tette hozzá Zsolt, aki a Széchenyi-egyetemen tanul gépészmérnöknek.

A Szák testvérek sokszor részt vettek a Jedlik-iskolában zajló nagyinet – időseknek szóló internetes kurzus – munkájában is. Írtak két-két könyvet a nyugdíjas érdeklődők számára, akik a tablettel és a mobiltelefonnal ismerkedhetnek meg kezdő és haladó szinteken. „Segíteni szeretnénk abban, hogy az idősebb korosztály is értsen az újabb technológiákhoz" – mondták egyetértően.

 
Miket gyártottak eddig a saját CNC-gépükkel? 

– ballagási ajándékot Zsolt tanárainak: különleges bortartót, névre szólóan 
– fidget spinner-t, az új, s népszerű „ujjpörgettyű" játékot 
– autólogót egy barátjuknak 
– 3D-s női fejet 
– Mihály névvel ellátott szerelemlakatot, és műanyag-táblát  készített barátnőjének, Zsófinak 
– egy év végi, műszaki rajz beadandót (Mihály írt egy programot, s egy tollat befogatott a géppel, hogy az rajzolja meg. A gravírozott formát pedig elkérte a tanára, s kirakta az irodájában.) 
 
S mik a következő ötletek? 
– Zsolt egy karkötőt, egy gitárt és egy japán sakkot szeretne le gyártani a közeljövőben. 

 


KISALFÖLD K2 2017.07.22

K2 20170722 1

 

 


 KISALFÖLD K2 2017.07.01

Domonkos Laszlo k21

Domonkos Laszlo k2
Domonkos Laszlo k2
Domonkos Laszlo k2



 

 


KISALFÖLD 2017.06.08

legjobb tablolegjobb tablolegjobb tablolegjobb tablolegjobb tablo

 

 

 

 


 KISALFÖLD K2 2017.04.08

Számítógépes játékverseny a klímaváltozásról 

 


Lego-robotot kaptak a diákok Győrben.

A tehetséggondozás és a digitális technológiák oktatása keretében robotok vezérlését, irányítási rendszereik összeállítását is gyakorolják a Jedlik középiskola tanulói.

Több versenyen eredményesen szerepeltek csapataik Lego-robotaikkal. Ezért örültek, hogy ma egy újabb ilyen programozható, különböző feladatok modellezésére alkalmas, a korábbiaknál korszerűbb berendezést kaptak a győri egyetemtől.

A Széchenyi István Egyetem járműdiagnosztika laboratóriumában dr. Lakatos István, a közúti és vasúti járművek tanszék vezetője adta át a 170 ezer forint értékű ajándékot. Domonkos László, a Győri Műszaki Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziumának igazgatója vette át.

A gépészetet és informatikát tanuló diákok pedig megismerkedhettek az egyetem szakmai programjaival, megtekinthették a gyakorlatias oktatást szolgáló műszereket. Mindegyikük ide akar felvételizni, hogy gépész- vagy járműmérnök lehessen.

Évente csaknem másfélszáz jedlikes kerül be a Széchenyire. A két intézmény közös tehetséggondozási tevékenysége több évtizedes múltra tekinthet vissza. Erről beszélt dr. Földesi Péter, az egyetem rektora is a fiataloknak. Elmondta, hogy mire pályájuk csúcsára érnek, nagy szerepe lesz a robotikának a műszaki szakmákban, ezért segítik felkészülésüket az ajándékba adott robottal.

Azért is fontosnak tartja intézményük és a Jedlik kapcsolatát, mert így megkönnyítik a náluk továbbtanulóknak az átmenetet. Ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb legyen az egyetemi lemorzsolódás, többen fejezzék be megkezdett tanulmányaikat.

"A jedlikes és a széchenyis tananyag közt nincs szakadék, az egyetemi szemléletet kell megszokniuk a hozzánk kerülőknek. Ebben segítünk már középiskolás éveikben a nekik szóló szakmai programjainkkal, a nekik szervezett versenyekkel is" – mondta el. Az egyetem ajándékát a járműipari laboratóriumban adták át a középiskolásoknak, akik képünkön tanáraikkal és az egyetem képviselőivel együtt láthatók.

 

lego robot

lego robot2

Lego-robotot kaptak a diákok Győrben - fotók: Mészáros Mátyás

 

 


Jedlikesek sikerei

KISALFÖLD K2 2017.01.07

IT essentian donto K2

 

 


Kárpátaljai diákokat fogadtunk

KISALFÖLD 2016.12.10

karpatalja diakok3

 


24orasfoci2016

 


 

Jól népszerűsítette a tudományt a győri Jedlik Ányos középiskola

kisalfold 161113

A természettudományi, a műszaki és az informatika területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó középiskolákat, középiskolai tanárokat díjazott a BME Pro Progressio Alapítványa, amelynek legfontosabb tevékenysége - a középiskolától kezdve a doktori képzésig - az innovatív gondolkodást elősegítő tehetséggondozás.

2016-ban - immár nyolcadik  alkalommal - 10 középiskolai tanár és 11 középiskola kapta meg a Pro Progressio díjat ünnepélyes keretek közt.
A Műegyetem mellett működő Alapítvány kuratóriuma ebben az évben is olyan kiemelkedő eredményekkel rendelkező 50 év alatti tanárokat részesített elismerésben, akiknek vannak nemzetközi és hazai versenyeken sikert elért tanítványaik, tanulóik jelentős számban érettségiznek emelt szinten vagy hátrányos körülmények között oktatva végeznek példamutató oktató-nevelő munkát.

Az alapítvány az elmúlt 8 évben több mint 80 középiskolai tanárt díjazott és részesített fejenként 400.000 Ft-os díjban, illetve több mint 100 középiskolának  nyújtott több mint 30 millió Ft-os támogatást, hozzájárulva  természettudományi szakmai versenyek, bemutatók szervezéséhez, a műszaki pálya iránti érdeklődés növeléséhez.
 
Az elismeréseket Józsa János rektor és számos vendég jelenlétében Pakucs János, az Alapítvány kuratóriumának elnöke és Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár adták át


Díjazottak 2016

Középiskolák

Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium
Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium
ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, Budapest
Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium
Győri Műszaki Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskolája és Kollégiuma
Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium
Miskolci Herman Ottó Gimnázium
Óbudai Árpád Gimnázium
Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola
Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
Váci Szakképzési Centrum Boronkay György Műszaki Szakközépiskolája és
Gimnáziuma

Pedagógusok

Borbényiné Molnár Hajnalka
Kaposvári SZC Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma

Csák László
BKSZC Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Szakközépiskola, Budapest

Hajduné Dienes Szilvia
Kalocsai Szent István Gimnázium

Dr. Jámbrik Katalin
Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium

Keglevich Kristóf
Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

M. Kovács Éva
Váci Szakképzési Centrum Boronkay György Műszaki Szakközépiskolája és Gimnáziuma

Matos Zoltán
 SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, Szeged

Richlik-Horváthv Katalin
Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont, Budapest

Szabó László
Csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakközépiskolaés Kollégium

Takács Imre
Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc

 


Kisalföld 2016.05.18

Kezilabda olimpia ezust

 


kisalfold

tanmuhely

 


 

Kisalföld 2015.12.01

Jedlik karpatalja 2015

 


 legjobb 1

legjobb 2


KISALFÖLD - 2015.09.18

1965 IVB 50 éves találkozó

Nagyítás -->

 


KISALFÖLD - 2015.05.26

kisalfold 20150526 2

 

 


KISALFÖLD K2 - 2015. május 9.

kezilabda 2015 csapat

kezilabda 2015

 

 


 

kisalfold

Nézze meg a győri lebegő autót videón!

A jedlikes diák ötlete nyomán a kisautó akár négy percig is képes lebegni.
Szeghalmi Balázs - 2013.05.17. 06:47

A "játék" állandó mágnesekből álló pálya felett lebegő szupravezetőt tartalmazó kisautóból áll, amit a Németh Péter (Jedlik Á. Gépipari és Informatikai Középiskola, 11.osztály), Mihalicz Péter (Révai M. Gimnázium, 9. osztály) és Flech Mátyás "diáktrió" által készített elektromágnesekkel és vezérlő elektronikával irányítanak a pályán.

Mint arról korábban beszámoltunk, a csapat ötletgazdája, Németh Péter jogot nyert arra, hogy szeptemberben részt vegyen az Expo Science International (ESI 2013) elnevezésű diákalkotó világfesztiválon Abu Dzabiban, az Egyesült Arab Emirátusok metropoliszában.

YouTube link: https://www.youtube.com/watch?v=l6zzgMWr4oA#t=12

 

 

 


 

kisalfold

2013.01.10. 08:20

A közelmúltban rendezték meg Győrben a hagyományos Jedlik-kupát.

A junior- és a serdülő-fiúcsapatok mérkőzései után a jedlikes „öregfiúk" bemutató mérkőzést játszottak. Ezzel is bizonyították, hogy az iskola és a röplabdások vezetője, Szabados Oszkár a győri utánpótlás-nevelésben kimagasló eredményeket ért el.

 

jedlik-kupa

A junioroknál a jedlikes csapat „otthon" tartotta a trófeát.

 

A junior fiúknál a Jedlik csapata a két volt győri játékossal felálló NB I-es MAFC együttesét győzte le. A harmadik helyért a tatabányai Bánki Donát együttese a budapesti Runkilt verte meg. Az ötödik helyezett Budapest-válogatott a győri Révai-gimnázium csapatát előzte meg. A 7–8. helyen a győri Pálffy-iskola a Szombathelyi Sprit együttesével osztozott. A tornán kimagasló játékáért különdíjban részesült Ladányi Bence (Jedlik), Ostyán Dániel (MAFC) és Horváth Krisztián (Tatabánya).

A négy serdülőcsapat sorrendje: Runkil, Révai-gimnázium, Jedlik, Szombathelyi Sprint.

A nemrég elhunyt Tullner János – aki az iskola tanulója, röplabdása, majd a Győri Dózsa NB I-es játékosa, edzője volt – emlékére különdíjat alapítottak a röplabdások. Az elismerést első alkalommal Mészáros Ábrahám (Jedlik) vehette át Tullner János testvérétől, Pétertől. Különdíjban részesült még Nagy Balázs (Runkil) és Tóth Gergely (Révai).

 


 

kisalfold

2011.11.18. 11:46

 

A Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola 110 éves fennállása alkalmából műhelyét átalakította: a legkorszerűbb számítógépes vezérlésű szerszámgépekkel szerelte fel az iskolai gyakorlóhelyet.

Ugyanazzal a technológiával, amit manapság a gépipari üzemek használnak forgácsoláshoz. Ma felavatták a 35 millió forintba került új CAD-CAM labort. Domonkos László iskolaigazgató elmondta, hogy muszáj igazodniuk az üzemek fejlesztési üteméhez, hogy a diákok azokat a technológiákat gyakorolhassák be náluk, amelyeket a gyárakban manapság alkalmaznak.

Ezért is tartják a kapcsolatot a vállalkozásokkal. Arról is beszélt az igazgató, hogy az új laborban CAD-CAM informatikusokat képeznek, akik a CNC-forgácsolást tanulják meg és ennek a folyamatnak a programozó technikusai is lehetnek. A már végzett jedlikes diákokkal olyannyira elégedettek munkahelyeik, a gépipari és forgácsoló üzemek, hogy fontosnak tartották a Jedlik fejlesztési céljainak, műhely-átalakításának támogatását.

Szükségük van ugyanis arra, hogy a továbbiakban is megfelelően gyakorlott szakembereket képezzen a vállalkozások számára.


kisalfold

2011.03.24. 19:24

100. születésnapját ünnepelte a Jedlik-iskola legidősebb diákja

A győri Horváth József a csillagászati tavasz első napján ünnepelte 100. születésnapját.

˝Lánya, unokája, dédunokája, unokavője; a rokonok, sok kedves ismerős, és az utca lakói köszöntötték Őt e jeles napon!

Ugyancsak Ő a győri Jedlik Ányos Informatikai és Gépipari Középiskola legidősebb - ma is élő - diákja, mely alkalomból elismerő emlékérmet és kitűzőt vehetett át Domonkos Lászlótól az intézmény vezetőjétől!˝ - írta a kisalfold.hu-nak Tudósítónk.

oregdiak

 


 

kisalfold

Rimányi Zita 2011.03.08.

 

A New York University tavaly nyitotta meg intézményét Abu Dhabiban és a világ legjobb középiskoláit kereste meg, hogy ajánlják nekik legjobb diákjaikat. Így lett a Révai partnerintézménye az arab luxusegyetemnek és jelölése sokat számít a felvételnél, de nem feltétele a bekerülésnek. Ezért Nagy Krisztián is ide jelentkezett, aki nem gimnáziumba, hanem a Jedlik-szakközépiskolába jár.

A Révaiból felvételt nyert barátja, Bede-Fazekas Máté beszámolói és bíztatása alapján úgy vélte, ez jelenti neki a legjobb lehetőséget ahhoz, hogy filmrendező, esetleg színész legyen. Az utóbbi években ugyanis rájött, hogy nemcsak az informatika és a közgazdaságtan érdekli.

Decemberben küldte el jelentkezését Abu Dhabiba, amihez több angolul írt esszét kellett csatolnia, például arról, milyen kutatásba fogna Abu Dhabiban, mit nyújtana leendő iskolájának. Ezek alapján pár hete meghívták az arab államba egy hétvégére.

Minden költségét fedezték és a főváros mecsetében megnézhette a világ legnagyobb kézzel készített szőnyegét is. Emellett beszélgetések, logikai feladatok során uruguayi, kínai, ausztráliai, szlovák felvételizőkkel együtt kellett tanúbizonyságát adnia kreativitásáról, közreműködő-készségéről.

Új élményeit össze kellett hasonlítania a számára az otthont jelképező fotóval, így a Börcs határában nyaranta szalmabálákból felállított bábukról is írt dolgozatában. Mivel az abu dhabi egyetem azt hirdeti magáról, hogy a jövő vezetőit képezi, Krisztián szerint az is számított a felvételin, hogy a jelöltek mennyire voltak határozottak, milyen terveik voltak. Továbbá, hogy sok mindenhez értenek, sok minden érdekli őket. Krisztián jól beszél angolul, de gazdasági versenyeken is jól szerepelt, kórustagként énekelt, szintetizátoron, gitáron játszik.

– A film- és médiaismeret mellett arabul, kínaiul tanulhatok és akár pszichológiát, politológiát is hallgathatok. A világháló pletykái alapján diáktársam lehet a Harry Potter-filmekből ismert Emma Watson és Dakota Fanning színésznő, de az biztos, hogy a legszerencsésebbek időnként Gordon Browntól is tanulhatnak. Persze nem a hírességek számítanak, hanem az, hogy ezen az egyetemen nincs pénzhiány. A legjobb tanárokat tudják megfizetni, bármit beszereznek, amire a diákoknak szüksége lehet tanulmányaikhoz. Azt láthattam is, hogy a legmodernebb eszközöket használhatjuk és egy felhőkarcolóban van a kollégium, amelynek személyzete mindenben segít – mondta el a jedlikes diák, aki a tandíjat is fedező ösztöndíjat nyert a felvétellel együtt és alig várja, hogy az abu dhabi filmfesztiválon diákmunkát vállaljon és a filmvilág élvonalának alkotóival találkozhasson.

Lehetőségek világszerte. Az arab luxusegyetemre jelenleg két volt révais jár és még kettőt felvettek, továbbá a jedlikes diákot. Így szeptembertől öt megyénkbeli, összesen mintegy tizenöt magyar lesz Abu Dhabiban a háromszáz hallgató közt.

Domonkos László, a Jedlik igazgatója reméli, hogy Krisztián példája több tanulót is arra ösztönöz, hogy külföldi lehetőségekkel éljen. Szerinte fontos, hogy mint a céhlegények vándoréveik alatt világszerte gyarapítsák tudásukat, majd itthon is kamatoztassák azt. Intézményük oktatása arra koncentrál, hogy többféle szakirányban továbbtanulhassanak a fiatalok. Úgy véli, manapság mindenkinek több dologhoz kell értenie, és bízik abban, hogy jövőre már az abu dhabi egyetem jelölő iskolája lehet a Jedlik is.

Nagy_Krisztin

 

 


 

kisalfold

2011.01.07. 14:53

A másfél évtized alatt sok olyan fiatal megfordult ezeken a tornákon, akik később egy-egy NB I-es csapat tagjává váltak.


Vannak olyanok is közöttük szép számmal, akik a magyar ifjúsági, néhányan pedig a felnőttválogatottban is szerepeltek.

Mint Szabados Oszkár, a torna szervezője elmondta, a szombati tornán nyolc együttes indul, többek közt Budapest válogatottja, a szlovákiai Komárom és több NB I-es szakosztály csapata. A mérkőzéseket január 8-án reggel 8 órától rendezik.

Az A csoport végeredménye: 1. Dág, 2. Veszprémi RC, 3. Győri Jedlik ISK, 4. Budapest Válogatott, 5. Runkil RSE.

A B csoport végeredménye: 1. Tatabánya, 2. Győri RC-Pálffy, 3. Győri Révai ISK, 4. Bp. Petrik ISK, 5. Győri Czuczor ISK.


Különdíjat kapott győri játékosok: Takács Roland (Jedlik), Horváth Ádám (Győri RC) és Bugát Dávid (Révai).

 

 


 

A szakközepek között harmadik lett a győri Jedlik

Akárcsak az utóbbi években ezúttal is megjelentette a hazai középiskolák eredményeit a Köznevelés című lap.

A legjobb szakközépiskolák "mezőnyében" szintén a képzeletbeli dobogón található egy megyei iskola: a győri Jedlik Ányos Középiskola.

rangsor_2010

A legjobb megyei középiskolák helyezései, 2005–2009

Középszintű érettségi Nyelvvizsgaarány OKTV-pontszám

Szakközépiskolák

Baross, Győr 31. 18. -

Bolyai, Mosonmagyaróvár 24. 20. -

Deák, Győr 15. 17. -

Jedlik, Győr 3. 16. 10.

Porpáczy, Fertőd 18. 19. -

 


kisalfold

Jedlikesek játák be Erdélyt

Örökre szóló élményekkel gazdagodtak a győri Jedlik Ányos Középiskola diákja. A tanulók egy sikeres pályázatnak közszönhetően bejáthatták Erdélyt, átélhették az ottani magyar emberek, diákok mindennapjait.

A Határtalanul Program pályázatát az Apáczai Alapítvány hirdette meg, amelynek az volt a célja, hogy magyar diákok kapcsolatot építsenek ki romániai magyarokkal. A lehetőséget Tóth László tanár úr ragadta meg, akinek sikeres pályázatával az iskola 3 millió forinot nyert. Ennek természetesen feltételei voltak. Egyebek mellett részletes programot kellet összeállítani, megszervezni a Romániaban töltendő napokat, valamint azt, hogy a tapasztalatokat, az élményeket milyen ódon osztják meg a kiutazók az itthon maradt társaikkal - monta el Domonkos László a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola igazgatója. Nyolcvan jedlikes tanuló, és nyolc tanár hat napra utazhatott el Erdélybe. Én is a csoporttal tartottam, így szeméyes tapasztalataim vannak, hogy a diákjainknak mekkora élmény volt ez az egy hét. Érezhető volt, ahogy a gyerekek megélik azt , hogy Magyarországtól 900 km-re van olyan város, amelyben az emberek 80%-a magyarul beszél az utcán, és ahol sokkal joban őrzik a magyarság tudatot, mint idehaza.

Mit mondanak a fiatalok, a kint töltött napok után megkedvelték Erdélyt?

Sokan elhatározták, hogy szeretnénk még visszatérni Erdélybe, Székelyföldre. A táj szépsége, az ottani emberek vendégzeretete, a fogadtatás komoly hatással volt a fiatalokra. Szerencsére többször is eltévedtünk, így olyan falvakban is jártunk, amelyek nem éppen a turisták célpontjai, de a helyiek itt is szeretettel fogadtak bennünket.

Romáinai iskolába is ellátogatak. Holt tart az ottani magyar fiatalok oktatása?

Igen, Sepsiszentgyörgyön a Puskás Tivadar iskolában jártunk. A intézény hasonló profilú, mint a Jedlik. Szinte mindenben ugyanott tartanak, ahol mi. Náluk is megtalálható ugynaz a technológia, és az oktatás is hasonlóképpen zajlik. Gyakorltilag nincs lemaradáuk semmiben.

A diákoknak megváltozott a korábban "átatlanban" kialakult képük a romániai magyarok helyzetéről?

Nagy élmény volt, amely azt gondolom, hogy helyretette az itteni fiatalokat. Tudatosította, hogynem vészes a helyzet Erdélyben, és hogy magyar és román igenis tud együtt élni. A tapasztalatokról a tanulók beszámolókat készítenek, ki fotókkal, ki videóval, és ezeket szeptembertől be is mutatják a többi Jedlikesnek.


kisalfold

Pénziránytű diákoknak

kisalfold.hu
2010.04.26. 12:19
 

Virtuálisan kapott egymillió forinttal gazdálkodtak, hazai és külföldi részvényeket eladtak, vettek képzeletben a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola diákjai az elmúlt féléves időszakban egy pénzintézet által meghirdetett tőzsdejátékon.

Az intézmény több mint 20, háromtagú csapata közül az egyiknek sikerült jelentősen megnövelnie a képzeletben kapott összeget, így a 2. helyet szerezte meg a versenyen. Gödri Dániel, Mészáros Máté és Erdős Richárd ezért 300 ezer forintos jutalmon osztozhat és ezenfelül 300 ezer forintot nyert iskolájának.

A Jedlik a ˝Pénziránytű – Alapítvány a Tudatos Pénzügyekért˝ nevű szervezet pénzügyi oktatási programjához is csatlakozott, így olyan gépészetet, informatikát tanuló diákjai is pénzügyi képzésben részesülnek, akiknek az órarendjében egyébként nem lenne közgazdaságtan. A pénzügyi alapismeretekre Domonkos László igazgató szerint egy technikusnak is szüksége lesz – magánéletében, munkájában is –, mert nemcsak a gyártással, hanem az eladással, a céggazdálkodással is foglalkoznia kell valószínűleg az élesedő piaci versenyben.

Az alapítvány programja keretében pénzügyet tanulóknak hirdetett versenyben internetes teszteket kellett kitölteni és egy hónapos tőzsdejátékban kellett szintén virtuális egymillió forinttal, magyar értékpapírokkal gazdálkodni. Az iskola 7 csapata közül a legjobb eredményt Borbély Benedek, Németh Bence, Szabó András és Ézsöl Krisztián érte el, csapatuk a 4. lett. Így 75 ezer forintot nyertek a diákok.
Tóth László tanár elmondta: más közgazdaságtannal összefüggő versenyeken is részt vettek a jedlikesek, a jelenlegi tanévben diákjaik egyharmadát megmozgatták a vetélkedők, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy gyakorlati hasznát lássák ismereteiknek.

 

kisalfold

Ügyes pénzügyesek – jó befektetők a jedlikes és pálffys diákok

Sikeresen lezárult a Generali Alapkezelő és a Generali-Providencia Biztosító hazai középiskolások számára indított programja, illetve az ahhoz kapcsolódó virtuális tőzsdejáték.

A második és harmadik helyen két győri iskola diákjai végeztek.

Az összesen 1353, 11. és 12. évfolyamos középiskolai diák részvételével megrendezett oktatási program keretében a Generali Alapkezelő munkatársai 6 különböző témában tartottak előadást a fővárosban és Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsen, illetve Győrben. A témák a globális gazdasági válságtól a felelős hitelfelvételen át a különböző befektetési lehetőségekig és a tőzsdék, részvénypiacok működéséig terjedtek.

tozsde-2
A jedlikes diákok Vamos, a pálffys versenyzők Bayordie néven alakítottak csapatokat, és mindannyian az országos verseny dobogójára állhattak.

 

tozsde-3

˝Az edukációs program sikerét mutatja, hogy a Generali tőzsdejátékában részt vevő 451 háromfős csapat több mint 80 százaléka ért el pozitív hozamot az elmúlt hat hónap során, s az összes csapat átlaghozama ezen időszak alatt meghaladta a 9 százalékot. Az aktív csapatok több mint 30 ezer tranzakciót hajtottak végre a kereskedési versenyben. A 15 legmagasabb hozamot elért csapat közül 13 Miskolcról, Debrecenből, Szegedről és Győrből jelentkezett˝ – foglalta össze a versenyt Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója.

A bruttó 1,8 millió forintos összdíjazású Generali-tőzsdejátékban első helyen végzett a miskolci Földes Ferenc Gimnázium 70,75 százalékos hozammal. A második és harmadik helyen két győri intézmény, a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és a Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola diákjai végeztek, akik 47,1 százalékos, illetve 46,88 százalékos hozamot értek el tavaly október közepe óta, a különböző hazai és nemzetközi részvényekbe, kötvényekbe, állampapírokba, illetve devizákba történő befektetéssel.


kisalfold

Pályázaton nyertek: utazhatnak Erdélybe

kisalfold.hu
2010.04.14. 12:56

A határon túli magyar oktatást támogató Apáczai Közalapítvány pályázatán csaknem hárommillió forintot nyert a győri Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola.

A sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Közgazdasági és Informatikai Iskolába látogathatnak el tanulóik tapasztalatcserére, kapcsolatépítésre.

A győri intézmény diákjai közül nyolcvanan utazhatnak busszal Erdélybe, ahol a vidék szépségeit, nevezetességeit is megtekinthetik a hatnapos program keretében a tanév vége előtt.


kisalfold

Tőzsdejáték: 47%-os hozamot ért el a Jedlik

kisalfold.hu
2010.04.14. 10:41

A kereskedési versenyben második és harmadik helyen két győri iskola, a Jedlik Ányos és a Pálffy Miklós diákjai végeztek.

70%-os hozamot ért el fél év alatt a Generali Tőzsdejáték győztes középiskolás csapata

Sikeresen lezárult a Generali Alapkezelő és a Generali-Providencia Biztosító tavaly októberben hazai középiskolások számára elindított, pénzügyi- és gazdasági alapismereteket közvetítő edukációs programja, illetve az ahhoz kapcsolódó virtuális befektetési versenye, a Tőzsdejáték.

Az összesen 1353, 11. és 12. évfolyamos középiskolai diák részvételével megrendezett oktatási program keretében a Generali Alapkezelő munkatársai 6 különböző témában tartottak előadást a fővárosban és Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsen, illetve Győrben, a globális gazdasági válságról, a felelős hitelfelvételről, a különböző befektetési lehetőségekről és a tőzsdék, részvénypiacok működéséről.

A résztvevő diákok valós gazdasági és tőzsdei eseményeken keresztül, betekintést nyertek a pénz- és tőkepiacok világába, s az előadásokon megszerzett pénzügyi és befektetési ismereteik alapján mérték össze tudásukat a nemzetközi piacokon. „Az edukációs program sikerét mutatja, hogy a Generali Tőzsdejátékban résztvevő 451 háromfős csapat több mint 80%-a – 365 csapat – ért el pozitív hozamot az elmúlt hat hónap során, s az összes csapat átlaghozama ezen időszak alatt meghaladta a 9%-ot. Az aktív csapatok több mint 30 ezer tranzakciót hajtottak végre a kereskedési versenyben. Figyelemre méltó teljesítmény, hogy a 451 csapatból az átlagos – 9%-ot meghaladó – hozam felett teljesített a csapatok 43%-a, s a 15 legmagasabb hozamot elért csapat közül, 13 csapat Miskolcról, Debrecenből, Szegedről és Győrből jelentkezett" - foglalja össze a tőzsdei kereskedési versennyel kapcsolatban Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója.

 

tozsde

A bruttó 1,8 millió forintos összdíjazású Generali Tőzsdejátékban első helyen végzett csapat – a miskolci Földes Ferenc Gimnázium három diákja – 70,75%-os hozamot teljesített hat hónap alatt, azaz a csapat a verseny kezdetekor rendelkezésre álló, 1 millió forintos alaptőkéjét 1,7 millió forintra növelte.

A kereskedési versenyben második és harmadik helyen két győri iskola, a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és a Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola diákjai végeztek, akik 47,1%-os, illetve 46,88%-os hozamot értek el tavaly október közepe óta, a különböző hazai és nemzetközi részvényekbe, kötvényekbe, állampapírokba, illetve devizákba történő befektetéssel.

„Az első előadáson diákjaink meglepődve hallották, hogy a hazai háztartások megtakarításainak 53 százaléka, mintegy 9700 milliárd forint készpénzvagyon, míg a tőzsdei részvények és egyéb értékpapírok az összes megtakarítások csak mintegy 2 százalékát teszik ki. Itthon a felnőtt lakosság több mint fele nincs tisztában az olyan alapfogalmakkal, mint a részvény, a tőzsde, az árfolyam, vagy a tőkegarancia. Éppen ezért nagyon örülünk annak, hogy az elmúlt fél év során 24 város 115 iskolájából több száz diák fordította szabadideje egy részét arra, hogy részt vegyen előadásainkon. Külön öröm számunkra, hogy az edukációs program sikerét a diákok Tőzsdejátékban elért teljesítménye is visszaigazolja" - mondja Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.

 


kisalfold

Szeret - nem szeret a vállalkozások versenyében

kisalfold.hu
2010.04.13. 17:54

Győr - Manapság a marketingen múlik egy vállalkozás sikere, azon, hogy terméke, szolgáltatása megtetszik-e az embereknek, meg szeretik-e azt. Legalábbis ezt állítják a Vállalkozási Verseny Középiskolásoknak vetélkedő nyugat-dunántúli régiós elődöntőjének győztesei, a győri Jedlik középiskola diákjai.

Jól kockáztattak a jedlikesek, ugyanis a kedden Győrött megtartott vetélkedő utolsó feladatában szinte az addig megszerzett összes pontszámukat elveszthették volna és ráadásul mindaddig vezették a versenyt. Azonban az esszékérdésben is jól teljesítettek, így megnyerték az elődöntőt. Májusban Budapesten az országos döntőn - amelyről tévéfelvétel is készül - ők képviselhetik régiónkat.

A versenyt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hirdette meg és azok az öttagú csapatok vehettek részt az elődöntőn, akik előtte már az internet révén több feladatot jól megoldottak. Gazdasági alapismereteikről tanúbizonyságot tettek egy teszt révén és képzeletbeli vállalkozást alapítottak, meghatározták tevékenységét, megtervezték logóját, marketingjét, üzleti tervét. (www.diakvallalkozas.hu)
Barta E. Gyula, az MVA ügyvezető igazgatóhelyettese lapunknak elmondta: céljuk a vállalkozói ismeretek terjesztése a diákok körében, hogy mielőbb felkészülhessenek az életben rájuk váró kihívásokra.

Tudás, szerencse és kockázatvállalási készség - e három dolog kell Barta E. Gyula szerint a vállalkozás sikeréhez és hozzátette: a kockázatvállalást is tanulni kell, mert nem lehet ész nélkül mindent kockára tenni, nem szabad megtörténnie, hogy esetleg egy vállalkozás bukása miatt mindenünket elveszítsük.

Tapasztalatai szerint a győri elődöntőben résztvevő diákok ügyesen és ötletesen szerepeltek, emellett a csapatmunkát, az együttműködést, a közösen gondolkodást is gyakorolták. Úgy véli, e téren nekünk, magyaroknak nagy elmaradásaink vannak, de a fiataloknak még van idejük megtanulni, hogy ebben is kreatívak legyenek.

A régiós elődöntőben első lett a Jedlik, második a Deák középiskola csapata, harmadikak a Kazinczy gimnázium képviselői. A kazinczys lányok például a legjobban teljesítették azt a feladatot, amelyben ki kellett számolni, hogy egy adott éves kamatozású betétre elhelyezett pénzösszeg mennyivel lesz több pár hónap múlva.

A régiós elődöntő lebonyolításában a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közreműködött. (www.kva.hu) A döntő fődíja egy egyhetes angliai utazás, így érdemes arra még jobban felkészülniük a továbbjutóknak.


kisalfold

Egyetemi kutatólaboratórium középiskolás szemmel

Rimányi Zita
2010.04.09. 12:57

A Jedlikbe járó középiskolások másfél hónapon keresztül ismerkedhettek a Széchenyi egyetem kutatólaboratóriumának munkájával berendezéseivel. Például a fémfelületet akár ezerszeres nagyításban megmutató mikroszkóppal.

A gyakorlatias tapasztalatokat nyújtó program hozzájárul a műszaki érdeklődésű diákok pályaorientációjához.

A Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskolában 1997-ben létrehozott Generátor Alapítvány tevékenységének célja, hogy ösztönözze és támogassa a győri középiskolások műszaki irányú tehetséggondozását. Az alapítvány szervezésében, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Mecenatúra Programjának támogatásával hatvan felsőbb évfolyamos, tehetséges, műszaki érdeklődésű jedlikes diák az elmúlt időszakban a Széchenyi István Egyetemen működő Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpontban folyó innovációs munkával, a kutatási módszerekkel, annak eszközeivel, eredményeivel ismerkedett.

A tapasztalatokról most számolnak be a projektzáró rendezvényen a diákok szószólói, az alapítvány, a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és a győri egyetem vezetői, oktatói. A helyszín a Jedlik középiskola.

Dr. Kardos Károly, az egyetem rektorhelyettese lapunknak a rendezvény előtt nyilatkozott. Hangsúlyozta: fontos a műszaki életutak, a kutatómunka felé orientálni a felsőfokú pályaválasztás előtt lévő diákokat. Hozzátette: ehhez a legkorszerűbb technikát képviselő eszközöket biztosította a felsőfokú képzést folytató intézmény.

Domonkos László, a Jedlik igazgatója, az alapítvány társelnöke sikeresnek nevezte az együttműködést. Szavait igazolják a diákok beszámolói. Varga Tamás (12/E osztály) és Polgár László (12/D osztály) az új ismeretek, a műszaki pálya és életút motiváló szerepéről beszél. A legérdekesebb laborélményeiket már korábban megosztották társaikkal.

– Az ötlettől a megvalósulásig program interaktív, négy csoportban, csoportonként tizenöt diákkal végzett tevékenység volt – mondta el érdeklődésünkre Pék Dezső, a győri egyetem anyagismereti és járműgyártási tanszékének tudományos főmunkatársa. Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens a laboratóriumi munka során megismert eszközök, így az elektromikroszkóp, a spektrométer, a mérőgép használatát, az eljárásokat, mint az érdeklődést motiváló újdonságokat ajánlja a további tanulmányok megalapozójaként a középiskolásoknak.

 


kisalfold_100114


kisalfold_100112


 

kisalfold_100107


kisalfold_090912


kisalfold_090414


kisalfold_081224


kisalfold_081128


kisalfold_081127


kisalfold_080930


kisalfold_080917


kisalfold_080819


rabam_logo

Tizenegy fiatal végzős jedlikes kezdte meg szakmai pályafutását a Rábánál
(Rába Magazin - 2008. július)

raba0807

 

Ahogy már a tavalyi számban beszámoltunk róla, a Rába hosszú távú együttműködést alakított ki a város szakiskoláival. Az együttműködés kialakításának célja a megfelelő tudással rendelkező szakember-utánpótlás biztosítása, valamint a tudás megőrzése, továbbadása. Ezen együttműködés keretében a 2007/2008-as tanévben a Jedlik-iskola a Rába részére NC-, CNC-gépkezelô tanulók képzését biztosította. Ennek eredményeként július 7-én tizenegy gépkezelői végzettséggel rendelkező fiatal állt munkába. A fiatalok a teamvezetők, a kijelölt mentorok és a HR segítségével illeszkednek be vállalatunkhoz és sajátítják el a specifikus szakmai ismereteket, helyi sajátosságokat. Három hónapos próbaidejük alatt több terület gyártásával, termékeivel ismerkednek meg az egyedi gyártástól a sorozatgyártásig. Munkájukhoz sok sikert kívánunk!

HOFFER KATALIN


kisalfold_080611


kisalfold_080404


kisalfold_080218


kisalfold

Tablókat gyűjt a Jedlik

munkatársunktól
2007.12.02. 17:35

domonkos_laszloGyőr - Már több mint kétszáz végzős osztályának tablója látható a győri internetes oldalán, de még nem teljes a gyűjtemény. Várják a régebben végzettek jelentkezését, akiknek megvan a tablójukról készült fénykép.

A tablók egy helyen megjelentetésének ötlete már régen megszületett. Először a frissen végzettekét tettük fel honlapunkra, a www.jedlik.eu internetes címre, aztán folyamatosan bővítettük a gyűjteményt - mondta el lapunknak a középiskola igazgatója, Domonkos László és hozzátette: jelenleg kétszázhárom tabló látható weboldalukon. Akik szeretnék azokat megtekinteni, az említett címen az "Öregdiák-kereső" feliratra kell kattintaniuk. A kiválasztott tablón ráközelíthetnek egy-egy portréra is, elolvashatják az osztálytársak neveit.

Százhét éves fennállása óta persze kétszáznál jóval több osztály végzett ebben az iskolában. Folyamatosan dolgozzák fel az intézmény épületében még megtalálható tablókat. Néhány azonban már egyáltalán nincs meg, mert elveszett, ezért várják azok jelentkezését, akik nem találják meg osztályuk képét a Jedlik honlapján, de az arról készült fotó még megvan nekik. Jelentkezhetnek a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

Az igazgató arról is szólt, hogy ha külföldiek járnak náluk, például német látogatók, mindig megcsodálják a folyosókon a sok régebben végzett diák fotóit, mert náluk nincs ilyen hagyomány.

Úgy véli, hogy ennek a szép tradíciónak a továbbfejlesztésével, internetes megjelenítésével még többet segíthetnek abban, hogy a barátok újra egymásra találjanak, hogy az iskola évtizedekig összekösse a régi osztálytársakat. Elmondta, hogy a náluk tartott osztálytalálkozókon mindig nagy méretben kivetítik az évtizedek után újra összegyűlők tablóját, annak, aki épp mesél arról, mi lett vele, kivetítik a hajdani arcképét, régi fotóját. A Jedlik így is igyekszik tradícióit őrizni, jelenlegi és régebbi tanulóinak összetartását erősíteni.

Nemrégiben például az igazgató a legidősebb még élő volt jedlikest kereste fel, a kilencvenhét éves Horváth József pedig szívesen mesélt diákéveiről. A beszélgetésről készült felvételt megnézhetik a mostani tanulók is.


Várják azok jelentkezését, akik nem találják meg osztályuk képét a Jedlik honlapján, de az arról készült fotó még megvan nekik. Jelentkezhetnek a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.


rabam_logo

Együttműködési megállapodás a középiskolákkal
(Rába Magazin - 2007. november)

raba_0710-1 raba_0710-2
Domonkos László és Pintér István Rákóczy Tibor és Pinter István

Megegyezés a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskolával és a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző iskolával.

Napjainkban egyre több vállalat szembesül a régiós, hazai, sőt, nemzetközi szinten is problémát jelentő szakemberhiánnyal, így a Rába is. A Rába biztosítani kívánja az egyre bővülő feladatok ellátásához szükséges munkaerőt, így kiemelt figyelmet kíván fordítani a győri iskolákkal való hoszszú távú együttműködésre. A vállalati versenyképesség meghatározó tényezője a tudás. A Rába tradicionálisan nagy tudással rendelkező vállalat, fontos, hogy ezt az értéket megőrizzük és a jövőben továbbfejlesszük, illetve a város által kínált kiemelkedő képzési lehetőségekkel összekapcsoljuk. A cég profiljának megfelelően 3 szakiskolával szeretne szorosabb kapcsolatokat kialakítani. Két iskolával, a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskolával, illetve a Lukács Sándor Mechatronikaiés Gépészeti Szakképző Iskolával már sikerült megállapodni. Az együttműködés keretében mindkét iskola vállalta, hogy a Rába részére a szükséges szakmákban osztályokat indít. A Jedlik elsősorban forgácsoló, NC⁄CNC-gépkezelő szakmákban, a Lukács- iskola pedig melegüzemi szakmákban (pl. kovács, hőkezelő, öntő) tud a képzéshez segítséget nyújtani. Mivel a munkaerőpiacon egyre nagyobb a verseny a megfelelő tudással rendelkező szakemberekért, fontos az, hogy a vállalat már a szakképzési folyamatba bekapcsolódjon, így akár tanulmányi szerződés és ösztöndíj felkínálásával magához kösse a fiatalokat. A harmadik intézménnyel, a Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskolával az együttműködésről az egyeztetés még folyamatban van. A szakképzési együttműködés mindkét fél számára előnyös, hiszen a vállalat igényeinek megfelelő szakemberekhez jut, a szakiskolák pedig vonzóbbá válhatnak azáltal, hogy elhelyezkedési lehetőséget, korszerű, piacképes tudás megszerzését teszik lehetővé. Ugyanakkor a Rábának fel kell készülni a fiatalok fogadására, hogy a tanulók olyan vonzó munkahelyként tekintsenek a Rábára, amire egy egész életpályát érdemes építeni. A szerződéses együttműködés első lépéseként egy tanulócsoport október 9-én üzemlátogatást tesz a Rába Futómű Kft.-nél, melyről a magazin következő számában beszámolunk majd.

 

CSONTOS-HOFFER KATALIN

kisalfold_070914


sindelfinger_zeitung_070525

Wir freuen uns über die Schulpartnerschaft mit Gyor
Die Gottlieb-Daimler-Schule 1 (GDS1) in Sindelfingen und die Jedlik-Ányos-Schule im ungarischen Gyor verlängern ihre bereits preisgekrönte Zusammenarbeit um weitere fünf Jahre. Nach einem gemeinsamen Besichtigungsprogramm an der GDS 1 unterzeichneten H. Domonkos, Schulleiter der Jedlik-Anyos-Schule (links) und sein Sindelfinger Kollege H. Esch den neuen Partnerschaftvertrag.


kisalfold_070516


gyorihet_070125


kisalfold_070421


kisalfold_070108


kisalfold_061227


kisalfold_061122


kisalfold_060703

 

 

 

Nyelvvizsgák - ÖSD nyelvvizsga

Az Osztrák Nyelvi Diploma, (Österreichisches Sprachdiplom Deutsch, ÖSD) kidolgozását két osztrák szövetségi minisztérium kezdeményezte, egy államilag elismert, szigorú minőségi kritériumrendszer szerint ellenőrzött németnyelv-vizsga. A vizsgák az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret szintjeihez (KER) igazodnak és a német mint idegennyelv mérését szolgálja és nemzetközi jelentőséggel bír.

Az Osztrák Nyelvi Diploma (Österreichisches Sprachdiplom Deutsch, ÖSD) többszintű, (alap, közép, felső, gazdasági német) szigorú minőségi követelményeket követő vizsgarendszer a német, mint idegen nyelv ismeretének mérésére, továbbá igazodik a nemzetközi előírásokhoz, illetve vizsgaszintekhez (Európa Tanács, ALTE, ICC). Az ÖSD-vizsga több központú, nagy hangsúlyt fektet a kiválasztott szövegek hitelességére. A vizsgák írásbeli (olvasott szövegértés, hallott szövegértés, irányított fogalmazás/levél) és szóbeli (irányított beszélgetés) részekből állnak. A vizsgák elsősorban a hétköznapi élethez szükséges írásbeli és szóbeli kommunikációs készséget tesztelik. Az Osztrák Intézet Budapest a bécsi ÖSD vizsgaközpont magyarországi képviseleteként, akkreditált vizsgaközpontként működik. A nemzetközi elismertségen túl fontos szempont, hogy az ÖSD Magyarországon akkreditált vizsgarendszer. A megfelelő eredmény elérése esetén a vizsgázók a nemzetközileg elismert bizonyítvány mellé megkapják az államilag elismert C típusú magyar bizonyítványt is.
 


ECDL képzési és vizsga tájékoztató

A képző adatai:

Képző neve: Győri Műszaki Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

Pontos címe: 9021 Győr Szent István út. 7            Telefon: 96/529-443   Fax: 96/529-448

A képzésért felelős: Módos Gábor képzésvezető, 06-20/824-60-67, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A munkaerő-piaci kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a nyelvismeret mellett egyre kevésbé tud érvényesülni az a szakember, aki nem rendelkezik megfelelő, felhasználói szintű számítástechnikai ismeretekkel. Az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL-European Computer Driving Licence) megszerzésével lehetőség nyílik arra, hogy az EU-ban támasztott követelményeknek megfelelő számítógép-használói tudás birtokába jusson a képzésen résztvevő személy. A sikeres vizsgázó egy olyan, az Európai Unió országaiban is elfogadott bizonyítványhoz jut, mellyel igazolja, hogy képes a mai modern társadalom működéséhez elengedhetetlen számítógépek, illetve számítógépes programok kezelésére, és képes tudását állandóan megújítani, azt munkája során hatékonyan felhasználni.

A jogosítvány megszerzéséhez hét modulból szükséges vizsgát tenni. A hét vizsgát a vizsgakártya kiállításának napjától számított legfeljebb 3 éven belül lehet letenni. A modulok anyagából tetszőleges sorrendben lehet vizsgázni. A modulok lefedik a számítógép-használat általános területeit. Az első modulhoz tartozó vizsga elméleti, tehát írásban megoldandó tesztsort tartalmaz. A többi hat modulhoz tartozó vizsga teljes mértékben gyakorlati, számítógépen kell feladatot megoldani. A vizsgák időtartama 45 perc.

Modulok rövid leírása:

  1. Számítógépes alapismeretek: A modul azokat az alapvető fájlkezelési ismereteket tartalmazza, amelyek a számítógép eredményes használatához nélkülözhetetlenek.
  2. Szövegszerkesztés: Dokumentumok, levelek igényes formátumú létrehozásához, szerkesztéséhez szükséges ismereteket ad.
  3. Táblázatkezelés: Táblázatkezelési fogalmakban való jártasságot, táblázatok tervezésében és alkalmazásában szerzett gyakorlati tudást ad.
  4. Online alapismeretek: A modul a hálózatokkal kapcsolatos fogalmakat, az elektronikus levelezésben való jártasságot és a hálózati szolgáltatások ismeretét tanítja.
  5. Adatbázis-kezelés: Megtanít kisebb adatbázisok megtervezésére, létrehozására, valamint egyszerű lekérdezések, és jelentéseket készítésére létező adatbázisból.
  6. Prezentációkészítés: A modul a prezentációs és ábrázoló eszközök használatában való ismereteket tanítja meg.
  7. Képszerkesztés: A digitális képszerkesztéssel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat tárgyalja a modul. Egy képszerkesztő alkalmazás kezelését sajátítják el a résztvevők.

 

Képzési programok

 

1. ECDL – 7 modul

 

TEMATIKA:

  1. Számítógépes alapismeretek (Windows) - 20 óra
  2. Szövegszerkesztés (Word) - 30 óra
  3. Táblázatkezelés (Excel) - 30 óra
  4. Online alapismeretek (Internet) - 15 óra
  5. Adatbázis-kezelés (Access) - 20 óra
  6. Prezentációkészítés (PowerPoint) - 15 óra
  7. Képszerkesztés - 20 óra

összes óra:                                                                      150 óra

képzés díja:                                                                         200.000,- Ft

vizsga díj:                                                                             25.000,- Ft

(7.500 Ft regisztrációs díj + 7*2.500,- Ft modul-vizsga díj)

összes díj::                                                                    225.000 Ft,-

 

2. ECDL – 4 modul (ECDL START)

A végbizonyítványhoz szükséges 7 modul helyett elegendő 4 modulvizsgát tenni, a nemzetközi bizonyítvány megszerezéséhez. Ezek után még mindig nyitva áll az út a teljes bizonyítvány megszerzéséhez. Továbblépéskor pedig nem kell újabb regisztrácós díjat fizetni.

TEMATIKA:

  1. Számítógépes alapismeretek (Windows) - 15 óra
  2. Szövegszerkesztés (Word)  - 25 óra
  3. Online alapismeretek (Internet) - 15 óra
  4. szabadon választott: pl.:Táblázatkezelés (Excel) - 25 óra

 

összes óra:                                                                        80 óra

képzés díja:                                                                         114.000,- Ft

vizsga díj:                                                                             16.000,- Ft

(6.000 Ft regisztrációs díj + 4*2.500,- Ft modul-vizsga díj)

összes díj::                                                                       130.000,- Ft

 

További hasznos információk: http://www.ecdl.hu helyen találhatók!

 

Győr, 2016. szeptember 01.

 

 

Módos Gábor                               Domonkos László
képzésvezető                                   igazgató

 

Röplabda a Jedlikben

Jedlik Röplabda Jedlik Röplabda
RÖPLABDA A JEDLIKBEN
(Összeállította: Farnady Ernő)
Jedlik Röplabda Jedlik Röplabda

pdf_iconLetöltés (.pdf)-->

CNC képzés

Tájékoztató
a CNC forgácsoló szakmai végzettséget nyújtó képzési programról

Képző adatai:

Képző neve: Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és Kollégium
Pontos címe: 9021 Győr Szent István út. 7 Telefon: 96/529-482 Fax: 96/529-448

A képzésért felelős: Kalmár Péter gyakorlati oktatásvezető 96/529-444, 06-30-262-7488, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Képzési program megnevezése:

A szakképesítés megnevezése: CNC - forgácsoló
A szakképesítés azonosító száma: 31 521 02 0000 00 00

 

A végzettséggel betölthető munkaterület leírása:

A CNC - forgácsoló alkalmas CNC szerszámgépek kezelésére, a munka előkészítésére, a munkára alkalmas gép-, szerszám állapot meghatározására, a kenési rendszer ellenőrzésére. A munkafeltételek ellenőrzése és azok megléte esetében a CNC szerszámgépet üzembe helyezve alkalmas munkadarabok gyártására, a CNC szerszámgép kezelésére. Képes szerszámkorrekciók végrehajtására, egyszerű megmunkáló program készítésére, a szerszámgépet beállítja űj munkadarab gyártására.
Alkalmas egyszerű vállalkozási adminisztráció elvégzésére.
Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat

 

A képzésen való részvétel feltételei:

Iskolai végzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

 

Képzési idő, csoportlétszám:

Képzés ideje: 2 félév
Képzés időpontja: szombatonként 8-16 óráig
Csoportlétszám: minimum 14 fő, maximum 18 fő
A következő tanfolyam várható kezdési időpontja: 2013. augusztus (A márciusban induló csoport betelt.)
A képzés ára: 195.000 Ft + vizsgadíj (~45.000 Ft) (Részletfizetési lehetőség van.)

 

Képzésre történő jelentkezés módja:

A CNC forgácsoló képzésre az alábbi linken található online jelentkezési lap kitöltésével lehet jelentkezni.

JELENTKEZÉS-->

A szakmai és vizsgakövetelmények szeptember 1-től életbe lépő változásai miatt jelenleg a képzésre nem tudunk újabb jelentkezőket fogadni.

A képzési program tartalma:

ELMÉLET:

  • Baleset-,tűz- és környezetvédelmi feladatok elmélete

  • Műszaki rajz

  • Anyagismeret

  • Méréstechnikai alapok

  • Gépi forgácsolás alapjai

  • CNC alapok

GYAKORLAT:

  • Elsősegélynyújtás, újraélesztés

  • Forgácsolás (hagyományos gépeken)

  • Anyagvizsgálat

  • Mechanikai mérések

  • CNC programozási gyakorlat

  • CNC gépkezelési gyakorlat

 

A résztvevők teljesítményének értékelése, az OKJ vizsga:

A képzés során a tananyagmodulok végén számonkéréssel, értékeljük a résztvevők teljesítményét (Modulzáró feladat.) A modulzáró feladatok sikeres teljesítése az OKJ szakmai vizsgára bocsátás feltétele. A képzésben négy modulzáró feladat van. Az oktatáshoz elektronikus jegyzeteket biztosítunk a résztvevők számára.

A 31 521 02 0000 00 00 azonosító számú, CNC-forgácsoló megnevezésű szakképesítés
szakmai követelménymoduljainak

azonosítója

megnevezése

0110-06

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

0225-06

Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések

0227-06

Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló)

0281-06

CNC-forgácsolási feladatok

 

Az OKJ szakmai vizsga részei:

1. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:


0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Elsősegélynyújtás, újraélesztés
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati
Időtartama: 30 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 50% 2. feladat 50%

2. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:


0225-06 Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Anyagvizsgálati mérések
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Összetett méret-, alak-, helyzetellenőrzés
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati
Időtartama: 60 perc
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 30% 2. feladat 70%

3. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:


0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló)

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A 2. vizsgafeladathoz kapcsolódó technológiai dokumentáció készítése
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli
Időtartama: 30 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Alkatrész készítése kézi és gépi forgácsolással
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati
Időtartama: 120 perc
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 30% 2. feladat 70%

4. vizsgarész
A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:


0281-06 CNC-forgácsolási feladatok

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: CNC-programozás
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli
Időtartama: 180 perc
A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: CNC-forgácsolás technológiája, gépei, berendezései
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc)
A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Programbevitel, tesztelés
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: CNC-gép felszerszámozás, szerszámkorrekciók beírása
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati
Időtartama: 60 perc
A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: CNC-gépkezelés
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati
Időtartama: 120 perc

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 30% 2. feladat 10% 3. feladat 20% 4. feladat 20% 5. feladat 20%

 

JELENTKEZÉS--> (Jelenleg nem elérhető!)

Nyomtatvány üzemorvosi igazoláshoz

Győr, 2012. december. 03.

Domonkos László
igazgató
Kalmár Péter
gyakorlati oktatásvezető
 

Iskolai telefonkönyv

Győri Műszaki SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai
Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma
9021 Győr, Szent István út 7.

Iskolai telefonkönyv (2017/2018)

Tel.: +36 96 529-480; Fax.: +36 96 529-448
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; OM azonosító: 203037

 

ALAGSOR

 

 

villanyszerelő

20/517-8603

Harmath József

asztalos műhely

715

Molnár László

konyha

711

 

nyelviskola tanári (alagsor)

757

 

kistárgyaló

758

Dr. Bókáné Váczi Ilona

 

 

 

FÖLDSZINT

 

 

igazgató

721
529-441

MÓDOS GÁBOR

titkárnő

726

Csajkás Rita

titkárnő

727
529-447

Antal Edina

igazgatóhelyettes

724
529-445

Furján Gergely

igazgatóhelyettes

723
529-443

Horváth Norbert

igazgatóhelyettes

722
529-442

Élő Tamás

jegyző (érettségi időszakban)

733

Pukler Zsolt

gazdasági iroda

701

Marglné Kovács Marianna, Dömötör Erika

gazdasági iroda, pénztár

702

Szalay Nikolett, Utasi Eszter

gazdasági iroda, felnőttképzés

728

Szalainé Lengyel Hedvig, Domonkos László

porta

720, 9
529-480

Szabó Mária, Molnár Zsoltné (Mária)

nyelviskola

709
703

Hatos Hajnalka, Bárány Réka (529-483)
Szabó Klaudia (529-440)

humán tanári (10.)

704
529-481

Balogh Anna, Dr. Bókáné Váczi Ilona, Gergó Veronika, Juhászné Kaizinger Tímea, Kató Jusztina, Kövecses Krisztina, Krázi Csilla, Némethné Tóth Fruzsina, Prumüller Andrea, Szabó Ildikó, Tolnai Zoltán, Leverton Nigel, Nagy Colette

humán tanári (11.)

705

Kisné Pattermann Beáta, Léránt Szabolcs,
Szalai Tamás, Poór Patrícia

büfé

714

Falu Tamás

gyakorlati oktatás vezető mérnökasszisztens oktatás vezető

725
529-444

 

Kalmár Péter

műhely tanári

706
529-482

Cseke Bálint, Fábián András, Koszorus Attila, Oross Miklós, Németh Attila, Szabó Zoltán, Tenk Béla

szakmunkások

752

Kiss Tibor, Fülöp Róbert

CNC programozó

708

Kalmár Péter

robot/CIM

707

Szabó Zoltán

PLC labor

710

Vincze Flórián, Németh Attila, Koszorus Attila

 

 

 

I. emelet

 

 

informatika tanári (101)

716
529-485

Bognár Pál, Kiss Gábor, Kottra Richárd, Nits László

könyvtár

719

Orbánné Pölöskei Éva

matematika tanári (105)

718
529-486

Banáné Nagy Mónika, Dr. Csóka Gézáné, Kastal Erika, Pukler Zsolt

fizika tanári (107)

740

Ágoston Anett, Burnóczkiné Kovács Erika, Ieneiné Németh Anita,
Jakabné Kiss Anikó, Póda László

kémia tanári (113)

741

Döbrentei Zsuzsanna, Kollár Piroska

számítástechnika tanári

753

Pesztenlehrer Zsolt, Remport László, Vincze Flórián

takarítók

746

Kalmár-Gruber Adrienn, Dömötör Erika

 

 

 

II. emelet

 

 

rendszergazda

712
529-484

Bólya Gábor

stúdió

748
529-488

Keszei László

műszaki tanári (206)

747
529-487

Domonkosné Végvári Ibolya, Lipták Mária, Hucker József, Mihály József, Ponty Viktor, Somjai László, Soós Gábor, Szabados Oszkár Tihanyi György, Tóth László

humán tanári (211)

749

Bors Henriette, Őszéné Samu Bernadett,
Szarvas Péter Detréné (Mónika)

orvosi rendelő (213)

756

Dr. Ladocsy Szilvia, Takács Ildikó

 

 

 

III. emelet

 

 

rendszergazda

717

Horváth Norbert

informatika tanári (304)

745

Kovacsics Tamás, Sándor László, Strider Krisztián

 

 

 

IV. emelet

 

 

nyugdíjas iroda

759
527-045

Horváth Lászlóné (Éva)

vendégszoba

751
529-489

 

B-épület

 

 

porta, földszínt

729
529-449

Bőszéné Bartal Anita

testnevelő tanári

743

Kristóf László, Németh-Veres Gabriella, Barthalos István

1. emeleti tanári

754

Csicsay Imre, Domonkos Sándor, Vörös Attila, Vizler Tamás

2. emeleti tanári

755

Lizák László, Nagy Endre, Szücs Gábor, Vincze Flórián

Kollégium

 

 

tanári szoba

439-634

Varga Zsolt, Galo Vilmos, Módly Zoltán, Platz László, Székely Szabolcs

porta

414-199

Krajczár Róbertné, Papatyi Zsoltné

 

Támogatóink

Köszönjük, hogy támogatták iskolánkat:

AGROFEED Kereskedelmi Kft.

Ajándékház Kft.

ALCUFER Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

ALEX FÉMBÚTOR Kft.

ALPROSYS Kft.

AUDI HUNGÁRIA MOTOR Kft.

Automotive Playback Modules Magyarország Kft.

BÁCSAI Agrár Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Bárkovics Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

Bezák Ingatlanhasznosító Kft.

BILUX Gépjárművezető Kft.

Biomag Malom és Terményfeldolgozó Kft.

Borsodi József

Bútorász Műhely Kft.

Büch Hungária Kft.

CHIPCAD Kft.

COMP-SYS Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

CONTRORG Kft.

Czakó és Társa Bt.

ÉD. MÉH Nyersanyaghasznosító Zrt.

Elektro Somogyi Kft.

ÉÓ Újvilág Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

ERICSSON Magyarország Kft.

Esca Hústermékelőállító és Értékesítő Kft.

Észak-dunántúli  MÉH Nyersanyaghasznosító Zrt.

EU Securit Kft.

EVOPRO Informatikai és Automatizálási Kft.

Farkas Kft.

FÉMKER Kft.

Ferenczi Fémipari Kft.

Forduló Kft.

FRAXINUS Kft.

GÉPKONTAKT Mérnöki Iroda Kft.

Glovita Kesztyű Zrt.

Goda Béla

Gyimes Autóház Kft.

GYŐRHŐ Győri Hőszolgáltató Kft.

Győrlakk Festékgyártó Zrt.

Hatos és Társa Nyelviskola Bt.

Hatos Kálmánné

HNS Műszaki Fejlesztő Kft.

Hörmann Győr Kft.

IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt.

Ingatlanpiac 2006. Kft

INSZOL Győri Önkormányzati Ingatlankezelő és Szolgáltató Zrt.

Ipari és Kommunális Gépjármű Kft.

JÖVKER Bt.

KERTISZ Kft.

Kétüsz Győr Kft.

Kiss József e.v. autószerelő mester

Koloman Handler Kft.

KREAT-ING Mérnöki és Kereskedelmi Kft.

Kultúrmérnök Kft.

Kunszigeti Zöld Mező MgTsz.

KÜLGÁZ Kereskedelmi és Szolgáltató BT.

LANG-SZOLG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

LAPCOM Lapkiadó és Nyomdaipari Kft

LOGISTIC Center Hungária Kft.

LOMBARD Finanszírozási Zrt.

Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan működő Részvénytársaság

Microsoft Magyarország Kft.

Mischke-Lakatos Kft.

Mobil Expo Kft.

MOD Számítástechnika Kft.

NCT Ipari Elektronikai Kft.

Nemak Győr Kft.

Németh István e.v. mg.vállalkozó

Németh Szerelvénygyártó és Kereskedő Kft.

Nyomdai Előkészítő és Kivitelező Kft.

Oxigén Media Kft.

Pannonagri Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft.

"Pannon-Víz" Víz- Csatornamű és Fürdő Zrt.

PBK Ipari és Kereskedelmi Bt.

PER-KOR Kereskedőház Kft.

PRO-Tórusz Bt.

QP Qualitative Production Gépipari és Kereskedelmi Zrt.

RÁBA FUTÓMŰ Kft.

Rabomatik Ipari Automatizálási Kft.

Rexam Plastics Kft.

ROBUST Electronics Hungary Kft.

S.J.E. Ingatlanhasznosító és Kereskedelmi Kft.

Sandvik Magyarország Kft.

Sick Fejlesztő, Termelő és Kereskedelmi Kft.

Signal Biztosító Zrt.

SIL4S Kft.

Somogyi Holding Kft.

SOÓS '99 Fafeldolgozó és Értékesítő Kft.

SP Szériatermékgyártó Kft.

Szawell Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Szil-Hon Bt.

Szűcs  Mg. Termelő és Szolgáltató Bt.

T & S Számítástechnikai Bt.

TÉR-HÁLÓ Építész-Tervező Kft.

Tondach Magyarország  Zrt.

Turbók Épületgépészeti és Szolgáltató Kft.

ÚTKOM Kft.

Vidra Környezetgazdálkodási Kft.

VirusBuster Informatikai, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

Vogel & Noot Technológiai Kft.

Nyugdíjas kollégák



Czéhmester Tibor

Visszaemlékezés

Tanulmányaimat 1949 szeptemberében kezdtem meg az iskolában, kollégistaként. A kollégium akkor az elsőéves diákok részére az iskola területén volt, a jelenleg könyvtárként működő helyiségben. A terem hetven tanuló hálóhelyeként szolgált, a tanórákra való felkészülésre a tantermek álltak rendelkezésünkre. A tanórákon kívüli tanulást általában Pálinkás László tanár úr felügyelte.

Tisztálkodási lehetőségként négy fali mosdó állt rendelkezésünkre. Takarót, párnát, ágyneműt nem kaptunk, azt mindenki otthonról hozott magának. A napi étkezést az épület alagsorában elhelyezkedő saját konyha biztosította számunkra.

Az osztályszámok növekedése miatt (egyszerre három párhuzamos osztály indult), a kollégiumi elhelyezés nem volt már iskolán belül megoldható, így voltam kollégista a Tanítók Házában, és a Kálvária úton egykor működött kollégiumépületben is.

A mai diákok számára már szinte elképzelhetetlen az a szigorú házirend, amely szerint akkor diákként élnünk kellett.

A reggeli – 600 órás – ébresztőt követően 630-700 óra között reggeli tanulási idő, majd reggeli 730-ig. Ezt követően zárt, rendezett sorokban kellett átvonulni az iskolába vagy a Baross hídon, vagy az egykori úgynevezett repülőhídon.

Az iskolai foglalkozások után az ebédet az iskolában kaptunk, ezután vonultunk vissza a kollégiumba ~1530-ig. A megérkezést követően kötelező tanulási idő volt 1830-ig, majd rövid szabadidő és vacsora 1930-ig. A vacsorát követően fél kilencig újból tanulás, majd az esti tisztálkodást követően 21 órakor takarodó.

A kollégiumból havonta egyszer lehetett hazamenni. A többi hétvégén a hatnapos munkahét miatt szombaton tanítás volt, majd vasárnap délelőtt kötelezően előírt tanulási idő volt. Az ebédet követően szabad kimenő volt 18 óráig.

Úgy hiszem, ezt a szoros kötöttséget azért tudtuk minden komolyabb konfliktus nélkül megélni, mert meg akartunk felelni, és ki akartuk használni az akkori idők lehetőségeit. Többségünkből így lehetett első generációs értelmiségi.

1953-ban érkeztünk el az érettségihez, de az akkori körülmények nem tették lehetővé azokat a felszabadult diákélményeket – szalagavató, ballagás – amit ma nyújt a középiskolás kor a végzős diákoknak, mivel a politika ezeket ellenséges polgári tettnek minősítette és nem támogatta.

A továbbtanulás lehetősége ezzel szemben sokak számára adott volt, így magam is továbbtanulhattam, és elvégeztem 1953-58 között a miskolci Nehézipari Egyetem gyártástechnológus szakát, ahol gépészmérnökként diplomáztam.

Az egyetemi évek után Győrben, a Kisalföldi Gépgyárban helyezkedtem el, majd dolgoztam a Magyar Vagon- és Gépgyárban, és a Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnál. Vállalati munkám során sok területen sikerült szakmai ismereteimet bővíteni, voltam technológus, szerkesztő, üzemmérnök, vállalati főmechanikus, majd főtechnológus.

Mindeközben a tanítást kipróbáltam, 1964-től Jedlik Ányos szakközépiskolában óraadóként esti tagozaton tanítottam.

Megkedvelve a pedagógus pályát, 1971-ben főállásban a Jedlik tanáraként kezdtem dolgozni. Jámbor Sándor műhelyfőnök nyugdíjba vonulását követően, 1975-től kezdődően az iskola műhelyfőnökeként dolgoztam tovább. Ez nagy megtiszteltetés volt, mivel még korábbi, iparban töltött éveim alatt mint nagy tudású gyakorlati szakemberként ismertem meg elődömet.

A Jedlikben töltött évek alatt sok komoly feladat adódott, melyekből csak kettőt említek most. Ezek a szakmunkásképzést is adó szakközépiskolai képzés, illetve az öntő szakközépiskolai képzés elindítása. Nagy Péter és Finta Zoltán kollégáimmal karöltve továbbfejleszettük a gépészeti szakmai elméleti tantárgyak oktatását.

1981.-ben elhagytam az iskolát, kineveztek a 400.-as Ipari Szakmunkásképző Intézet (ma Lukács Sándor Szakközépiskola) igazgatójának. Itt dolgoztam 1993.-ig, nyugdíjba vonulásomig.

Mindeközben annak megszűnéséig óraadó tanárként tanítottam a Bánki Donát Műszaki Főiskola győri kihelyezett tagozatán.

Nyugdíjazásomat követően visszatértem a Jedlik Szakközépiskolába, ahol 1993-tól 2003-ig műszaki szakmai tárgyakat tanítottam. Az iskolától ezt követően sem szakadtam el, ma is tagja vagyok a nyugdíjasklubnak.

Napjainkig szívesen emlékszem vissza az iskolában eltöltött úgy diák, mint tanári éveimre. Jó szívvel emlékszem egykori tanáraimra: Ozora Ferencre, Kovács Józsefre, Simon Ferencre, Bajomi Miklósra, osztályfőnökömre Pőcze Lászlóra, szakoktatókra: Mentes Mátéra, Pőcze Ferencre, Horváth Istvánra, Czaha Vilmosra, Bagarus Istvánra. Büszke vagyok rá, hogy néhányuknak tanítványból kolléga lehettem.

1949 szeptemberében léptem át először azt a tölgyfa kaput amely ma is fogadja a belépőt. Akkor is, ma is megilletődve és büszkén lépem át, örömmel tölt el ma is, hogy egy ilyen patinás iskola tanulója, majd tanára lehettem.

Győr, 2011. május

Czéhmester Tibor


Farnady Ernő

farnady_erno-1farnady_erno-2Elemi iskoláit Győrszigetben, gimnáziumát a Révai Miklós és a Pannonhalmi Gimnáziumban végezte. 1952-1957 között a Miskolci Műszaki Egyetemen a gépészmérnöki karon tanult, gyártástechnológus (szerszámgépész) szakú oklevelet szerzett. Az Építő-ipari és Közlekedési Egyetemen gazdasági mérnöki szakot is elvégezte.

1951-52-ben a Győri Vagongyárban hegesztőként dolgozott. 1957-58-ban a Miskolci Járműjavító mérnöke. 1958. augusztus 2-től a Jedlik Ányos Gépipari Technikum műszaki tanára. 1960-64 között az I-IV. B, 1964-68 között az I-IV. B, 1968-72 között az I-IV. C osztályfőnöke. 1963-70 között a Győri Felsőfokú Gépipari Technikum tanszékvezető tanára. 1970-1992 között a Bánki Donát Műszaki Főiskola Konzultációs Központjában (Győrött) főiskolai docens (központvezető). 1992-1994 között a Bánki Donát Műszaki Főiskola főiskolai docense Budapesten.

A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán és a Révai Miklós Gimnáziumban óraadó tanár.

1995-2009 között a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola óraadó tanára.

Gyermekei: Csilla (közgazda), Stella (kozmetikus), Ernő (informatikus mérnök), Unokái: András, Anna, Kende és Ádám.

A Jedlik Ányos Gépiparival való kapcsolata érdekesen kezdődött: 1943- őszén, mivel a Révai Miklós Gimnázium épülete hadikórház volt, a gimnáziumi tanulmányait a Jedlik II. emeleti tantermében kezdte. Később a gépesekkel, mint révaista, sok-sok röplabda csatát vívott.

1958 nyarán jelentkezett Gergelyi Kornél igazgatónál, aki egyből fel is vette műszaki tanárnak.

Mindjárt az első napokban, amikor megtudták, hogy NB I-es röplabdás, és edzői képesítéssel is rendelkezik, Schaub Sándor testnevelő azonnal hozzá irányította az iskola röplabdásait. Ettől kezdve 33 éven át vezette az iskola röplabda szakosztályát, edzette a fiúkat, leányokat. Ezen idő alatt alig volt olyan év, hogy az iskola csapata ne nyerte volna meg megyénk röplabda bajnokságát. A fiúkkal (persze időben más-más csapattal) az országos középiskolai bajnokságok (később Diákolimpia) során bejárták az országot. Békéscsabán, Kazincbarcikán, Kecskeméten, Budapesten és sok más városban sikeresen szerepeltek. Megismertették szinte az egész országgal a győri Jedlik Ányos Gépipari Technikum nevét. Sok jó játékos pályafutása indult el a gépipariból. Érdekesség, hogy a hatvanas években a Miskolci Egyetem NB II-es röplabda csapata kezdő hatosának játékosai győri gépiparisták voltak: Molnár László, Tóth Nándor, Tunner István, Gubicza László, Kraffel Károly, Szabados Oszkár. A mostani megyei röplabda szövetség elnöke (Molnár László), az NB II-es csapatok edzői (Tullner János, Gubicza László), valamint az iskola későbbi röplabda vezetője (Szabados Oszkár) is a Gépipariban kezdett el, és tanult meg röplabdázni.

Persze ekkor is a foci volt az első sportág az iskolában is. Nemcsak a diákok, de a tanárok is hódoltak a labdarúgásnak. Városi eseménynek számított az évente megrendezett egy-egy Révai-Jedlik találkozó. Ezeken a mérkőzéseken mintegy ezer néző (tanuló) biztatta a focistákat (a tanárokat). Egyik mérkőzésről, amelyet a régi DAC pályán játszottak, a KISALFÖLD így számolt be: „... Az első félidő gól nélkül telt el, de a II. félidőben a gépesek Farnady révén megszerezték a vezetést. Ezt az előnyt hamarosan kiegyenlítették a révaisták. A mérkőzés vége felé aztán a gépipariak Farnady újabb góljával győztesen vonultak le...”

Amint az iskolában elkezdett tanítani, 2. és 3. osztályosokat oktatott műszaki tantárgyakra. A legtöbb segítséget Ozora Ferenc gépészmérnök kollégájától kapta, aki eddig egyedül volt gépészmérnök az iskolában. Mivel egyre több tantárggyal bővült az oktatás, volt időszak, amikor 13 tantárgyat is tanított.

Az első érettségiző osztályába járt Nagy Péter, az iskola későbbi igazgatója és Orbán Attila, aki az iskola oktatója lett. A következő évben érettségiztette az iskola későbbi műhelyfőnökét, Újvári Miklóst is. Ezt követően is sok tanulót tanított, akik később az iskola tanárai lettek.

Pedagógiai képesítéssel ugyan nem rendelkezett, de egymás után három osztály osztályfőnöke volt (mindegyik az olimpia évében kezdett, végzett). Tanítványai kedvelték. Sok jó tanulót sikerült egyetemre irányítania, de a gyengébb képességűek is később technikusként az iparban jól megállták helyüket. Népszerűségére talán az jellemző, hogy az osztályfőnökségének 12 éve alatt minden tanár kollégájának a gyermeke az osztályában járt.

Az iskola tanácsadó tanáraként a tanulók egyéb, szakköri, sportköri foglalkozásait beindította, irányította. Azokban az években emlékezetesek a különböző próbák, ahol a város vezetőihez mentek a versenyző csoportok, ezzel az iskolát népszerűsítették, ill. gyakorlati, közéleti tudásra tettek szert. Sikerült neki, az egyébként a délutáni foglalkozásoktól visszahúzódó (volt cserkész, vallásos tanár, stb.) tanár kollégáit is bevonni a diákok nevelésébe, tanítási órákon kívüli foglalkozásaira. A különböző szakkörök (fotó, lövész, modellező, ifjú gárda, sport, stb.) beindításával, működtetésével sok tanuló későbbi sikeres pályafutását segítette. Külön élmény volt ezekben az években a „vidám ballagás”, amikor a város utcáin lovas kocsival, traktorral, teherautóval, rollerrel és a tanulók által rendbe hozott iskolai személygépkocsival „ballagtak” nagy zajjal a diákok. Lehet, hogy Győrött a későbbi vidám ballagásokat ez inspirálta.

A Győri Felsőfokú Gépipari Technikum megalakulásával kinevezték tanszékvezető tanárnak, majd amikor ezt az intézményt a Budapesti Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolához csatolták, annak docenseként, majd tagozatvezetőjeként tanított tovább. Helyileg mindez a Jedlik épületében működött. Ez lehetőséget adott arra, hogy a Jedlik Ányos Középiskola műszaki oktatói az üzemmérnöki oklevelet viszonylag könnyen megszerezzék, azzal az 1.100 végzőssel együtt, akik Győrött kaptak felsőfokú képesítést.

Nyugdíjazását követően az iskola visszahívta óraadó tanárként. Így 2009-ig óraadóként dolgozott a Jedlik Ányos Középiskolában, ill. az épületben működő Széchenyi István Egyetem mérnök asszisztens képzésében.

A közép- és felsőoktatásban végzett munkája során több egyetemi jegyzetet (tankönyvet) írt. Az oktatás mellett a sporttal, a röplabdával is aktívan foglalkozott. Játékosként, játékvezetőként, edzőként, aktivistaként tevékenykedett. Tagja volt a Magyar Röplabda Szövetség elnökségének. A város és a megye röplabda sportját is irányította, irányítja. Győr röplabda történetét több könyvben dolgozta fel, adták ki.

Oktató-nevelő munkáját több kitüntetéssel, oklevéllel ismerte el a város, a megye, különböző minisztérium, minisztertanács. A közéletben (civil szervezetekben és sportszervezetekben) végzett munkájáért „Pro Urbe Győr” díjat, „Győr Sportlegendája” címet kapott. A Győri Sportcsillagok Emlékeit Gyűjtő Alapítvány „Győr Sportjáért Életműdíj”-jal tüntette ki.

Farnady Ernő


Finta Zoltán

Múltidézés – a Szerszámgépgyártól a festővászonig

Szeretnék visszaemlékezni életem eddig eltelt részére, különös tekintettel a Jedlikben eltöltött időszakra.

A középiskolát a székesfehérvári Gépipari Technikumban végeztem 1954-ben, érettségi elnököm az országos hírű sportrepülő-tervező: Rubik Ernő volt.

Egy év munka után a katonaság következett (1955-57). Mivel főnökeimnek a forradalom után a cégtől távozniuk kellett, úgy éreztem, célszerű nekem is munkahelyet váltanom, hiszen a hozzájuk való kötődésemet mindenki ismerte. Ekkor kerültem Győrbe, a Szerszámgépgyárba szerszámszerkesztőnek (1957-72).

1960-ban megnősültem, majd esti-levelező tagozaton elvégeztem a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán a gyártástechnológia szakot (1965-1970). Ezt követően megbíztak a Technológia Ellenőrzési Osztály vezetésével.

Valójában az egyetem utolsó éveitől már sokat meditáltunk barátommal, Nagy Péterrel, hogy milyen jó lenne fiatalokkal dolgozni, talán tanítani. Az 1970-ben Pálinkás László igazgatótól kaptam egy lehetőséget az esti tagozaton. Nagyon tetszett.

Miután a munkámmal meg voltak elégedve, alkalmazást nyertem a Jedlikben. 1972. január 16-ával a gyárban felmondtam, és ezzel elkezdődött iskolai pályafutásom (1972-1995). Ekkor már Nagy Péter és Czéhmester Tibor is ott voltak. Ettől kezdve úgy neveztek bennünket: a TRIUMVIRÁTUS.

Mindhárman a gyakorlati életből érkeztünk, talán nem sértő, ha azt mondom, hogy ezzel friss vér került a rendszerbe. Szilágyi Ferenc igazgató bízott bennünk, nem avatkozott be munkánkba.

Az első évek talán nehezebbek voltak, mert válogatás nélkül gépészeti és technológiai jellegű tantárgyakat kellett tanítani, mondván: a jó technológia széleskörű ismereteket igényel (gépszerkezettan, anyagismeret, ellenőrzés, rajz stb.). Ezt a felfogást a szakfelügyelet esetenként kifogásolta ugyan, de éppen a kemény munkáért el is ismerték azt. Kikérték, majd elfogadták véleményemet, megbíztak különféle verseny- és vizsgafeladatok összeállításával. Nevemhez kötődtek az NC- CNC technológia első lépései, de ebben a továbbiakban nem vettem részt.

Jól megértettük egymást a később érkezett kollégákkal is (Hajdu Elemér, Kóbor József …). Ők is az iparból jöttek. Ennek előnyeit abból lehetett érezni, hogy a tanulmányi versenyekre való felkészítések remekül sikerültek. Sok kiváló helyezést értek el tanítványaink.

Jó kapcsolatom volt a diákokkal, bár meg kell mondanom, a szigorú tanárok közé soroltak. Igyekeztem becsületesen dolgozni, de meg is követeltem a munkát. Mindezt talán az igazolta legjobban, hogy amikor az egyetemre járók meg-meglátogattak bennünket, nem egyszer mondták: „a metallográfia vizsgára való felkészüléshez nagy segítséget adott a tanár úr középiskolában leadott anyaga”.

Később megbíztak a technológiai munkaközösség vezetésével. Ez sok elfoglaltságot jelentett, hiszen az évek során többször változott a képzési cél (pl. szakmunkásképzés, gépszerkesztőképzés, gépipari-számítástechnika képzés stb.). Ezek előkészítésében mindig részt vettem.

Természetesnek tartottam, hogy évente osztályfőnök legyek. Gyakran ütemeztünk be tananyaghoz kötődő üzemlátogatást. Az érettségi szünetben 2, illetve 3 nap kirándultunk azzal a céllal, hogy a diákok megismerjék Magyarország különböző tájait. Közben üzemlátogatást is becsempésztünk, például megnéztük a dunaújvárosi nagyolvasztót, a hengerművet. Ezeken a kirándulásokon mindig volt idő arra, hogy a gyerekek megnyíljanak, jó kapcsolat alakuljon ki tanár és diák, illetve a tanulók között. A jó osztályszellemhez segítettek a klubdélutánok, a különféle versenyek.

A munkaidő sokszor reggel 8-tól estig tartott. Délután szakköri foglalkozások (versenyekre való felkészítés, CNC szakkör, fotószakkör stb.), majd tanítás az esti tagozaton. Ezek közül talán a fotószakkör volt a legkedvesebb számomra. Már középiskolás korom óta hódoltam ennek a hobbinak. Fényképeztünk, laboráltunk, és az ezekhez tartozó tevékenységekkel foglalkoztunk. Országosan meghirdetett fotókiállítást is szerveztünk, amelyen rendszerint a neves Markó Ödön, a győri fotóklub elnöke volt a zsüri elnöke . Kiemelkedő eredményt Ponty Viktor tanuló ért el, aki jelenleg a Jedlikben tanár. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók szórakozva tanultak, fényképeztek iskolai rendezvényeken, különféle oktatási segédanyagokat készítettek.

1995-ben mentem nyugdíjba, de 2005-ig még néhány órában kaptam lehetőséget tanításra a Jedlikben, illetve a Széchenyi István Egyetem gépészmérnök asszisztens képzésének Jedlikbe kihelyezett tagozatán.

A nyugdíjas évek ezek után kezdődtek. Engem, aki szerettem aktívan tevékenykedni, nem elégített ki igazán a kerti, illetve a ház körüli munka. Ettől kezdve feleségemmel többet utaztunk, ahol sokat fényképeztem, kiállításokra jártunk. Ezek a programok felkeltették érdeklődésemet a festészet iránt. 2006-tól kezdtem akvarellel, majd akrillal, ma pedig már leginkább olajjal dolgozom. Az első években csak kedvtelésből festegettem , később pedig festőművész ismerősöm, barátom tanácsára a kiállítás gondolatával is foglalkoztam

2009 júniusában volt az első nyilvános bemutatkozásom az iskola tanévzáróján, ami számomra külön öröm és megtiszteltetés volt. A következő megmérettetésre 2010 februárjában a szabadhegyi József Attila Művelődési Ház galériájában került sor. A tervek szerint 2011 tavaszán a győr- ménfőcsanaki Bezerédj kastély galériájában mutathatom be az újabb alkotásaimat.

Finta Zoltán

okl. gépészmérnök


Nagy Péter nyugalmazott igazgató

45 év a Jedlikben

Három generáció egy időben

nagy_peter_1nagy_peter_2Jedlikben 45 év

2011.12.31 napjáig 45 évet töltöm be, a Jedlikben, az addigi életem 70 évéből. Ennek a 45 évnek a megoszlása, 4 év tanuló, 5,5 év mérnök tanár, 30 év igazgató, 5,5 év óraadó tanár.

Három generáció együtt a Jedlikben

2007-től családunk három tagja jár (most a visszaemlékezés időpontjában) a Jedlikbe. Leányom Banáné Nagy Mónika nyugdíjba vonulásom után matematika fizika szakos tanárként került hozzánk. Egyik unokám, Bana Krisztián szintén abban az évben kezdte meg tanulmányait a Jedlikben, 2012-ben érettségizik. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy fiam Nagy Péter is a Jedlikben érettségizett.

Kezdés a Jedlikben

Életem egyik legfontosabb döntését hoztuk családunkban 1956-ban. Ekkor Szil község általános iskolájának 8 osztályos tanulója voltam. Beadtuk továbbtanulási jelentkezési lapomat a Győri Gépipari Technikumba. Nagyon komoly felvételi vizsgán túljutva, szeptemberben már boldogan viseltem a Technikum mindenkinek kötelező egyensapkáját. Akkor még nem gondoltam, hogy 10 év kivitelével a mai napig (2011.11.11) második otthonom lesz az iskola.

Kollégista lettem, ami egy életre meghatározó volt életemben. Igazi közösségi élet volt a Kálvária utcában. Szigorú szabályok között, de mégis szabadon éltünk. A tanulás szent volt számunkra, és tanárainknak is. Tudtuk, hogy a Gépipariban tanulás, nagy lehetőség, ezt ki kell használni. Csak szertettel és hálával gondolok vissza tanáraimra. Köszönet azért amit a szakmában és alapműveltségben kaptunk tőlük. Osztályunk háláját úgy is kifejezte tanárainknak, hogy szinte kezdettől, minden érettségi találkozóra minden tanárunkat meghívtunk. Sajnos ahogy múlnak az évek, egyre kevesebben vannak köztünk. Az ötven éves találkozón már csak Balog Béláné Mónika, Dr Kamarás Árpád, Farnady Ernő és Végh Kálmán.

Jedlikes Család

Számomra valóban a második családomat jelentette és a mai napig is jelenti a Jedlikes közösség. Ma az aktív (igaz csak óraadóként) tanárok között én vagyok az aki legrégebben koptatom a szeretett iskolán lépcsőit. A iskola ebben az évben (2011) ünnepelte Fennállásának a 110. évfordulóját Testvérem nem volt, de a kollégiumba kerülve azonnal lett vagy száz. Nagy hálával és szeretettel gondolok felsős iskolatársaimra, évfolyam társaimra, és kiemelten osztálytársaimra. A legjobb barátaim, ma is az osztálytársaim, akkor is ha többségével 5 évenként találkozom. Vagyunk hárman az osztályból, (Nehiba Ferenc, Orbán Attila) akik most már néhány éve mindegyikünk születésnapját és névnapját megünnepeljük.

Tíz év az iparban

Technikus végzettség megszerzése után, nagyon tudatosan sok más ifjú technikussal együtt én is a fizikai munkát választottam annak ellenére, hogy technikus munkahelyek is vártak bennünket. Lemez lakatos lettem Budapesten a Vörös Csillag traktorgyárban, majd átkértem magamat a hidraulika műhelybe. Ezeken a helyeken mélyítettem el azt a szakmai tudást amit a Jedlikben megszereztem. A technikus munkakör előtt nagyon hasznos volt a szakmai fizikai munka, de a későbbi mérnök-tanári munkában is jól tudtam kamatoztatni azt, amit jól felkészült szakmunkásoktól tanultam. Három és fél év után, amikor úgy éreztem, hogy megtanultam azt amit akkor megtanulhattam munkapad mellett, jelentkeztem technikus munkakörbe. Több lehetőség közül a szerszám és készülékszerkesztést választottam. Két évvel később feleségemmel Győrbe költöztünk. a Célgépgyárban helyezkedtem el ahol szintén szerkesztést választottam. A rajzolást a Jedlikben szerettem, de akkor úgy éreztem elég is volt egy életre. Ma úgy tekintek vissza erre a 6 éves szerkesztői életemre, mint életem egy másik szép tanulási szakaszára, amivel megalapoztam további szakmai utamat.

Újra a Jedlikben

A tíz éves érettségi találkozónk 1970-ben volt. Ez a találkozó megint egy sorsdöntő esemény volt életemben. Öröm volt találkozni tanárainkkal és osztálytársainkkal. Jó volt hallgatni osztálytársaink addigi életútját, magánélet és szakmai sikereket. A saját 5 éves életutam bemutatása végén a terveim között említettem, hogy szívesen kiprobálnám magamat a tanításban. Elsősorban esti tagozaton történő tanításra gondoltam. December közepén hívott fel osztályfőnököm, azzal, hogy a Jedlikben két tanári állást töltenek be majd január 1-től. Igaz az a tanári állás nem esti hanem nappali tagozaton lesz. Azért gondolt rám, mert a fő tantárgyak amit tanítani kell, az szakrajz, készülékszerkesztés, szerszámgépek. Az eddigi életutam, illetve az éppen megszerzett Műszaki Egyetemi végzettségem alapján alkalmasnak tartana az egyik állás betöltésére. Rövid családi gondolkodás után igen mondtam, 1971 január elsején már a Jedlik Gépipari Technikum tanára voltam.

Korszerűsítés az első perctől

A Jedlikbe érkezésem után fél évvel később vették fel szintén mérnöktanárnak Czéhmester Tibort aki Mezőgépből érkezett, majd egy évvel később Finta Zoltánt a Rábából. Mivel mindegyikünk rendelkezett 10 vagy hosszabb ipari gyakorlattal azonnal az ipari elvárásokhoz kezdtük igazítani az általunk tanított tantárgyak tananyagát. Másik kezdeményezésünk volt a tanítási órák hatékonyságának növelése, a szemléltetés javítása.

Példát említem az egyik kedvenc tantárgyamat, a szerszámgépeket. Az akkori tankönyv csak vonalas ábrákat tartalmazott. Azért, hogy ipari környezetet legalább egy kicsit behozzuk az iskolába, gyárakból prospektusokat kértünk, azokat lefotóztuk diára. A diákat bekereteztük, ezeket diavetítővel vetítettük ki órákon. Vagy amikor az írásvetítő megjelent azonnal bevontuk az oktatásba. Óravázlatokat fóliára írtuk, soronkénti vetítéssel és szembe állva az osztállyal, sokkal hatékonyabb lett az oktatás. Vásároltattunk hurokfilm vetítőket, a mozgóképek vetítésére. A korábbinál, több gyárlátogatást szerveztünk. Nyári termelési gyakorlatoknál, mi mérnök-tanárok is ott voltunk a tanulók között. Segítettük a hatékony és hasznos ipari gyakorlatot.

Új lehetőség igazgatóvá kinevezésem után

Életem egy másik nevezetes dátuma volt, 1976 szeptember 1, igazgatói kinevezésem. Nehéz helyzetben akkor a szakképzés. A technikus képzést nappali tagozaton teljes társadalmi tiltakozás ellenére megszüntették. Azonos tananyag mellett a diákjaink, középfokú végzettséget kaptak. Aztán ez sem tartott sokáig, mert át kellett térni a szakmunkáscélú képzésre. Lakatos vagy esztergályos végzettséghez társult az érettségi a negyedik év végén. A képzés az idő rövidsége (4 év) miatt, kevés idő jutott a szakma megtanulására. Az érettségi tantárgyakra a korábbinál is kevesebb idő jutott. Az iskolánk iránti érdeklődés csökkent, sokszor az osztályokat sem tudtuk feltölteni diákokkal. Sok gyengébb tanulmányi eredményű tanuló került hozzánk. Egyre többen voltak, akik az érettségi követelményeknek nem tudtak megfelelni, vagy el sem tudtak jutni addig.

Ebből a számunkra egyre rosszabbodó helyzetből kellett kitörni. Több éves munkával, nagy tanári és szülői összefogással sikerült felfelé elmozdulni. Sikerült elfogadtatni, hogy ha előbbre akarunk lépni, akkor a tanulási-tanítási folyamat javításával kell elindulni. A jobb tanulmányi eredményűeknek a továbbtanulást tűztük ki célul és ez eredményezte, hogy egyre többen jutottak be a felsőoktatásba. A gyengébb tanulmányi eredményűeknek a végzettség megszerzését tűztük ki célul. Diákjaink egyre sikeresebbek voltak, egyre kevesebben buktak.

Az 1985-ös Oktatási Törvény életbe lépésével új lehetőségeket kaptunk. Az addigi nagyon merev tanterv és utasításos rendszert oldották, és lehetőséget kaptunk önálló kezdeményezésekre. Ekkor biztosítottuk a heti órakertben minden évfolyamon heti 2 órát a tanulóknak, amelyben választott tantárgyat (bizonyos kötöttségekkel) tanulhattak. Azok, akik tovább akartak tanulni a felsőoktatásban, a felvételi tantárgyakat növelték meg 2 órával. Sokan választották négy éven át például a matematikát vagy a szabad nyelvválasztás után az idegen nyelvet. Ez a 8 óra többlet sokkal eredményessé tette a felvételi vizsgákat. Akik érettségi után dolgozni akartak azok gyakorlati óráikat növelték meg, ezzel jobban felkészültek az adott szakmára.

Többek között ezek az intézkedések indították el az iskolánk új felemelkedését.

A fejlődés másik tényezője volt a számítástechnika gyors bevezetése az oktatásunkba.

Világbanki programok szerepe a fejlődésben

Az első Világbanki pályázatot 1991-ben írtuk meg és nagy örömünkre nyertünk. Gépész és informatika majd elektronika és gazdasági szakmacsoport munkájába kapcsolódtunk be. Ez a következő években 100 millió értékű eszköz beszerzését jelentette, ami óriási fejlesztés volt. Az eszközök a legkorszerűbb technikai eszközökből álltak, informatika, automatika, CNC technika. A második Világbanki programban 2000-ig, újabb 100 millió értékű eszközt kaptunk. Az eszközökön kívül további nagy eredménye volt a programnak, hogy sok tanár mehetett külföldre, tanulmányútra. Ez könnyítette meg a további fejlesztéseket, hiszen az irányokat láttuk Dániában, Hollandiában, Írországban. A legnagyobb értéknek látszott az a tananyagfejlesztés, amit megtanultunk a képzéseken. Az sajnos már nem tetszett, hogy a szakmacsoportban fejlesztett nagyszerű anyagok nem hasznosultak.

Egy biztos, a Világbanki program az iskola eddigi történetének legnagyobb fejlesztését hozta.

A fejlődés legfőbb biztosítéka a pedagógusok és a kisegítő dolgozók

Nem jutott volna az iskola hetvenes évek mélypontja után a 80-as 90-es évekre a szakképző iskolák élvonalába, ha nem lettek volna kiváló dolgozóink. Pedagógusaink fogékonyak voltak az újra, ami előbbre vitte az oktatást. A vezetésnek a feltételeket kellett megteremteni, a többit a kollégák már önállóan megoldották. Megszereztük az új korszerű eszközöket, a kollégák nagyon gyorsan megtanulták az alkalmazást, és kezdődött is az oktatás. Az új eszközökhöz a csoportbontásokhoz sokat, szinte folyamatosan kellett az épületeket alakítani. Ezeknek az alakításoknak legnagyobb részét saját szakmunkásainkkal végeztük el. Hihetetlen az a fejlesztés, amit 2006-ig, igazgatásom végéig elvégeztünk. Most még őrzöm azt a több ezer oldalas saját jegyzetet, amit a 30 év alatt írtam. Fantasztikus munkatársaim voltak.

A sikerhez kellettek a szülők és a tanulók

Amikor a Jedlikbe kerültem tanulónak akkor nagyon keresett volt a Jedlik és a tanulók is jó képességűek voltak. Amikor visszakerültem a Jedlikbe az iskola még az élvonalban volt, öröm volt az iskolában tanítani. A szakképzési célú képzés idején, nagy erőfeszítésekkel, összefogva a diákokkal és szülőkkel is megálltuk a helyünket. A fejlesztéseknél nagyon jól tudtuk mozgósítani a szülőket és tanulókat.

Záró gondolatok

A gyerekkoromat 14 éves koromig, az iparban töltött 10 évet kivéve a Jedlikben töltöttem.

A leírt néhány gondolat, csak töredéke annak, amit írni tudnék egy hosszabb visszaemlékezésben. Most nem ez volt a feladat.

Az ISKOLÁM mindig is a munkámban a legfontosabb volt. De nem voltam ezzel egyedül. Tettük a dolgunkat a tanulókért a szülőkért, vezetőként pedig a kollégákért.

Köszönet mindenkinek, aki segítette munkámat, családomnak, munkatársaimnak, városi, megyei, minisztériumi vezetőimnek.

Győr, 2011.12.13

Nagy Péter


Szücs Gábor

Önéletrajz


szucs_gaborSzücs Gábornak hívnak. Abdán születtem 1950-ben. Általános iskolai tanulmányaimat is itt végeztem. Középiskolába Győrbe a Bercsényi Miklós Szakközépiskolába jártam, ahol géplakatos szakmát szereztem. Érettségi után a győri Vízmű-és Fürdő Vállalatnál helyezkedtem el a szakmámban. 1974-ben felvételiztem a Bánki Donát Műszaki Főiskola győri kihelyezett szakára, ahol 1978-ban végeztem általános gépész üzemmérnökként.

Ebben az évben munkahelyet váltottam, a győri ÁFÉSZ-nál lettem műszaki vezető. 1972-ben megnősültem, 1973-ban lányunk, majd 1978-ban fiunk született. 1985-ig Győrben laktunk, majd építkeztünk Abdán, ahol azóta is élünk. 1986-ban új munkahelyre mentem dolgozni, a győri 400-as sz. Szakmunkásképző és Szakközépiskolába szakoktatónak.

1989-ben volt egy pályázat műszaki tanár munkakörbe a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakközépiskolában, amit megpályáztam, elnyertem és itt dolgoztam 2010-ig, nyugállományba vonulásomig. A 21 év alatt tanítottam fémipari alapokat, szerelést, mérést, technológiát, hegesztést, gépészetet, minőségbiztosítást, hidraulikát, karbantartást, CNC alapokat. 1995-ben elvégeztem a műszaki tanári szakot a Bánki Donát Műszaki Főiskolán.

A 21 év alatt három munkaközösségnek voltam a vezetője. Ezek a munkaközösségek a következők voltak: 1990-től 1995-ig a kézi forgácsoló, 2002-től 2005-ig a mérés, irányítástechnika, 2009-től a 2010. évi nyugdíjba vonulásomig a korszerű forgácsolás munkaközösség.

Részese voltam a hidraulika tantárgy iskolánkban történő bevezetésének, labor kialakításának, fejlesztésének, amihez egy pályázat útján 20 millió forintot nyertünk. 2007-ben megkaptam a tanácsosi címet, amit nyugdíjazásomkor vontak vissza. Ekkor megkaptam a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Jelenleg nyugdíjas óraadóként tevékenykedem.

Szücs Gábornak


Viszló László

Mottó: „aki húsz évesen nem forradalmár, nincs igazán szíve, de aki negyven évesen is az, annak nem elég az esze”

Nevem: Viszló László

Születtem: Csornán, 1938.07.21,

Apám: Viszló Imre föld. kut. fúrómester

Anyám: Pethő Jolán

Testvéreim: Erzsébet (1939-1942), Tibor (1948- )

Főiskolai oklevél: 1970 (filozófiai ea)

Egyetemi oklevél: 1978. (történelem-népművelés)

Feleségeim:

- Béki Gizella matematika-fizika szakos ált. isk. tanár

- Dr. Kocsis Zsuzsa a fizika tudományok kandidátusa, egyetemi docens

Gyermekeim: László 44 éves, vállalkozó, István 43 éves magánénekes (Nemzeti Kórus MÜPÁ), Péter 36 éves mérnök informatikus

Unokáim: heten vannak (két egyetemi hallgató, egy középiskolás, egy általános iskolás és három óvodás)

Kisgyermekként Egyházaskeszőn nevelődtem, nem éppen ingerszegény környezetben. Elvesztettem nagyszülőmet és a kishúgomat. Apámat katonának vitték. A pápai reptér közelsége és a németek rábai védvonala községünket hadszíntérré tette. Közvetlen közelről éltem át a bombázásokat. Láttam égő repülőket lezuhanni, néger ejtőernyősöket, menekülő német katonákat. Többször voltam közvetlen életveszélyben. Haltak meg mellettem. Láttam a nagybátyámat növendék állat mellett ekét vontatni földosztás után. Megtapasztaltam a beszolgáltatást, a padlássöprést, a kenyérért való sorban állást. Az alsó négy osztályt osztatlan iskolában végeztem. Szüleim aztán Pápára járattak. 4 évig marhavagonban utaztam, aztán kollégista lettem a középiskolás időszak alatt. Közgazdasági Technikumot végeztem. Kiváló tanáraim voltak. Példájuk nyomán korán elhatároztam, hogy tanár leszek.

a diákévek alatt minden évben kapáltam, kézzel arattam, cséplőgép mellett dolgoztam, míg újra nem kezdődött az iskola. 1957-ben megkezdtem tanulmányaimat a debreceni KLTE-en, de két hónap múlva mégis munkát kellett vállalnom. Tanácstitkárként (jegyző) helyezkedtem el, amihez volt képesítésem, mivel apám – a három évi szibériai megpróbáltatás után több műtéten esett át és a család átmenetileg kereső nélkül maradt. Szerencsére két év alatt teljesen felépült, akkor pedig nekem kellett a kötelező katonai szolgálatot megkezdenem. Kiváló katona lettem és 20 évesen fölvettek az MSZMP-be. Mivel nem kívántam főállású katona lenni, hanem a tanári pálya felé orientálódtam, parancsnokaim elintézték, hogy Zircen gyermek és ifjúsági vezető legyek.

Hét év után aztán a nagyközségben választott politikai vezető lettem öt éven át. Párt komisszár mégsem lett belőlem, mert nem kocsmáztam, nem léptem be a munkásőrségbe, a vadásztársaságba, nem fogadtam el – egyedül csak én – a balatoni szőlős telket.

Helyette, mert már négy éve albérletben laktunk a feleségem révén pedagógus kölcsönből építettem családi házat, tanultunk, gyermekeket neveltünk. Segítettem új üzemek létesítését (ülőbútorüzem, burgonya feldolgozó) új áruházat is építettünk. A gazdasági vezetők nyugdíjazásakor fiatal, képzett vezetőkről gondoskodtunk. (KTSz, Mezőgép, Komm?? Szolgáltató.) képtárt alapítottunk, létrehoztuk a vidék első természettudományos szakmúzeumát, gimnáziumunknak III. Béla király nevet adtunk, mivel ő alapította Zircet. Nem nézték jó szemel ezt Veszprémben, de amikor nem engedtük iskola igazgatónak kinevezni a megyei első titkár alkoholista referensét, azonnali hatállyal fölmentettek állásomból. Én megföllebbeztem a Központi Ellenőrző Bizottságnál. De semmit sem tettek. A házamat megvette az egyesített TSZ, főagronómusi lakásunknak. A hitelt visszafizettem, a maradék pénzből pedig Győrben vettem szabadkeretes OTP lakást. Ma is ebben lakom.

36 éves koromtól a politikából távol tartom magam. Mikor lehetett – még rendszerváltás előtt – írásban kiléptem a pártból.

Tizenöt évet a közművelődés különböző szintjein dolgoztam, majd tizenhét éven át pedagógusként.

1996-ban megújítattam tanári diplomámat. Lehetőséget kaptam, hogy nyugdíjba lépés után még nyolc évig dolgozzam a Jedlik Ányos Középiskolában. Oszályfőnökként feldolgoztunk különböző etikai témákat és mint multiplikátor ezt bemutattuk a városban más középiskolai osztályfőnök számára is az iskolai könyvtárban. (Pl. a 7 főbűn értelmezése).

Tanítványaim közül sokan váltak színházértőkké, lettek rendszeres tárlatlátogatók. Könyvtári kapcsolataim révén több ezer szépirodalmi művel sikerült gyarapítanom a kollégiumi könyvtárat. Történelemből 4,5-es átlagot szoktak elértni diákjaim. Részt vettünk területi történelmi versenyeken is. Sokakkal tartom a személyes kapcsolatot ma is.

Győr, 2011.12.05.

Viszló László

„…tudom életművem hogy lecseng és oldalogva takarodni kell,
csak épp csepp kíméletért esengek: ne elevenen hantoljatok el!...”



Szerencse László

53 év a Jedlikben

Szerencse László Magam is elcsodálkoztam azon, hogy milyen sok időt töltöttem az iskolában. Szerencse László

Gyermekkor:

Édesapám 1946 óta karbantartó asztalosként dolgozott az iskolában. Itt kaptunk szolgálati lakást is. Így hétéves koromtól láthattam az iskola fejlődését, közvetlenül a II. világháború után. A jelenlegi műszaki tanári és a felette lévő emelet bombatalálatot kapott. Az újjáépítés során a Nagy Jenő utca felől egy emelettel bővítették az épületet. Sokat tartózkodtam az iskolában. Műhelyfoglalkozások alatt gyakran bementem a forgácsoló és a textil gépek közé.

A kollégiumot is az iskolában helyezték el. A hálószoba a jelenlegi könyvtár helyén, a tanulószobák a tantermekben, a konyha és az ebédlő az alagsorban volt.

A lakásunkat az Árpád út és a Nagy Jenő utca sarkán alakították ki, ami jelenleg mérőszoba. Az 50-es évek elején az épületben csak nálunk volt rádió. Itt hallgattuk együtt a tanárokkal az angol-magyar 6:3-as meccset.

Ifjúkor:

Az általános iskolát a szomszédos „Nagy Jenő”-ben végeztem el, majd a tanulmányaimat a Jedlikben folytattam. Előnye és hátránya is volt annak, hogy az épületben laktam. Osztályfőnökeim Váradi Lajos művésztanár, majd Jancsovics Antal tanár urak voltak.

1957-ben érettségiztem. Gépésztechnikusi végzettséget kaptam. Én is, mint az osztálytársaim nagy része a Vagongyárban helyezkedtem el. Mivel az ETO-ban tornásztam, kiemelt munkahelyet kaptam, ahol sokat lehetett tanulni és viszonylag magas volt a fizetésem.

Olyan brigádba kerültem, ahol a vasúti tolatómozdonyok sebességváltóját szereltük össze. Itt, az iskolában tanult gépelemekkel gyakorlatban is megismerkedhettem. Egy évi fizikai munka után a gyáregység üzem technikusa lettem.

Felnőttkor:

A vállalati dolgozók pályázhattak társadalmi ösztöndíjra. Sikeres felvételi után a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán folytattam a tanulmányaimat, ahol vagongyári ösztöndíjat kaptam. Ez 5 évig a gyárhoz kötött. Művezetőként, üzemmérnökként és gyártástervezőként dolgoztam.

1964-ben nősültem, Csaba fiam 1965-ben született. Mivel nem kaptunk lakást, két évig szüleimmel együtt az iskolában laktunk. 1965-től munka mellett esti és levelező tagozaton tanítottam. 1971-ben Szilágyi Ferenc igazgató úr nevelőtanárnak vett fel a kollégiumba. Zsúfolt volt a beosztásom, mert heti 42 óra ügyelet, 10-12 óra tanítás túlórában, az iskolában, heti 2 nap éjszakai bent alvás, havonta egy alkalommal vasárnapi ügyelet.

Szombaton is volt tanítás. Később jelentősen csökkent a kötelező óraszám.

1973-ban én lettem a kollégium igazgatója. Nagy Péter kollégámmal elvégeztük a mérnöktanári szakot a Budapesti Műszaki Egyetemen.

Munkámat megkönnyítette, hogy sikerült olyan kollégiumi nevelőket választani, akik szerették a gyerekeket. A kollégium többször költözött, /Kálvária út, Adamé L. út, Káptalan domb, Szabolcska út/ jelenleg a külső Baross úton működik.

Nevelőkkel együtt hitvallásunknak tartottuk a következőket:

  • Szülőkkel közvetlen kapcsolattartás személyesen, telefonon. Fő célja a nevelési problémák megelőzése.
  • Napi kapcsolat az iskolával. Megkönnyítette a munkánkat, hogy mi is tanítottunk délelőttönként az iskolában. Találkozhattunk az osztályfőnökökkel és a gyerekeket tanító tanárokkal. A tanulmányi problémákat megbeszélhettük.
  • Közvetlen kapcsolat a tanulókkal. Mivel csak hétvégén mehettek haza a gyerekek, néhány dologban igyekeztünk a szülőket pótolni.

Az iskolavezetés bízott bennünk, teljes önállóságot adott munkánkhoz. Az évek során több elismerést kaptunk.

2001-ben elégedett és boldog emberként mentem nyugdíjba. Jelenleg unokám, András az iskola tanulója.

Aktív munkám befejezése után Töltéstavára költöztünk. Nyugdíjas napjainkat kertészkedéssel töltjük feleségemmel.

Az iskolai nyugdíjas klub tagjai vagyunk. Az iskolavezetés nem feledkezett meg a nyugdíjasairól. Rendszeresen meghívnak bennünket rendezvényekre, kirándulásokra. Minden nyugdíjas nevében ezt hálásan köszönjük.

Győr, 2012. június Szerencse László


A Jedlik Ányos Ipari Szakközépiskolában eltöltött 35 évem (1971-2006) főbb mozzanatai

Nevem: Orbán Attila

Születési évem: 1941.11.06

Végzettségeim: gépész technikus, üzemmérnök, műszaki tanár, munkavédelmi technikus

1956-1960-ig voltam az iskola tanulója, későbbi igazgatóm Nagy Péter osztálytársa

1960-0965-ig a Magyar Vagon és Gépgyárban technológusként, 1966-1970-ig a Szerszámipari Művek Célgépgyárában Szerkesztésben dolgoztam.

1971. augusztus 15-én pályázat útján kerültem vissza volt iskolámba, technikustanárnak. Akkori igazgatóm Szilágyi Ferenc volt. Kezdetben a lakatos alapgyakorlatok és a hegesztés oktatás volt a feladatom. Jámbor Sándor műhelyfőnököm megbízott a hegesztőműhely korszerűsítésével. Még ma is azok az ív és lánghegesztő asztalok vannak a tanműhelyben, amelyeket akkor készítettem. Az iskola új épületszárnyának megépülésekor a két tömböt összekötő folyosó létrehozásában tevékenyen kivettem részem (bontás, „I” gerendák átvágása stb.). Szakmunkások akkor még nem voltak. Az iskola szerény anyagi támogatása miatt, amit lehetett házon belül kellett megoldani, fejleszteni. Így az iskola 75 éves jubileumára, Szakmai Tanulmányi Versenyre ajándéktárgyakat készítettem a barkács kör segítségével vendégeink részére. Az épület földszinti folyosóját díszítő Sima Bandi keze munkájához illő kovácsoltvas csillárokat készítettem, amelyek a főbejárat és a folyosón láthatók. A szaktermek fejlesztéséből kivettem részem. Írásvetítő állványok, a volt konditerem ablakvédő rácsai, alagsori öltözők kialakításában, tanulói fogasok, a szaktermekbe virágtartók, szemléltető eszközök készítésével. Gyári kapcsolataim révén az első zománctáblákat hoztam iskolánkba, amin még ma is dolgoznak fiatal kollégáim.

Harmincnégy évig voltam az iskola munkavédelmi vezetője. E tekintetben csak az igazgatómnak voltam alárendelve. Ez idő alatt az iskolában elmarasztaló baleset nem történt. Egyetlen esetben a kémia szertárban kísérletezés közben a tanárnő köpenye lángra kapott, amit a tanulók fékeztek meg oly módon, hogy a tanárnőről az égő ruházatot nagy szakértelemmel eltávolították. Mint mindenben a baleset megelőzésben is sorba jöttek a szigorító intézkedések. Nagy Péter igazgatóm megbízott az iskola és kollégium munkavédelmi kockázatelemzésének elkészítésével, amely a mai napig is érvényben van. Minden tanulmányi év megkezdésekor feladatom volt a tűz és kivonulási riadópróba megszervezése. Ellenőrizvén, hogy mennyi idő alatt tudják elhagyni az épületet a tanulók és dolgozók szükség esetén. Ezenkívül munkavédelmi bejárást csináltunk, amelyen részt vett az igazgató, műhelyfőnök, iskolaorvos és jómagam. Célja volt, hogy a tanév megkezdésének munkavédelmi feltételei biztosítottak-e. A készült jegyzőkönyvet elküldtem a Munkavédelmi Felügyeletre és az Oktatási Osztályra. Ennek kapcsán majd egy évtizedig, mindig jeleztem, hogy iskolánk tetőszerkezete nem felel meg a biztonságos követelményeknek (viharos időben cserepek zuhantak le). Kértem a felettes hatóságot, hogy a tetőcseréhez biztosítsa az anyagi fedezetet, mert saját erőből ezt meg oldani nem tudjuk, és vállalni a következményeket esetleg tragédiát sem. Az ismételt kérés végre meghallgatásra talált. Megtörtént a tetőcsere és helyhiány miatt a tetőtér beépítése is, ami a nyelvi termeknek ad otthont jelenleg.

A 35 év alatt számtalan változást éltem meg. A tanmeneteket, óravázlatokat folyamatosan újítani, módosítani kellett. Az utolsó tíz évemet a korszerű technika az automatizálás, ennek keretén belül a pneumatika tantárgy oktatásával töltöttem. Számos Országos Tanulmányi Versenyre készítettem fel tanulóimat.

A több mint harminc hasonló szakképzésű iskola közül az első tíz között foglaltuk el helyünket minden alkalommal. Mivel gyerekcentrikus voltam, a nevelés-oktatás volt pályafutásom fő célja.

Úgy érzem, az iskoláért a tanulókért végzett odaadó munkámmal hozzájárultam a fiatal kollégák jelenlegi jó munkakörülményeinek biztosításához. Végleg nyugdíjba mentem 2006-ban. Természetesen a hasonló korú kollégák is mindent megtettek ennek érdekében.

Mindenkivel a jó kapcsolatokra törekedtem. Két igazgatóm volt (mint már említettem) Szilágyi Ferenc (1971-1975-ig) és Nagy Péter 1976-2006-ig, aki 30 éves szolgálat után címzetes igazgatóként ment nyugdíjba. Két műhelyfőnököm volt, Czéhmester Tibor és Dr. Ujvári Miklós.

A mai napig is emelt fővel megyek be iskolámba, és jó érzéssel tölt el, hogy szeretettel fogadnak. Amíg egészségem engedi a nyugdíjasokat hívó megmozdulásokon mindig részt veszek.

Köszönet az iskolavezetésnek személy szerint Domonkos László igazgatónak a gondoskodásért. Jó egészséget és további sikereket kívánok minden dolgozónak és diáknak.

Ne felejtsék el, a Jedlik név kötelez.

2012.06.18.

Tisztelettel: Orbán Attila


Kóbor Jószef

……„JEDLIK”-ből a „JEDLIK”-be………..

Kóbor JózsefTisztelt Olvasóm! A fenti címmel nem „helyben járás”-t, hanem a ”helyben maradás”-t kívánom érzékeltetni.

Honlapunk ezen részén olyan Kollégáim írásaihoz társulok, akikkel együtt alakítottuk szeretett iskolánk történelmét.

Kóbor József mérnöktanár vagyok.

1961-ben lettem a „Jedlik Ányos Gépipari Technikum” diákja és maradtam örökös „jedlikes”. Az aktív tanári munkát 2007-ben a „Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és Kollégium” egyik nyugdíjas tanáraként fejeztem be.

A két évszám és a név- változás között sok minden történt.

1965 nyarán nagy örömmel olvastam a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem értesítését: szeptembertől ott tanulhatok! A technikusi oklevél birtokában előtte esztergályosnak jelentkeztem a győri Célgépgyárba, ahol Hegedüs Tibor egykori általános iskolai osztálytársamtól, mint gyakorlott esztergályostól nagyon sok segítséget kaptam.

1970-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szerszámgépész – az utóbbi időkben géptervező – szakján végeztem. Az akkori idők automatizálási ismereteit már tanultuk, ezek később is érdekeltek.

Féléves katonaság után a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár Gépfejlesztési Osztályán szerkesztőként, majd a Gépipari és Finommechanikai Vállalatnál tervezőként dolgoztam. Itt munkatársak voltunk Neiger Róberttel, akivel iskolámban évek múltán kollégák lettünk. Mindkét cég a viszonylag kis méretű volt, így tervezés és a gyártás szorosan kapcsolódott. Az idősebb szakiktól szakmai fortélyokat leshettem el és a sokirányú mérnöki munkák során széleskörű ismereteket szereztem, amelyeket oktatói tevékenységemben használhattam.

1976-ban kerültem a „Jedlik”-be, ahol Nagy Péter újonnan kinevezett igazgatónktól a „Szerszámgépek” tantárgy tanítását átvehettem. Komoly „kihívás” volt, mert a tantárgyi ismereteken túl példaértékű nevelési, oktatási és szemléltetési módszerek folytonosságát is elvárták elismert műszaki Kollégáim, akik közül néhányuk tanárom is volt. Munkámat megkönnyítette az elméleti és gyakorlati műszaki közösség segítőkészsége.

Néhány év múlva oktathattam a Budapesti Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola győri kihelyezett tagozatán és a felnőttképző esti tagozaton is. Változatos módszereket kellett alkalmazni, mert a felnőttek nagyon tudtak kérdezni!

1980-ban mérnöktanári képesítést szereztem a Budapesti Műszaki Egyetemen. Elvárás is volt és a pedagógia elmélete sok tapasztalatomat megerősítette vagy éppen elgondolkoztatott.

Gyerekkorom egyik hobbyja fotózás volt. A megyei szinten is elismert iskolai fotókörünkben a laborálás furfangjaival és a színes diafilmhívás technikájával ismerkedtem meg. Finta Zoltán barátommal és lelkes tagjainkkal – közülük ma már kollégám Ponty Viktor és Szabó Zoltán – a szakmai diaképek százait készítettük.

Iskolánk – élén az iskolavezetéssel - országosan ismert volt innovatív gondolkodásmódjáról. Aktív résztvevői voltunk és lehettem a szakmunkáscélú szakközépiskolai, a nagy előrelépést jelentő gépszerkesztő és a gépipari-számítástechnikai szakok elméleti tananyagterveinek kidolgozásában. Az utóbbi szak lehetőséget adott a korszerű irányítástechnikai modulok bevezetésének. Nagyszerű labor- és eszközfejlesztéseket valósíthattunk meg, amelyek közül az elektropneumatika és a PLC technika oktatásában volt szerepem.

Minden iskola „jó” hírnevének megszerzésében diákjainak tudása és eredményeik az egyik építőelem. A tanulmányi versenyekre régebben és ma is a tantestület úgy motiválja és készíti tanulóinkat, hogy országos elismertséget szereznek az intézménynek. A versenyek szervező és felkészítő munkáit végezve szakmailag és emberileg olyan nagyszerű tanulókat ismerhettem meg, akik napjainkban szakterületükön sikeresek. A versenyek izgalma és különösen az eredményhirdetések hangulata – ahol az első helyezések elérése éveken keresztül „jedlikes” sajátosság volt – az egykori versenyzők életének is fényes napjai közé számítanak.

2002-ben lehetőség adódott a külföldi szakmai kapcsolatok kialakítására. A sindelfingeni Gottlieb-Daimler Fachschule egyik partnereként kezdetben az automatika , majd a Catia grafikus tervezőprogrammal a projektmunkákat irányítottam. A szervező tevékenységeket magára vállaló Pesztenlehrer Zsolt barátommal az évek során közel 40 tanulóval letettük névjegyjegyünket Németországban is.

2000-től a Széchenyi István Főiskolán, ma már Egyetemen minden félévben óraadóként különböző gépészeti jellegű tantárgyat oktatok. Örömmel tapasztalom, hogy egykori diákjaink többsége jó alapokkal érkezve tisztes eredménnyel végez és munkahelyeiken elismert szakemberek.

10 éven keresztül szakszervezeti titkár voltam. A „hivatalos” tevékenységeken túl bizalmi társaimmal emlékezetes dolgozói kirándulásokat és hangulatos farsangi összejöveteleket szerveztünk. Nem leértékelve más közösségek farsangi műsorát, emlékezetes volt Horváth Feri – azaz „Öcsi bácsi” - vezetésével a „műszakiak” több (=három) lábon menetelése………..felismertük napjaink szükségét?!

Minden évben osztályfőnök voltam, mert a tanulókkal a személyes kapcsolatokat rendkívűl fontosnak tartom ma is. A tíz végzett osztályom tanulóival , majd a szintén nálunk tanuló gyerekeikkel sokirányú a kapcsolatom, öröm velük találkozni.

Rajtam kívűl több egykori tanítványomban is „jedlikes szív” dobog, akik ma már az iskola tanárai: Káldyné Nagy Viktória, Bólya Gábor, Kalmár Péter, Módos Gábor, Ponty Viktor, Szabó Zoltán, Tihanyi György, Vincze Flórián.

Oktató és nevelő munkámért több elismerést és kitüntetést kaptam. Nyugdíjba vonuláskor „JEDLIK” emlékgyűrű „aranyozta” be aktív tevékenységem.

Visszaemlékezésemben csak főbb tevékenységeket vettem sorra. Ahogy az elején írtam, sok minden történt 1976 – 2007 között!

Családom – feleségem és három lányom – megértő volt az időnkénti „hosszú napok” idején, tudták a munkám egyben a hobbym is.

Az „ISKOLA”-tól lélekben soha nem fogok elszakadni, az esetleges óraadási lehetőségek más jellegű kapcsolatot jelentenek. Büszkén vallom magam egy nagyszerű közösség tagjának!

Befejezésül egy többször igazolt tapasztalásom:

„…a környezetünkben élők többsége volt, ma vagy a jövőben lesz JEDLIK-es”

2013. június Kóbor József

"Jedlik aranygyűrűs kitüntetettje" díj

JEDLIK ARANYGYŰRŰS KITÜNTETETTJE díj

A Győri Műszaki Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskolája és Kollégiuma (továbbiakban GYMSZC-JÁGIKK vagy Intézmény) vezetése egyetértésben az alkalmazottak és a tantestület képviselőivel, a Generátor alapítvánnyal úgy határozott, hogy díjat alapít.

A díjat kaphatja a GYMSZC-JÁGIKK alkalmazásában álló közalkalmazott az intézményben korábban végzett egyéb személyiség, aki kiemelkedően jelentős munkájával hozzájárult a intézmény jó hírnevének öregbítéséhez, példamutató emberi magatartásával köztiszteletben áll, az intézmény fejlődése érdekében kiváló szakmai és szervező munkát végzett, illetve a GYMSZC-JÁGIKK érdekében maradandót alkotott.

Ennek elismeréseként az Intézmény az arra érdemes szakembereknek és személyiségeknek:

„Jedlik aranygyűrűs kitüntetettje”

díjat adományozza.

 

A „Jedlik aranygyűrűs kitüntetettje” díj adományozási szabályzata - letölés (.pdf)

 

Jedlik "Arany Gyűrűs" Kitüntetettjei:

2008 Honti Dénesné
  Hucker József
  Kóbor József
   
2009 Dr. Neiger Róbertné
  Nagy Péter
  Szabados Oszkár
   
2010 Dr. Ujvári Miklós
  Hegedüs Tibor
  Tóth Tihamér
   
2011

Póda László

2012 Furján Gergely
Szücs Gábor
   
2013 Domonkos László
  Dr. Bókáné Váczi Ilona
   
2014 Balogh Anna
  Leiter Mónika
  Marglné Kovács Marianna
   
2015 Hatos Hajnalka
  Keszei László
  Dr. Molnárné Szabó Katalin
  Tihanyi György
   
2016 Élő Tamás
  Kristóf László
  Tóth László
   
2017 Bogisich Ferenc
  Domonkos Sándor
  Krázi Csilla

Tanáraink voltak

tanarainkvoltak_

 


 

 

Víg Albert

1901-1926

Harasztkereki Ferenczy Emil

1926-1932

Branyitskai Nagy Gyõzõ

1932-1933

Inotay László

1933-1935

Förstner Tivadar

1935-1936

Dr. Bodrogi Koch Nándor

1940-1947

 


 

 

Flórián Ambrus

1901-1908

Füleki József

1908-1912

Branyitskai Nagy Gyõzõ

1912-1914

Boros Rudolf

1914-1918

Branyitskai Nagy Gyõzõ

1918-1927

Aknaszlatinai György Ede

1927-1937

Csizmazia Lajos

1937-1940

Szentvári Miksa

1940-1950

Gergelyi Kornél

1950-1960

Põcze László

1960-1964

Szilágyi Ferenc

1964-1976

Nagy Péter

1976-2006

Domonkos László 2006-

 

 


 

 

Dr. Bajomi Miklós

1951-1956

Tóth Ferenc

1956-1957

Simon Ferenc

1957-1963

Jancsovics Antal

1963-1968

Kothaj József

1968-1971

Kömlei Kázmér

1971-1973

Szerencse László

1973-2000

Szalai József

2000-2006

Pukler Zsolt 2006-

 

 


 

Aknaszlatinai György Ede

1905-1927

Anghelyi Balázs

1998-2000

Árokszállási Tibor

1982-1983

Baditz Matild

1945-1952

Dr. Bajomi Miklós

1951-1956

Baksa Péter

1976-1995

Balog József

1953-1987

Balogh Béláné

1956-1987

Barbosa, Mike

1991-1992

Barcsik Géza

1975-1993

Dr. Barla Ferenc

1952-1969

Dr. Bencz Gyöngyi

1994-1998

Benkert György

1903-1904

Benkovics Ferencné

1985-1992

Berényiné Laczó Anikó

1991-1995

Bertalan Imre

1987-1996

Bolla Gyula

1989-1997

Boros Rudolf

1914-1918

Czéhmester Tibor

I 971-1981

Cseke Jenő

1972-1981

Cseri Csaba

1988-1989

Csuta Tibor

1986-1987

Dénesfai Géza

1952-1956

Dobay Dezső

1950-1951

Domonkos Emília

1975-1995

Dusnoki István

1942-1953

Eperjesi Imre

1902-1906

Édes Gyula

1916-1918

Farnady Ernő

1957-1962

Fátay Ferenc

1919-1945

Füstös János

1975-1982

Gabrovicz Kornél

1920-1923

Dr. Gacs Zoltán

1967-1980

Gecseyné dr. Papp Katalin

1980-1993

Gélyi Tibor

1906-1934

Gergelyi Kornél

1927-1952

Gesztesi Balázs

1994-1995

Göblyös Mihály

1933-1939

Gyarmati Gabriella

1995-1996

Gyúró József

1964-1980

Gyúró Józsefné

1967-1980

Hajdu Elemér

1975-1996

Hanzély Gyula

1902-1932

Háda Nándor

1957-1972

Heikó Richter

1999-2000

Horváth Andrea

1986-1988

Horváth Ferenc

1983-1994

Horváth Gyula

1998-1999

Horváthné Simon Judit

1995-1996

Janák Emil

1951-1955

Jancsovics Antal

1951-1968

Jankovits György

1957-1960

Jámbor Sándor

1960-1975

Jávori Tibor

1986-1989

Juhász András

1982-1984

Juhász János

1990-1994

Dr. Kamarás Árpád

1957-1961
1969-1975

Dr. Kamarás Árpádné

1963-1991

Karácsony Géza

1905

Kele Zsuzsanna

1977-1989

Kelemen György

1953-1956

Kerecsényi József

1965-1971

Kis Zsuzsa

1993-1995

Kiss Imre

1970-1986

Kovács József

1945-1953

Kovács József

1938-1967

E. Kovács Zoltán

1985-1986

Kölcze Ferenc

1934-1950

Laber Vilmos

1901-1902

Léránt Szabolcsné

1991-1992

Lugosi Tamás

1984-1992

Lukács Antal

1987-1991

Marafkó Imre

1960-1962

Miklósy Gyula

1969-1973

Molnár Jenő

1902-1915

Náfrádi Ferenc

1983-1985

Dr. Nágelné Sajtós Anikó

1984-1990

Nagy Kálmán

1986-1990

Nagy Lívia

1985-1991

Németh Csaba

1994-1996

Németh Ferenc

1963-1970

Novákné Németh Beáta

1986-1990

Nyögéri Imre

1999-2000

Ozora Ferenc

1930-1970

Pálinkás András

1941-1943

Pálinkás László

1948-1975

Paróczi Gábor

1966-1998

Pőcze László

1947-1993

Dr. Rácz Sándor

1984-1988

Reisinger Róbert

1993-1997

Rimai László

1986-1997

Sáhó András

1968-1972

Sántha János

1951-1988

Schaub Sándor

1957-1991

Simon Ferenc

1950-1963

Dr. Somogyi Sándor

1980-1991

Spencer Mária

1988-1991

Stasztny Péter

1989-1990

Szabó Imre

1988-1996

Szabó Jánosné

1981-1984

Szabó Judit

1989-1992

Dr. Szász Jánosné

1972-1974

Szíj Zoltán

1985-1993

Szilágyi Ferenc

1964-1991

Szlavonits Ferenc

1950-1968

Takács Iván

1964-1967

Tóth Sándor

1963-1966

Truka István

1987-1993

Turi Kovács Péter

1944-1950

Ujvári Jenő

1907-1911

Várady Lajos

1950-1972

Zábrádiné Schmierer Emília

1977-1995

 

 


 

Bagarus István

1944-1968

Bejczy Gyula

1915-1935

Bereményi Ambrus

1903-1935

Bertalan János

1975-1978

Bittner Ferenc

1934-1950

Czaha Vilmos

1948-1962

Csajkás Péter

1990-1995

Csárics Ede

1957-1993

Csikász Lajos

1975-1987

Eperjesi Ferenc

1905-1915

Fábián András

1978-1988

Gombos József

1901-1915

Hegedûs Zoltán

1912-1946

Horváth István

1948-1971

Höck Márton

1952-1956

Kégler István

1908-1940

Kempf Károly

1920-1940

Korpáczi Dezsõ

1940-1967

Kovács Zsigmond

1928-1946

Lukács Géza

1903-1908

Makkos Gyula

1957-1982

Mágl Mihály

1961-1984

Máté Olivér

1969-1991

Mentes Lajos

1961-1969

Mentes Máté

1937-1963

Nacsa Illés

1913-1914

Nagy István

1909-1913

Nagy István

1934-1943

Nagy János

1913-1929

Paár Ottó

1978-1994

Pális Ferenc

1962-1987

Pitroff Károly

1909-1912

Põcze Ferenc

1923-1962

Schima András

1909-1929

Sipos Jenõ

1967-1993

Szikora Nándor

1904-1945

Tartler József

1905

Tolnai Aladár

1901-1929

Tolnai Béla

1923-1964

Újvári Iván

1935-1950

Várvölgyi László

1979-1994

Wagner Elemér

1939-1950

Végh Kálmán

1957-1989

Zeleny Rezsõ

1950-1969

 


 

Jedlikes tablókép 1909 - 1910

 

 


 

nyugdíjasok 2000

Írók költők az iskoláról és a városról

jedlik_vers_


 

Tedeum
/Jedlik Ányos emlékére/

 

Vannak mérföldkövek az életben
miket a sors margójára jegyez,-
vannak pillanatok mik maradnak;
mikhez a történelem kegyes.
A fényt azt mindig glóriák adják,
hogy betöltsék az adott szerepet-
a "felsőbbség" az Istenadta lény
mi égővé teszi a szellemet
és lángolni tud akaratlanul
beragyogva a múltat és jelent,
mi felrázza a kishitűeket
s maga fölé szivárványt teremt!
Ez az intézet Neved viseli
bátran tükrözve meglátásaid,
akárhol élünk is e világon
érezzük súlyod és áldásaid!
Nem vagyunk alábbvalók senkinél,
kimagaslunk más nemzetek fölött
ránktestálva hazaszereteted;
szolgálva hazánkat mindenelőtt!
Mindnyájan meghajlunk Előtted
nekünk áldozva egy évszázadot,
örökségünknél mi lehet szentebb
mint a gyökér, ami hazát adott!

Vannak pólusok mik vonzzák egymást;
napok, éjek, korszakok, századok-
Vannak emberek, kik másért élnek
azok igazak, hallhatatlanok!-
Mily szerencsés az, ki nevében él,
ki szárnya alatt a jövőt ássa
Megvalósítva nagy magyar álmát,
benne célja tükörképét látva!
Jedlik Ányos, te voltál önképünk,
kinek nevét őrzik e kőfalak-
kik igyekszünk utad egyként járni,
minél nem lehet szentebb feladat!

Egy óriásra tekintünk ma fel
a tudomány rejtett tégelyéből,
mihez Te adtál inspirációt,
sugallatot és hitet az Égből!
Jússunként álljuk kijelölt posztunk,
folytatva munkád jövőbe nézve,
magasan hordva honunk zászlaját,
a technika és fajtánk nevében!
Legyen ez az ünnep szentelt nekünk,
maradjon hited lelkünkbe vésve,-
Jedlik Ányos, köszönjük Nevedet;
iskolánk, hazánk dicsőségére!

Jegyzet:

Kovácsy József még a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai jogelődjében, a Fa- és Fémipari Szakiskolában végzett. A II. világháború után az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.

Ezt a költeményt az iskola alapításának 100. évfordulójára, és Jedlik Ányos születésének bicentenáriumára írta.

 


 

Amikor a kenyérkereső szerkesztőségi munkám közti néhány rövid szabadnap engedi, odaülök a szövegszerkesztő elé vagy a kedvenc díványomra (nem kell túlozni, egy van!), s- beleképzelve magam abba, hogy író vagyok - folytatom az elkezdett regényt, avagy más, kikívánkozó gondolatokat vetek papírra, miként most is, hogy közeleg az a határidő, amit a gépiparis jubileumi évkönyv szerkesztői szabtak - gondolom - minden felkértnek.

Valamit erről a beleképzeltségről (vigyázat: nem beképzeltség, éppenhogy nem az!)… Valószínűleg ez a beleképzeltség mozgatott egész életemben: megírni magamat, s azokat, akik körülöttem feltűntek. Először - gyerekként - tulajdonképpen (akkor még nem ismert kifejezéssel) a becsvágy motoszkálhatott bennem: az írás által olyan embernek lenni, akire figyelnek, akit elismernek. Szóval, az a nyamvadt kis dicsőség hiányzott a cingár fiúcskának, aki nagy szerencsével születésekor átvészelte a Győrt ért jókora világháborús bombázásokat, a pályaudvar, a Vagongyár letarolását.

Csak azóta meghalt régi gépiparis tanárok tudhatták (ők is csak a végzésem előtt nem sokkal, amikor bejelentettem: bölcsészkarra mennék), hogy kamasz koromban dehogy is a gépiparba készültem én. Gimnáziumba, mert - Babits, Tóth Árpád példája lebegett előttem. Szülői kívánság volt a műszaki pálya, meg nem valósult apai vágyak rámvetülése, meg a mérnökké lett bátyám példájának követtetése.

Makacs fiú lévén, csak kényszerűségből s időlegesen mentem bele az apai választásba. Így, aki azt reméli, hogy a gépiparis évekről mint idilli időszakról tudok beszélni, azt eleve ki kell ábrándítanom: Jól tanultam, mert nem akartam szüleimnek külön bosszúságot, ha már feszültségnek ott volt nekik az én makacs és különös vágyakozásom a filozopteri lét iránt. Szóval "kakukkfióka" voltam én a gépipariban (1958-1962 között, hogy a tényeknek is adjunk helyet), aki ült az első emeleti osztályteremben, a Szent István (akkor Tanácsköztársaság útra) merőleges kis utca fölött, szemben az általános iskola épülete, az ablak mellett egy díszfasor lombja tavasszal már ott hajbókolt, s a nyílván pattanásos arcú kamasz kinézett a tetők fölötti kék égre, s elképzelte, mi lesz vele tíz év (messzi időnek tűnt) múlva, húsz év múlva (akkor szinte beláthatatlan távlat), versei már meg-megjelentek a lapokon, helikoni meg más irodalmi pályázatokon hozott "dicsőséget" magának (talán az iskolának is).

Érdekes módon, arra a tetők feletti kékségbe tévedt el Kovács tanár úr tekintete is (magyart tanított, s a világháborúban megjárta a Don-kanyart), míg a felelő kint állt a katedra mellett (ma is ki kell menniük a felelőknek?), Kovács tanár úr szemüvege különös lézerfényben csillogott (egy szót sem hallottunk még lézerről), aztán hangtalan percek után visszafordult, észrevette a felelőt, aki egy szót sem szólt még, s azt mondta: "Jól van barátocskám, négyes!" Sokszor belegondoltam, vajon nem a Don-kanyarban jártak-e akkor is a gondolatai, mert aki azt átvészelte, annak nyílván az egy élete száz életet érhet. Szóval, ott, az utca magasában előre lehetett nyilallni az időben, elégtelent érezve, hogy itt senki sem sejti: az itt révedező, az I. B-től a IV. B-ig termete okán "Kismarafkó" a saját jövőjében lubickol, míg a többiek belefúlnak az anyagszerkezettanba, a futtatási színek rejtelmeibe, meg Ozora tanár úr gőzmozdonyaiba, amelyeket igaz, akkoriban vontak ki a forgalomból, de nekünk azért a kettősműködésű elv nyomatéki görbéit (lehet, hogy nem így hívták a szörnyeket?) "vágnunk kellett". Szóval, lehetne veretes szavakat mondani arról, mi mindenre tanított meg a gépipari (joggal!) később nevessé lett szakembereket - engem a szabadságra. Hogy az, amiről merünk álmodozni, becserkészhető, mint űrszondával a kozmosz, netán az univerzum különös fénytelepei. Csak legyen elég képzelőerő egy iskolai pad televésett asztallapjától elrugaszkodni, majd a fák lombjának biztatásától kísérve lendületet venni, leírni néhány kört és aztán irány a ….

 


 

ablakod alatt
ácsorgó dal vagyok
Magyarország

kék hegedűjén
törékeny
tavaszi égben

kalász hegedűjén
pengő
tücskös levegőben

orsók hegedűjén
könnyű
fonál-fényben

  füst hegedűjén
pisló
pályaudvari csöndben

ablakom alatt
ácsorgó dal vagy
Magyarország
 
     

 


 

Ha tudnék méltón szólni hozzád, ha beszélnék rólad,
bizonyára mint kedves nőről, s nyilván örömöktől gaz-
dag elfogultsággal, dicsérve barokk utcácskáid vonzó
mértanát, mert ismertem minden követ, kaput, s a ha-
talmas szárnyakon a szájukban nehéz karikát tartó oroszlánokat,
pedig szednem kellett a lábam gyakran,
hogy az iskolából el ne késsek, máskor a szomszéd
fiukkal versenyeztünk eszeveszetten, rossz bicikli
abroncsot hajtva, szünidőben aztán mehettem a piacra
anyával, ráadásul sikerült gyorsan elérnem, hogy az
aranyhajós házat mindig útba ejtsük, Jutkához is ar-
rafelé igyekeztem egykor lázasan, elhagyott kesztyűk
évszakában vagy boldog tavaszon, magasztalnám a villany-
fényes nyári esték izgalmát, ladikokat táncoltató
kacér vizeid, a kifogyhatatlan titku partmenti erdő-
ket, csókos sikátoraid, a szerelmesekkel cinkos, ál-
moktól szédelgő parkjaid, ódon tereid tündérderűjét
a dalolgató szökőkutakkal és méltósággal zengő ha-
rangjaid, amint feleselnek az alkonyatban, mikor te-
leszívhattam magam a kis műhelyek és trafikok szagá-
val, valami javítani valót kellett vinnem vagy ciga-
rettáért szaladtam apának, s rendszerint kerültem
inkább, csak a röphídról bámulhassam a mozdonyokat
s a kövér vasutas nénit, aki a váltókat állította
szorgalmasan, s képtelenül nagy mellei voltak, el is
felejtettem a nálam lévő papírrepülőket szétdobálni,
ilyesmiket mesélnék, s nem tudnék kifogyni a szóból

 

 


 

Egy jókedvű átutazó fogalmazhatta,
Vagy egy szorongó kamasz a környékről,
Éjszakákon át fontolgatva tervét,
Fehér krétát, s bátorságot gyűjtve;
Néhány napra bizony összekuszálta
Az iskolák, irodák, gyárak rendjét,
Míg a lányok pontosan ki tudták számítani,
Hány perccel korábban kell felkelniük,
Hogy megtehessék óriási kerülőjüket;
Mert lakjanak bárhol a városban,
A röphíd felé veszik útjukat, ott
Nyüzsögnek reggel, délben, este,
Hogy mohón, vagy simogatva minden betőt,
Újra olvashassák a vaslemezre írt
Üzenetet: "lányok, imádlak benneteket";
A múzeum fotósa, hosszú bajúsza mellett
Lógó masináival, hiába vonul ki újfent,
Felvételt - a város történetének legszebb
Feliratáról - még éjszaka sem készíthet,
Hisz nem csupán a lányok zarándokolnak
Arra, mosolygós asszonyok, nénikék is:
Szelíd büszkeséggel részüket akarják;
Változást már az eső sem okozhat,
Bár általa halványodnak, tűnnek el a betűk,
De utóbb bizonytalan választ sem adva
A miértre, marad az útvonal, a hídon mennek
Majd naponta a lányunokák, dédunokák.

 

 

 

Diákélet - felnőttsorsok

diakelet_

 


 

A győri Fa- és Fémipari Szakközépiskola 1901. október 28-án kezdte meg működését és 25 évvel később, egy 38 férőhelyes internátussal bővítették.

Az internátust olyan tanulók részére hozták létre, akik messze vidékről valók. Kollégiumunk története itt indult, bár hivatalosan csak 1970-ben avatták kollégiummá. Adatunk van arra, hogy az 1928/29-es tanévben 34 tanulót helyeztek el.

Az internátusi ellátás magába foglalta a lakást, a fűtést, a világítást, ágyneműt és annak mosását, orvosi kezelést, továbbá a teljes élelmezést. Az ellátási díj 45 Pengő volt.

Teljes kedvezményben részesült 3 tanuló, melyet a minisztérium volt hivatva odaítélni, kétharmad kedvezményben részesültek hárman. Tizenketten fél kedvezményt élveztek, egyharmad kedvezményben ismét 3 diák részesülhetett, ez utóbbiakat az iskola állapíthatta meg a tanulók tanulmányi előmenetelét és szociális rászorultságát figyelembe véve. Ezért a legtöbben megsokszorozták szorgalmukat.

Az 1930/31-es tanévben már 49 tanuló nyer elhelyezést az internátusban. A vidékről naponta bejáróknak menzát adott az iskola.

Nagy tisztelettel gondolunk vissza Ozora Ferenc okl. gépészmérnöktanárra, aki az első internátusi felügyelő volt. Mint az iskola tanára a következő feladatokat látta el az 1932/33-as tanévben: internátusi felügyelő volt, az első osztály főnöke, az iskolában cserkészparancsnok, az elsősöknek magyar nyelvtant, a harmadikosoknak szakrajzot tanított, valamint az elsősök, másodikosok és a harmadikosok részére tornát. A fentiek mellett még heti 2 órában játékdélutánt vezetett.

Szlavonics Ferenc tanár úr 1945-48 között vezette az internátust, és 1951-től 1969-ig matematikát tanított.

Az internátusi hálóterem a mai iskolai könyvtárteremben volt, a tanulószobát pedig a könyvtárral szemben lévő tanterem helyén alakították ki. 1948-ban a mai VOLÁN-pályaudvarral szemben lévő katonai laktanya egyik romos épületében helyezték el a diákszállást. A diákok maguk tették lakhatóvá; villanyt, vizet szereltek be. Havi 5 Ft-ot kellett befizetni /aki tudott fizetni/, és otthonról hozták az élelmiszereket /liszt, zsír, burgonya/. 6 hónap multán önkényesen átköltöztek a Bisinger-sétány 16 sz. alá, tekintettel arra, hogy az itt lakó lányok a tanítóképzőben kaptak helyet.

A Kereskedelmi Szakmunkásképző épületében is voltak 1 évig.

Kálvária út
Intézményünk az 1949/50-es tanévtől 1980. december 11-ig a Kálvária úton nyert elhelyezést. Itt vált 1970-ben kollégiummá, mivel megteremtődtek ehhez a szükséges tárgyi és személyi feltételek. 9 hálószoba és 5 tanulóhelyiség szolgálta az iskola 135 kollégistájának igényét.

Volt barkácsműhely, fotólabor, az udvaron labdarúgó-, kosár- és röplabdapálya is. 1980-ban mégis el kellett költözni, mert életveszélyessé nyilvánították a kollégiumi célokat szolgáló épületszárnyat.


Káptalandomb
A Káptalandombon 1980. december 11-től 1985. október 3-ig működött az intézmény. A kollégiumhoz nem tartozott sem udvar, sem sportpálya. Az 5 év során folyamatos építkezés is zavarta a nyugodt tanulást. Viszont a Káptalandombon alakult ki az a jól bevált rendszer, hogy a hálószobák egyben a tanulás, az öltözködés színterei is lettek. A 600 személyes konyha - mely az intézményhez tartozott - lehetővé tette, hogy más iskolák is igénybe vegyék szolgáltatásunkat. Amíg az egyház vissza nem vásárolta a helyiségeket, a püspöki könyvtárt látogathatták a diákok is.

Amadé utca
1985. október 3-tól 1989. május 23-ig, a jelenlegi helyünkre történt költözésig szükségmegoldásból az Amadé László útra kellett költöztetni a kollégiumot. A reggeli és ebéd az iskolában, a vacsoráltatás pedig a 401-es Szakmunkásképzőben volt megoldható.

Mester utca
A kollégium jelenlegi épülete, /Mester utca 24./ helyén gyermekintézmények /bölcsöde, óvoda/ voltak. Ezekből alakítottak ki 80 férőhelyet középiskolai fiúk részére. Itt már sikerült a diákok többségét 4 ágyas szobákban elhelyezni. Az épületeket udvar, sportpálya, zöldterület veszi körül. A törmelékdombok helyén ma parkok, virágágyások, emlékfák, rózsakert, szökőkút díszlik és egy villanyvilágítással ellátott, este is használható bekerített sportpálya, melyek a diákok és tanárok közös munkáját dicsérik.

47
Mester utcai kollégium udvara és bejárata

Szűkös épületünkben /nincsenek közösségi helyiségeink/ módját találtuk a kondíciót fejlesztő gép és bordásfal elhelyezésének. Lehet asztaliteniszezni, biliárdozni is. Használjuk a tv-t, videot, a számítógépeket. Folyamatosan építjük kézikönyvtárunkat. Olvasmányaikhoz használják a fiatalok a 2000 kötetes szépirodalmi könyvtárunkat, melyet a közlekedőben szabadpolcos rendszerben helyeztünk el.

Elismeréssel és hálával gondolunk azokra a tanárokra, akik a kollégiumot vezették több, mint hét évtizeden keresztül, küzdve sokszor elemi tárgyi és személyi nehézséggel, a gyakori kényszerű változtatásokkal.

  • Ozora Ferenc 1932 - 1938
  • Dr.Halmai István
  • Kovács József
  • Szlavonics Ferenc 1945 - 1949
  • Karl Géza
  • Dusnoki István
  • Dr.Bajomi Miklós 1951 - 1956
  • Simon Ferenc 1957 - 1963
  • Jancsovics Antal 1963 - 1968
  • Kothaj József 1968 - 1971
  • Kömlei Kázmér 1971 - 1973
  • Szerencse László 1973 - 2000
  • Szalai József 2000 -

Csupán 10 éve állapodott meg a kollégium. A kialakult feltételek, a megfelelő tanári kar, a jobb beiskolázás azt eredményezték, hogy a kollégium messze felülmúlja az iskola egyre növekvő tanulmányi átlagát, neveltségi szintjét, a tanulók általános műveltségét: 4,36-os tanulmányi átlag az iskolai 4,06-tal szemben, kevés a fegyelmezetlenség, a baj megelőzésére helyezzük a hangsúlyt. A szülőkkel, osztályfőnökökkel, iskolai tanárokkal összefogva oldjuk meg a problémákat.

Az országosan is kiemelkedő iskolai továbbtanulási gyakoriságot a kollégium folyamatosan 20 %-kal szárnyalja túl. A kollégiumban 10 év óta szinte minden tanuló rendelkezik színházbérlettel, rendszeresen járnak tárlatokra, művelődési előadásokra, könyvtárba.

1989-et megelőzően számos nevelőtanár cserélődött az intézményben.

Szilágyi Ferenc, Csárics Ede, Juhász András meghaltak, Zala István, Szíj Zoltán nyugállományba vonultak. Dr.Rácz Sándor, Sáhó András, Bedécs Gyula, Cseri Csaba, Csuta Tibor, Jávori Tibor, Füstös János más munkahelyre kerültek.
Saját iskolánkban tanítanak főáállásban Domonkos László, Póda László, Sipos Jenő és Tihanyi György.

28 éves igazgatásom alatt nemcsak a tárgyi elhelyezés oldódott meg, hanem a kollégiumi nevelők csoportja is stabilizálódott. Nagy Zoltán, Pális Ferenc, Szalai József és Viszló László hosszabb ideje /hárman több mint 10 éve/ dolgoznak együtt, jól kiegészítve egymást. Valamennyien elismert tagjai a tantestületnek.

Először Viszló László újította meg /a tantestületben egyedül/ történelemtanári diplomáját, és részt vett multiplikátorképző pszichológiai tanfolyamon, majd Tihanyi György szerzett gépészmérnöki másoddiplomát, és Szalai József gépészmérnök szerzett környezetmérnöki, majd pedagógiai kiegészítő diplomát. Jelenleg Nagy Zoltán folytat informatikai tanulmányokat.

A többszöri költözés során mintegy 50 fővel csökkent a kollégiumi férőhelyek száma.

Az oktatási szerkezet változásai pedig az utóbbi években azt eredményezték, hogy a kollégiumban öt évfolyamnak kell helyet biztosítani, mert érettségi után az egyetemre felvett tanulók többsége még egy évig itt marad, és különböző végzettségeket szerez a technikusi képesítő mellett, így számukra kollégiumi elhelyezésről kell gondoskodnunk. Jelenleg 92 tanuló van a kollégiumban, a közös helyiségeket is lakószobává alakítottuk. Az igényeket még így sem tudjuk kielégíteni, mert Tapolcától Kiskunmajsáig jelentkeznek iskolánkba tanulók.

Ezúton mondunk köszönetet azoknak a társintézményeknek, amelyek eddig is befogadták, és reméljük ezután is fogadják azokat a diákjainkat, akiket saját kollégiumunkban nem tudunk elhelyezni.

1986-ban Dr. Rácz Sándor már fakultatíve foglalkozott a kollégiumban számítás-technikával. A minőségre való törekvés megkövetelte a kollégium számítógépes felszerelését és internetre történő csatlakoztatását.

Kollégiumi hagyományok

  • A Jedlik Kollégiumnak sok régi hagyománya van, amelyek a közösség egybetartozását erősítik. Különböző hagyományok kötődnek az egyes évfolyamokhoz.
  • A kilencedik évfolyamnak jelentős eseménye a tanévnyitó ünnepség. Ilyenkor egy új korszak kezdődik életükben, a tanárok és a diákönkormányzat tagjai fogadják őket.
  • Nagyon fontos a Mikulás-esti "kollégiumi polgárrá" avatás. Ezen az estén a kilencedikesek műsorukkal köszöntik az ünnepet és a felsőbb éveseket, majd az ezt követő ajándékozás után le kell tenniük az avatási esküt. Oklevelet kapnak, amely később is emlékezteti őket első kollégiumi ünnepükre.
  • Nem kevésbé fontos a "Kiváló kollégista" avatás sem, ahol értékelik a DÖK-tagok és a tizenkettedik évfolyamosok munkáját. A jó tanulókat könyv-jutalommal, plakettel tüntetik ki. A tizenegyedikesek közül megválasztjuk az új DÖK-tagokat is.
  • A tanév talán legfontosabb eseménye a tizenkettedikesek búcsúztatása. Emlékükre fát ültetünk, majd sor kerül a kollégiumi ballagásra, ahol búcsút vesznek a kollégiumtól és fiatalabb társaiktól. Ezután együtt elfogyasztjuk az ünnepi vacsorát. Utána a városházán Győr város polgármestere búcsúztatja a tizenkettedikeseket. Az ünnep végén a szalonnasütési szertartás mellett felnőtté avatjuk őket a kollégium udvarán. Így kívánunk nekik további boldog életet és sok szerencsét.
  • Ezek a kollégium legfőbb hagyományai, de még nagyon sok szokás él az itt lakó, dolgozó, tanuló diákok között.

Szerencse László

 


 

cs1953Kalocsai Lajossal és fiával, Balázzsal ülünk egy asztalnál, beszélgetünk. Mindketten a gépipariban végeztek, az édesapa 1955-ben, fia 1980-ban.

Egy harmadik személy is ülhetne itt, Kalocsai Lajos nagyapja, ő ugyanis a Fa- és Fémipari Szakiskolában "locomobil - és cséplőgépkezelő tanfolyamot" végzett.

Balázs egy tatabányai multinacionális cég termelési igazgatója, mérnök, vegyipari és élelmiszeripari gépész, édesapja a Győri Vízügyi Igazgatóság főgépészeként ment nyugdíjba.

A riportban keresztnevükön nevezem őket.

- Miért éppen a gépiparit választottátok az általános iskola elvégzése után?

Lajos:A családban szinte öröklődött a gépipari érdeklődés, a fúrás-faragás, gépek szeretete. Nagyapámnak cséplőgépe volt, ezért is végzett gépkezelő tanfolyamot. Lakóhelyünkről, Hegyeshalomból többen jártak a gépipariba. Meséltek a műhelygyakorlatokról, kedvet kaptam.

Balázs: Én is szerettem szerelni, fúrni-faragni, én is érdeklődtem a gépészet iránt.

Lajos: Nem kellett Balázst rábeszélni, hogy a gépiparit válassza, maga döntött. Egyetértettem vele, ugyanis aki gépész akar lenni, válassza a gépipari technikumot, mert jó alapképzést nyújt, kedvező szakmai szemléletet, ami a munkában elengedhetetlen.

- Fontos a gépész szemlélet?

Balázs: Igen, csak megerősíteni tudom. A Budapesti Műszaki Egyetemen vettem nagy hasznát. Én belülről láttam a technikai eszközöket, azok működését, a technológiai folyamatokat, míg gimnáziumból kikerült évfolyamtársaim, sőt tanáraim nagy része is kívülről szemlélte azokat. Gyorsabban, könnyebben megértettem mindent, tudtam rajzolni, rajzot olvasni. Osztályfőnököm, Kóbor tanár úr és Nagy Péter igazgató úr nemcsak ismereteket nyújtott, szemléletet is formált.

- És a közismereti alapok?

Balázs: Erős iskola volt a Jedlik. Jó alapokat adott matematikából is, Oross tanárnő tanította, fizikából is, minden tárgyból. Általános műveltségünket is megalapozta. Ma is szívesen olvasok szépirodalmat.

- Igaz. A Városi Könyvtárban találkoztunk, ott kértelek meg a riportra.

Lajos: Jó hírű, erős iskola volt akkor is, amikor beiratkoztam 1951-ben a 22.sz. Kohó- és Gépipari Technikumba. Ekkor már nem viselte Jedlik Ányos nevét. Igényes és szigorú tanáraink voltak.

Osztályfőnököm, Szlavonits Ferenc jóindulatú volt, matematikát és fizikát tanított.

A műszaki tárgyakat oktató Ozora Ferencről, Papiról legendák szólnak. Amit fölírt vagy fölrajzolt a táblára, ma is előttem vannak, vissza tudom idézni. Széles látóköre, nagy olvasottsága volt. Az a hír járta, hogy a vagongyárból is hozzáfordultak tanácsért. Megkedveltette szaktárgyait, a gépelemeket és a műszaki rajzot. Nagy szemléletformáló volt.

Pőcze Ferenc műhelyoktató meglátta bennem a szakmai érdeklődést és készséget. Finom munkákat bízott rám, pl. horgászhorog készítését.
Szigorú, harapós ember volt Sántha János tanár úr, igényesen követelt. A vitorlázórepülést kedveltette meg a diákokkal, az osztályból is 6-7 tanuló vitorlázott.

Szívesen emlékezem Pálinkás tanár úr történelemóráira. Az 50-es években nehéz volt történelmet tanítani. Mindig sejtette az igazságot, a szöveg mögött rejlő valóságot.

Az iskola tanulásra nevelt. Bejáró voltam, Hegyeshalomból utaztam naponta Győrbe. A diákkocsiban - ilyen is volt - tanultunk, olvastunk.

- És a ma gépipariját ismeritek?

Balázs: A húszéves találkozón végigjártuk. Változott a profilja, felszerelése, gépei a mai ipar viszonyait tükrözik.

Kétségem is van: ugyanis a régi gépipari megtanított gondolkodni. Ebben például sokat jelentett a logarléc használatának elsajátítása; gondolkodásra, becslésre tanított.

Lajos: Ahhoz, hogy megismerjük a ma iskolájának szellemét, újra be kellene iratkozni. Mi szívesen emlékezünk az itt töltött évekre, tanárainkra. Az iskola által nyújtott szakmai felkészítés egy életre szólt.

to

 

Kérdező: Baksa Péter

 

 


 

Kicsi, egyéni készítésű spirálfüzetet mutatott Horváth László, 1966-ban érettségizett diák.

Tartalma: az érettségi tabló másolata, képek kirándulásokról, ballagásról.

Külön fejezet: Tanáraink aranymondásai.

A 30. érettségi találkozóra szerkesztették, s adták mindenki kezébe.

Egyik képen vízparton diáksapkás fiúk.

A diáksapka viselése kötelező volt, büszkék is voltunk, mert így is kifejeződött, hogy gépiparisok vagyunk, a "legmenőbb" technikum diákjai - mondja az érettségi után egyetemet végzett gépészmérnök, szaküzemgazdász, ma egy kisvállalkozás társtulajdonosa és ügyvezetője.

A technikum jó alapokat adott a továbbtanuláshoz - szól elismeréssel az iskoláról, minősítve a tanári munkát is.

Derűsen beszél Ozora Ferenc tanár úr különleges kerékpárjáról. Megelőzendő a kerékpár ellopását a kormányt egy egyszerű mozdulattal leemelte iskolába érkezéskor - a ráépített kesztyűvel együtt. Igazi gépes technikai vívmány volt.

Hangsúlyozza, hogy a gépesek az életben is összetartanak, segítik egymást. Nem véletlen, hogy a vállalkozás másik tulajdonosa is a Jedlikben végzett.
S az aranymondások?

Önmagukért beszélnek. Íme néhány:

Jancsovics Antal:

A technikum 36 rozoga tanulója.
Hogyan közelítitek meg az anyagot, kúszva vagy ugrálva?!
Technológia: Jancsi és Juliska meséje.
Nincs itt semmi, csak egy kis rosszul sikerült bolhapiszok.
Nem azt mondom, hogy felcsapjuk farkunkat és elvágtatunk….
Bevágták a múzeumba, ott van ma is fehér párnák közt.
Rozoga emberek megcsinálják, duplák nem.
Ha meglátta a rajzot a Bodri kutya, ezres tempóban elvágtatott.
Szinte szemünk előtt égnek ki dolgok…
Negyed óra alatt, mit rám kentek a századok - lemosom.

Marafkó Imre:

Kérem, panorámaröhej itt a divat?
Akkora szikra van a levegőben, hogy ökröt lehet vele sütni.
Metky fiam, mit illegsz-billegsz, mint egy diszkoszvető pacsirta?!
Úgy ment, mint egy szikragyújtású dízel.
Ciripel a motor, köszörüli a torkát.
Kopaszra nyiratkozhatsz és hősugárzónak használhatod a fejed…
Mi van Niczky, a tízórais zacskóra koncentrálsz?!
Presszóvitéz, kettéharapott nagykabátban jár…
Hamuzásnál az ember beszívja a másik slukkot.
Mi baj Hidvégi, nem látod a hídnak a végit?
8 éves koromban 3-4 cigarettát szívtam, s kóvályogtam, mint egy beteg taxi.
Mi az Metky, számolod a molekulákat, hogy mennyi jön be az ablakon?!
Kérem, fejezzük be, délután aztán lehet vadgesztenyét szelídíteni…
Niczky volt a szalagavatón a szeszprimadonna…
Mi az Tamás, kimerült az akkumulátor?

Takács Iván:

Sorban álltok fel már megint, mint az orgonasípok…
Fölrázlak fiam, mint a sósborszeszt…

Pálinkás László:

Húzza maga után a datolyás bilit.

Balogh József:

Az angyalodat látod, hogy állandóan röhögsz?

 


 

1960-ban 34-en végeztünk közlekedésgépész szakon a Jedlik Ányos Gépipari Technikum IV/ a osztályában. Igazgatónk Gergelyi Kornél, osztályfőnökünk Pálinkás László volt. Jó közösséget formált a faluról felkerült és a győri kisdiákokból.

Érettségi után, mint általában a bankettek alkalmával, mi is fogadalmat tettünk, hogy öt évenként ismét találkozunk, és egy kis vacsorával egybekötve elmeséljük, kit hova vetett a sors.

Ezt be is tartottuk becsülettel az elmúlt években. A 2000. jubileumi évben elérkeztünk a 40 éves találkozóhoz.

Mivel 1971 óta ketten, Nagy Péter és Orbán Attila visszatértünk kedves iskolánkhoz, és azóta itt esszük a pedagógusok keserű - édes kenyerét, ránk várt a találkozó megszervezése.

Két hónappal előtte kiküldtük a körlevelet, hogy mindenki időben fel tudjon készülni és programját úgy alakítani, hogy részt tudjon venni e jeles napon.

A megszólítás "Tisztelt Fiatal Úr, Öreg Úr!" - ki minek érzi magát.

2000. május 19-én 17.00 óra előtt, mint diákkorunkban egymás után nyitottunk be az öreg iskola bejáratán. Némi tanácstalanság után a régi 8-as osztálytermünkben gyülekeztünk a feleségekkel együtt. Mint a káposzta, borultunk egymás nyakába. Érdekes módon szinte mindenki a régi helyét kereste. Közben megérkeztek szeretett tanáraink: Balogh Béláné, Pőcze László, dr. Kamarás Árpád, Farnady Ernő.

A forgatókönyv szerint névsorolvasás következett. Sajnos öten már nem lehettek közöttünk, és tanáraink közül is már csak négyen tiszteltek meg bennünket részvételükkel. Az elhunytak emlékére egyperces felállással adóztunk. Beszámoltunk társainknak arról, hogy felkerestük meghalt osztályfőnökünk és osztálytársaink sírhelyét, és virágcsokrot helyeztünk el. A megemlékezést videóra vettük, és bejátszottuk a zárt láncú televízión. Négy osztálytársunk igazoltan volt távol. Ki egészségi állapotára, ki külföldi tartózkodására hivatkozott: Krokker Mihály, Sipos Gábor, Sarmon Miklós, Szabó Gyula. Erről telefonon és levélben tájékoztattak bennünket. Mi tolmácsoltuk jókívánságaikat. Így négy tanárunk és mi 25-en emlékeztünk az elmúlt időszakra.

Behoztuk tablónkat és különösen a feleségek csodálkoztak az ifjakon. Videón bejátszottuk a 35 éves találkozón elhangzottakat, és kamerák előtt ezt kiegészítettük az utolsó öt évben történtekkel a katedránál. Nagy élmény volt hallgatni azt, hogy legtöbben kis unokájukra, Lukóczky Laci pedig 13 hónapos kisfiára volt nagyon büszke. (Nem kis teljesítmény, az igaz).

Az eredeti végzettséget alig páran gyakorolják. A rendszerváltás több társunkat érzékenyen érintette, hisz a munkanélküliség szele is megcsapott néhányunkat. Azóta már rendeződött helyzetük. Többen idős fejjel voltak kénytelenek váltani és újat elsajátítani.

Hogy milyen területekre kerültünk?

Pedagógus lett: Nagy Péter, dr. Molnár László, Orbán Attila.

Közülük a legszebb karriert Nagy Péter futotta be, hisz a Jedlik igazgatója lett, és ma is az. Annak az iskolának, ahonnét diákként elindult. Ilyen jelek voltak már nála korábban is. Munka mellett képezte magát töretlen szorgalommal. Sokat tett azért, hogy a Jedliket jelenleg az ország legjobb öt középiskolája között emlegetik. A világbanki képzés szakmai felelőse is az országban. Az országos tanulmányi versenyeken a legfényesebb érmeket évek óta mi tudjuk elhódítani. A Győri Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskolát mindenki ismeri szakmai körökben.

Dr. Molnár László a Soproni Faipari Egyetem gépelemek tanszékén dolgozik, Orbán Attila pedig Nagy Péter beosztottjaként a Jedlikben irányítástechnikát oktat. Szereti a kertészkedést, borászatot (bort nem), na meg a vadászatot. Az osztály fele mérnöki diplomával rendelkezik (gépész, villamos, agrár stb.) Doktorátust szerzett: Molnár László, Vankó Attila. A legtöbben győri nagyvállalatoknál dolgoznak és különböző bt.-k és kft.-k alkalmazottjai. Dr. Vankó Attila ENSZ diplomata lett. Megjárta Afrikát, szenvedélye a vadászat, sok értékes trófea birtokosa.

Kővári Zoltán BM alkalmazott volt, jelenleg nyugdíjas. Elmondása szerint nyugalma azóta van, mióta távozott a fegyveres testületből, többszörös nagypapa.

Szabó Gyula vendéglős szülőfalujában, Beleden. Örökölte édesapja szakmáját. Jelenleg panzióját bővíti.

Nehiba Ferenc Németországban végzett hegesztőmérnök, éveket dolgozott külföldön. Jelenleg a Sokoró Kft.-nél sikeres üzletkötő.

Nusser Károly agrármérnök, mezőgazdasági vállalkozó. A természet nyugalmat ad számára, ezt a szabadságot nem cserélné fel semmivel.

Sajnos többen közülünk rokkant nyugdíjba kényszerültek.

Az elmúlt negyven év nem múlt el nyomtalanul. Ha nem mondjuk is, érezzük, hogy itt fáj - ott fáj. A fiatalkori álmok ha nem is teljesültek be, de a végéhez közelednek.

Az ötvenes években büszke lehetett, aki a Jedlikben tanulhatott. Úgy látom, ez a kis csapat ezt meg is hálálta, hisz aki teheti, segíti az iskolát cégén keresztül úgy, hogy a szakképzési alap egy részét a Jedliknek utalja.

Hogy mit jelent a Jedlik név?

Itt végzett az osztálytársak gyermekeinek fele, akik szintén az iskola hírnevét öregbítik, mint szüleik, hisz szorgalmuk által felkerültek az iskola dicsőségtáblájára, így Papp Nándor, Nehiba Gergő. Nem lenne teljes a kép, ha nem tennék említést azokról a tanárainkról, akik hozzásegítettek mindannyiunkat a kisebb-nagyobb sikerekhez. Szerénységük, tudásuk példaértékű számunkra. Köszönet érte.

Az osztály jó közösség. A példás összetartásra jellemző, hogy bármilyen közérdekű esemény történik, vagy valaki segítségre szorul, a körtelefon azonnal működésbe lép, és egymás szolgálatára állunk. Hatan - Nagy Péter, Orbán Attila, Lukóczky László, Kovács Mihály, Szabó Gyula, Sipos Gábor - mivel sorstársak voltunk, kapcsolatunk azóta is szoros, a családok is gyakran találkoznak. Megalakítottuk a Jedlik Társaságot, amelynek az osztály döntő többsége tagja.

Sajnos az idő rövidsége miatt nem lehetett mindenkivel elmélyült beszélgetést folytatni, az azonban kiderült, hogy nincs elégedetlen ember köztünk.

Amikor tanulóim elégedetlenek, példaként említem társaim nyilatkozatait, szerénységét.

A találkozó jó hangulatban fejeződött be. Úgy táncoltak egyesek, mint 40 évvel ezelőtt.

Fogadalmat tettünk, hogy a továbbiakban nem ötévenként, hanem évenként fogunk találkozni.

Az 1960-ban végzett diákok nevében

Orbán Attila

 


 

Jedlik Ányos neve nagy tekintélyt adott a győri műszaki iskolának, ahogyan a róla elnevezett csepeli gimnáziumnak és más hasonlóknak is.

Élettörténetét osztályfőnökünk, Dr. Horváth Árpád írta meg "A megkésett világhír" címmel. Könyvét tanárának, a Jedlik Ányos életművét felkutató Ferenczy Viktor emlékére ajánlotta.

Községünkben volt egy rőfös fia barátom és egy takácsmester ismerősünk. A rőfös fiúval együtt jártunk iskolában.

Előtte semmit, de amikor kikerültünk az iskolából, már sokat tudtunk a textiliparról.

Magas etikájú tanáraink arra is megtanítottak minket, hogy munkacéljaink tisztességesek legyenek, és azokat társadalmi érdekből vezessük le. (Hazánk fejlődő textiliparáért is dolgozunk.)

Szakiskolai képzésünkben előny volt a kiváló tanári és oktatói kar és az alapos műhelygyakorlat (heti 14 óra).

A gépiparosokkal közös tanárok révén jó matematikai, ábrázoló geometriai, géptani, géprajzi képzést kaptunk.

Szakiskolánk nagy hátránya volt a végzettek továbbtanulásának nehézsége.

Győri tanulmányaim befejezése (1948.) után munka mellett gimnáziumban érettségiztem, a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szereztem, később műszaki tudományok kandidátusa, műszaki dr., c. főiskolai tanár fokozatokat nyertem el.

Magántulajdonú szövödében kezdtem 1948-ban.. A Kistextnél, Goldbergernél, a Kőbányai Textilnél dolgoztam, technikusként, fonodavezetőként. Főtechnológusként 10 évig tanítottam a KMF-án és a BME-n.

A Könnyűipari, majd az Ipari Minisztériumban dolgoztam főmérnök, osztályvezető, főosztályvezető, miniszterhelyettes, államtitkár beosztásokban nyugdíjazásomig.

Szakiskolánkban megszerettették a textilipart és a tanulást, boldogultam vele, hálás vagyok érte.

Dr. Szabó Imre

 

 


 

1986-91 között voltam a Jedlik Ányos Gépipari Szakközépiskola és Technikum tanulója.

Nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy 1998. tavaszán egy találkozás alkalmával megállított volt magyar- és történelemtanárom Baksa Péter tanár úr, aki elmesélte, hogy évkönyvet szeretnének kiadni az iskoláról. Megkérdezte, volna-e kedvem egy rövid életrajz erejéig szerepelni benne. Talán kitalálta a kedves olvasó, mit is válaszoltam. Így szeretném most leírni, hogy is alakult pályám az elmúlt 14-15 évben.

Kaiser JánosÁltalános iskolai tanulmányaimat a győri Móra Ferenc iskolában kezdtem. Ez azért fontos, mert ott ismerkedtem és szerettem meg a különböző sportágakat: úszást, atlétikát. A Móra abban az időben a régió egyik - sportoktatás területén is - legelismertebb iskolája volt, és ez meghatározója lett későbbi életemnek. Hozzátartozik a történethez, hogy Baksa tanár úr - akit még akkor nem ismertem - fia kistanárként tanított a felsőben.

A pályaválasztásom során ugyanúgy nem tudtam mi akarok lenni, mint bármely 14 éves diák, csak abban voltunk biztosak szüleimmel, hogy egy gimnáziummal az ember nem sokat kezdhet.

Tanácsot kértünk egy rokonunktól, aki mérnöktanár volt a győri főiskolán. Mivel nagyon szerettem rajzolni és számolni, azt javasolta, próbáljak meg tovább tanulni a gépipariban. Jelentkeztem is gép- és készülékszerkesztő szakra, mely akkor az "A" osztály volt Finta Zoltán tanár úr vezetésével.

Mivel 1984 óta igazolt sportoló voltam a RÁBA ETO-nál, az első időszakban elég nehéz volt egyeztetni a sok tanulást az edzésekkel. 1985-ben országos bajnokságot nyertem súlycsoportomban. "A tanulás a sport rovására ment." Továbbra is sikerült ugyan többször is a dobogóra jutnom, de csak nagyon kemény edzések árán.

A 80-as évek végén "előírás" volt az iskolában, hogy gépes diáknak legkésőbb este 9 órakor otthon kell lennie. Ebből következően néha nézeteltérésem volt osztályfőnökömmel, mivel a sportbeli "lemaradásomat" úgy tudtam lefaragni, hogy az iskola utáni edzést ki kellett egészítenem egy esti 1-1,5 órás "munkával", és a két edzés között pedig a tanulást kellett elvégeznem.

Egyre jobb eredményeket kezdtem hozni a versenyekről, és az országos diákolimpián is képviseltem iskolánkat, így egyre több tanárom részesített kedvezményekben. Kóbor József tanár úr, aki a műszaki rajzot oktatta, a feladott rajzokra más, későbbi határidőket adott, s ez elég volt ahhoz, hogy az időmet jobban be tudjam osztani, s megfelelően készülhessek az órákra. Ezek után az egyezséget már csak be kellett tartani.

A kezdetektől is volt tanár, Bubernik Attila személyében, aki mellettem állt, mivel korábban ő is súlyemeléssel foglalkozott.

Akkor is azt mondtam, és most is azt mondom: az embernek először le kell tennie valamit az asztalra, s csak az után próbáljon meg valamit kérni a másik féltől. Ez természetesen itt is így történt, - köszönhetően az engem tanító tanároknak. Ők felismerték, hogy mikor és milyen mértékben tudnak nekem úgy segíteni, hogy iskolai tanulmányaimon se essék csorba.

1989 őszén - a kialakult konstellációnak köszönhetően - Nagy Péter igazgató úr engedélyével 5 hetes edzőtáborozáson is részt vehettem, majd a Győrben rendezett ifjúsági és junior magyar bajnokságon kemény fogyasztás és rengeteg iskolai hiányzás után a Bercsényiben megnyerhettem 2. ifjúsági magyar bajnoki címemet. Ez az érettségim évében, 4. osztályban volt.

Az 1990-es sikeres érettségit követően - szintén igazgató úrnak köszönhetően - magántanulóként folytathattam tanulmányaimat az iskola V., technikusi évfolyamán. Ez azt jelentette, hogy minden egyes anyagot - jó barátomnak, Korábik Józsefnek köszönhetően, aki vette a fáradságot, s indigóval írt az órákon - időben megkaptam, és autodidakta módon, ha tehettem, az órákon megtanultam. Tanáraim közölték, mikor, mely anyagrészből, mit kérnek tőlem számon. Ilyenkor bementem az iskolába, mely az akkori ötödikeseknek a tüdőszűrő állomás mögött az Amade László úton volt, és lefeleltem vagy dolgozatot írtam.

A rendszerváltás első időszakában olyan - akkor új - tantárgyakat tanultunk, mint: vállalkozási ismeretek, környezet-gazdaságtan és marketing. Ezen "újdonságokat" akkor Szerencse tanár úr tanította, és később - mikor középfokú gazdasági ismereteimet gyarapítottam, majd a felsőfokú mérlegképes-könyvelői szakképesítésemet szereztem - sok hasznát vettem.

Első két jedlikes évem alatt az iskola sporthoz és testmozgáshoz való technikai háttere gyér volt megfelelő helyiség híján. De idővel - komoly beruházások árán - egy emeleti tornatermet tudott kialakítani a vezetés a nagy műhely felett, melynek ugyan még a közepén két tartóoszlop éktelenkedett - szivaccsal beburkolva -, de már mérföldekkel könnyebb volt a tornászbajnoknő Neiger Róbertné tanárnő vezetésével a kosárdobások és röplabdaérintések fortélyait elsajátítani. Természetesen nagyon sokat köszönhettem tanárnőnek is, mivel óráinak egy részén a szertárban saját munkát végezhettem a kisebb kézisúlyzók társaságában.

Ma már korszerű tornacsarnok áll a tanulók rendelkezésére.

Már az V. évfolyam alatt Budapesten tanultam edzői és sportszervező-menedzser szakokon, ahol humán jellegű tantárgyakkal ismerkedhettem meg.

Dicsérettel vizsgáztam a tanszékvezetőnél pszichológiából, s ez indított el a humán területek felé.

1991-ben szerencsének köszönhetően - volt győri sporttársam korábban külföldre távozott - sikerült egy németországi sportegyesülethez vendégsportolóként igazolnom.

Ez első nekirugaszkodásra szintén nem volt egyszerű, mivel 3 biztos csapatbajnoki verseny után, a főnököm finoman megsúgta, hogy az ő segítségükkel a csapat érdekében használhatnék tiltott szereket - kb. 1,5 év alatt - egy hazai nagyméretű panellakás árát kereshettem volna meg. Lehet, hogy közhely, de nem engedtem a csábításnak, aminek az lett a következménye, hogy megköszönték addigi részvételemet és hazaküldtek. 10 hónap után hívtak vissza azzal, hogy csapatuk lecsúszott egy ligával a bajor-bajnokságban, s szeretnék ha visszamennék. Így folytatódott a máig is tartó külföldi szereplésem. Ma már csak a német bajnokságban egy müncheni csapatnál az Eichenau SV-nél versenyzem - 4 éve. Előtte 1 évet a csodálatos Duna menti városban, Passauban vendégeskedtem.

Időközben - mivel számos dolog érdekel - több területen is tanultam s tanulok most is. Egy fehérvári főiskolán közgazdász és a győri Apáczain művelődésszervező-általános menedzser szakon tanulok párhuzamosan.

Hazai és németországi kapcsolataim révén sikerült egy rendkívül védett és érdekes módszerekkel dolgozó intézménybe bejutnom és tanulnom. Ez 1993-97 között a Mathias Institut-on történt, ahol az elsők között sikerült megismerkednem a Kommunikációs Minőségbiztosítás és Ellenőrzés (TM) rejtelmeivel. Tanulhattam: kommunikációelméletet, pszichológiát, szociál-pszichológiát, szociológiát, humán erőforrás-menedzselést, megismerhettem terápiákat, teszteket és a pontos személyészlelés fortélyait.

Jelenleg az M.I. magyarországi minőségbiztosítási intézetének vezető kommunikációs auditoraként tevékenykedem, sportolok a Bundesligában, tanulok a főiskolákon, edzéseket tartok, bedolgozom fejvadász cégeknek és támogatok egy gyermekekért létrejött alapítványt, valamint egy mentálhigiénés egyesületnek is a tagja vagyok.

Később szeretnék felnőttképzéssel foglalkozni, előadásokat, tréningeket tartani.

Szeretném még megjegyezni, hogy iskolánk vezetésének mindig is jó érzéke volt felismerni, hogy mire lesz szüksége a jövő nemzedékének. A tanárok rugalmasan tudtak igazodni a új elvárásokhoz és fel tudták venni a harcot a kihívásokkal szemben. "ők is sportolóként szemlélték a problémákat, csak nem biztos, hogy tudták ezt."

Ezúton is megköszönöm volt iskolámnak és a tanáraimnak a sok segítséget, és mindazt, amit ott kaptam a továbbfejlődésemhez, ahhoz, hogy megtaláljam helyem az életben.

Kaiser János

 


 

A 99. tanév végén 28 diákot kérdeztünk meg a különböző évfolyamokon arról, miként vélekednek iskolánkról. A válaszokból kibontakozik az iskola jó híre, tekintélye, a benne folyó sokirányú képzés és nevelés.

Beszéljenek a tanulók!

1. Miért választottad továbbtanulásra az iskolát?

"… az iskoláról egy diáktól hallottam, aki már 3 éve ebben az iskolában tanult. Engem nagyon érdekel a számítástechnika. Megnéztem az iskolát és megtetszett nekem."

Elzer Zoltán


"a Jedlik nagyon csábító intézmény"

Póda Tamás


"azért választottam, mert érdekelnek a gépészettel kapcsolatos dolgok, szeretem a fizikát és az informatikát… A nyílt napon nagyon megtetszett az iskola, az sem mellékes, hogy édesapám is jedlikes volt. Ez egy elit iskola elit diákokkal - mint az iskola jelszavai közt is szerepel."

Takács László


"Az egyik legfőbb az iskola beállítottsága. Az informatika és az idegen nyelv magas fokú oktatása, de emellett a műszaki és gépészeti felszerelése is híres az iskolának. Ebből az iskolából magas a felsőfokú intézményekbe a bejutási arány."

Németh Tamás


"Az általános iskolában is szerettem a számítástechnikát. A Jedlikről tartott felvételi tájékoztató és a "Nyitott kapuk napja" után teljesen világossá vált előttem és szüleim előtt, hogy ez a legjobb számomra és jövőm számára."

Varga Roland


"Győr elit iskolái közé tartozik."

Reményi Attila


"A számítástechnika terén a Jedliknek országos híre van."

Bödecs Zoltán


"… bátyámtól hallottam, aki szintén ebben az iskolában tanul, az iskola képzési és fejlettségi szintjéről, a rengeteg megszerezhető szakmáról, az iskola szigorúságáról, ami egyáltalán nem baj, mert a jó tanulást segíti elő."

Molnár Csaba


"… olyan szakokat hirdetett meg, amelyek a város iskoláiban még nem voltak."

Horváth Eszter


"Édesanyám javaslatára jelentkeztem: van jövője a kereskedelem-marketing szaknak s két idegen nyelv tanulásának is."

Kovács Judit


"egykori történelemtanárom fia is idejárt, és nagyon meg volt elégedve a sulival."

Telekesi András

2. Miért vagy büszke, avagy miért nem, hogy jedlikes diák vagy?


"Az iskolának jó hírneve van, jók a továbbtanulási arányai az egész országban."

Elzer Zoltán


"Büszkeséggel tölt el, hogy sok jó szakember került ki ebből az iskolából, akikre nagy szükség van Magyarországon és külföldön egyaránt."


Varga Roland


"A Jedlik név számomra mindig is egy bizonyos színvonalat, minőséget jelentett."

Somos Péter

"… nagyon jó iskola, bizonyítják a versenyeken elért eredmények. Az eredményes képzésre mindenki büszke lehet, az iskola a legjobbak közé tartozik az országban."

Nagy Zoltán


"Mielőtt felvettek volna, mindig is felnéztem a sulira s diákjaira. Büszke vagyok az iskolára, hogy megadja bőségesen a tanulás, a vizsgák jogait, s azért, hogy megpróbálják fejleszteni a gépparkot, amire szükség is van, mert van kb. 4 olyan terem, ahol az újítást már el kellene végezni."

Szabó Norbert


"Az itteni diákság sokkal jobban összetart, mint más iskolák diáksága."

Horváth Eszter


"röplabdában megyei bajnokok lettünk, az országos küzdelemben is szépen helytálltunk, a 7. helyezést értük el."

Marczali Vilmos


"Szeretem a Jedliket. Az öt év során mindig szívesen jöttem ide. Büszke voltam rá, hogy más iskolákkal ellentétben a Jedlikben volt Internet-lehetőség az órákon, és tanították a használatát. Az ismerőseim értetlenül néztek ezelőtt 4 évvel, ha a NET nevet megemlítettem előttük."

Varjú Ildikó

3. Hogyan alapozta meg az iskola jövő terveidet?

"Szándékom, hogy tanulmányaimat valamely főiskolán folytassam. Remélem, az iskola jó alapot nyújt jövőbeni terveimhez. Eddig ezt a matematika és fizika nehézségén és komoly számonkérésén érzem leginkább."

Elzer Zoltán


"Az általános tárgyak (ezen belül a humán tárgyak és a matematika) oktatása valóban színvonalas."

Pájer Boróka

 


"Az V. évfolyam után szakmával a kezemben kezdhetem a főiskolát vagy egyetemet."

Bödecs Zoltán


"A Jedliktől nagyon sok mindent kaptam, ami nem csak a tárgyi tudást jelenti. Tanáraim nemcsak a szaktantárgyak elsajátításában segítettek, hanem az életre is megpróbáltak felkészíteni."

Horváth Eszter


"…. különböző, eddig nem ismert szakterületek iránt is felkeltette az érdeklődésemet, mint pl. közgazdaságtan, számvitel, áruismeret."

Kleizer Olivér


"A jövőmet az iskola és a szakom határozta meg. A főiskolát is úgy választottam, hogy kötődjön ahhoz, amit 5 éven keresztül a Jedlikben tanítottak nekem. A tudásomnak most ötödévesen láttam a "gyümölcsét", a különböző OKJ-szakképesítésekkel."

Varju Ildikó

 

4. Mit jelentett neked, hogy Jedlik Ányosról elnevezett iskolában tanulsz?


"Hogy az ő nevét viseli az iskola, az csak emelni tud az iskola hírnevén."

Takács László


"Az iskolában megpróbálják átadni azt a tudást, amit a híres Jedlik kért. Az iskola elnevezése számomra azt jelenti, hogy Jedlik Ányos utódai vagyunk, és ez büszkeséggel tölt el."

Németh Tamás


"A Jedlik Ányos nevét viselő iskola tanulójának lenni… rangot jelent, köszönhetően az iskola nagy múltjának és a jelenlegi kiváló menedzselésnek."

Pájer Boróka


"Valójában tavaly a bencés gimnáziumban meglátogatott Jedlik-kiállításon szereztem tudomást munkásságáról."

Bödecs Zoltán


"Az elsősöknek szóló Jedlik-verseny révén ismertem meg munkásságát."

Szabó Norbert


"Az iskolában megszerezhető szakmák kapcsolódnak Jedlik Ányoshoz."

Giczi Norbert


"Jedlik Ányos kitartása, tudása, tudásvágya példakép lehet mindenki előtt."

Kövesi Gergely


"Jedlik gyakorlatiassága, a fizika terén végzett munkája nagy hatást tett rám."

Marton Gábor


"Jedlik szobra előtt elhaladván megérintem a szobor orrát. Ez nem babona, de nekem mégis sokat jelent. Az egykori tudós paptanár szelleme szerintem minden igazi, vérbeli jedlikes szívében ott él."

Marton Gábor

 

5. Milyen eseményt, élményt, benyomást őrzöl meg az iskolából, amelyet majd érettségi találkozón is szívesen felidézel?

 


"a gólyatábor nagyon jól sikerült. Ezzel a felsőbb évfolyamos DÖK-ösök munkáját szeretném dicsérni."

Takács László


"Jó ötlet az is, hogy felmérik, hogy a diákoknak melyik tantárgy, tanár tetszik vagy éppen nem és miért."

Takács László


"Élmény a bemutatkozó klubdélután volt. Ezen az osztály együtt adott elő egy műsort a szülőknek, így a szülők is megismerhettek bennünket és egymást is."


Németh Tamás


"Felejthetetlen élményt jelentett számomra, mikor harmadikos koromban megnyertük a házi labdarúgó-bajnokságot. Nagy esemény volt, amikor bekerültem a Jedlik Alapítvány által támogatott, angol nyelvvizsgára készülő diákok közé.

Varga Roland


"… élményeim közé tartozik az, amikor az angol kiejtési versenyen elért második helyezésemért személyesen az angol nagykövet gratulált." Második, amikor a Jedlik Nyelviskolában tanultak segítségével sikerült megszereznem német nyelvből a középfokú "C" típusú nyelvvizsgát. Sikerült elnyernem a Jedlik Alapítvány angol nyelvi pályázatát is."

Somos Péter


"Az eddigi legjobb esemény az október 23-i megemlékezés volt, amikor mindenki megmutathatta, hogy mit tud. Nem az a szokásos egyhangú ünnepség volt, ahol mindenki az óráját nézi, hanem nagyon is színvonalas, érdekes előadások szerepeltek."

Szabó Norbert


"Minden egyes nagydolgozat megírása, minden osztálykirándulás megmarad az emlékezetemben. Külön élményt jelentett számomra a negyedikben megrendezett szalagavató. Az érettségi előtti izgalmakat, valamint a sikeres vizsga utáni megkönnyebbülést és ünneplést sem fogom elfelejteni. Fontos az is, hogy részt vehettem a DÖK munkájában.

Horváth Eszter


"A technológiát és a történelmet, de elsősorban a mechanika órákat emelem ki. Biztos emlék marad a hegesztés, rendkívül izgalmas feladat, az ívhegesztésnél a leragadt pálca, a lángnál a durranógáz. A történelem órák is vidámak, izgalmasak szoktak lenni. Egyet nagyon sajnálok,hogy nincsen az iskolában diákdiri-választás."

Káté András


"Az első évben megrendezett Jedlik-vetélkedő első helyezettje lett osztályunk csapata, tagja voltam én is.
A ballagáson egy zongora, egy mikrofon sok-sok gyermek, szülő, rokon. S ifjú ballagó diákként remegve kezdtem el énekelni egy dalt, melyet az itt töltött évek emlékére írtam. Elfeledve a tömeget magával ragadott a dallam, s az utolsó szótag után felnézve láttam, hogy a dal könnyeket csalt ki néhányak szeméből."

Kövesi Gergely


"A véneki táborozások, gitározás a tábortűznél"

Kovács Judit


"A felvételi elbeszélgetés Nagy Péter igazgató úrral."

Kleizer Olivér


"Szép emlék számomra, hogy eljuthattam Jedlik Ányos szülőfalujába, Szímőre a Jedlik-emlékév megnyitójára."

Kozma Szabolcs


"A gólyatábor nagyon jó, mert mielőtt megkezdenénk az iskolát, a diákok megismerhetik egymást, jó barátságokat köthetnek…
Nagyon jónak tartom, hogy a téli szünet előtti utolsó nap orgonahangversenyt hallgatunk közösen, amivel a karácsonyra emlékezünk…
Jó, hogy év közben nem adnak ki kis szüneteket, hanem 3-4 napos szüneteket…

Molnár Csaba

 

6. Mit üzensz a következő 100 év jedlikes diákjainak?

 

"Érjenek el minél jobb eredményt, és ne hagyják ki a Jedlik által felkínált lehetőségeket."

Varga Roland


"Mindig a kornak megfelelően kell dolgozni, lehetőleg a közösség érdekeit figyelembe véve. A mindenkori diákok által írt üzeneteket, tanácsokat pedig bárki találhat a padfirkák között vagy a régi épület ablakpárkányaiba, tégláiba vésve."

Pájer Boróka


"Öregbítsék az iskola hírnevét."

Reményi Attila


"Használják ki a lehetőségeket a különböző képesítések megszerzésére, és az Internet korlátlan lehetőségeire. Kívánom, legyenek olyan jó tanáraik, mint az osztályfőnököm, valamint az itt eltöltött időre szeretettel tudjanak visszaemlékezni."

Horváth Eszter


"Az emlék örök. A tudás örök. Ebből a kettőből szerezzenek sokat ebben az iskolában."

Marton Gábor


"Legyenek kitartók, legyenek életcéljaik."

Horváth Enikő


"Használják ki az internetet, szerezzenek nyelvvizsgát, OKJ-képesítéseket."

Varju Ildikó

 

Válogatta: Baksa Péter

 

 


 

A Jedlik Ányos Szakközépiskolába 1995-ben felvételiztem. Az iskola ebben az időben került a továbbtanulók érdeklődésének középpontjába, ezért úgy gondoltam, nekem is érdemes utánajárni, hogy milyen lehetőségek nyílnak, ha itt tanulok tovább. Szüleim és barátaim jó véleménnyel voltak a "Jedlikről". Tanáraim elsősorban gimnáziumba szerettek volna küldeni, de én gyakorlatias tanulásra vágytam, ezen kívül számítástechnikai érdeklődésem miatt sem hallgattam rájuk. A nyitott kapuk napján ellátogattam az iskolába, és amit ott láttam, az végképp meggyőzött…

Büszke vagyok arra, hogy jedlikes diák vagyok, mivel az iskolát mindenki elismeréssel és bizalommal említi. Ezt elsősorban elődeinknek köszönhetjük, tanároknak és diákoknak egyaránt. Remélem, hogy valamikor büszke lehetek arra is, hogy az utánunk következő nemzedék rólunk is ugyanezt mondja.

Úgy érzem, hogy a jövő most már csak rajtam múlik. Felvételt nyertem a Budapesti Műszaki Egyetemre tanulmányi eredményeim alapján, melyben meghatározó szerepet töltött be a kitűnő tanárom és az alapítványi tanfolyam segítségével megszerzett nyelvvizsgám. Az ötödéves technikusi képzésre is itt maradtam, a két felsőfokú és egy középfokú megszerezhető képesítés közül a középfokút elvégeztem, a másik kettő még folyamatban van. Úgy érzem, hogy ezek birtokában könnyebben találok munkát, akár egyetemi éveim alatt is.

Jedlik Ányos, a nagy tudós és feltaláló tudásvágya csillapíthatatlan volt. Mindig újra törekedett, mindig a járatlan ösvényt kereste. Azt hiszem, hogy ezzel a tulajdonságával tudok a leginkább azonosulni. Én is szívesen próbálok ki új dolgokat, új módszereket, még ha nekem balul üt ki egyik-másik, akkor is.

Sosem felejtem el az osztálytársaimmal és tanáraimmal eltöltött 5 év izgalmas pillanatait: a találkozást, a megismerést, a dolgozatok, vizsgák feszültségét, a bulik hangulatát, a kisebb-nagyobb balhékat, összetűzéseket, az osztályok közti barátságot, az iskolai és más kirándulások felszabadító érzését, a tanárok szigorát vagy éppen humorát és a talán örökre szétválasztó búcsút. Sosem felejtem el osztályfőnökömet, akit az osztály ballagáskor közös apává fogadott.

A következő 100 év jedlikes diákjainak üzenem: kívánom, hogy legalább annyi élményt szerezzetek itt, mint én. Használjátok ki a lehetőségeket, a több munka ne legyen probléma. Mindent érdemes megpróbálni, és amiből károd nem származhat, csakis előnyöd, az legyen számodra kötelező (pl.: pályázatok, nyelvvizsga). De mindemellett a 4-5 év nem hosszú idő, úgyhogy legyetek jók egymáshoz, fiatalok!

Pápai Flórián 2/14.A

 

Mai napig emlékszem 1996. február utolsó vasárnapjának estéjére: az általános iskolás sítáborból hazatérve az igazgató várta a csapat érkezését és engem a hírrel: felvettek a Jedlik Ányos Informatikai Szakközépiskolába, informatikai osztályba.

Első élményem, az augusztus végén rendezett gólyatábor, még négy év eltelte után is élénken él bennem: belépve a kapun a leendő 9.e osztály terméhez a falra ragasztott szürke nyilak mentén lehetett eljutni. Először eltévedtem, de pár perc keresgélés után megtaláltam új osztálytársaimat. Itt találkoztunk először osztályfőnökünkkel, Nusserné Schragner Edit tanárnővel is. A három nap játék és szórakozás után bizakodva néztem az elkövetkezendő négy év elé.

A mindennapokat izgalmassá, szórakoztatatóvá tették a beszélgetések, nevetések, és persze a veszekedések is. Nagyon örültem, hogy itt is minden évben szerveznek sítábort, és már rögtön jelentkeztem is az első évben. Rövidsége (3 nap) ellenére szívesen emlékszem vissza a síelés semmivel össze nem hasonlítható érzésére és az esti szórakozásokra. Nemcsak ez, hanem első itteni, 1997 májusában szervezett osztálykirándulásom is jól sikerült.

Első év végén elégedetten tekintettem vissza az elmúlt hónapokra.

A következő három évben már egy összeszokott közösség vett részt a tanévnyitó és tanévzáró ünnepségeken.

Az itteni szokásoknak megfelelően másodikban már kétnapos, harmadikban pedig háromnapos osztálykirándulásokat szerveztünk. Mind a másodikas balatoni, mind a harmadikas egri kirándulás emlékezetesre sikeredett. Negyedik osztályban ennek a sorozatnak a folytatására sajnos már nem kerülhetett sor. Eljött az érettségi és az egyetemi, főiskolai felvételi időszaka, s ezzel az évfolyamból azon kevesek számára, akik nem maradnak itt az ötödik évre, lezárul életüknek a Jedlikben töltött időszaka. Én is ezen kevesek közé tartozom, mivel a jövőben nem informatikával, hanem közgazdaságtannal szeretnék foglalkozni.

Jól emlékszem Kéri Lajos tanár úr második osztályban mondott szavaira: amíg az ember tanév közben úgy érzi, lassan telik az idő, addig az utolsó év végén visszatekintve úgy tűnik, minden nagyon gyorsan elmúlt.

Amikor azt a megtisztelő felkérést kaptam, hogy írjak egy rövid visszatekintést a Jedlik évkönyvbe, sokat gondolkoztam azon, hogyan is tudnám a legtalálóbban, a legtartalmasabban jellemezni középiskolámat. Erre a válasz június elsején, pedagógusnap alkalmából rendezett rádióbeszélgetés kapcsán jutott eszembe. Itt fogalmazták meg, hogy egy középiskola, legyen szó akár gimnáziumról, akár szakközépiskoláról, akkor működik jól, ha diákjainak nemcsak a lexikális tudást, hanem egy kicsit az életre való nevelést is biztosítja. Így a negyedik év végén, még ha egy kicsit elfogódott vagyok is, úgy érzem, a Jedlik ezen az úton járt. Hogy miért? Azért, mert át tudom érezni, és egyet tudok érteni osztályfőnököm ballagási búcsúzás alkalmából osztályunk előtt elmondott szavaival: Ez a négy év gyönyörű volt.

De ki és mivel is tette azzá? Elsősorban tanáraink, akik jóindulattal, szeretettel és megértéssel, de ha kellett, a mi érdekünkben keménységgel fordultak felénk. És persze mi magunk, maga az osztály közössége minden szép és kevésbé szép oldalával együtt, amelyek közül az idő múlásával egyre inkább az előbbiekre fogunk és fogok visszaemlékezni. És én éppen ezért szeretném mindannyiuknak, tanáraimnak és osztálytársaimnak ezt a négy gyönyörű évet megköszönni, reménykedve abban, hogy ők is ugyanolyan szívesen fognak életüknek erre a szakaszára visszaemlékezni, ahogyan én.

Győr, 2000. június

Vasvári Gábor

 

 


 

Kérdés: Mi a monoteizmus?
Válasz: Fegyveres arisztokrata, aki szemben áll a papsággal.

Kérdés: Ki volt a Gertrudis elleni összeesküvés vezetője?
Válasz: Retur bán.

Kérdés: Mi a humanizmus?
Válasz: Élethûen alkalmazták az emberi testet.

Részletek történelemdolgozatokból:

  • A három Henrik háborújában a két angol trónörökös egymással háborúzik.
  • I. Ferenc papírpénzt veret, és a világ így halad a tökélesedés felé.
  • Az 1945-ös első szabad választásokon Magyarországon kizárták a választójogból a svédeket.
  • Az araboknak volt egy könyvük, a Korál.
  • Széchenyi fejlesztette a közlekedést, mivel közlekedési miniszterelnök volt.
  • A 100 éves háború 1437-től 1453-ig tartott.
  • A polgárság az iparba is átforgatta a tökélyét.
  • Az egyiptomiak a holttestet kibalzsamozták, kiszedték a belső szerveket, majd habarcsot tettek a helyére.
  • Vasco de Gama olasz kisnemesnek született, spanyol utazó volt, ő járta először körbe hajóval a Földet, illetve nem, mert még útközben megették a kannibálok.
  • A reformátusok Luther követői, más néven evangélikusok.
  • A vikingek lovas nomádok, a bolgárok rokonai és őslakos nép volt.
  • Zrínyi Ilona először Rákóczi György, majd Thököly Imre férje!
  • Cirill egy iszlám vallású görög tudós volt.
  • Zrínyi Miklós katolikus származású főnemes.
  • Habsburg Rudolf, a kéjbetegségben szenvedő uralkodó….
  • A végváriak gyakran nem kaptak zsoldot, ezért lopni, paráználkodni voltak kénytelenek.
  • Az összes politikai elítélt amneztéziát kap.
  • A rend: az országban mind gazdaságilag, mind politikailag nyugodt volt a helyzet, és háborús szempontból béke volt.
  • A feszült helyzet a vasvári béke után akkor szakadt el, amikor Bocskait támadták, ő felkelésre szólította az országot, erre Esze Tamás és Kiss
  • Albert vállalkozott, ők felkérték Szapolyai János segítségével a Brezánban rejtőző Rákóczit.
  • A zsidók egyistenhívők - monoszacharidok.
Pócza Andrea és Somjai László gyûjtéséből

 

 

Tanárainkról

Tanáraink


Schima Bandi művészi pályafutása Pozsonyban indult. Az 1900-as évek elején segédművezetői állást kapott a fémipari szakiskolában. A m.kir. kereskedelemügyi miniszter 1918.december 31-én nevezte ki művezetővé.

A cseh megszállás után az intézet tanárai Magyarországra menekültek. Schima Bandit 1919. novemberében művezetőnek nevezte ki a miniszter a győri Fa- és Fémipari Szakiskolába. Lakása egy ideig a szakiskola egyik tantermében volt. 1927-ben nyugdíjazását kérte a kereskedelemügyi minisztertől : július hó 12-én mentették fel a szolgálat alól, és nyugállományba helyezték. Nyugdíjazása után önálló iparos lett, a Zombor utca 40-46. szám alatt rendezte be műhelyét. Ma az utca az ő nevét viseli.

37Schima András, 1892-ben Orosházán született. A vasmívesség szeretetét lakatosmester apja műhelyében szívta magába. 1896-ban szülei beíratták az aradi Fémipari Szakiskolába. Másodikas növendékként az intézet tervpályázatán első díjat nyert "Toldi Miklós" jeligéjű munkájával, melyben egy négyszögnek díszítéssel való kitöltését oldotta meg. Apja nehéz anyagi helyzetére hivatkozva ki akarta venni az iskolából, de az igazgató ösztöndíjhoz juttatta. A szakiskola befejezését követően rövid ideig az aradi gépgyárban dolgozott, majd elnyerve az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara ösztöndíját, Berlinbe utazott és egy ottani lakatosműhelyben dolgozott, de közben a berlini Iparművészeti Főiskolának is a hallgatója volt. 1905-ben kitűnő minősítéssel kapott diplomát. Hazatérte után lett a pozsonyi fémipari szakiskola oktatója.

Schima Bandi Pozsonyban élénk közösségi életet élt. Tagja volt az 1913-ban alapított Függetlenségi és 48-as Kossuth Lajos Körnek. Feleségével közreműködött a március 15-i ünnepélyeken, kiállításokon és egyéb rendezvényeken. Pozsonyi működése alatt öt kiváló művét alkotta meg.

II. Vilmos német császárnak 1915 elején egy díszfokost készített. A fokos ezüstözött acél; a nyele ébenfa, ezüst és vörösréz magyar motívumokkal berakva. A fejen jelképek és feliratok között magyar és német címer foglal helyet.

1915 márciusában elkészítette az V. Mohamed török szultánnak felajánlott koszorút.

1915 májusában fogott hozzá egy grandiózus mű, a "Kárpáti őrség" megalkotásához. A művész így írja le munkáját: "A magyar honvédség vitézségének és az ország védőpajzsának, a Kárpátoknak művészi apotheózisa." A mű színes plasztikával vegyes fém és nemes anyagokból: tölgyfából készült, díszes állványon elhelyezett hármas kép, csiszolt üveglapok között. A mozgalmas, hadsereget is felvonultató és fegyvertechnikai fejlődést is bemutató mű méreteiben is impozáns! Hossza 180, szélessége 95 cm, súlya kb. hat mázsa.

1916-ban készült el a "Győzelmi relief ", melyet II. Ferdinánd bolgár cárnak küldött el. Az uralkodó az ajándékot elfogadta, és várnai kastélyában helyezte el.

38A felsoroltaknál sokkal emberibb és maradandóbb ötödik jeles munkája: Hazánk virágai és gyümölcsei. A mű minden egyes virágát és gyümölcsét a természeti megfigyelés után kovácsolta ki, majd tűzben hegesztette össze. A 3,5 méter hosszú, 3 mázsa súlyú mestermű Magyarország gazdag flórájának virágait, gyümölcseit tökéletes harmóniában mutatja be. A kompozíciót szalagok és füzérek fogják össze.

Győrben önállósága után érett iparművésszé, ekkor teljesedett és bontakozott ki tehetsége: vált ismert fémművessé. Egyformán engedelmeskedett kezének a rideg vas és a nemes fém. Az Est napilap ösztöndíjával 1928. május 28-án indult el vastag naplójával, sok reménnyel a 12 heti tanulmányútra. Első állomás München volt, majd Nürnberg és Berlin következett. További útja: Lipcse, Frankfurt és minden művész vágya: Párizs. Járta a múzeumokat és a kiállításokat és rajzolt. Ahol csak megfordult, tanulmányozta a népművészetet.

1932-ben az IPOK országos kiállításán aranykoszorús mesteri címet ért el, nem sokkal előtte tette le a mestervizsgát Tolnay Imre aranykoszorús mérlegkészítő mesternél. 1935-ben az Olasz Kézműipari Központ 5000 lírás tanulmányi ösztöndíjat írt ki. 40 pályázó közül a nyertes Schima Bandi volt. Tanulmányútját 1936. április 3-án kezdte meg. Első útja Velencébe vezetett, majd Firenze, Róma, Nápoly, Pádua, Palermó következett. Múzeumok kincseit rajzolta és híres mesterek műhelyeit látogatta. Négyhónapos ösztöndíját megtoldották 2000 lírával. Június 12-én fogadta az olasz miniszterelnök: a 20 perces kihallgatás alatt átadta ajándékát, a műhelyben készült egy méter hosszú, 12 kg súlyú ökör szarvából készült díszkürtöt.

Nagy támogatóra talált az egyházban. Csodával tölti el az ember szép után vágyódó lelkét a győri székesegyház részére készült úrmutatója: a hegykői plébániatemplom modern- és a csornai istenháza románkori áldoztató kelyhe; a szárföldi templom magyaros cibóriuma és misézőkelyhe; a Rákocziánum és Pálffyánum által magrendelt gótikus szentségtartó; rajta az intézményalapító Szechenyi György püspöknek és az országnak a címere; a kármelita- és a kapuvári templom tulajdonában lévő cibórium; a gyárvárosi egyházközösség áldoztató kelyhe és úrmutatója ; Haász István tábori püspök ezüst pásztorbotja; a kocsi plébániatemplom 150 éves restaurált monstranciája.

Schima Bandi készítette 1938-ban a győri Bazilika külső bronzkapuját XVI. Lajos stílusában. A belső is az ő munkája, mely barokk jegyet visel. A vasművesség csúcspontja látható a nádorvárosi evangélikus templomban, egy 18,5 kg vasbugából, hasított technikával kovácsolt szenvedő Krisztus. A korpuszt egyetlen darabból kovácsolta, 406 szor tette tűzbe, egy-egy melegítésnek 20-25 perc volt az ideje. A munka egyfolytában harminc napig tartott két segítővel. Városkép szempontjából fontos műve az "Aranyhajó" és a "Rigófészek" cégér.

1958-ban a Győri Napok kiállításán nagy sikert aratott műveivel. A Budapesti Filmstúdió három napon keresztül dokumentumfilmet készített róla és munkáiról. Közvetlen halála előtt fejezte be "hattyúdalát", az Eszterházy Kastély csillárját. 1959 elején betegség támadta meg, Budapesten megoperálták, tüdőgyulladást kapott, és 1959. április 9-én meghalt. A győri köztemetőben díszsírhelyen nyugszik.

Veszprémi György
az iskola volt tanulója (1950-54)


Horváth István tanár úr, sokak Pista bácsija idézi fel az 1930-as évek Fa- és Fémipari Szakiskoláját.

1928-tól 1931-ig voltam az iskola tanulója. Akkor még hároméves volt a képzés.

Hogyan kerültem az iskolába?

Az 1. sz. polgáriba jártam, az itt volt az iskola mellett (ma Radnóti Miklós Általános Iskola). Az udvaron láttam a fémes diákok szünetbeli játszását. Sok diák ismerősöm volt, így tudtam tőlük, hogy mit tanulnak elméletben és gyakorlatban.

Nyári szünetben mindig elmentem dolgozni, legtöbbször olyan helyet választottam, ahol vasas munkák folytak. Így határoztam el, hogy a fémipariba iratkozom be. Nem bántam meg.

A gépiparista napjai akkor a következő módon alakultak.

  • elmélet 8-12-ig
  • szünet 12-14-ig
  • gyakorlat 14-18-ig.
39 Iskolai kirándulás 1931-ben
40 Futballcsapat az 1960-as években

Szombaton délelőtt is délután is gyakorlat volt. Az órák időtartama 60 perc volt.

Havonta egyszer délutáni önképzőkörön vettünk részt.

Ugyancsak havonta egyszer egy egész napos kirándulás volt menetgyakorlattal.

Szívesen gondolok tanáraimra; Ozora Ferencre, Hanzély Gyulára, Tolnai Bélára és a többiekre.
Hegedüs oktató úr egyik alkalommal egy munkadarab elkészítését akarta bemutatni, de nem sikerült neki. Ekkor azt mondta: így nem szabad csinálni. Ezután bemutatta, hogy kell jól megcsinálni.

Szikora oktató úr gép és mérőműszerek ismertetésénél figyelmeztetett bennünket, hogy mit nem szabad kölcsönadni: pl. órát, gukkert és asszonyt.

Az iskola megfelelt terveimnek, felkészített az életre elméletben és gyakorlatban. Akkori iskolámnak köszönhetem, hogy 17 évi munka után, mint gyakorlati oktató visszakerültem az iskolához.

Szerettem tanítani. Szórakozásom a kerékpározás és a futball volt.

Büszke voltam arra, hogy a fémipariban végeztem. Jedlikre pedig azért voltam büszke, mert a Jedlikről elnevezett iskola tantestületének tagja lehettem.


(Kisalföld, 1999. február 2.)

Várady LajosAmikor diákjai megismerték az ötvenes-hatvanas években, kevesen sejtették, hogy a tanár úr nemcsak tanít és nevel, hanem alkot is. Ennek két oka volt: a tanítványok csak a pedagógust láthatták benne. A művész ifjú szívek előtt rejtőzködött. Feledni való, de felejthetetlen időkben megkapta a bélyeget Várady Lajos tanár úr, azt mondták rá: "narodnyik", népieskedő.

Pedig csak annyit tett, hogy megörökítette a Hortobágy időtlen figuráit. Ott született ugyanis, Nádudvaron, amelyet sosem feledett. Igyekezett híres szülőföldje, a puszta iránti hűségét nyilvánossá tenni. Szobrokat, képeket hagyott ott annak dacára, hogy majdnem négy évtizedig Győrött tanított, dolgozott. De nemcsak ifjúkori gyökereit ápolta nagy lélekkel, hanem művésztársait és tanítványait is segítette. Igen, tanítványait, akikből kétfélét ismert: egyikbe az ábrázoló geometria és a műszaki rajz alapjait kellett plántálnia, a másikban a művészi tehetség szikráit kellett fellobbantania. Tisztelet a tanár úrnak: nem egy tehetséget indított szép pályára. Eközben rajzolt, festett, szobrokat és érméket készített.

Nem feledhetjük, hogy nagy élmények őrzője volt. Római ösztöndíjjal, európai és amerikai tanulmányutakkal büszkélkedhetett. Együtt dolgozott Tóth Imrével Itáliában, aki később Amerigo Totként vált világhíressé. Várady tanár úr szeretetre méltó személyiségként tudását tanítványainak adta. Megérte, hogy Győr Szent László-díjjal ismerje el fáradozásainak hozadékát.

Tisztelői bízhatnak, hogy a kis mester naggyá válhat azok körében, akik tőle kapták a művészet és emberség pontos, hibátlan mércéit. Nyolcvannyolcadik évében eltávozott közülünk. Végleg. Szelídítheti immár kunfajta szilaj véreit az égi rónákon.

Varga Lajos


A Pőcze család évszázada

Az iskola száz éve alatt a Pőcze család négy generációja tanult a Gépipariban; megélte, végigélte az iskola történetét. Pőcze tanár urat - a diákok így szólították - kérdeztem a kötődésekről, életéről, munkájáról.

- Kérlek, mutasd be a család és az iskola "kapcsolatrendszerét".

Pőcze László- Való igaz, családunk egy évszázada az iskolához tartozik. A sorban az első Pőcze Ferenc, édesapám. 1908-tól 1912-ig volt az iskola diákja, 1923-tól nyugdíjazásáig, 1961-ig művezető vagyis gyakorlati oktató.

- A második generációt én képviselem. Itt tanult két fiam. Attila Ausztráliában technikus, dr. Pőcze László 1965-69 között volt az iskola diákja. Kiváló rajzkészsége volt. Egyetemi tanulmányai során önálló kiállítást is szervezett festményeiből a Nehézipari Műszaki Egyetem Üvegtermében. László fiam gyermeke, Tamás is az iskola padjait koptatta, tehát a család negyedik generációját is szolgálta a Jedlik. A köztudatban csak így emlegetik az iskolát. Én még ma is szolgálom; nyugdíjasként intézem évek óta a tankönyvügyek és az érettségi vizsgák adminisztratív munkáját.

- Miért volt ilyen nagy bizalma a családnak az iskola iránt?

- Édesapám 12 gyermekes családban született. Kitűnt kézügyességével. A kézügyesség gyakorlatilag öröklendő tulajdonság volt a családban. Az ipar gyors fejlődése a városban lehetőséget adott, hogy a műszaki pályák vonzzák a fiatalokat. Az ipari ismeretek tudománnyá változtak, a főiskolák, egyetemek megnyíltak a továbbtanulásra vágyó fiatalok előtt. A másik ok: a bizalom. Az iskola mindig magas szinten működött. A szülők tudták, hogy gyermekük magas szakmai képzésben és jó nevelésben részesül.

- Tanár úr, sok évet dolgoztál itt. Miként alakult az iskola és a te kapcsolatod? Miként vált életformává a jedlikes tanárság?

- Az iskolához való vonzódásom már diákkoromban kialakult. Itt erősödött meg bennem az a belső szükséglet, hogy tudásomat a tanulóknak mindenkor átadjam. 1947. június 30-án vettem át kinevezésemet, s ettől kezdve folyamatosan, 1979. szeptember 1-jéig itt dolgoztam. Betegség miatt kértem nyugdíjazásomat. Felgyógyulásom után az iskola igazgatósága visszahívott, s nyugdíjasként 1993 nyaráig tanítottam. Mint utaltam rá, kapcsolatom az iskolával azóta sem szakadt meg. Tehát több mint 50 éve szolgálom a magyar iparoktatás e kiemelkedő intézményét. Munkakörök tekintetében eléggé változatos a kép. 1947-ben főművezetőnek neveztek ki, 1954. június 30-án műszaki igazgatóhelyettes lettem, 1960-ban az igazgatói munkakört bízták rám.

Életem nagyon szép időszaka volt ez: sok jelentkező volt iskolánkba, és nagyszerű versenyeredményeket hoztak tanulóink. Váratlan betegség s bizonyos "átszervezés" után megváltam igazgatói beosztásomtól, 1964-ben műszaki igazgatóhelyettes lettem. Időközben megszerveztem a Műszaki Főiskola győri kihelyezett tagozatát, melynek 1962-ben tagozatvezetője, később tanszékvezető tanára lettem.

- Örülök, hogy a Gépipari Technikum tantestülete és igazgatósága ajánlata sikerrel járt, és 1955-ben iskolánk újra felvehette Jedlik Ányos nevét. Iskolánk népszerűsége is növekedett általa, de ennél lényegesebb az, hogy az ő személye, tudományos munkásságának megismerése segítette iskolánk alapvető célkitűzéseinek megvalósítását, a kiművelt emberfők nevelését. Nemcsak a fizika tantárgy ad lehetőséget a neves tudós életművének megismerésére, hanem a műszaki tárgyak közül az elektrotechnika is.

- Foglald össze pedagógia ars poeticádat!

Egy mondatban nem tudom megfogalmazni, mire törekedtem, mit tartottam fontosnak. Pontokba szedve foglalom össze:

  • Fontos a személyes példamutatás: magatartásban, öltözködésben, a napi feladatok pontos elvégzésében. Ezeket az erényeket a tanítási órákon is betartottam és tanítványaimmal is betartattam.
  • A tanterem legyen minden vonatkozásban a tanítás és a nevelés műhelye. Természetes volt részemről magammal szemben az a követelmény, hogy a legfelkészültebben lépjek be az osztályba. A tanulókat következetesen foglalkoztatni kell, mozgásteret kell adni ahhoz, hogy együtt éljenek az óra anyagával, a tanárral, és felszabadultan fejtsék ki tudásukat, saját kombinációs készségüket a tantárgy adta logikai összefüggésekben.
  • A házi feladat szükségességét már diákkoromban is fontosnak tartottam, hiszen az otthoni gyakorlás fontos eszköze. Természetesen ellenőrzése sem maradhat el.
  • A tanulók munkáját, felkészültségét rendszeresen ellenőriztem. Ha egy-egy anyagrész nehézséget okozott a tanulóknak, akkor közös munkával készültünk, gyakoroltunk. Példaként említem a szakrajzot. Mind a négy évfolyamban, az előírt tananyagnak megfelelően saját magamnak is elkészítettem az összes rajzot, és feljegyeztem, melyek azok a kritikus részek, amelyek problémát okozhatnak. E gyűjteményemet Szentváry Miksa, volt igazgató, országos szakfelügyelő az ország összes technikumába eljuttatta követendő mintának.
  • Fontos, hogy a tanár alkalmazkodjék a tanításban az adott osztály értelmi szintjéhez, de egyes tanulói személyiségekhez is.
  • A dolgozatokat az osztály nyilvánossága előtt elemeztük mindig, mégpedig az írást követő órán. Minden tanulói tevékenységet jegyeztem, s a szülőknek tudomására hoztam. Kulcskérdés a tanításban a szülőkkel való kapcsolattartás.

Sorolhatnék még néhány gyakorlati programot: pl. rendszeres ismétlés, az érettségi, képesítő tételek kidolgozása, a rendszeres osztályzás, értékelés, stb., de az interjú túl hosszúra sikerülne.

Fontos az önképzés, a tapasztalatcsere. A KGM szakmai tárgyi munkaértekezletein rendszeres előadó voltam. A fiatal pedagógusoknak példatárat állítottam össze; tehát nemcsak tanítottam, hanem alkotómunkámmal segítettem a szakmai képzést.

- Említetted, hogy az érettségi vizsgák, a továbbtanulók eredményei, a tanítványok helytállása a munkában visszaigazolták munkád hasznosságát. Milyennek látod a ma diákjait?

- Természetemnél fogva mindig diákpárti voltam. Ezt alátámasztja az is, hogy az ifjúság által néhány éven át készített toplistán a második helyet foglaltam el rendszerint. A diákok szigorú tanárnak tartottak, de bebizonyosodott, hogy a tanulók az igényességet, a tudatosságot, a határozottságot nagyra értékelik.

- A ma diákja? Fejlődésük természetes szükséglet, s fogékonyak az újra. A változást jól szemlélteti a következő: matematikai vagy mechanikai feladatok megoldásánál a század elején csupán numerikus módszereket alkalmaztak, majd a század közepén a logarléc volt az egyik támaszuk, ezt követte a számológép, majd - napjainkban - a számítógép. Az eszközváltás felgyorsult, ahogy az élet is.
A ma diákja ugyanúgy érzékeny a korszerűre, mint a korábbi. Különbség talán az, hogy gyors eredményekre törekszik. A hosszantartó, aprólékos megoldásokat az új technikára bízza. Néha türelmetlen. Bízom jövőt formáló erejében.

Kedves Tanár Úr! Terveztem még néhány kérdést, de annyira részletesen szóltál, hogy eltekinthetek tőlük. Nagy családodnak élete, szorgalma; tanári munkád válasz valamennyi feltehető kérdésre: a tehetség kibontakoztatása, a szorgalmas tanulás, a következetes munka a siker feltételei.

Az interjút készítette: Baksa Péter


Először 1950-ben kerültem kapcsolatba a "gépipari"-val. Mint a Révai Miklós Gimnázium Diákszövetségének sportvezetője és röplabdása, tárgyaltam a gépiparistákkal, szerveztem a röplabdamérkőzéseket. Az ekkor a már jóhírű együttestől, a megyei középiskolai bajnokcsapattól, amelyben Csendes, Joó, Kalász, stb. játszottak, nagyon kikaptunk.

Farnady ErnőGimnáziumi érettségim után a Vagongyárban hegesztő átképzősként a gépiparisták tanítottak meg hegeszteni. Hegesztettem a darukat, az ágyútalpakat a sztahanovisták árnyékában.

A miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem elvégzése után egy évig maradtam "álprofi" sportolóként. A Miskolci VSE röplabdaegyüttesével az NB I ezüstérmes sportolója lettem. Közben a "pedagógiával" is megismerkedtem - a selyemréti középiskolai diákotthon félállású nevelőtanáraként is tevékenykedtem.

1958 nyarán hazajöttem Győrbe. A Jedlik Ányos Gépipari Technikum igazgatója augusztustól műszaki tanárként alkalmazott. Harmadik osztályosokat (köztük a későbbi, mai igazgatót, Nagy Pétert és Orbán Attilát) és másodikosokat (köztük a későbbi, mai műhelyfőnököt, dr. Újvári Miklóst) kezdtem el oktatni a műszaki tantárgyakra.

Ez időben a nappali tagozatos gépészeken kívül az esti és a levelező tagozaton gépész, villamos és öntő képzés is folyt. Gergelyi Kornél igazgató "ifjú titánként" tartott számon, és egy év után 13 tantárgyat osztott rám (köztük villamos technológiát, tüzeléstant, öntészetet). Sok olyan tanuló járt az esti, levelező tagozatra, akik szakmájuknak már mesterei voltak, de a háború megakadályozta, hogy tanulmányaikat befejezzék. Az öntőkkel Budapestre mentünk egyszer tanulmányi kirándulásra. Első este az Erzsébet szállóból lejőve elkezdett csöpörögni az eső. Az esernyőkért valakinek fel kellet volna menni. Az ilyenkor szokásos megoldás: a legfiatalabb menjen fel - felmentem az esernyőkért.

A győri röplabdások örültek hazajövetelemnek. Felkértek az NB I-es Győri Dózsa férfi röplabdaszakosztálya edzőjének és egyúttal játékosának is. Több évtizedig játszottam még, és még több évtizedig edzettem a dózsás röplabdásokat.

Schaub Sándor testnevelő kollégám azonnal hozzám irányította az iskola röplabdásait. Ettől kezdve 33 éven át vezettem az iskola röplabdaszakosztályát, edzettem a fiúkat, leányokat. Ezen idő alatt alig volt olyan év, hogy az iskola csapata ne nyerte volna meg megyénk röplabdabajnokságát. A fiúkkal (persze időben más-más csapattal) az országos középiskolai bajnokságok (később Diákolimpia) során bejártuk az országot. Békéscsabán, Kazincbarcikán, Kecskeméten, Budapesten és sok más városban sikeresen szerepeltünk.

Szinte az egész országgal megismertettük a győri Jedlik Ányos Gépipari Technikum nevét.

Sok jó játékos pályafutása indult el a gépipariból. Érdekesség, hogy a hatvanas években a Miskolci Egyetem NB II-es röplabdacsapata kezdő hatosának játékosai győri gépiparisták voltak: Molnár László, Tóth Nándor, Tunner István, Gubicza László, Kraffel Károly, Szabados Oszkár. A mostani megyei röplabdaszövetség elnöke (Molnár László), az NB II-es csapatok edzői (Tullner János, Gubicza László), valamint az iskola röplabda vezetője (Szabados Oszkár) is a gépipariban kezdett el és tanult meg röplabdázni.

Persze ekkor is a foci volt az első sportág az iskolában. Nemcsak a diákok, de a tanárok is hódoltak a labdarúgásnak. Városi eseménynek számított az évente megrendezett egy-egy Révai-Jedlik találkozó. Ezeken a mérkőzéseken mintegy ezer néző (tanulók) biztatta a focistákat (a tanárokat).

Egyik mérkőzésről, amelyet a régi DAC pályán játszottunk, a KISALFÖLD így számolt be: "... Az első félidő gól nélkül telt el, de a II. félidőben a gépesek Farnady révén megszerezték a vezetést. Ezt az előnyt hamarosan kiegyenlítették a révaisták. A mérkőzés vége felé aztán a gépipariak Farnady újabb góljával győztesen vonultak le..."

Mint fiatal tanárt, az iskola ifjúsági szervezete tanácsadó tanárának neveztek ki. Az akkori időkre jellemző, hogy öcsémet, Lászlót, kitűnő bizonyítvánnyal elsőre nem vette fel elsősnek a városi tanács, mert apánk Londonban élt. Oda úgy került ki, hogy 1956-ban, mint a Szociáldemokrata Párt győri titkára Kéthly Annával Nyugaton maradt, disszidált. Gergelyi igazgatónak köszönhetően sikerült azért az akkori idők Győr városának legelső iskolájába, a gépipariba beiratkoznia. Érdekessége a dolognak, hogy öcsém a gépiparit kitűnően végezte el, és a moszkvai egyetemen (most már) folytathatta tanulmányait, ahol automatika szakon szerzett mérnöki oklevelet.

Visszatérve az oktatásra, a nevelésre. 1960-ban osztályfőnök lettem. Ezt követően már két osztályt volt szerencsém az elsőtől a képesítőig elkísérnem. Mint sportoló is örömömre szolgált, hogy mindhárom osztályom az olimpiák évében végzett. Szerettem az osztályfőnöki munkát, szerettem a tanulókat, és úgy érzem, ők is szerettek engem. Sok-sok kellemes és kellemetlen problémát megoldottunk, sokszor a szülőkkel is, közösen. Sok kellemes, együtt eltöltött napunk volt. Mindegyik osztályommal bejártuk az országot. Miskolcot, Dunaújvárost, Pécset, Budapestet, sok-sok helyet, Szlovákiát is felkerestük tanulmányi kirándulásaink során. Osztályfőnöki munkám legnagyobb elismerése talán az volt, hogy az akkori igazgató (Szilágyi Ferenc) és tanártársaim (Kovács József, Pálinkás László, Sántha János) fiaikat az én osztályomba osztatták be.

Osztályaim tanulói közül sokan mérnökök lettek. Büszke vagyok rájuk, amikor az érettségi találkozójukon beszámolnak arról, hogy a Paksi Atomerőmű főmérnökeként, a MOFÉM vezérigazgatójaként, külföldi cég vezérképviselőjeként, vagy egyéb tisztességes gépészként dolgoznak. Alig van egy-két olyan volt diákom, aki elhagyta volna a pályáját, aki nem gépészként dolgozik.

Osztályfőnöki munkám a tanácsadói munkámhoz is erősen kapcsolódott. Sok szakkört (fotó, modellező, vöröskereszt, ifjú gárda, országjáró, műszaki, stb.) szerveztem, ahol a tanulók érdeklődésüknek megfelelően tevékenykedhettek, tehetségüket fejleszthették. Sikerült (még a vallásos érzelmű) tanár kollégáimat is rávenni arra, hogy az iskola diákszervezetének munkáját segítsék. Persze mindenkit olyan feladatra kértem fel, amely szívéhez közel állt. Ozora Feri bácsit, aki valaha főcserkész volt, a természetjárás segítésére, Szlavonits Feri bácsit, aki a matematikát oktatta, a tervezésre, a könyvelésre, Csárics Edét a modellezésre, Kovács Józsi bácsit a fotózásra, stb. Az iskola elismertségét a hatvanas években jól jellemezte egy-egy ifjúsági nap.

Olyan próbázást vezettem be, hogy egy-egy állomáson adott témakörből kellett próbázni az összes tanulónak hatos, nyolcas csoportokban. Az állomások helyei: a megyei, a városi tanács, a rendőrség, a kiegészítő parancsnokság, a pártbizottságok, a sportpályák, a Bakony hegyei voltak. A megye, a város vezetői ilyen alkalmakkor szívesen segítettek nekünk. Persze, gyerekeik hozzánk jártak iskolába. Az ifjúsági szervezet segítéséért a KISZ aranykoszorús jelvényével tüntetett ki.

Mint műszaki iskola, a motorizáció érdekelt minden tanulót. Volt az iskolának egy régi Chrisler gépkocsija, amelyen gyakorolták a vezetést a reptéren.

Gépész öntudatunk várost megmozgató rendezvényei voltak a vidám ballagások. Lovaskocsival, az öreg Chrislerrel, Barlavits Ferenc kollégám favázas BMW-jével, traktorral, biciklivel, rollerral végigvonultunk rendőrök díszkíséretében a Tanácsköztársaság (ma Szent István) úton, a Baross úton, a Rába partján, miközben százak álltak a járdán, és tapsoltak nekünk. A hetvenes évek elején alig volt személygépkocsi az országban. Az elsők között én vettem egy Trabantot. A tanulók szinte kisorsolták egymás között, hogy mechanika órán ki, mikor mossa a "járgányt".

Gépkocsis történet a következő is. 1970-ben apám hozott egy aranyszínű Ford Cortina gépkocsit. Mivel Győrött akkor nyugati típusú gépkocsi alig volt, az iskola összes diákja magáénak érezte, büszke volt rá. Amikor az iskola épületét bővítették, az egyik téglát szállító teherautó az iskola túloldalán a park mellett parkoló (akkor még lehetett) kocsimat megnyomta, szinte az egész iskola kivonult, és majdnem meglincselték a sofőrt.

1963-tól "oktatási reform" bolygatta meg a szerintem is nagyon jó akkori magyar iskolarendszert. Elkezdődött iskolánkban a felsőfokú szaktechnikus képzés. Első úttörői az öntők voltak. Majd beindították a felsőfokú technikusképzést, amellyel egy időben a középfokú technikumokat, így a Jedliket is, szakközépiskolává alakították át. Az iskola épületében esti tagozaton Felsőfokú Gépipari Technikum kezdte el működését. A Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőfokú technikumba kineveztek docensnek, majd felsőfokú technikumi tanszékvezető tanárnak. Alig pár évfolyamon kezdtük el az oktatást, az újabb és újabb átszervezést követően kihelyezett tagozatunk működött Sopronban és Szombathelyen. Majd megszüntették a felsőfokú gépipari technikumokat, amelyeket a Budapesten létesített Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola kihelyezett tagozatává szerveztek. Ekkor kineveztek főiskolai docensnek. Szilágyi Ferenc, a Jedlik Ányos Szakközépiskola igazgatója, majd a Felsőfokú

Gépipari Technikum igazgatója lett a kihelyezett tagozat vezetője.

A felsőfokú technikum főállású oktatói zömében gépészmérnökök voltak: Kerecsényi József, Marafkó Imre, Ujvári Miklós, Pintér József, Gubicza László. Az esti tagozatos képzést a budapesti anyaiskola magához vette, így Győrött a levelező képzésre tértünk át az általános gépész és gyártástechnológia szakon. Mivel a gépipariban oktattunk, természetes volt, hogy sok technikus-tanár itt szerzett üzemmérnöki oklevelet (Pális Ferenc, Paár Ottó, Paróczi Gábor, Hegedűs Tibor, Orbán Attila, Mágl Mihály, Kéri Lajos, Sipos Jenő, Tóth Tihamér, Végh Kálmán), és sok jedlikes tanár segített az oktatásban (Nagy Péter, Barcsik Géza, Bubernik Attila, Czéhmester Tibor, dr. Kamarás Árpádné, Kiss Imre, Kóbor József).

Szilágyi Ferenc igazgatósága után a közép- és felsőfok vezetése különvált. A középfokú iskola igazgatójának Nagy Pétert, a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola tagozatvezetőjének engem neveztek ki. Beiskolázási területünk az egész ország volt. Ennek ellenére a létszám egyre csökkent, főállású oktatóink máshova mentek dolgozni, oktatni. A Jedlik Szakközépiskola bővülésével a Bánki konzultációs központja átment Révfaluba a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola épületébe. Hallgatói létszámunk kritikussá való csökkenése miatt a győri konzultációs központot 1991-ben megszüntették Ezt követően nyugdíjazásomig - két éven át - Budapestre jártam fel a főiskolára dolgozni, oktatni.

Húsz év alatt Győrött 1200 üzemmérnök szerzett főiskolai oklevelet a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola győri tagozatán.
A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola megszületésénél is bábáskodtam, mint félállású docens. Az első győri évfolyamon a vasútgépészeket oktattam. Dr. Hegedűs Gyula főigazgató felkérésére a járműgyártási szak teljes programjának kidolgozását vezettem. A szak beindításakor a "Képlékeny alakítás" c. tantárgyat oktattam, amelynek főiskolai tankönyvét elkészítettem, megírtam. Még ma is ebből a jegyzetből oktatják a Széchenyi Főiskolán a képlékeny alakítást.

Nyugdíjas éveimet éppen úgy kezdtem, mint oktatói pályafutásomat: felajánlotta a Jedlik Ányos iskola igazgatója, hogy néhány órában tanítsak. Ezt természetesen nagy örömmel vettem, s azóta újra a "gépipariban" oktatok. E mellett néhány órát adok a Széchenyi Főiskola gépészmérnöki karán, és a röplabdával sem szakítottam.

1960 óta a Győri Röplabda Szövetség elnöke, 1970 óta a megyei szövetség főtitkára, 1989 óta a Magyar Röplabda Szövetség elnökségi tagja és az NB II Liga elnöke vagyok. 1998-ban megjelent gondozásomban a "Győri röplabdázás 50 éve" című könyv.
Pályaválasztásom során nehezen tudtam dönteni. Szerettem az embereket, a tanítást, szerettem a sportot, és közel álltak hozzám a természettudományi ismeretek. Az élet kegyes volt hozzám. Mint gépész-, majd gazdasági mérnök a műszaki tudományok közelében dolgozhattam. Mint középiskolai tanár kb. 1500 diákot érettségiztettem, mint főiskolai docens mintegy kétezer mérnök hallgatót oktattam. Mint sportoló, még ma is röplabdázom. Edzőként több ezer fiatallal ismertettem meg, szerettettem meg a röplabda sportágat, és sportvezetőként az egész ország röplabdázásának irányításában is tevékenykedhetek.

Elismerésben sem volt hiányom. Több városi, megyei, miniszteri dicsérő, elismerő oklevelet kaptam, az oktatás, a sport érdemes és kiváló dolgozója címmel is kitüntettek. Legnagyobb elismerés számomra mégis az, ha tanítványaim boldogulnak, jól sportolnak, szépen élnek.

Farnady Ernő


Közismert mondás, hogy munkahelyünk második otthonunk. Közérzetünket sokszor apróságnak tűnő történések határozzák meg, amelyekből egy idő után hagyomány és emlék lesz. Iskolánk dolgozói több eseménynek részesei és résztvevői, amelyek élménnyé válnak, s amelyekre személyes beszélgetések során szívesen gondolunk vissza "emlékszel még arra, amikor… " - gondolatokkal.

44

25 éves hagyományunk a karácsony előtti évzáró összejövetel. Érzelmi tartalmát az ember természetes szeretetvágya adja, amelynek megnyilvánulása nem tárgyi ajándékban, hanem kölcsönös egymásra figyelésben, kellemes beszélgetésben nyilvánul meg. Év közben futó üdvözlésekre és munkánkkal kapcsolatos értekezésekre van mód, ezért a "fehér asztal" melletti oldott légkör és dalolás mindegyikünknek fontos.

Öröm látni visszalátogató nyugdíjasainkat, akikről kiderül, hogy több a tennivalójuk és kevesebb az idejük, mint aktív korukban.

Emlékezetesek Keszei Laci ünnepet idéző videofelvételei és zenei összeállításai. Igazgatónk rendszeresen úgy emlékezik értékelő beszédjében az elmúlt évre, mint az eddigi legjobbra. A felsorolt eredményeink tükrében valóban mondhatjuk, hogy soha rosszabbat!

A kirándulások alkalmat adnak hazánk szép tájainak és értékeinek felfedezésére. Jártunk Sopronban, Kőszegen, Szombathelyen, Székesfehérváron, Esztergomban, Pakson és sok más helyen.

Megismertük az Õrség fazekas és Pápa kékfestő hagyományait, a jeli és a kámi arborétum csodálatos növényzetét. Az "égiek" is kegyeikbe fogadtak bennünket, mert szép napos időben fürödhettünk a Velencei- és a Fertő tóban, valamint Bükön. Az indulás után percek alatt kiderül, hogy munkatársnőink a sütemény és a pogácsasütés tehetségei, a férfiak pedig pályatévesztett pincemesterek.

Megismételhetetlen Szerencse János dala ("Mikor mentem a borospince felé, még az üvegek is sírtak"), Mágl Misi, "Papa" borértékelése és nótázása, amelyek nélkül kevesebbek lennénk!

45 46

A farsangi bálok bizonyára mindegyikünk legemlékezetesebb iskolai "buli"-jai. Az est műsoráért évente más szakmai közösség volt felelős. A "humán"-osok humoros irodalmi összeállításai és tréfás vetélkedői emlékezetesek. A több helyről szervezett "Menyecske" tánc és énekegyüttes fellépése méltán keltette fel a nem létező szponzorok érdeklődését. A műhelyesek saját tanóráikat parodizáló összeállításain talán még tanulóinkat is irigyeltük, akik a gyakorlati tudás mellé oktatóik "beszólásait" is megkapták.

Az előző "produkciók" sorát folytatva említhetem a műszakiak nyitótáncát, az élen a Szerencse Laci - Nagy Péter párossal, a láb-szépségverseny sikerét, a "három-lábúak" balett bemutatóját és a Bécsi úti "lányok" elődjeinek felvonulását.

Éjfél táján a hangulat feldobására mindig bedobta Zábrádi Emi a "tyúkos" dalát és Pális Feri ( "a szegény szülők gyereke") a "Drótmacskát"! Az Orbán Attila - Nagy Péter énekes duó ma is sikerszám!

Finta Zoltán, Kóbor József, Szalai József


Iskola a gyorsuló időben

Iskola_a_gyorsul_idben_

 


 

1976: sorsdöntő év

Sok döntő pontja volt életemnek, de most már negyedszázad távlatából tudom, egyik leglényegesebb - 1976 volt.

npEkkor bíztak meg iskolám vezetésével első ízben.

Nem tévedés, az megbízás volt, mai értelemben kinevezés. Akkor nem pályázni kellett, sőt ha valaki igazgatói székbe alkalmasnak tartotta magát, az megkapta az elmarasztaló megjegyzést "önjelölt".

Amikor megbíztak az igazgatással, már 9 év állt mögöttem a Jedlikben.

Kisdiákként a Jedlikben

1956 és 1960 között voltam diákja iskolámnak.

Érdekes a történet, ahogyan ide kerültem. Kicsi koromban, amikor kérdezték tőlem, mi leszel, mindig gépészmérnököt mondtam, már akkor is, amikor nem is tudtam, mit takar ez a szakma. Aztán nyolcadik osztályban majdnem élelmiszeripari technikumba jelentkeztem. Végül a döntésben egyik szomszéd fiú, Jakab Gábor véleménye lett a döntő, aki akkor végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Gábor javasolta az akkori "híres iskolát, Jedliket", amiért ma is hálás vagyok neki. Édesapám is örült a döntésnek, aki gépész volt maga is. Remélte, ha visszakapja államosítással elvett traktorait, cséplőgépeit, én folytatom az ő mesterségét.

Kemény felvételi vizsga után 1956-ban lettem először jedlikes.

Visszatérés tanárként

Második visszatérés:

1971. január 1. Ekkor már a győri Célgépgyárban dolgoztam, célgépszerkesztőként. Volt osztályfőnököm, Pálinkás László tanár úr szólt, lenne tanári hely, szerszámgépek, készülékszerkesztés, szakrajz, stb. tantárgyak tanítására.

Pályáztam, meghallgatott Szilágyi Ferenc igazgató. Felvett, mert gépgyártástechnológiai végzettségem, szerszámszerkesztő és célgépszerkesztő gyakorlatom megfelelt az akkori képzési elvárásoknak. Fél év múlva, Czéhmester Tibor gépészmérnök, majd újabb fél év múlva, Finta Zoltán gépészmérnök került iskolánkhoz mérnöktanárnak. Elsősorban mi hárman a friss ipari gyakorlatra támaszkodva kezdeményeztük főleg az elméleti oktatás korszerűsítését a többi akkori kollégával együtt.

Felgyorsítottuk az írásvetítők beszerzését, megvettük az első diavetítőket.

Az első fejlesztések az oktatás korszerűsítésében

Az írásvetítő akkor, főleg a szakmai oktatásban forradalminak számított. Óravázlatok, mérethelyes ábrák, lapozható fóliák, stb. szemléltették a tanítási anyagot. A fóliára kezdetben tussal írtunk és rajzoltunk. Nem is tudom, hogyan volt akkora türelmünk, ami egy-egy fólia megírásához, illetve megrajzolásához kellett. Gyorsabb és könnyebb lett a munkánk, amikor megjelentek a filctollak.

Nekem, főleg a szerszámgépek oktatásában, még nagyobb lehetőséget jelentett a diavetítő. A diaképek döntő többségét magunk készítettük, prospektusokból, könyvekből, a magunk által fejlesztett "fotóstúdióban". A valós ipari környezetről és a szerszámgépekről készített színes képek bemutatása újdonság volt akkor a szakképzésben.

Még több lehetőséget láttunk a hurokvetítőben. Ez filmvetítő volt, végtelenített filmszalaggal. Rövidfilmek folytonos vetítésére volt alkalmas. A mozgóképek még közelebb hozták az üzemi gyakorlatot, életszerűbb lehetett volna az oktatás. Azért csak lehetett volna, mert szakmai oktatófilmeket készen vásárolni nem lehetett, készítésük meg igen időigényes volt. Próbálkoztunk magunk is az esztergálásról filmet készíteni, de az akkori filmtechnikával időben lehetetlen volt anyagiak nélkül vállalni. Anyagiak pedig akkor sem voltak ilyen célra.

Igazgatói munkám első évei

Amikor 1976-ban kineveztek igazgatónak, nehéz időszaka volt a szakképzésnek. A technikusképzést nappali tagozaton már megszüntették, helyette indítani kellett a szakmunkásképzési célú képzést. Az iskolánk iránti érdeklődés csökkent, a beiskolázás egyre nehezebb lett. A tanulmányi eredmények messze elmaradtak a technikusi szinttől. Nehéz volt ez az időszak nekünk, akik szebb időket is megéltünk a technikusképzés időszakában. Később visszaállították a technikusképzést nappali tagozaton, de a közben kiesett idő elég volt ahhoz, hogy a magas szintről pillanatok alatt alacsony szintre csúsztunk.

Ekkor kezdtünk el komolyan dolgozni, azért, hogy újra felemelkedjünk a technikusképzés szintjére.

Igazi lehetőséget az 1985-ös oktatási törvény jelentett. Ettől kezdve lehetett változtatásokban is gondolkodni. Indult a gépszerkesztő képzés, amelyik középfokú képzés volt, csak a technikusi címet akkor még nem lehetett hozzátenni, pedig az volt. Indítottuk a fakultációs képzést, ahol minden tanulónk a négy év alatt, évente átlagban 2 órában szabadon választott tananyagot tanulhatott a kötelezők mellett. Ez a heti 2 órás szabad sáv akkor a szakképzésben igen forradalminak számított.

Iskolánk megindult felfelé, azóta meg sem állt a felfelé vezető úton.

A számítástechnika, mint a felemelkedés egyik záloga

Amikor a személyi számítógépek megjelentek, csak kevesen hitték el, hogy a gépiparban nagyobb lesz a jelentőségük, mint például közgazdasági területen. Mi az első pillanatban felismertük a nagy lehetőséget a számítástechnikában. Mindent megtettünk azért, hogy a fejlesztéseket a lehetőségekhez képest a leggyorsabban megvalósítsuk.

Első hivatalos külföldi utam 1990-ben volt Ausztriában. Több szakképző intézményt látogattunk meg. Náluk már akkor egy tanuló ült egy számítógép mellett, nálunk meg kettő. Láttuk, mennyivel hatékonyabb úgy az oktatás. Amikor hazajöttem, beszéltem a látottakról kollégáimmal, és döntöttünk.

Célunk az volt, hogy 1991 szeptemberére érjük el az osztrák iskolák szintjét. A terv 1990 karácsonyára teljesült. Ez olyan siker volt, amelyre későbbiekben is mindig visszagondoltam. Erőt adott, ha megoldhatatlan feladat állt előttünk.

A számítástechnika fokozatosan bevonult a szakmai képzés egyre nagyobb területeire. Ma a szakrajzok AUTOCAD - programmal számítógépen készülnek. Az esztergálásban és az egyéb gépi forgácsolásban az egyetemes szerszámgépek csak az alapozást szolgálják, az igazi cél a CNC - gépkezelés és technológia megtanulása.

Napjainkban, mindenhol ott van a számítástechnika. Azóta is ügyelünk arra, hogy ha valamilyen szakmai területen megjelenik a számítástechnika, azt a lehető leghamarabb mi is oktassuk, hogy tanulóink a lehető legkorszerűbb tudás birtokába jussanak.

Külföldi tapasztalatok

Igen emlékezetes utazásom volt 15 igazgató társammal együtt Németországba, Augsburgba.

Többek között a gépész szakképzést tanulmányoztuk: számítástechnikai képzés, AUTOCAD - oktatás, CNC - képzés, minőségbiztosítás, stb.

Mindig azt néztem, miben jobbak. Õk a korszerű technikák, technológiák oktatásában felkészültebbek, mint mi Magyarországon. Azt tapasztaltam, hogy csak igen kis terület az, amiben eredményesebbek nálunk. Az látszott, hogy sokkal több pénzt tudnak fordítani a képzésre, mint mi. Igazgató kollégáimnak és a minisztérium képviselőinek azt mondtam, hogy amit itt látunk, azt én, a Jedlikben bemutatom, ha visszafelé a hazavezető úton a minket szállító busz megáll Győrben.

Még Augsburgban az egyik CNC - képző helyen a jelenlétünkben esztergáltak egy munkadarabot. Nagyon büszkék voltak munkájukra. Ezt a CNC-gépen készített munkadarabot nekem adták.

11

 

Ez a hozzám került munkadarab adta azt az ötletet, hogy meglepetést, készítsek útitársaimnak visszafelé, Győrben. Nos csak a lényeget mondom: dr. Ujvári Miklós műhelyfőnök kollégám telefonbeszélgetésünk alapján előkészített egy CNC - esztergálást.

Maga a CNC - megmunkálás Győrben, a Jedlikben, útitársaim előtt folyt. A készített munkadarab jóval bonyolultabb volt, mint amit én kaptam Augsburgban. Nos, ezzel azt akartam bizonyítani, mi sem vagyunk mindenben lemaradva a "fejlett nyugattól", sőt sok mindenben még előbbre is járunk.

 

12

 


 
A GYAKORLATI OKTATÁSNAK a szakmai képzésben kezdettől fogva meghatározó szerepe volt iskolánkban. A gyakorlatot jól ismerő oktatóktól olyan ismeretek birtokába jutottak az itt tanuló diákok, melyek megalapozták azt a tudást, ami lehetővé tette, hogy az élet bármely területén, de főleg a különböző üzemi területeken megállják helyüket, és ezzel megbecsülést, elismerést szerezzenek önmaguknak iskolánknak.

Természetesen az iskola alapítása óta eltelt 100 év nagyon hosszú idő, és ez alatt sok változáson ment keresztül az oktatás, ezen belül a gyakorlati képzés is. E hosszú időszak alatt iskolánk mindig fogékony volt az újra, érzékenyen reagált a XX. századi rohamos fejlődés kihívásaira és régiónkban úttörő szerepet játszott a középfokú oktatás megújításában és fejlesztésében.

Kovácsműhely az 1950-es évekből
13

Kezdetben a FA- és FÉMIPAR, majd később a TEXTILIPAR szakembereinek képzését biztosította intézet.

1950-től kezdődően már csak a GÉPIPAR különböző területeire képeztünk szakembereket.
Ekkor már - mint GÉPIPARI TECHNIKUM-ból - olyan szakemberek kerültek ki, akik közül sokan még ma is, elsősorban az ipar területén sikeresen tevékenykednek. Köszönhetik ezt többek között annak, hogy itt olyan elméleti és gyakorlati felkészítést kaptak, amely megalapozhatta helytállásukat. Ezt szolgálta a rendszeres - minden évfolyam elvégzése után szervezett - nyári gyakorlat is, ahol tanulóink elmélyíthették tudásukat, és konkrét gyakorlati tapasztalatokat szerezhettek. Ebben nagy segítségünkre voltak azok az üzemek, akik számítottak a nálunk végzettekre a munkaerő utánpótlás tervezésekor és így, már a nyári gyakorlatok során kiválaszthatták azokat, akikkel a végzés után munkaszerződést kötöttek.
A technikumi korszakot követte egy ún. SZAKMUNKÁSKÉPZÉSI CÉLÚ KORSZAK, melynél a célnak megfelelően a gyakorlati foglalkozások aránya növekedett, és így a tanműhelyek kialakítása is ehhez igazodott.

Elsősorban a környezetünkben található ipari üzemekben megnövekedett forgácsoló szakemberek iránt megnövekedett igény eredményezte ezt az oktatási formát. Ebben az időszakban jelentősen megnőtt azon cégek száma - kiemelkedően a RÁBA Vagon- és Gépgyár, a Tungsram, a REKARD, stb. - amelyek már a középiskola első évfolyamától kezdődően szerződést kötöttek tanulóinkkal, és ösztöndíjjal támogatták tanulásukat annak érdekében, hogy biztosítsák szakember-utánpótlásukat.

Az itt végzett tanulók az érettségi bizonyítvány mellé szakmunkás bizonyítványt is szereztek.

Ezt követően jelentősebb változás 1985-ben következett be, amikor újra indult a TECHNIKUSKÉPZÉS azzal a különbséggel, hogy nem négy, hanem öt éves lett a képzés.

Ehhez az időponthoz kapcsolódnak azok a gyakorlati oktatást fejlesztő tevékenységek, melyek a jelentősen korszerűsödő ipari igényeket hivatottak követni és kielégíteni. Nevezetesen a számítástechnika ipari alkalmazása jelentette ezeket a fejlesztéseket, melyekhez az anyagi fedezetet különböző pályázatok megnyerésével és a gazdálkodó szervezetektől - megállapodások kötésével - Szakképzési Alap - támogatással tudtuk és jelenleg is tudjuk folyamatosan biztosítani.

14
Tranmissziós forgácsolóműhely

1987-ben rendeztük be az első NC-, CNC- laboratóriumunkat, melyben 1db EMCO Compact 5 típusú eszterga és 1db TCFM 100 típusú, Hunor vezérlésű több célú forgácsológép állt az oktatás rendelkezésére.

Ezek természetesen nem voltak elegendőek a képzéshez, ezért együttműködési szerződést kötöttünk a RÁBÁ-val, melynek keretében használhattuk az Oktatóközpontjukban lévő CNC- laboratóriumot, és így a korszerű forgácsolástechnológia oktatását magas színvonalon tudtuk megoldani. Ezúton is köszönetet mondunk az akkori cégvezetésnek a nagy segítségért.

i14

A továbbiakban is a modern és korszerű technológiák - az igényeknek megfelelően elsősorban fogácsoló technológiák - oktatásának fejlesztését tűztük ki célul és így jóformán évente egy-egy új laboratórium át-, illetve kialakítását valósítottuk meg, melyek sorrendben a következők:

Bővítettük a már említett CNC- laborunk gépparkját 1 db. HUNOR vezérlésű MINITURN CNC esztergával.

Ugyanitt, a már meglévő EMCO eszterga mellé egy EMCO F1- marógép és egy SCORBOT ER-V- robot telepítésével kialakítottunk egy rugalmas gyártócellát.

i15

A régi kovácsműhelyt egy újabb, nagyobb CNC- laborrá alakítottuk át, ide került az előzőből áttelepített TCFM és MINITURN gépek mellé egy újonnan vásárolt SIEMENS 810T vezérlésű EPA 320 típusú esztergaközpont, majd később egy FANUC vezérlésű CORTINI BF400-as, 6 szerszámhelyes megmunkáló központ. Ezzel a fejlesztéssel, itt már ténylegesen az iparban alkalmazott vezérlések és gépek használatát, programozását taníthattuk tanulóinknak.

E labor fölött egy 12 számítógépes CNC programozói és szimulációs termet hoztunk létre, amelyben a számítógép adta lehetőségeket kihasználva egy UNICAM nevű szoftver segítségévet az előbbi gépek mindegyikére előre kidolgozásra és tesztelésre

kerülhetnek a megmunkálási programok, amelyek azután a különböző programhordozók segítségével a gépek vezérléseibe tölthetők.
Kialakítottuk 3. CNC- termünket is, amelybe a RÁBÁ-tól 3 db, s a RÁBÁ-éval hasonló együttműködés alapján a TUNGSRAM -tól 1 db EMCO COMPACT 5 CNC- eszterga került. Ezzel a CNC- alapozáshoz is már önálló labor állt rendelkezésünkre.
i17 i26

Köszönetet mondunk ezért a fenti gyáraknak.

A rugalmas gyártócella részére egy, az előzőnél lényegesen nagyobb termet alakítottunk ki, amelybe meglévő gyártórendszerünk mellé a RÁBA részéről átadott hasonló - egy EMCO esztergából egy ugyancsak EMCO maróból és egy MITSUBISHI RM 501-es robotból álló gyártócella került. E két rendszert összekötöttük egy szállítópályával, kiegészítettük egy automatikus mérőállomással - SPC- alkalmazással -, s így egy leendő CIM- rendszer alapjait teremtettük meg.

p73Ezzel az átalakítással párhuzamosan új laborba helyeztük a SIEMENS vezérlésű EPA320-as CNC- gépünket, mellé telepítve egy RB242-es típusú ipari, hengerkoordinátás robotot, folyamatirányító számítógéppel és 2 kisraktárral. Így létrehoztunk egy ipari gyártócellát is. 8. KÉP
Az ipari vezérléssel rendelkező CNC- gépeink közül lecseréltük a FANUC vezérlésű CORTINI- megmunkáló-központunkat egy 5D-s, NCT vezérlésű TOMILL 160 típusú CNC megmunkáló központra, amely a hozzá tartozó digitalizálóval, mérőszoftverrel és egyéb programozható egységeivel újabb olyan korszerű technikák tanítására ad lehetőséget, amelyek még az ipar területén sem elterjedtek

Az 1991-ben elnyert "Világbanki pályázat" eredményeként került laboratóriumunkba a fent említett gép mellé a MICROSET típusú számítógép vezérlésű szerszámbemérő-gép, melyből Győrött a Rába Rt. Motorgyárában található még egy.

Ezek a fejlesztések mutatják, hogy a korszerű technika, technológia területén próbálunk a fejlődő ipar körülményeihez alkalmazkodni, emelve ezzel szakképzésünk színvonalát

h2 h3

1998-ban korszerűsíteni tudtuk a hegesztő- és hőkezelő - laboratóriumunkat, ahol most már modern eszközökkel (pl. CO védőgázas hegesztőgépek, stb.) tudjuk a szakképzést folytatni.

A szakmai alapképzést is a lehetőségekhez mérten folyamatosan fejlesztettük és modernizáltuk, melynek keretén belül felújítottuk kézi alakító és szerelő laboratóriumunkat, ahol a tanulók az anyagalakítás és megmunkálás alapvető fogásaival ismerkednek meg.

e1

Úgyszintén két alapforgácsoló laboratóriumunkat is átszerveztük és leválasztottuk azért, hogy az ott folyó oktatást az épületen keresztül közlekedő diákok ne zavarják. Ezek az esztergályos illetve a vegyes forgácsoló (maró, köszörű, gyalu-véső, fogazó) területek.

Időközben Győrött hozta létre új üzemét az AUDI Hungária Motor Kft. ahol szintén csúcstechnika alkalmazásával történt és történik a gyártás, valamint folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre. A gyár indításakor nagyon sok - korábban nálunk végzett - technikus munkatárssal kezdték a munkát, akikkel messzemenően meg voltak elégedve.

Ez a tény újabb kihívást jelentett számunkra, mert nyilvánvalóan szeretnénk megfelelni az ottani követelményeknek is, azért, hogy az iskolánkból újonnan kikerülő szakembereknek XXI. századi felkészültségük legyen. Természetesen velük is felvettük a kapcsolatot és fejlesztéseinket az ottani igényeknek megfelelően próbáltuk megvalósítani

A fenti célokat szolgálta az a Központi Szakképzési Alap Pályázat, amely kimondottan a csúcstechnikai fejlesztéseket támogatta. Ezen a pályázaton is sikerrel szerepeltünk, mert így egy PC MILL 125 típusú EMCO gyártmányú Megmunkáló-központ kerülhetett iskolánkba, mellyel már egyidejűleg több vezérlőtípus oktatására is lehetőségünk

nyílik. Többek között a SIEMENS CNC -vezérlés legkorszerűbb változatára is, melynek alkalmazása éppen az AUDI-nál a legelterjedtebb.

A fentiekből is látható, hogy iskolánk a modern és korszerű technikák, technológiák oktatását valósítja meg és remélhetőleg ezt a tendeciát a jövőben is folytatni tudja annak érdekében, hogy a munkaerő piaci igényeket minél jobban ki tudja elégíteni.

m1e2

Korábban is és most pedig különösképpen - Jedlik Ányos szellemében - dolgozva a tanulást helyezzük előtérbe, hiszen Õ is állandóan kísérletezve, a maga által tervezett és készített eszközökkel győződött meg elméleti felfedezéseinek gyakorlati alkalmazhatóságáról.

Az újonnan kialakított laboratóriumok is ennek szellemében szolgálják az oktatást, hiszen ezekben ún. "MODUL" rendszerben egyidejűleg valósul meg az elméleti és gyakorlati oktatás.

Úgy érezzük, hogy iskolánk - névadójához méltóan - szolgálta eddig is és remélhetőleg a jövőben is a középfokú műszaki oktatást annak érdekében, hogy sokoldalú, innovatív és a gyorsan változó világunkhoz minél jobban alkalmazkodni tudó szakembereket bocsásson ki az ipar számára.
Dr. Ujvári Miklós
 
 
 
 

 


 

Napjaink technikájában meghatározó szerepe van az automatizált berendezéseknek. A híradásokban vagy szakmai filmekben "önállóan dolgozó" gyártó és szerelősorok láthatók. A látványos működés mögött csak kevesen gondolnak a vezérlésre, ami a rendszer "lelkét" adja.

Iskolánkban az irányítástechnika oktatását a technikusképzés óratervei tették lehetővé. Ebben a képzési formában a hagyományosnak mondható ismeretek után a korszerű technológia és technika alkalmazása teszi teljessé tanulóink tudását. Gyakorlati példa: technikusaink egy munkadarabról AutoCAD-el készítenek rajzot, a CAD / CAM , valamint a CNC technikával gyártják az alkatrészt és az irányítástechnika laborok eszközeivel szerelősort működtetve kerül a munkadarab egy berendezésben vagy készülékben a helyére.

Az irányítástechnikai laborjaink fejlesztése a pneumatika, az elektropneumatika-PLC és a hidraulika területén történik. Mindegyik területen 11-12 fős csoportokban a labor jellegű, gyakoroltató oktatás jellemző. A szaktól függően a 3 -5 órás foglalkozások elején a szükséges elméleti ismeretek után gyakorlótáblákon a kapcsolások bemutatása történik, majd a tanulók kettesével önállóan dolgoznak. Kiegészítő ismereteket és feladatokat munkafüzetek tartalmaznak.

ir1 ir2
A pneumatikában az irányítástechnikai és az elemismeretek után sűrített levegővel működtetett és vezérelt készülékek tervezése és összeállítása történik.

A hidraulika pontos vezérlések megvalósítására és kis méretekkel nagy erők kifejtésére alkalmas technika.

ir3 ir4

Elektropneumatikában a működtetés szintén sűrített levegővel, a jelátvitel 24 V egyenárammal lehetséges. A PLC (programozható logikai vezérlő) ennek a technikának korszerű alkalmazási területe, amely nélkül modern és összetett berendezés működtetése megoldhatatlan. Környezetünk iparához alkalmazkodva SIEMENS, OMRON, KLÕCKNER-MOELLER ÉS FESTO vezérlők programozását tanulják tanulóink.

Az elektropneumatika laboratóriumban teremtettük meg a jelenleg legkorszerűbb minőségbiztosítási ismeretek oktatásának a feltételeit. A statisztikai folyamatszabályozás - SPC - oktatása az iparban használatos szintén legkorszerűbb mérőeszközökkel (MYTUTOYO DIGIMATIC) történik, melyek közvetlenül az adatterminálhoz vagy a számítógéphez kapcsolhatók. Számítógépes szoftverünk azonos az iparban - elsősorban a RÁBA Rt., az AUDI és a PHILIPS gyáraiban - használatossal, így ezen a területen is szoros együttműködést alakítottunk ki az említett üzemekkel, ahol a konkrét alkalmazásokat tanulmányozhatják tanulóink.

A számítógépes szoftver a győri HNS Műszaki Fejlesztő Kft. által - egyértelműen az ipari igényeknek megfelelően - kifejlesztett program. A kft. a mai napig is nagyon sok segítséget nyújt a minőségbiztosítás oktatásának a bevezetéséhez és fejlesztéséhez, melyet ezúton is szeretnénk megköszönni.

Kóbor József

 


 

Az iskola 100 éves történetében az idegen nyelvek oktatása csak az elmúlt 10 esztendőben vált központi jelentőségűvé. Bár az anyakönyvek tanúsága szerint a második világháborút követő években már volt német és angol tanítás az iskolában, az orosz nyelv az 1949/50-es tanévben történt bevezetése után az 1989/90-es tanévig tartotta magát, ha nem is osztatlan népszerűség közepette. Az orosz nyelv egyeduralmát 1985/86-ban a második idegen nyelv bevezetése kérdőjelezte meg. Ez azonban csak szimbolikus jelentőségű volt, hiszen a heti két óra orosz és heti két óra második idegen nyelvóra nem adott lehetőséget, hogy bármelyik nyelvet is magas szinten sajátítsák el diákjaink.

Amikor az 1989/90-es tanévben a 41545/89. sz. miniszteri levél alapján - amely egyedi megoldásként felmenő rendszerben megengedte az idegen nyelvek szabad választását a közoktatásban - lehetővé tettük diákjainknak, hogy csak egy, szabadon választott idegen nyelvet tanuljanak. Diákjaink 60-40%-os arányban az angol és német nyelv mellett szavaztak. Ez jelentős változtatásra késztette az idegen nyelveket tanító kollégákat, hiszen az akkori hat kolléga közül háromnak nem volt nyelvtanári végzettsége, "csak" felsőfokú nyelvvizsgája. A változásokat egyik oldalról jól szemlélteti, hogy jelenleg 17 (ebből 4 tanárnő van otthon kiskorú gyermekével) idegen nyelvet tanító kollégánk van. Végzettségüket tekintve 13 kollégának van egyetemi, 4-nek főiskolai végzettsége.

Az iskolavezetés és a tantestület kiemelt területnek tekinti a nyelvtanítást. Ennek szellemében 1995-től kötelező érettségi tantárgy lett a választott idegen nyelv. A kötelező nyelvi érettségi akkor iskolai kezdeményezés volt. 1997-ben azonban már az első világbanki program keretében a program által kötelezően előírt érettségi tantárgyként szerepelt az angol vagy a német.

1995-től kezdve a technikus képesítő vizsga előtt álló 5. éves (mostani elnevezéssel 2/14. évfolyamos) tanulók is vizsgát tesznek az érettségi után tanult nyelvi anyagból.

A tananyagválasztás területén is igyekszünk lépést tartani a változó követelményekkel. Angol nyelvből az 1989-90-es induláskor a Strategies sorozattal kezdtünk, majd ezt követte a Hotline sorozat. A hozzánk járó tanulók nyelvi igényei szükségessé tették, hogy a felújított Headway sorozatra váltsunk (1995-től kezdve fokozatosan). Német nyelvből a régi gimnáziumi tankönyvek után áttértünk a Themen, majd a Themen neu tankönyvekre. Természetesen a tanítás során, és különösen a nyelvvizsgákra való felkészülés alatt a kollégák mindkét nyelvből számos más könyvet is használnak.

Az idegen nyelvi képzésben fontos szerepet játszik a Jedlik Ányos Alapítvány. 1998 és 2000 között 132 tanuló középfokú nyelvvizsgára való felkészülését támogatta 5 ezer és 15 ezer forint közötti összeggel. Az 1999/2000. tanévben megváltozott feltételekkel negyven tanuló kapta meg a lehetőséget, hogy az elért eredménytől függően 5 ezer vagy 20 ezer forintos támogatást kapjon a nyelvvizsga - felkészüléshez. A nyelvi képzés színesebbé tételéhez az alapítvány által támogatott Java számítógépes tanfolyam is hozzájárul, hiszen a képzés ott teljes egészében angolul folyik.

Természetesen a nyelvtanítás fejlesztése, a hatékony megoldások keresése folyamatos munka lesz ezután is. Az iskola lehetőségeihez mérten igyekszünk bekapcsolni a nyelvtanításba a számítógépet. Ennek egyik lehetséges módja az Internet - használat, amire diákjainknak a tanítási időn túl van lehetősége. Az internetes tanulás kultúrája és módszertana még nem fejlődött ki igazán, továbbá az iskola számítógépes kapacitása sem teszi lehetővé, hogy a nyelvórákon használjuk az Internetet. Ugyanezen okból nehézkes a különböző nyelvtanító szoftverek használata is. Ezek egyelőre az egyéni tanulásban játszhatnak fontos szerepet.

A nyelvtanítás szempontjából nagyon hasznos lenne az idegen nyelvű környezetben való tanulás. Jelenleg néhány diákunk tud élni ilyen lehetőséggel, saját szervezésben. A külföldi kapcsolatok keresése, kiépítése fontos jövőbeli feladatunk.

Az iskolánkban folyó nyelvi képzés sikerességét jelentősen befolyásolja, hogyan tudjuk megszervezni a nyelvi csoportokat a hozzánk felvett 9. évfolyamos tanulókból. A hozzánk jövő diákok elsősorban szakot választanak, így a kialakuló osztályokban a tanulók nyelvi előképzettsége széles skálán mozog. Ha nem a teljesen kezdő szintről indul a csoport, a tanulókat írásban és szóban is felmérjük. A felmérés eredményétől függően tehetünk lépéseket annak érdekében, hogy az egyes nyelvi csoportokban tanuló diákok szintje között ne legyenek túl nagy különbségek. Ezt kétféleképpen tudjuk megoldani. Ha a nyelvek és az órarend lehetővé teszi, 2 vagy három osztály idegennyelv - óráját egy időpontra tesszük, így lehetőség van egy nyelvből két vagy három szinten indítani csoportokat. A másik lehetséges megoldás az, hogy a tanév megkezdése előtt szintrehozó foglalkozásokat tartunk a tanulóknak.

Az elmúlt években szép eredményeket értünk el a nyelvtanulás terén. Végzős tanulóinknak mintegy negyede rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. Néhány ügyesebb és szorgalmasabb tanulónk felsőfokú nyelvvizsgát is tett. Eljutottunk egy olyan szintre, ahonnét csak a kollégák és a tanulók együttes intenzív munkájával tudunk feljebb lépni. Számos akadályt kell együttesen legyűrnünk. Egyik problémás terület az anyanyelv hiányos ismerete. Nehezen képzelhető el, hogy az anyanyelvén nyelvtani problémákkal küszködő és nehezen megszólaló tanuló eredményes nyelvvizsgát tegyen, habár tudjuk, hogy a sikeres nyelvtanulásnak nem a nyelvvizsga-bizonyítvány az egyetlen mércéje. Kétségtelen azonban, hogy ma ezt használják a leggyakrabban.

Meg kell küzdenünk azzal is, hogy a mai diákok számára az írott információ teret vesztett a képi információval szemben. Ugyanakkor a nyelvtanulás ma még nagy részben a betűn (szótár, tankönyv) alapszik. Véleményem szerint áttörés akkor várható, ha sikerül kombinálni az informatika és az audiovizuális technika adta lehetőségeket az írott információhordozókon alapuló nyelvtanulással. Ehhez viszont meg kell oldani a tanárok felkészítését és biztosítani kell a szükséges technikai hátteret. Másrészről szükség van egy tudatosabb és rendszeresebb hozzáállásra a tanulók részéről. Azt a tanulási morált kellene széles körben elterjeszteni, amit a mostani sikeres nyelvvizsgázóknál tapasztalhatunk.

A nyelvtanulás terén az iskola előtt álló feladatok nagyok. Mivel a nyelvtudás iránti igény a jövőben várhatóan még nagyobb lesz (magasabb szint és több nyelv ismerete lesz kívánatos), ezen feladataink megoldása után vagy közben újabb kihívásoknak kell majd megfelelnünk.

Furján Gergely

 


 

… dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes
(József Attila)

Mit nevezhetünk sikernek a matematika tanulásában, tanításában?

Embere válogatja.

A matematikai tehetséggel megáldott ember sikere az, ha komoly versenyeken jó helyezést ér el, felnőve például matematikus, fizikus, informatikus, kutató-mérnök, netán matematikatanár lesz, egész életében hivatásból alkalmazza a matematikát.

Azoké, akiknek ebben a szerencsében nincs részük, lehet, hogy az a siker, ha egy nem túl nehéz feladattípus megoldásában olyan jártasságra tesznek szert, hogy majd gyermekeiknek is el tudják magyarázni azt. Találkoztam olyan, lassan nyugdíjas korú mesteremberrel például, aki büszkén mesélte, minden évben megnézi, milyen nehezek a matematika érettségi feladatok, megoldja őket, kíváncsi rá, le tudna-e még érettségizni. Sajnálom, hogy nem a mi iskolánkba járt...

Mert mi a tanár sikere, ha matematikát tanít?

Az, ha mindkét fajta diákját eljuttatja a nekik megfelelő magas szintre. Ennél már csak az lehet jobb, ha a matematikát és az attól látszólag független gondolatmenetek tisztaságát megbecsülő és megkövetelő, önálló gondolkodású emberekké válnak tanítványai, akik sokra tartják a kitartó, szorgalmas, pontos munkát az élet minden területén.

Hogyan érhető el vagy legalább hogyan közelíthető meg ez a siker?

A tanár szakmaszeretete a legfontosabb. Az állandó önképzés és problémamegoldás ennek velejárója. A tanári szakmai továbbképzés nem nyűg, de létfontosságú része a pályának. A szakkörvezetés a tanár jutalomjátéka, itt kedvére átadhatja ismereteit az átlagosnál fogékonyabb, tehetségesebb tanulóknak. Ennek a tevékenységnek megkoronázásai a versenyek. Legyen fontos, hogy egy verseny feladatainak megoldását a tanárok legkésőbb másnapra maguk is kidolgozzák, ezt követően megbeszéljék tanítványaikkal, lehetőleg azokat is bevonva ebbe, akik nem voltak részesei a vetélkedésnek. Sokan kaptak már kedvet így a matematikai foglalatosságokhoz, mert ilyen alkalommal rádöbbentek, gondolataik semmivel sem voltak alábbvalóak versenyző társaikénál. Fontos ezután, hogy felébredt érdeklődésüket táplálni tudjuk.

És a lemaradók, akik úgy tudják magukról, hogy nem értenek, és szerintük soha nem is fognak érteni a matematikához? Fontos, hogy az ő idegenkedésüket, szorongásukat, félelmeiket türelmes szigorral, következetességgel feloldjuk. Tudniuk kell jó szándékunkat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy mi is szoktunk tévedni, ez a tanulókkal is sűrűn előfordulhat. (A tévedés joga természetesen nem tévesztendő össze a tanulatlansággal, ami megengedhetetlen). Meg kell követelnünk a folyamatos munkavégzést, emellett el kell érnünk, hogy ez ne legyen csak fárasztó, unalmas. A feladatoknak változatosoknak, az újdonság erejével hatóknak kell lenniük. Nincs olyan feladatsor, amely egyaránt megfelel két különböző tanulócsoport fejlesztésének, sokat kell tehát dolgoznia a tanárnak is. Az először apró, majd egyre nagyobb sikerek örömének megízlelése előbb-utóbb önkéntessé teszi a sokszor időrablónak tűnő gyakoroltatást, gyakorlást. Ez az öröm hosszú életű lesz. Legalább annyira, mint a kudarc.

Mindenki találkozott már sikertelenség keltette emlékezésekkel, melyekben a "híres ember" mesélőről kiderül, mily gyakran bukott meg matematikából. Ki gondolhatja komolyan, hogy logikus gondolkodás híján jelentős szellemi alkotások születhetnek? Enélkül milyen alapon beszélhetnének tudósok és műértők ezek szerkesztettségéről, gondolatiságáról? Ki és miért olvasná, hallgatná, szemlélné az évszázadok óta csodált műveket? Ilyenkor mindig azt remélem, nem komolyabb a baj, csak az, hogy a beszélő diákkori kudarcából - melynek lehet, hogy nem is csak ő egyedül volt okozója - így kíván erényt kovácsolni. Nem bánnám, ha diákjaink közül nem kerülne ki ilyen emlékező.

Szeretnénk, ha minél több diákunkban megtalálnánk a közös akaratot: az a cél, hogy a feladatot, bármilyen nehéz legyen is, ha már találkoztunk vele, meg kell oldani! Ez esetleg napokig is eltarthat. Ha sikerült, megbeszélhetjük, miért volt nehéz és szép a probléma, kigondolhatjuk, miképpen lehetne elegánsabb, rövidebb, áttekinthetőbb megoldását is találni, azt a bizonyos "kétsoros"-t. Igazán jó érzés, ha ezt valamelyik diákunk adja meg! A tanár célja pedig az, hogy mindezeket az iskolából kilépve az egykori diák máskor is így cselekedje, akkor is, ha nem matematikai feladatgyűjteményben, hanem mindennapjai által "tálalva" találkozik a megoldandó feladattal.

Úgy gondoljuk, diákjaink jelentős része évek óta partnerünk volt az igényes ismeretszerzésben. Akik mégsem, azok biztosan másképp gondolnak már az elszalasztott, ellógott, végiglustálkodott régi matek órákra, biztosan "hiányzik már valami az életükből". Késő bánat eb gondolat! Ha gyermekeiket küldik el hozzánk, ígérjük, velük még szigorúbbak, még következetesebbek, igényesebbek leszünk, de megértők és segítőkészek is.

Merem remélni, hogy az itt elmondottakban sok mostani vagy volt tanítványunk ráismer volt matematikatanára módszerére, munkastílusára, egyéniségére. Ha mégsem, mikor erre járnak, ne mulasszák el, hogy felkeressenek minket, mondják el, milyen kellemes vagy kellemetlen emlékek fűzik őket a matematikához, a matematika zord tanárához!

Hadd soroljuk fel azokat a volt és jelenlegi tanítványainkat, akik versenyeredményeikkel, pályafutásukkal az utóbbi öt tanévben megbecsülést szereztek maguknak, családjuknak, iskolánknak és a matematikának:

Az 1995/96. tanévben

Arany Dániel Országos Matematika Verseny

 

Varanka János

II. a

9-12. hely

 

Hucker Ferenc

II. a

döntőbe jutott

 

Felkészítőjük Oross Tiborné tanár

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Matematikából

 

Horváth Péter

III. a

döntőbe jutott

 

Felkészítője Honti Dénesné tanárnő

Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok pontversenyében

 

Tóth Gábor

I. a

dicséretet kapott

 

Megál Zsolt

IV. a

dicséretet kapott

 

Felkészítőjük Oross Tiborné tanárnő

Kenguru Országos Matematika Tesztverseny

 

Ferenczy László

II. a

2. hely

 

Hutvágner Szabolcs

II. a

10. hely

 

Felkészítőjük Oross Tiborné tanár

 


Az 1996/97. tanévben

Arany Dániel Országos Matematika Verseny

 

Tóth Gábor

II. a

9. hely

 

Felkészítője Oross Tiborné tanár

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Matematikából

 

Kiss József

IV. a

7. hely

 

Bella Zsuzsanna

IV. a

döntőbe jutott

 

Sághy Krisztián

III. a

döntőbe jutott

 

Felkészítőjük Honti Dénesné és Oross Tiborné tanárnő

Kenguru Országos Matematika Tesztverseny

 

Hucker Ferenc

III. a

9. hely

 

Bella Zsuzsanna

IV. a

10. hely

 

Kiss József

IV. a

10. hely

 

Felkészítőjük Oross Tiborné és Honti Dénesné tanárnő

Megyei Matematika Verseny

 

Tóth Gábor

II. a

5. hely

 

Kiss József

IV. a

1. hely

 

Horváth Péter

IV. a

4. hely

 

Hucker Ferenc

III. a

6. hely

 

Felkészítőjük Oross Tiborné és Honti Dénesné tanárnő

Polygon módszertani folyóirat pályázata matematika tárgyú dolgozat írására középiskolásoknak

 

Bognár Krisztián

IV. a

2. díj

 

Bella Zsuzsanna

IV. a

3. díj

 

Felkészítőjük Honti Dénesné tanárnő

 


Az 1997/98. tanévben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Matematikából

 

Hucker Ferenc

12. a

döntőbe jutott

 

Felkészítője Oross Tiborné tanár

Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok pontversenyében

 

Tóth Gábor

11. a

dicséretet kapott

 

Varanka János

12. a

dicséretet kapott

 

Sághy Krisztián

12. a

dicséretet kapott

 

Pájer Boróka

9. a

dicséretet kapott

 

Felkészítőjük Oross Tiborné és Kovács Sándorné tanárnő

Megyei Matematika Verseny

 

Hucker Ferenc

12. a

1. hely

 

Sághy Krisztián

12. a

2. hely

 

Tóth Gábor

11. a

9. hely

 

Csizmadia Gábor

9. c

6. hely

 

Felkészítőjük Oross Tiborné és Kovács Sándorné tanárnő

 


Az 1998/99. tanévben

Arany Dániel Országos Matematika Verseny

 

Csontos Béla

9. a

3. hely

 

Németh Ádám

9. a

döntőbe jutott

 

Felkészítőjük Honti Dénesné tanárnő

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Matematikából

 

Tóth Gábor

12. a

döntőbe jutott

 

Felkészítője Oross Tiborné tanár

Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok pontversenyében

 

Schwarz Attila

12. a

dicséretet kapott

 

Tóth Gábor

12. a

dicséretet kapott

 

Pájer Boróka

10. a

dicséretet kapott

 

Felkészítőjük Oross Tiborné és Kovács Sándorné tanárnő

Megyei Matematika Verseny

 

Csontos Béla

9. a

1. hely

 

Csizmadia Gábor

10. c

3. hely

 

Tóth Gábor

12. a

3. hely

 

Felkészítőjük Honti Dénesné, Kovács Sándorné és Oross Tiborné tanárnő

Gordiusz középiskolai matematika tesztverseny megyei forduló

 

Németh Ádám

9. a

5. hely

 

Csizmadia Gábor

10. c

1. hely

 

Szalai László

10. c

2. hely

 

Nehiba Gergő

10. a

3. hely

 

Gellér Péter

10. a

5. hely

 

Kreszler Szilárd

10. a

6. hely

 

Bíró László

11. d

5. hely

 

Sebestyén Gusztáv

12. c

1. hely

 

Felkészítőjük Honti Dénesné, Kovács Sándorné és Oross Tiborné tanárnő

 

Ebben a tanévben iskolánkban végezte gyakorló tanítását Nagy Viktória matematika - fizika szakos középiskolai tanár és Varga Tamás matematika - testnevelés - számítástechnika szakos tanár kollégánk volt tanáraik, Honti Dénesné, Burnóczkiné Kovács Erika és dr. Neiger Róbertné irányításával.


Az 1999/2000. tanévben

Gordiusz középiskolai matematika tesztverseny megyei forduló

 

Pál Kornél

9. c

1. hely

 

Marton Gábor

9. a

2. hely

 

Módos Péter

9. a

3. hely

 

Geiger Zoltán

9. a

5. hely

 

Maász István

9.a

6. hely

 

Németh Ádám

10. a

2. hely

 

Csizmadia Gábor

11. c

1. hely

 

Szalai László

11. c

6. hely

 

Nehiba Gergő

11. a

4. hely

 

Bálint Zoltán

12. a

4. hely

 

Felkészítőjük Nusserné Schragner Edit, Honti Dénesné, Kovács Sándorné tanárnő és Póda László tanár úr

Megyei Matematika verseny

 

Németh Ádám

10. a

3. hely

 

Csontos Béla

10. a

4. hely

 

Böröczki Ferenc

10. a

7. hely

 

Bálint Zoltán

12. a

9. hely

 

Felkészítőjük Honti Dénesné tanárnő és Póda László tanár úr

Örömmel vettük számba eredményeiket és reméljük, a következő évek is hasonló sikereket hoznak tanulóinknak és iskolánknak.

Az iskola matematikatanárai nevében a munkaközösség-vezető

Honti Dénesné

 


 

1988-ban iskolánkban 3 személyi számítógép volt. Pontosabban 2 XT és 1 AT286-os rendszerű gép. A harmadik évezred küszöbén - napjainkban - a személyi számítógépek száma viszont már százas nagyságrendű, melyek egyedi gépként is a legjobb paraméterekkel rendelkeznek, és valamennyi hálózatban is üzemel. Gépeink 80%-a Internet-eléréssel is rendelkezik.

i12A '90-es évek elején úgy tűnt, hogy a fejlődés az egyre hatékonyabb, azaz gyorsabb feldolgozási sebességű és kisebb méretű számítógépek irányába mutat. Ez a két paraméter viszont mára olyan határokat ért el, melyeket már nem lehet látványosan átlépni. Soha nem gondolta volna senki, hogy nagyon hamar eljön az az idő,

amikor a személyi számítógép, amellett, hogy egy személy aktív munkáját támogatja, kapcsolatba kerülhet a világ többi PC-jével. Mára a számítógépek és az Internet megváltoztatta a világgazdaságot és ebben természetesen az oktatást is. A globalizációra valószínűleg az Internet volt a legnagyobb hatással. Gondoljunk csak arra, hogy interneten vásárlásokat bonyolíthatunk, pénzügyi megbízásokat intézhetünk vagy éppen egyszerű SMS-eket küldhetünk.

Ebben az informatikai (információs) forradalomban, szinte folyamatos fejtörést okoz az iskola vezetésének, számítógépen tanító tanárainak, hogy mit és milyen módon oktassunk diákjainknak. Mi a korszerű és mi az, amit már selejtezni kell a tananyagbázisból? A legnagyobb nehézség ebben az esetben: kevés példa van előttünk, hisz úttörők vagyunk ezen az úton. Megnéztünk számtalan számítógépes oktatást, mi magunk is több ilyenen vettünk részt, melyek után mindig megállapítottuk, hogy jó úton járunk-e. Több európai uniós országban is jártunk, de azon túl, hogy tehetősebbek, mint mi, azaz gyorsabban tudják cserélni gépparkjaikat, hálózati eszközeiket, nem járnak előttünk.

i20 i17

Egy másik kérdés, hogy a számítógéptermekben tartott iskolai órákon, hogyan szabályozzuk a munkát. Az órán mit kell nyújtani a diákok számára a tanuláshoz, és milyen korlátokat, szabályokat kell betartatni a tanulókkal.

Középiskolás korban, a diákokban még nem alakult ki az a felelősségérzet az eszközök és a hálózat használatával kapcsolatban, mint ahogy az már megvan a felsőfokú intézményekben tanulóknál, illetve a felnőtteknél. Ez a fejlődéssel előbb vagy utóbb a világon kérdéssé válik mindenhol. Amerikában például az iskolai hálózat és internet használatának helyi szabályzatát, melyben mind etikai, mind büntetőjogi kérdések is vannak, a diákokon túlmenően a szülőknek is alá kell írniuk. Nálunk is lezajlott ez a folyamat, és napjainkra nyugvópontra került ez a kérdés. Így az érintettek megállapodásával minden szeptember elején az iskola- és diákvezetők aláírják azt a szabályzatot, melyben a számítógépes munkahelyek használatának feltételeit meghatároztuk.

Persze, komoly invesztíciók előzik meg, hogy idáig eljussunk. A klasszikus hármasnak egyensúlyban kell lennie: Hardware-Softver-Manware. Az iskola vezetésének nem nagyon lehet nyugta abban a tekintetben, hogy honnét teremtsen elő forrásokat az állagmegőrzésre, illetve fejlesztésekre. Szerencsére az oktatási-kormányzat elért eredményeink alapján kétszer is delegált bennünket a világbanki programba. A világbanki programok látványos fejlesztéseket biztosítottak számunkra.

A másik forráslehetőség a pályázatok. Ezeken is sikereket értünk el.

A szoftverek az a terület, melyet szeretünk elhanyagolni, pedig éppen ezek azok, melyekből egyre többet és mélyebben kell oktatnunk. Egy intézményben, mint például az iskola, csak legális szoftvereken szabad oktatni. Ez ilyen méretű gépparknál már komoly anyagi terhet is ró ránk. Nem is beszélve arról, hogy épp a szoftverek fejlődése az, mely kiváltja a hardverfejlesztéseket. Megítélésem szerint a Manware, a tudás birtokában lévő számítástechnika - tanár a legfontosabb a hármasban, hisz ez nem egyszeri beruházás, mint a hardver vagy szoftver. A legnagyobb odafigyelést, törődést igényli. Itt kell megemlíteni a számítógépes rendszer fenntartóját is. Informatikai kormánybiztosunk fogalmazta meg egy interjújában, hogy egy rendszergazda felelőssége az igazgatóéval vetekszik. Nyilván ez így is van. Iskolánk vezetése nagy hangsúlyt fektetett arra is, hogy az iskola valamennyi tanára számítástechnikai ismeretek birtokába jusson. Ezért szinte már mindenki részt vett hosszabb-rövidebb képzéseken.

Büszkén mondhatjuk, hogy a tanárkollégák majdnem fele szerzett (vagy folyamatban van) felső fokú számítástechnikai szakmai végzettséget. Ez nagyon fontos iskolánkban, hisz aki akar, annak biztosított munkájához a számítástechnikai háttér. Nem tanár kollégáknak is.

Több, mint 10 év alatt óriási utat járt be a Jedlik. Részese és úttörője is tudott lenni az információs forradalomnak, de soha sem lehet elégedett, pihenésre csak lélegzetvételnyi idő van.

Vajon tíz év múlva mit fogunk tudni elmondani magunkról?…

 

Számítástechnikai versenyek:

1997-98. tanévben:

Verseny neve

Helyezettek

Osztály

Helyezés

Felkészítő tanár

Charles Babbage Cad Verseny

Kulisek Péter
Kloss Andor

11.c
2/14.b

I.
VI.

Élő Tamás

Kalmár László Számítástechnikai Verseny

Pájer Boróka

9.a

különdíj

Nits László

1998-99. tanévben:

Verseny neve

Helyezettek

Osztály

Helyezés

Felkészítő tanár

I.Országos Mikrokontroller Programozó Verseny

Bolyai János

2/14.d

II.

Gyenese László

"Virtuális szertár" (országos)

Pájer Boróka

9.a

I.

Nits László

Kalmár László Országos Programozói Verseny

Pájer Boróka

9.a

I.

Nits László

Módos Gábor

 

 


 

Nagykanizsa, 2000. április 17-19.

A 90-es évek elején az Alpok és az Adria térség országai a politikai közeledés hatására az oktatás és a kultúra területén is kapcsolatot kerestek egymással. 1991-ben szervezték meg az elsõ gépészeti jellegû nemzetközi tanulmányi versenyt, amelyen iskolánk is részt vett. Néhány év alatt kiderült, hogy az egyes országok eltérõ oktatási rendszere nem ad lehetõséget a teljesítmények reális értékelésére, így a versenyjelleg több képzési területen szakmai találkozóvá változott, amelyet évente más ország rendezett.

Ebben az évben Nagykanizsa látta vendégül a találkozó résztvevõit, akik Ausztriából, Horvátországból, Magyarországról, Németországból, Olaszországból, Szlovákiából és Szlovéniából érkeztek. A szervezõk az elõzõ évek hagyományai szerint több szakterület témáiból egy témát vagy egy részfeladatot elõre elküldtek a résztvevõ csapatoknak, amelyet hazájukban adott szintig ki kellett dolgozni, a találkozón kellett befejezni és rendszerbe kellett építeni.

Iskolánk a gépész csoportban egy gokart hátsó kerékagyának rajzát kapta, amelyet le kellett gyártani, majd a szlovénok által gyártott tengelyre szerelni. Közel két óra alatt mûködõképessé tették a gokartot a résztvevõk, és egymást váltva tesztelhették a fürge jármûvet. Az informatika szakcsoportban iskolánk homepage lapját kellett elkészíteni tanulóinknak. Az elektronikai szakon egy meteorológiai állomás káros sugárzást mérõ egységét építették be résztvevõink a központi készülékbe.

Az ünnepélyes eredményhirdetésen más szakmák képviselõi is bemutatták tehetségüket: a közgazdászok hazájuk turisztikai tablóját, a faiparosok fenyõfából készült sarokpadot, a ruhatervezõk saját bemutatójukkal színesített diákdivatot és a szakácsok a kínálásra is összeállított ételremeket.

Az együttesen végzett munkák lehetõséget adtak a nyelvgyakorlásra, két estén pedig torna- és táncbemutatók, valamint diszkó tette élménnyé a találkozót.

A jövõ évi meghívást Burgerland képviselõje adta át németül, angolul és magyarul..

Iskolánk képviselõi munkájukért és a "csapategységért" a szervezõk különdíját kapták. Íme a nevek:

- elektrotechnikában Bíró László és Eõry Bence a 12/b-bõl
- informatikában Polgárdi Péter és Varga Zsolt a 2/14/a-ból
- gépész szakon Balla Sándor a 12/b-bõl, valamint Kalmár Péter és Tóth Gergely a 2/14/b-bõl, akikkel együtt mondhattuk:


"…megint jó volt JEDLIKES-nek lenni!"

Kóbor József

 


 

Motto: "Sírni csak a győztesnek szabad!"


Életünk egyik öröme a siker. Elérése és megismétlésének vágya - különösen tanulókorunkban- meghatározó lehet későbbi munkánkban. Lehet, hogy a tanulmányi versenyek egykori szervezői hasonló gondolatokkal hirdették meg az elsőt.

A szakmai tanulmányi versenyek közül a legismertebb az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny, közismert nevén az "OSZTV". Az 1999/2000. tanévben a 31. alkalommal versenghettek a szakközépiskolák és a szakmunkásképzők jó tanulói. A versenysorozat három részből állt:

  • az iskolai válogatóversenyeken a szaktanárok által összeállított feladatokat kell a tanulóknak megoldani. Ez a "forduló" jó alkalom a tanároknak és adiákoknak a négy vagy öt év alatt végzett munka eredményességének mérésére. Több év tapasztalata alapján ezen a versenyen nem csak a jeles osztályzatokkal minősíthető, hanem az évközi tevékenységek során kiemelkedő teljesítményű tanulók indulása is célszerű. A válogatóversenyek írásbeli és gyakorlati részből állnak. Magas pontszámot elérő dolgozatokkal nevezhetők tanulók az országos elődöntőre.
  • az országos elődöntőkön "elméleti" jellegű feladatokat kell megoldani matematikából, fizikából, műszaki rajzból és több szakmai tantárgyból. Az eredményesen dolgozó tanulók jutnak a döntőbe. A meghívók kézhezvétele után érezhető igazán a tanulóknál a versenyszellem: "most megmutatom, mit tudok!"
  • a döntőre való készülés a tanulóknak ismereteik rendszerezését és felkészítő tanáraik irányításával sok feladatmegoldást jelent. A döntő írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből áll. A siker "íze" és a több éves munka eredményének öröme az ünnepélyes eredményhirdetéskor boldogan mosolygó tanulók és kísérők szemében csillog.
    A jutalom minden résztvevőnek a versenyzés izgalma, más városok és iskolák megismerése. A helyezettek negyedévesen szakirányú egyetemi vagy főiskolai továbbtanulás esetén felvételi kedvezményt, szakmai tantárgyakból év végi és szakmai érettségi vizsgaeredményként jeles osztályzatot kapnak. Az ötödévesek az előző kedvezményeken túl jeles minősítésű képesítő vizsga letételét igazoló tanúsítványt is kapnak, ami azt jelenti, hogy ők már áprilistól technikusnak mondhatják magukat!

Büszkén írhatjuk, hogy iskolánk tanulói minden évben résztvevői a versenyeknek és többségük helyezett.

2000-ben az ötödik alkalommal szervezte az Oktatási Minisztérium az Országos Műszaki Tanulmányi Versenyt (OMTV), amelynek döntőjében az 1-10. helyezett tanulók felvételi kedvezményt kapnak szakirányú továbbtanulás esetén a Budapesti Műszaki Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Veszprémi Egyetem megfelelő szakjaira. Ez a versenysorozat iskolai írásbeli elődöntővel kezdődik. A döntőn szakmai számítások és rajzok készítése a feladat, valamint szóbelin mutathatják be tudásukat a versenyzők. Az OMTV-n kezdettől fogva részt veszünk, tanulóink sikerei a cikk végén található összesítésben láthatók.

A harmadik alkalommal hirdette meg a nemzetközileg ismert Autodesk Ltd. az AutoCAD grafikus program alkalmazási versenyét. A 11. évfolyam után tantárgyi, a 12-14. után az OSZTV-hez hasonlóan összetett jellegű a verseny. Azok a tanulók sikeresek, akik jó térlátással és alkalmazóképes műszaki rajzi ismeretekkel rendelkeznek. Az iskolai elődöntőt követően a döntőben a helyezett tanulók eredményeiktől függően jeles minősítésű képesítő oklevelet vagy az Országos Képzési Jegyzék (rövidítve OKJ) szerinti "műszaki rajzoló" végzettséget kapnak. 1998-ban és 2000-ben volt első helyezett tanulónk, több versenyzőnk is értékes helyezéssel büszkélkedhet.

Ismeretanyagát tekintve is érdekes az "Automatika-PLC" OSZTV, amelyet második alkalommal rendezett a Nemzeti Szakképzési Intézet. A sikeres szerepléshez a gépészeti ismeretek mellett vezérléstechnikai tudás és elemzőképesség is szükséges. Mindkét versenyen kiválóan szerepeltek tanulóink, mert a technikusi oklevél mellé a nemzetközileg ismert FESTO cég szakmai bizonyítványait is elnyerték.

A fentiekben bemutatott szakmai versenyek tanulóinknak egyéni sikert, az eredmények iskolánknak helyi és országos elismerést szereztek.

Az utóbbi 5 év eredménye

Tanév Név Helyezés Verseny

1995/96

 

Kokas Péter

4.

OSZTV

 

Kertai Zsolt

8.

OSZTV

 

Cseri Zsolt

12.

OSZTV

1996/97

 

Kovács András

4.

OSZTV

 

Pölöskei Kornél

5.

OSZTV

 

Simon Zoltán

6.

OSZTV

 

Horváth Norbert

8.

OSZTV

 

Szentistváni Roland

9.

OSZTV

1997/98.

 

Mátyás István

2.

OSZTV

 

4.

OMTV

 

Bihari Balázs

4.

OSZTV

 

9.

OMTV

 

Bolyai János

9.

OMTV (elektonikai szakon)

 

14.

OSZTV(elektonikai szakon)

 

Kiss Tibor

8.

OMTV

 

Fekete Krisztián

1.

OSZTV

 

Szabó Péter

7.

OSZTV

 

Kulisek Péter

1.

OSZTV(Autocad)


1998/99.

 

OSZTV

OMTV

Automatika-PLC
OSZTV

Bihari Balázs

1.

5.

 

Fekete Krisztián

3.

9.

7.

Kajtár Ferenc

5.

6.

10.

Torma Róbert

2.

2.

 

Bolyai János

3.(elektronikai)

 

8.

Szabó Péter

6.

   

Kalmár Péter (12. évf.)

1.

7.

 

Tóth Gergely (12. évf.)

3.

   

Kulisek Péter (12. évf.)

4.

   

Juhász Szabolcs (12. évf.)

10. (elektronikai)

   

Aradvári György

   

6.

Mózes Tamás

   

14.

Németh Zsolt

   

15.


1999/2000.

 

OSZTV

OMTV

AutoCAD OSZTV

Automatika-PLC
OSZTV

Balla Sándor (12. évf.)

1.

4.

   

Gyarmati Gergely (12. évf.)

8.

9.

   

Nagy Roland (12. évf.)

 

1.

   

Földváry Péter (12. évf.)

5.

     

Pintér Tamás (12. évf.)

8.

11.

   

Völgyi Zoltán (12. évf.)

9.

13.

   

Baranyai Gábor

 

7.

 

8.

Tóth Gergely

1.

9.

4.

3.

Kalmár Péter

 

8.

1.

8.

Vesztergom Ádám

     

2.

Györkös Lajos

     

10.

Kóbor József
versenyfelelős


 

"Országok rongya! könyvtár a neved.
De hát hol a könyv, melly célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e
A könyvek által a világ elébb?"
(Vörösmarty Mihály)

Lectori salutem!

E rövid esszé célja, hogy könyvtárunkról átfogó és értelmezhető képet tárjon a tisztelt olvasó elé. Mivel a teljesség szinte kizárt, ezért három olyan elvet is felhasználtunk, amely keretet biztosít írásunknak: Az egyik a mozaikszerű építkezés, a másik az elméleti megközelítés, míg a harmadik, a történeti tagolás. Ennek megfelelően az alábbiakban a historizáló bevezetést, egy átfogóbb könyvtári körkép követi, majd megkíséreljük Vörösmarty nyomdokaiban járva a jövő nagy kérdéseit egy csokorba szedni.

Múlt...

Az iskolai könyvtárak - Magyarországon - a szervezett iskolai képzésnek köszönhetik létrejöttüket. Kezdetben az egyetemek és a főiskolák voltak azok az intézmények, melyek elsőként létrehozták saját, képzésorientált könyvtáraikat. Majd csak a XIX. század végén kezd általánossá válni, hogy a középfokú, szakképző intézetek is kisebb-nagyobb könyvgyűjteményeket, ún. Tanári- és Ifjúsági Könyvtárakat állítanak fel.

A Monarchia időszakában végbement alapozó tevékenységet a két világháború közti szakaszban meglehetősen szigorú központi szabályozás követte. A közép- és népiskolai könyvtárak elsősorban a beszerzendő könyvek tárgyát illetően voltak kénytelenek idomulni a kötelmekhez. Az erős befolyásoltságnak azonban egy nagy előnye mindenképp említést érdemel, ui. végre előírták, hogy "minden intézetben tanári felügyelet mellett ifjúsági könyvtárat kell szervezni".

A világháború végétől, napjainkig mindössze három nagyobb változásról számolhatunk be: Az elsőre 1958-ban került sor, amikor a könyvtárak felügyeletét egy központi szerv, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum vette át. Az átszervezést 1971-ben új működési "Irányelvek" követték.

A legutolsó határkő az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről, mely bár sok változást hozott, mégis kérdések sorát hagyta megválaszolatlan.

A leltárkönyv tanúsága szerint iskolánkban az első hivatalos leltárba vételre 1959. december 23-án került sor. Az anyaggyűjtés természetesen már az iskola alapításakor megkezdődött, elsősorban az oktatásban használatos tankönyvek beszerzésével.

Főfoglalkozású könyvtárosról, csak a '60-as évektől kezdve beszélhetünk. Az első leltárkönyvi bejegyzések Ozora Ferenctől származnak. A könyvtár jelenlegi helyét 1971-ben jelölték ki. A sikeres átköltöztetést követően, közel 30 esztendeje változatlanul itt az egykori klubhelyiségben található.

A könyvtár állományáról

Kb. 18 ezer hagyományos könyv-formátumú dokumentummal rendelkezünk. Ezek jelentős része a szabadpolcon került elhelyezésre, míg a régi tankönyvek, illetve a múzeális értékű kiadványok könyvtárunk raktárában kaptak helyet. A szabadpolcon a könnyebb tájékozódás és könyvtárhasználat érdekében további tagolást hajtottunk végre.

Külön polcrendszerre került a szépirodalom és a szakirodalom, valamint önálló állománytestet képeznek a kézikönyvek (piros színcsíkkal ellátva), tankönyvek és az új könyvek, melyek folyamatosan kerülnek beolvasztásra.

k1A másik fontosabb dokumentumtípus a folyóirat, mely igazi jelentőségét a kurrens jelleg adja, hisz az időszerű kérdések feltárásában, megválaszolásában a legrelevánsabb eszköz. Könyvtárunkban közel 50 folyóirat található meg a periodicitástól függő rendszerességgel. A lapok tematikáját tekintve felfedezhetjük szinte valamennyi témakör orgánumát. Míg legnagyobb számban a számítástechnikai, műszaki tárgyúak szerepelnek a palettán, addig a társadalomtudományok és az irodalom kedvelői is bőségesen találnak olvasnivalót, sőt politikai, gazdasági témájú lapokból sem szenvedünk hiányt.

A dokumentumtípusok sorában a mára már hagyományosnak mondható, mégis speciális információhordozókról is szót kell ejtenünk. A hanghordozók esetében a kompakt kazettákat és a "bakelit" lemezeket említhetjük. Ezek együttes száma megközelíti a kétszázat. Míg kazetták főleg a nyelvoktatásban használatos segédanyagok, addig a lemezek igen nívós komolyzenei repertoárt alkotnak. A könyvtár továbbá hatvan darab VHS rendszerű videofelvétellel is rendelkezik, melyek pályázat útján kerültek az állományba. A filmek a XX. század nagy klasszikusaiból adnak ízelítőt. Mindezen felül néhány diapozitív is gazdagítja a készletet.

Egy olyan sajátos tároló-szolgáltató eszközről is szólok, amely bár még nem képezi a könyvtár gyűjteményének első számú anyagát, de már jelzi, a változások új irányát. A CD-ROM-ok jelentős részét a folyóirat-mellékletek képezik, ill. ezek mellett található még hetven olyan lemez is, mely ugyancsak pályázat útján került könyvtárunkba. E CD-k elsősorban az általános műveltség, ill. a nyelvoktatás fejlesztésében játszanak szerepet.

A muzeális értékekről

k2Könyvtárunk, a nap mint nap közkézen forgó dokumentumokon kívül igen tekintélyes muzeális darabokat is birtokol. Ezek többsége: szak- és tankönyv, magyar és német nyelven, ill. korát tekintve, már jóval meghaladta a száz évet. Különösen nagy értékük miatt ezek csak helyben használhatók.

Szintén kiemelkedő értéket képviselnek a könyvtárban elhelyezett szakmai rajzok, melyek az iskola egykori diákjainak munkái. Többségük nyolcvan- százesztendős. Hihetetlenül növeli forrásértéküket, hogy alapos vizsgálat alá véve őket nagy segítséget nyújthatnak az iskolában egykor folyt oktatás metódusainak rekonstruálásához. Műszaki jellegük ellenére némelyik lenyűgöző vizuális élményt jelent.

A történelem és a földrajz kutatóinak érdeklődésére tarthat számot az 1910-ben Kogutowicz Manó által készített földgömb.

Feltáró-rendszerek

Természetesen nem elegendő a könyvtárban pusztán gyűjteni a különféle dokumentumokat, azokat használhatóvá, hozzáférhetővé kell tennünk. Ezt a célt szolgálják a könyvtár feltáró-eszközei. Az egyik ilyen nagy "problémamegoldó" a hagyományos cédulakatalógus, amely segítségével szerző, cím és szakjelzet (téma, tárgykör) alapján tudjuk megközelíteni a keresett dokumentumot. Építését jelenleg sem fejeztük be, azonban használatára egyre kevesebb alkalommal kerül sor, ui. pár évvel ezelőtt egy integrált könyvtári rendszerrel gyarapodtunk.

A szoftvert a szükséges számítógéppel együtt - ugyancsak egy pályázat útján -, Wicher Rita könyvtárosnak köszönhetjük, aki sok egyéb hasznos gondolata mellett azt is felismerte, hogy az információszolgáltatásnak is haladnia kell a korral, különben a könyvtárak lemaradva teljesen kiszorulnak mindennapi életünkből. A Szirén névre keresztelt rendszer feltöltése befejeződött, s három esztendő után végre a teljes állományra építve vehetjük igénybe szolgáltatásait.

A tájékoztatásnak olyan fontos eszközei, mint a bibliográfiák, repertóriumok, analitikák, stb., sajnos csak nagyon kis számban állnak rendelkezésünkre, de pótlásukra, ill. a hiányuk okozta nehézségek csökkentésére már megtettük az első lépéseket.

Könyv- és könyvtárhasználat

k3A könyvtár mindennapi életének legfőbb szabályzója a használók köre. A tanárok és diákok egyaránt felkeresik, ha munkájukban, tanulmányaikban segítségre szorulnak. A látogatottsági statisztikák alapján megállapíthatjuk, hogy naponta átlagosan 70-90 érdeklődő tér be. A könyvtárba érkezők egy része csak válogatva a kínálatból helyben használja a dokumentumokat, más részük kölcsönöz is.

A kölcsönzést áttekintve elmondhatjuk, hogy a legnagyobb népszerűségnek a CD-ROM-ok és a folyóiratok örvendenek, melyek mindössze egy napra, ill. hétvégére kölcsönözhetők. A második helyen a kötelező irodalom és a számítástechnikai, ill. informatikai szakirodalom kölcsönzése található. Ezt a tankönyvek, nyelvkönyvek és szótárak követik, s a sort az egyéb témájú szakkönyvekkel és a kötelezőkön kívüli szépirodalommal zárhatjuk. A kölcsönzés sajnos még nem automatizált, így egy kicsit hosszadalmas, de a fejlesztési tervek egyik kiemelt pontja.

A könyvtár természetesen nemcsak a könyvek és a folyóiratok szakadatlan szolgáltatását látja el. Helyet biztosít minden olyan kulturális rendezvénynek, író-olvasó találkozónak, hangversenynek, irodalmi estnek, ünnepi eseménynek, melyek jellegükből adódóan megkövetelik a környezet bensőségességét, szimbolizmusát. Az iskola egykori, azóta elhíresült diákjai szintén itt adtak randevút utódaiknak.

Villányi László, Meliorisz Béla és még hosszan folytathatnánk a sort, mind-mind egykori jedlikesek, akik visszatérve a könyvtárat választották találkozásaik színhelyéül.

Jövő…

Egy könyvtár esetében az előretekintésnek igencsak kimértnek és megfontoltnak kell lennie. Semmiképp nem eshetünk olyan hibába, amely a különben is igen labilis könyvtári helyzetet alapjaiban rengetné meg. Gondolok itt egynémely könyvtár esetében túl gyorsan bekövetkező átértékelésre.

Az elhamarkodott, tervezetlen számítógépesítés helyenként szinte teljesen szétzúzta a klasszikus működési kereteket.

Könyvtárunk a technikai fejlődést nem utasítja el, mindössze a fontolva haladás útját választja: A tervek szerint két új géppel bővül gépparkunk. Ezek alapvetően a prézensz tájékoztatásban töltenének be fontos szerepet. Így a különböző adatbázisok, a Szirén könyvtári rendszer, valamint az Internet naprakész, hasznos információi lennének elérhetők.

E tervek persze feltételeznek némi strukturális átalakítást is, így minden bizonnyal jelentősen növekedni fog használó-képzési tevékenységünk.

Töprengések…

Mozaikunk utolsó darabkáit rakosgatva felmerül bennünk a kérdés: vajon mit hoz a jövő?

Szükségünk van-e a könyvtárakra, a könyvekre?

Tényleg elérkezett a Gutenberg-galaxis vége, s a technika teljesen kiszorítja a hagyományos információhordozókat?

Vajon realizálódnak azon jóslatok, melyek az információ korának társadalmát mindössze a "cyber-tér" emberi vetületének tartják?


A dilemmákra mindenkinek magának kell választ találnia. Minden érző, gondolkodó lénynek felelőssége tudatában kell elmerengnie azon, milyen jövendőt szeretne, mit vár a könyvtáraktól a jövőben.

Szüksége van-e humanitásának mindazon értékre, mit elődei felhalmoztak és reá hagyományoztak?

A kérdések tehát nyitottak, s megválaszolásuk minden bizonnyal ránk vár!

Patonai Gábor, könyvtáros


 

"Én azt szeretném hinni: minden jobb lelkű ember bizonyos vágyást hordoz szívében - habár sejtetlen is - magán, felebarátin 's mindenen a' mi őtet környezi, szüntelen javítni. Ezen a' tökéletesbhez ellenállhatatlan vonzódás legszebb tulajdona az emberi léleknek: 's a' mint halhatatlan része jobban 's jobban, fejledez, inkább nő 's erősödik az benne."

Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar e csodálatos és örök érvényű gondolatait választotta mottóként három magánszemély:

  • Borsodi László esztergályos kisiparos
  • Dr. Rácz Sándor műszaki tanácsadó, az iskola volt tanára
  • Szíj Zoltán, az iskola mérnök-tanára
    és az
  • ÉGSZI Szervinfo Szervezési és Információs Leányvállalat (képviselte: Dr. Farnady László főmérnök, az iskola volt diákja).

Azzal a szándékkal hozták létre 1990. április 17-én, azaz immáron 10 éve a


JEDLIK ÁNYOS ALAPÍTVÁNYT


120e Ft alaptőkével, hogy az iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató tehetséges, különösképpen a számítástechnika, informatika iránt érdeklődő tanulókat sajátos eszközeivel támogassa, az iskolában folyó oktató-nevelő munkát ösztönözze.

Az alapítványt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a Pk.A.50.016. szám alatt 1990 május 3-án kelt végzésével vette nyilvántartásba.

Az alapítvány munkáját kezdettől 7 tagú kuratórium irányítja. A kuratórium összetételében lényegi változás az alakulás óta nem történt, az elnöki feladatokat Szíj Zoltán nyugalmazott városigazgató, önkormányzati képviselő, a titkári feladatokat Furján Gergely igazgatóhelyettes, a gazdasági ügyeket pedig Bodorné Mózes Ágota közgazdász, főtanácsos látja el.

Az alapítvány céljainak elérése érdekében az alapító okirat szerint:

  • A tanulók részére szakmai fejlődésük érdekében önképzőköröket szervez.
  • Biztosítja versenyeken, külföldi tanulmányutakon való részvételüket.
  • Támogatja a nélkülözhetetlen nyelvtudás megszerzését.

Az alapítók a támogatás körét nyitottnak tekintik, annak bővítését az alapítvány anyagi helyzetétől teszik függővé. Az alapítvány anyagilag is nyitott.

Az alapítványi támogatást pályázat útján lehet elnyerni, amelyet a kuratórium évente egyszer tesz közzé, és azokról az iskola javaslatának figyelembevételével dönt. A kuratórium mind a pályázatok odaítélésénél, mind a támogatottak minősítésénél az önálló alkotómunkát, a verseny- és vállalkozószellemet, a teljesítményt tartja elsődlegesnek. Ily módon az odaítélt támogatás meg is vonható.

A szerény alapítói vagyon ellenére már az indulás évében 16 tanuló kapott nyelvvizsgára való felkészüléshez 90 ill. 75 órás tanfolyami támogatást.
Beindult Dr. Rácz Sándor irányításával az önképzőköri munka is. A támogatott tanulók szüleivel rendszeresen találkozunk, és ily módon is ösztönözzük ösztöndíjasainkat az eredményes munkára; jelezve, hogy a kuratórium jogosult a támogatás megvonására, annak visszafizetését is előírhatja. Az elmúlt időben ilyenre is volt példa.

Komoly erősítést a szakmai munkához az 1992-ben elnyert 500 és 50 e Ft-os pályázatunk volt, mert ezzel a korábbiakhoz képest jelentősen tudtuk növelni mind a támogatottak körét, mind a támogatás mértékét. Ekkor nyílt arra lehetőség, hogy az alapítványi munkában szorgalmas és eredményes tanulók közül a kiemelkedőknek egyetemi tanulmányaik során is ösztöndíjat adjunk pályázat révén. Támogatottaink közül elismerőleg nevezzük meg Garab Sándort, aki ma már kandidátusi értekezésén dolgozik, Förhécz Zoltánt és Magyar Balázst, akik műegyetemi diplomájuk megszerzése mellett az Alapítvány JEDLIK-JAVA internetes virtuális tanfolyamának vezetői és PHD-re készülnek.

Az alapítvány megismertetésében már az induláskor igénybe vettünk minden lehetséges eszközt, így a médiumokat is. Emellett az iskola volt diákjait rövid tájékoztatókkal informáltuk osztálytalálkozókon létünkről, munkánkról. Természetesen tőlük is reméltünk anyagi támogatást, azonban e téren az eredmény szerény volt.

Az alapítvány és az iskola együttműködése a kezdeti nehézségek után összecsiszolódott, amelynek eredményeként az alapítvány az országos tanulmányi versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó, az iskola által Jedlik - éremmel ill. oklevéllel díjazott tanulóinak jutalmakat ad.

Újabb áttörést a SZJA törvény módosítása adott. Az 1%-os támogatási lehetőség az iskolának évente több mint 1 millió Ft-ot jelentett eddig. Így aztán jelentősen megnőtt a támogatottak száma is.

Az alapítvány az iskolával olyan együttműködési megállapodást kötött, amely a megnövekedett lehetőségek optimális kihasználását célozta. Így nyílt lehetőség száznál is több tanuló nyelvtanulásának segítésére, az egyetemi ösztöndíjak emelésére és a díjazottak körének bővítésére, eseti támogatások odaítélésére.

Ma már elmondhatjuk, hogy az alapítvány sikeres 10 évet zárt. Köszönet illeti az önzetlenül és ellenszolgáltatás nélkül dolgozó kurátorokat, valamint a számunkra az SZJA 1%-ával támogatást nyújtó névteleneket. A mára kialakult harmonikus együttműködés az iskolával biztosíték arra, hogy alapítványunk maradéktalanul elérje célját, küldetését teljesítse.

Szíj Zoltán
elnök

 


 

Az iskola az első tanévben ideiglenes helyen működött. Az új épületet 1902-ben birtokba vették ugyan a diákok és tanárok, tornaterem azonban nem épült hozzá. 1994-ig, a tornacsarnok megépüléséig szükségmegoldásokkal oktatták a testnevelést.

Az évkönyvekből és a felvételi követelményekből megállapítható, hogy az igazgatóság fontosnak tartotta a diákok testi fejlődését, a rendszeres szakmunka is jó fizikai állóképességet kívánt.

35Az órákat a tágas udvaron, a közeli Betka - réten, a Rába - töltésen vagy a szomszédos polgári iskolában tartották. 1969-ben a Kálvária utcai kollégium udvarán a diákok korszerű sportkombinátot építettek: labdarúgó-, röplabda- és kosárlabda-pályát. A testnevelési óráknak is helyet adott. Az iskola "Sportfejlesztésért" érdemérmet kapott az Országos Sporthivataltól. A 80-as évek elején a rajzteremből nagyméretű tornaszobát alakítottak ki. Végleges megoldást a tornacsarnok megépítése jelentett.

A mostoha körülmények ellenére is sikeres volt a testnevelés tanítása. Erősítették a testnevelési órákon kívüli szervezeti formák is: pl. a cserkészcsapat táborozásai és túrái. 1938-ban Ozora Ferenc parancsnokságával a Marcalon és a Rábán Sárvárig eveztek.

1945 után sokféle tömegsportmozgalom szerveződött: MHK (Munkára, Harcra Kész) Edzett Ifjúságért, stb.

A sportmozgalom sikerét bizonyítják a versenyeredmények is: pl. a futballcsapat 1940-ben városi bajnokságot nyert, ugyancsak elsők lettek az asztaliteniszezők, Tűz Zoltán 1944-ben vitorlázógépen II. lett.

Az 1957-ben alakult sportkör nemcsak a tömegsportot szervezte; minőségi sportolókat is nevelt.

A labdajátékokban (labdarúgásban, röplabdában, kosárlabdában) az iskola diákjai kemény versenytársai voltak a város többi középiskolája diákságának. Szép sikerekkel szerepelt az 1974-ben újjászervezett lövészkör Nagy Péter tanár vezetésével, modellező klub (1957-ben alakult) Csárics Ede szakoktató irányításával. (A röplabdáról Farnady Ernő edző külön szól.) Schaub Sándor testnevelő tanár a labdarúgócsapattal aratott sok sikert.

A sakkozók 1967-ben megnyerték a területi versenyt, országos döntőbe jutottak, azóta is díjakat hoznak a városi és megyei versenyekről (edző: Dr. Neiger Róbertné). Nagy Ferenc kenus 1976-ban ifjúsági bajnok, Pozsgai Endre szintén.

Büszkén írjuk le: iskolánk esti tagozatán tanult két olimpikon is: Keglovich László és Orbán Árpád. Iskolatársuk volt Hannich Péter válogatott futballista.

Nagyon sikeresen működött a 70-es és 80-as években az ODK (Országjáró Diákok Köre), sok helyezést hoztak megyei és országos versenyekről.

Az 1999-2000. tanévben a Röplabda Millenniumi Országos Diákolimpia döntőjét iskolánk szervezte; csapatunk a 7. helyezést érte el (edző: Szabados Oszkár).

A Kézilabda Millenniumi Diákolimpia Országos Elődöntőjén iskolánk csapata 4. lett (edző: Kristóf László).

Szalai József kosárlabdacsapatot, Tihanyi György futballistákat edz.

Az utóbbi évek következő eredményei is igazolják a testnevelő tanárok lelkes, hozzáértő munkáját.

 

Országos eredmények:

1995-96-es tanév

Diákolimpia, evezés, négyes

Töreki Szabolcs
Czunyi Róbert
Vissy László
Csizmadia Gábor

1. helyezés

Diákolimpia evezés, férfi páros

Töreki Szabolcs
Csizmadia Gábor

1. helyezés

1996-97-es tanév

Diákolimpia V. korcsoport fiú röplabda, elődöntő

2. helyezés

1998-99-es tanév

Országos Strandröplabda IV. kcs.

Ónodi Gábor
Horváth Bertalan
Jónás András
Király István
Járóka Károly

2. helyezés

Országos Judo Diákolimpia

Cseszregi László

3. helyezés

1999-2000-es tanév

Országos Strandröplabda Diákolimpia V. kcs.

Ónodi Gábor
Takács Gergely
Jónás András
Király István
Fekete Ákos

1. helyezés

Országos Diákolimpia Röplabda V. kcs.

Ónodi Gábor
Takács Gergely
Jónás András
Király István
Fekete Ákos
Horváth Bertalan
Takács László
Járóka Károly
Vas Péter

7. helyezés

Dr. Neiger Róbertné
Kristóf László

 


 

Magyar nyelv és irodalom

1995-96.

 

József Attila Szavalóverseny (városi)

Hegedüs Gyula III.c

I.

   

Felkészítő: Biederné E. Katalin

 
 

Kisfaludy Napok (városi) népdaléneklés

Novák Henrietta I.c

arany fokozat

  Színfolt Társulat

Bakonyi Zsófia I.e

bronz fokozat

 

Bencze Zsolt VI.b

 

Gócza Veronika I.b

 

Kemény Gábor B.b

 

Kovács Katalin I.e

 

Matolcsi Zoltán IV.a

 

Szombathelyi Sebestyén V.b és zenekara

 

Vezeti: Némethné Tóth Fruzsina

1996-97.

  Országos Diákszínjátszó Találkozó Színfolt Társulat

Bakonyi Zsófia II.e

bronz fokozat

 

Gócza Veronika II.b

 

Kemény Gábor V.a

 

Matolcsi Zoltán V.a

 

Máté Tibor V.a

 

Vezeti: Némethné Tóth Fruzsina

 

Édes Anyanyelvünk

Polgárdi Péter II.a 8-9.
  Nyelvhelyességi Verseny

Sághy Krisztián III.a

10-11.
   

Felkészítő: Wicher Rita

 

Az osztályok számozásában és elnevezésében 1997-98-as tanévtől váltás következett be, a korábbi 1-5 megjelölések helyett 9-14. osztályjelölést használunk.

1997-98.

 

Magyar Helyesírási Verseny

Kovács András 12.b

I.

   

Felkészítő: Balogh Anna

 
 

Könyvtárhasználati vetélkedő (városi)

Czuczor Gábor 11.a

I.

 

Rammer Tamás 11.b

 

Cihák Tamás 9.b

 

Kondor Gábor 9.b

 

Pintér Csaba 9.b

 

Schwarz Attila 11.a

 

Felkészítő: Wicher Rita

 

Helikoni Ünnepek (Keszthely)

Gócza Veronika 11.d

arany minősítés

 

Pergamen Társulat

Bakonyi Zsófia 11.e

arany minősítés
 

Szórádi Péter 9.e

 

Süle Nóra 14.d

 

Szabó M. Györgyi 14.d

 

Pájer Boróka 9.a

 

Góra Krisztián 14.e

 

Felkészítő: Némethné Tóth Fruzsina


Történelem (Országos döntők)

1996-97.
  Hajdu-Bihar Megyei TIT Levelezős Baráti Kör Sághy Krisztián III.a 3.
    Felkészítő: Krázi Csilla  
1997-98.
  Mathias Rex Humanista és Tehetséggondozó Társaság Európa Tavasza 1848-1998 Varanka János 12.a 8.
  Sághy Krisztián 12.a  
  Kállai Gábor 12.a  
  György János 12.a  
  Felkészítő: Krázi Csilla  


Idegen nyelv

1999-2000.
  Mini OKTV angol Maász István 9.a II.
    Felkészítő: Balogh Anna  
  Mini OKTV angol Petanec Péter 10.c II:
    Felkészítő: Balogh Anna  


Fizika

1998-99.
  Mikola Tehetségkutató Fizikaverseny Csontos Béla 9.a 5.
    Felkészítő: Póda László  
1999-2000.
  Mikola Tehetségkutató Fizikaverseny Csontos Béla 9.a 11.
    Felkészítő: Póda László  
  Mikola Tehetségkutató Fizikaverseny Somogyi Béla továbbjutott
    Felkészítő: Dr. Hafenscherné Géczi Zita  

 


 

Az iskola 1989-ben a kiemelkedő teljesítmény elismerésére Jedlik-érmet alapított.

Alkotója: Várady Lajos tanár

jerem

Jedlik-érmet kaptak:

1 sz. érem Várady Lajos tanár

1989.

2

sz. érem

Antal Tamás

IV.A

1990

3

sz. érem

Benháts András

IV.A

1990

4

sz. érem

Csiszár Imre

IV.A

1991

5

sz. érem

Korábik József

V.A

1991

6

sz. érem

Tóth Tihamér

V.D

1992

7

sz. érem

Berkes Gábor

V.D

1992

8

sz. érem

Ligárt László

IV.B

1993

9

sz. érem

Gyurós István

V.A

1993

10

sz. érem

Váradi Zoltán

IV,D

1994

11

sz. érem

Bitera Krisztián

IV.B

1994

12

sz. érem

Szűcs Géza

IV.D

1995

13

sz. érem

Tóth József

IV.A

1996.

14

sz. érem

Szücs Gábor

IV.B

1996.

15

sz. érem

Boda Ádám Szabolcs

IV.A

1996.

16

sz. érem

Kokas Péter

V.D

1997

17

sz. érem

Simon Zoltán László

IV.C

1997

18

sz. érem

Füredi Krisztián

V.A

1998.

19.

sz. érem

Sághy Krisztián

12.A

1998.

20

sz. érem

Mátyás István

2/14.A

1998.

21

sz. érem

Szerencse László

tanár

1999.

22

sz. érem

Kalmár Péter

12.B

1999.

23

sz. érem

Bihari Balázs

2/14.B

1999.

24

sz. érem

Fekete Krisztián

2/14.C

1999.

25

sz. érem

Baksa Péter

ny. tanár

2000.

26

sz. érem

Balla Sándor

12.B

2000.

27.

sz. érem

Tóth Gergely

2/14.B

2001.

28.

sz.érem

Balogh József

polgármester

 

Bogisich Ferenc díjalapítása

Örömmel mondunk köszöntetet Bogisich Ferencnek, aki 2000-ben a PQ Qualitative Production Gépipari Kft. cég vezetõjeként 200.000 Ft pályázati díjat ajánlott fel az iskola legeredményesebb tanulói számára.

Ezt az összeget folyamatosan, minden tanévben folyósítja.

2000-ben az alábbi tanulók nyerték el a pályadíjat:

Tóth Gergely 2/14.B
Kalmár Péter 2/14.B
Baranyai Gábor 2/14.B

 


 

1995-96.
  Területi döntőbe jutott csapat György János II.a
    Sághy Krisztián II.a
    Varanka János II.a
    Felkészítõ: Horváthné Dancs Márta
1996-97.
  Területi döntőbe jutott csapat Farkas Gabriella 2.e
    Káldy Szilvia 3.e
    Krassói Katalin 2.e
    Nagy Roland 1.b
    Szabó Norbert 1.d
    Felkészítõ: Fráterné Németh Szilvia
1997-98.
  Gyõr városi "Elsõsegélynyújtó" verseny Káldy Szilvia 4.e
    Krassói Katalin 4.e
    Herczku Gábor 3.e
    Nagy Szabina 2.c
    Sebestyén Melina 2.c
   

 


 

A látogatásra alkalmat az iskola történetében mérföldkőnek is nevezhető esemény adott: a világbanki pályázattal nyert 63 mFt értékű informatikai eszköz ünnepélyes átadása és üzembehelyezése.

A megjelenteket Nagy Péter igazgató köszöntötte, hangsúlyozva az esemény jelentőségét. A résztvevők két program szerint - Jedlik CD és Pápai Flórián "Jedlikes életérzés" című videofilmje alapján betekinthettek az iskola történetébe és életébe.

p1

Ezt követően Nagy Péter igazgató köszöntötte Pokorni Zoltán oktatási minisztert. Áttekintette a 10 éve folyó világbanki fejlesztéseket, programokat.

Megköszönte miniszter úrnak a pályázatok támogatását. Nemcsak az iskola fejlődött általuk sokat, hanem az oktatói kar is megújult. A pályázatok révén vált lehetővé, hogy az iskola a munkapiac igényeinek megfelelő képzést tud folytatni, konvertálható tudást ad diákjainknak.

Tanulóink mindegyike 3 szakképesítéssel kerül ki az iskolából, de az elmúlt tanévben két olyan tanuló is

volt, aki 9 képesítést szerzett. Örömét fejezte ki, hogy a Széchenyi István Főiskolával együtt a következő tanévben beindulhat az akkreditált szakképzés.

Ezt követően Pokorni Zoltán oktatási miniszter köszöntötte az iskolát, külön köszöntötte azoknak a vállalatoknak a képviselőit, amelyek támogatják a szakképzést.

p2

Beszéde áttekintette a szakképzés helyzetét, fejlesztésének feladatait:

"A mai ünnepélyes alkalom egy fontos állomása a Jedlik Ányos Középiskola fejlődésének, a korszerű számítástechnikai tanterem használatba vételével. E tanterem része annak a 63 mFt-os támogatásból megvalósított fejlesztésnek, melyből az iskola az elmúlt két évben részesült. A jelentős összegből eddig 93 db számítógépet, 3 db szervert, korszerű perifériákat állítottak az oktatás szolgálatába, és még további támogatás is fog érkezni 2001-ben és 2002-ben. Ezzel az iskola fejlesztésére összesen körülbelül 100 mFt fordítódik.

Fontos kiemelni, hogy az iskola nem ajándékként kapta ezt a jelentős támogatást, hanem kemény versenyben, pályázat útján nyerte el. A sikerhez gratulálok az iskola tanárainak és vezetőinek, tudom, hogy milyen nagy munka van egy ilyen sikeres pályázat mögött.

Az iskola eddigi eredményei azt mutatják, hogy jó kezekbe kerülnek a korszerű eszközök, és hatékonyan szolgálják a szakképzést. Ezzel gazdagodik a város, a régió és az ország is.

A fejlesztés a nyugat-dunántúli régió számára azért nagy jelentőségű, mert éppen a környéken és a városban legkeresettebb szakmákban, az elektronika, gépipar, informatika, pénzügy területén nyújthat az iskola korszerűbb képzést az új eszközök és szaktudás használatával.

A Győrben megvalósított fejlesztéshez hasonló eredményekkel büszkélkedhet az országban az a száznál több szakközépiskola, amelyek az "Ifjúsági szakképzés korszerűsítése" című programban részt vesznek. Engedjék meg, hogy a fejlesztés itteni eredményeinek méltatása mellett e programról is szóljak néhány szót.

Az 1998-2002. évi szakképzési program:

Általános jellemzés:

Ez a program szervesen illeszkedik a kormány humán erőforrás fejlesztési koncepciójába, melyet az Oktatási Minisztérium valósít meg. A támogatás célja az, hogy Magyarország magasan képzett munkaerejével teremtse meg az ország versenyképességét és a gazdasági növekedés feltételeit.

E koncepció egyenrangúan kezeli a közoktatást, szakképzést és felsőoktatást. Minden területnek megvannak a maga specifikus céljai, úgy érezzük, hogy a szakképzést az általunk, ebben a kormányzati ciklusban megvalósuló fejlesztés segíti a leghatékonyabban.

Az "Ifjúsági szakképzés korszerűsítése" című programnak két komponense van, az első a szakképzések korszerűsítését, a másik a szakképző iskolákban a képzés feltételeinek jobbítását célozza meg.

Az "A" komponens a tankötelezettségüket teljesített, vagy érettségizett fiatalok munkaerőpiacra történő belépését segíti azáltal, hogy olyan képzési programok kifejlesztését és megvalósulását támogatja, amelyek a munkaerőpiacon keresett szakképesítésekhez juttatják a résztvevő fiatalokat. Ezáltal megkönnyíti az iskolából a munka világába történő átmenetet, korszerű ismeretekhez juttatja a végzetteket, csökkenti a pályakezdő munkanélküliséget.

A "B" komponens az un. "világbanki modell" szerint képző szakközépiskolákban a 13 szakmacsoport oktatásához szükséges szakmai és infrastrukturális hátteret teremti meg. E komponens támogatja a szakközépiskolákban a szakmai orientációs tárgyak jobb elsajátítását, a korszerű eszközök megismerését.

Mindkét komponensnek három fő eleme van, tartalmaznak tanár továbbképzést, általános számítástechnikai fejlesztést, valamint szakmaspecifikus eszközbeszerzést.

A fejlesztés főbb adatai:

Az 1998-2002 közötti időszakban összesen 10,5 milliárd Ft-ot fordít a Kormány a szakképzés korszerűsítésére, ebből eddig 4 milliárd Ft értékű támogatást használtak fel a szakképző iskolák, a fennmaradó összegnek a fele már 2001-ben realizálódik, a többi a program 2002. június 30-i zárásáig kerül az iskolákhoz.

  • Az "A" komponensben megvalósított tananyagfejlesztés eredményeként megújul 105 szakképesítés tartalma, ezek mindegyike a korszerű gyártás és a magas szintű szolgáltatások területére esik.
  • A "B" komponens megvalósítása során 133 szakképző iskolába kerül olyan korszerű technika, amely a jelenleg futó tantervek szerinti 13 szakmacsoport oktatását támogatja. Tavaly december közepére elkészültek azok az eszközlisták, melyek már a megújított kerettantervek igényeit is figyelembe veszik. Ezekből az ajánlatokból választhatják ki az iskolák a nekik szükséges eszközöket, felszereléseket az idei év elejétől.
    Igen jelentős a támogatásból megvalósított számítástechnikai fejlesztés is.
  • Az "A" komponens keretében eddig 2200 darab munkaállomás, 65 szerver, különféle nyomtatók, szkennerek és egyéb perifériák kerültek az iskolákba, Az eszközök értéke 1,5 mrd Ft.
  • A "B" komponensből 800 mFt értékű eszköz jutott el a tanulókhoz, és folyamatban van egy újabb 1,2 mrd Ft értékű tender bírálata az "e-learning" - számítógéppel segített tanulás - céljait szolgáló tantermek felszerelésére.
  • A kedvezményezett iskolák mindegyike be van kötve az Irisz-Sulinet hálózatba, így az újonnan telepített számítógépek még több tanulónak és tanáraiknak teszik lehetővé a világhálóra való kapcsolódást, és a tartalom szolgáltatások igénybevételét.

A következő években mindkét komponens keretében olyan korszerű laboratóriumi berendezések, szemléltető eszközök vásárlására kerül sor, melyek közvetlenül a szakma specifikus oktatáshoz kapcsolódnak. Ezek az eszközök már a 21. század technikáját képviselik, tehát használatuk elsajátítása biztos munkahelyet ígér a végzősöknek.

Nyilván ilyen nagy értékű eszközök használata csak akkor lehet eredményes, ha a képzésben részt vevő tanárok felkészítése a fejlesztéssel párhuzamosan megvalósul. Ezért a program jelentős összeget, közel 1,7 mrd Ft-ot fordít a képzők képzésére.

  • Az "A" komponensben kb. 300 tanár és iskolai vezető 1-2 hetes külföldi tanulmányútjára, valamint hazai továbbképzésére került sor. Ezek folyamán az oktatók elsajátították a korszerű tananyag fejlesztési és oktatási módszereket, valamint a modern intézményvezetési ismereteket.
  • A "B" komponens elsősorban a kommunikáció, nyelvi továbbképzés, menedzserismeretek területén nyújtott hasznos ismereteket az oda bekapcsolódó tanároknak.

A program kapcsolódása a szakképzés általános fejlesztéséhez

A jelenleg átadásra kerülő számítástechnikai eszközök, valamint az egész program fő fejlesztési iránya összhangban van az ország informatikai fejlesztési koncepciójával.

  • Az informatikai képzés kibővítésének célja az, hogy az egyes képzési szinteken elsajátítandó informatikai ismeretek és készségek a munkaerőpiac igényeihez illeszkedve kerüljenek meghatározásra.
  • További cél, hogy a jelenleg a munkaerőpiacon informatikai szaktudással rendelkező szakemberek tudását felfrissítse, lehetővé tegyük számukra a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek betöltését.
  • Alapvető feladat, hogy a hagyományos informatikus és távközlési szakmákon túl (programozó, rendszerszervező, rendszergazda, stb.) szélesedjen az informatika és valamilyen más szakterületen is jártas szakemberek köre, vagyis minden közép- és felsőfokú végzettséget szerző szakember rendelkezzen a szakterületéhez szükséges informatikai ismeretekkel és készségekkel.
  • Az informatikai program fő elemei: az informatikai szakképzettséget adó képzési helyek bővítése, a nem informatikai szakképzettséget adó képzéseken belül az informatikaoktatás megjelenítése, a már aktív munkavállalói kör informatikai képzése, az informatikai képzés korszerűsítése és folyamatos fejlesztése
  • E program megvalósításában a szakképzésfejlesztési program nagy segítséget nyújt az iskoláknak, és ezzel a Jedlik Ányos Középiskola a látottak alapján élni is tud.

A szakképzés fejlesztési programra visszatérve a program befejező fázisának fontos eleme, hogy az eszköz választék kialakításában már figyelembe veszi a közoktatásban általánosan bevezetett, és a szakképzés igényeihez is illesztett új kerettantervek szempontjait. Mivel e kérdésben a szakközépiskolákban még sok a kérdés, kétely, engedjék meg, hogy erről a folyamatról pár mondatot itt is szóljak:

  • Az új kerettanterv folytatja azt a szakképzési reformot, amely az 1990-es évek elején indult el, és amelynek célja a szakközépiskola első négy évében az általános felkészítés erősítése, valamint a szakmai képzés befejező fázisának áthelyezése az érettségi utáni évekre.
  • Ez a koncepció megfelel a gazdaság azon elvárásainak, hogy széles látókörű, erős alapokkal rendelkező olyan fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik képesek az élethosszig tartó tanulás során újabb és újabb ismeretek elsajátítására, vagy a felsőoktatásba való belépésre is.
  • Mindezen szempontok indítottak a kerettantervek kisebb mértékű módosítására a szakképzésben is, remélem, a gazdaság visszajelzései és a tanulók jövőbeni életútja megerősítik elgondolásaink helyességét. E változások lényege az, hogy az első 2 évben heti 5 órát fordíthatnak az iskolák szakmai orientációra, a 3-4. évben pedig 8 órában folyik szakmacsoportos alapozás. Ezek a tantárgyak megismertetik a tanulókat jövőbeli szakmájuk alapjaival, és a beszámítás lehetősége is adott, ha az alapozáshoz hasonló szakirányban tanulnak tovább a szakképzésben.
  • Emellett az általános képzésben való egyenértékűségre is törekedtünk a kerettantervek kialakításánál, az érettségi tárgyak esetében a gimnáziumi és szakközépiskolai követelmények azonos szintűek.
  • Az új kerettanterv eredményeként a szakközépiskolákban végzettek előtt több lehetőség van tanulmányaik folytatására, mint eddig, ugyanis a jobb általános képzésre támaszkodva tágabb körből választhatnak egyetemi-főiskolai képzést, mehetnek akkreditált felsőfokú szakképzési programra, vagy OKJ képesítést szerezhetnek.

A szakközépiskolák átalakuló szerepét jelzi az is, hogy a fejlesztések eredményeit az intézmények nem csupán a program két fő területén, a 4 éves szakközépiskolai oktatásban és a szakképzésben, hanem az egyetemekkel és főiskolákkal együttműködve az akkreditált felsőfokú szakképzésben is használhatják. Az itt futó képzésekben mérnök asszisztensi, pénzügyi, jogi, gazdasági ügyintézői, agrár és egészségügyi szakképesítéseket lehet szerezni.

  • Ezek az új képzési programok csupán néhány éve indultak, de választékuk és a résztvevők száma azóta örvendetesen bővül, 2000-ben már közel ötezer érettségizett fiatal kezdte meg tanulmányait, és 2001 szeptemberében az új elsőévesekkel együtt már tízezer fölé fog emelkedni a 2 éves képzésben részt vevők száma. A tanulók fele a szakközépiskolákban, másik fele az egyetemeken és főiskolákon folytatja tanulmányait.
  • A Kormány esélyteremtő politikájának részeként az Oktatási Minisztérium fokozottan támogatja azon iskolák bekapcsolódását ebbe a programba, ahol nincs felsőoktatási intézmény, ugyanis így a tanulók a szülői házban maradva, a családnak lényegesen kisebb anyagi terhet jelentve vehetnek részt felsőfokú képzésben. Végzés után keresőképes szakképesítéshez jutnak, és tanulmányaikat a felsőoktatásban is folytathatják.
  • A Jedlik Ányos Középiskola e területen is együtt halad a korral, ugyanis a Széchenyi István Főiskolával együttműködve itt is indul gépészmérnök asszisztens képzés 2001 szeptemberétől. A város és a régió üzemei előzetesen is komoly érdeklődést mutattak az itt végzők iránt.

Összefoglalva:

Az "Ifjúsági szakképzés korszerűsítése" című programban eddig megvalósult és a tervezett fejlesztések jelentősen hozzájárulnak a szakközépiskolát végzett fiatalok általános felkészültségének emeléséhez és szakmaorientációs ismereteinek az elmélyítéséhez. Ezáltal a további szakképzésben való részvételük, vagy a felsőfokú tanulmányokba való bekapcsolódásuk szilárd alapokról indul, és a korábbinál sokkal eredményesebb lehet. Ehhez nyújt segítséget a 10,5 milliárd Ft-os fejlesztés és a mögötte meghúzódó tartalmi munka.

Örvendetes számunkra, hogy a fejlesztések legfőbb kedvezményezettjei, az iskola tanulói is itt vannak körünkben, velünk együtt veszik birtokba az új tantermet, és kezdik el ott a tanulást magasabb szinten.
Kérem mindannyiukat, hogy értékeljék a társadalom, az adófizető polgárok áldozatkészségét, hiszen az ő forintjaikból adta a költségvetést ezt a komoly támogatást az iskola részére. Kívánom, hogy életükben hasznosítsák az itt szerzett tudást, és mindig szeretettel gondoljanak vissza alma máterükre.

Köszönöm a tanároknak eddigi fáradozásaikat, melyeket a pályázat sikere, az eszközök fogadása, a termek berendezése érdekében végeztek. Törekszünk arra, hogy az új lehetőségek kihasználásában ne csupán a lelkesedésük, hanem a kormányzat által juttatott anyagi megbecsülés is motiválja Önöket.


Végül kérem az iskolát fenntartó várostól, hogy fokozott figyelmet fordítson e kitűnő iskola működési feltételeinek javítására, mert az ide befektetett források többszörösen visszatérülnek a város számára.

Eredményes munkát, sikeres életet kívánok a mai ünnepség minden résztvevőjének."

A beszéd után került sor az informatikai eszközök ünnepélyes átadására és üzembe helyezésére.

p3

Balogh József polgármester megköszönte, hogy az iskola, de ezzel együtt a város és a régió is ilyen gazdag eszközállományt kapott.

Lajos Dániel 12. osztályos tanuló az iskola diákjai nevében köszönte meg az eszközöket.

Baksa Péter

 

 

 

 

Az iskola névadója

Jedlik Ányos


 

A Csallóköz keleti peremén, a Vág folyó bal partján Komáromtól 35 km-re északra van egy kis falu, Szímő, szlovák nevén Zemné. Itt született Jedlik István, aki a bencés rendben az Ányos nevet kapta.

A települést már az Árpád-korban említi egy oklevél. Az 1113-ban kelt irat Zemej néven nevezi a falut. Léte azóta folyamatos - bár helye a Vág áradásai miatt többször változott. Megnevezései: 1249-ben Zemay, az 1500-as években Zimew, 1773-ban Szimó, 1786-ban Simő, 1683-ban Szémő. Fényes Elek 1851-ben kiadott - a korábbi viszonyokat megörökítő -Magyarország geographiai szótára III. kötetében Szemő és Szimő névvel illeti. A győri belvárosi plébánia halotti anyakönyve is Szémő szóalakkal nevezi meg Jedlik szülőhelyét, ahogy a Czuczor-Fogarasi-szótár is.

A középkorban a község és határa az esztergomi érsekség birtoka volt. Területe a Széchenyi György érsek által 1693-ban adományozott Gugh pusztával együtt 4685 holdat tett ki. Fényes Elek megjegyzi: "Az esztergomi érseknek itt semmi majorsági birtoka nincs.... emiatt a lakosok földeiket szerfelett feldarabolva bírják, s az egész helységben 3 egész telkesnél több nem találtatik. /Jedlik Ányos szülei negyedtelkes jobbágyok voltak./ A határ tehát nagyon tagolt volt. A dűlők közül kettőben is megőrződött a Jedlik család neve: Jedlik-Barócs, Jedlik-Tormol.

A földterület alig 1/4-e volt szántó. A többi legelő, kaszáló, nádas, erdő-füzes.

Miből és hogyan élhetett a falu lakossága Jedlik István születése idején?

Az 1700-as évek végén a népesség alig haladta meg az 1000 főt. /Lakosainak száma ma 2238, ennek 70 %-a magyar nemzetiségű./ Az 1800. évi összeírás számszerű pontossággal tájékoztat a lakosság megélhetési forrásairól: "Ezen helység teljes határa síkon fekszik. A mezőgazdaságot nem nagy haszonnal gyakorolják itt, mivel rozsból egy pozsonyi mérő vetés csupán négy pozsonyi mérőt ad. Egy pozsonyi mérő rozs 75 fontot nyom. A jobbágyok semmiféle kereskedést nem űznek, hanem mezőgazdaságból élnek, valamint állattenyésztésből, valamint kerti vetemények - tudniillik káposzta- és vöröshagyma-termesztésből. A községnek fűzfaerdejei vannak és van cserjése. Ezen helység területén semmiféle irtvány nem létezik. Ez a község el van látva elegendő legelővel, amelyen 382 ló, 178 ökör és 250 tehén, ezenkívül a plébános 2 lova és 10 tehene, az iskolamesternek, úgyis mint jegyzőnek 2 lova és 6 tehene, az egyházfinak 2 tehene, a kocsmárosnak 2 tehene, a mészáros 2 lova és 10 marhája, valamint a kovács 2 tehene elegendőképpen legelhet. Ebben a határban semmiféle szőlőhegy nincsen.....

A helység határának a termőföldje jó... A jobbágyok termékeiket Komáromban és Érsekújváron... adhatják el."

jsz1

Az összeírás két vízimalmot is említ. Szímő alatt 1938-ig működött egy hajómalom.

A Vág folyó halban is gazdag volt.

A külvilággal való kapcsolatot nemcsak a komáromi és érsekújvári piac révén tartották a világgal, hanem a Vág folyón fát leúsztató tót tutajosok révén is, akik rendszerint kikötöttek, rakományuk egy részét eladták.

A Vág szabályozatlansága miatt gyakori volt az árvíz. /A védőgát 1891-ben készült el./ Nemcsak a természet erőivel kellett megküzdenie a népnek, hanem a Magyarországot sújtó történelmi viharokkal is. A túlélés népi módját, a ravaszságot mutatja be a török időket idéző anekdota: az érsekújvári uzsorás töröktől hitelt felvevő paraszt Kapacsali Macsali nevet íratott fel - "vagyis kapával ma csallak meg" beszélő nevet - hogy majd a kölcsönt visszakövetelő török ne találja meg.

A létküzdelem a szorgalmat, a munkaszeretetet, a kitartást erősítette a falu lakóiban, a családokban. Ezt vitte magával Jedlik is örökségként.

Mint az előzőkből kiderül, földművelő és állattenyésztő nép lakta a települést. Szímő anyagi, szellemi és lelki önellátásra berendezkedett falu volt. A plébános a lelkeket szolgálta, az iskolamester a szellemi táplálékot nyújtotta, s egyben a közigazgatási feladatokat is ellátta, a kovács a szerszámokat javította és a lovakat patkolta, a kocsmáros és a mészáros az ellátást szolgálta. Gabonájukat a helyi malmokban őrlették, egyéb szükségleteiket Komáromban és Érsekújváron szerezték be.
A lakóházakat helyben föllelhető anyagokból építették: a vázat alkotó gerendák közét fűzvesszővel fonták be, aztán sárral betapasztották. Az épületeket zsúp fedte. Jedlik Ányos születése idején kezdett elterjedni a vályogházak építése; ezeket szintén helyi anyaggal, náddal fedték.

Milyen lehetett Jedlik Ányos szülőháza?

A házat lebontották, de a helyi kiállításon van róla egy 1913-ban készült fotó. Az épület hosszan nyúlt hátrafelé az udvaron. Homlokzata egy vagy kétablakos lehetett, talán olyan, mint a később építettek valamelyikéé.

jsz2
Itt született, itt élt Jedlik István.

 

ak

 

10.

Stephanus Franciscus Jedlik
Rosa Szabó
/szülei/

Michael Szabó
Juliana Kiss
/keresztszülők/

Jedlik keresztelőjének bevezetése a szímői anyakönyvben

Szülőhelyén kezdte iskoláit. Ferenczy Viktor idézi Jedlik harmadik személyben írt önéletrajzából: "A tudományoknak első elemeit 1808-tól 1910-ig terjedő három esztendőnek telén szülőfalujában végezte; ugyanezen évek nyarán pedig örült a lovaknak, kutyáknak és a rétek napsütötte pázsitjának. "

Aztán Nagyszombatba vitték, s járta a maga útját tovább. A szünidőket otthon töltötte, de később egyre ritkábban látogatott haza. Az 1848-as forró napokban, amikor az egyetemi ifjúság nem járt előadásokra, a rendet és fegyelmet szerető Jedlik professzor ellen fordult, Szímőn élő bátyja hívta haza, mert otthon "csendes és tiszta"életmódra számíthatott. Jedlik kitartott, sőt, 1848 nyarán nemzetőrnek állt. Kapcsolata az otthoniakkal nem szakadt meg. Amikor a 80-as években Szímő leégett, s a termést árvíz vitte el, Jedlik anyagi támogatást nyújtott a rokonoknak. Unokatestvéreit a továbbtanulásban támogatta.

Miként őrzi és ápolja a falu Jedlik Ányos emlékét ma?

Az iskola falán szlovák és magyar nyelvű felirat örökíti meg a falu híres szülöttjének nevét. 1993-ban a templom előtt szobrot emeltek tiszteletére, Lipcsey György szobrászművész alkotását. Iskolánk képviseltette magát az ünnepségen. A képek ekkor készültek.

Középen dr. Sárosteleky Schauer Gyula, Jedlik Ányos testvérének, Jedlik Gábornak a leszármazottja. Az 1993-as szimői baráti beszélgetésen ismerkedtünk meg vele.

Jedlik Ányos életútját kiállítás mutatja be a plébánián.

Szímő önkormányzata és lakossága tiszteli és ápolja tudós fiának emlékét. Sokat tett ezért Morvai István polgármester, az ő munkáját folytatja utóda, Bób János. Elismerés és köszönet nekik. Szeretnénk, ha Győrből, Magyarországról egyre többen látogatnák meg ezt a kis falut. Érdemes rá.


Baksa Péter

Irodalom:

  • Ferenczy Viktor: Jedlik Ányos Magyar Néprajzi Társaság, Komárom, 1993.A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Katolikus Czuczor Gergely Gimnáziumának Értesítője- 1935-1939.
  • Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára III. kötet, 1851. Reprint, 1984
  • Magyarország vármegyéi és városai. Komárom megye Szerk.: Borovszky Samu Budapest, Országos Monográfiai Társaság 1907
  • Szapu Magda: Életmódvizsgálatok a Vág völgyében. Szímő Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, Komárom, 1993.

 


 

A reformkor kulturális nyitánya a XIX. század első felében zajló nyelvújítási mozgalom volt. Vörösmarty már a megújult magyar nyelvet emelte szépírói szférába.

Az 1830-as években megkezdődött a szaktudományok nyelvének magyarosítása is. Nagy lendületet adott e munkálkodásnak az 1844-es, a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánító törvény. Jedlik Ányos ekkor már a pesti egyetemen tanított. Az 1845-46. tanév megnyitóján magyarul köszöntötte tanítványait:

"Szeretett Hallgatóim! Legelőször is honi nyelven szólítom Önöket, hogy e gyűlhelyükön is otthonosan érezhessék magukat, és éldelhessék azon örömöt, melyet minden honát szerető magyarnak éreznie kell. Már nem elégséges csak születési hely tekintetéből magát magyarnak vallani, hanem nyelv tekintetéből is történendő magyarosítás a jelenkor szelleme által kérlelhetetlenül szorgalmaztatik…"

Jedlikben azonban nemcsak a hazafi szólalt meg, hanem a pedagógus is. Szükségesnek tartott egy átmenetet, vagyis bizonyos tantárgyi órákat továbbra is latinul kell tartani, ui. a hallgatók egy részének "alkalom hiányzott a magyar nyelvveli megbarátkozásra", s kialakulatlan a magyar szaknyelv, hiányoznak a műszavak.

"A nyelv tekintetéből történendő magyarosítás" a tudomány embereit is kötelezte. Czuczor Gergely és Fogarasi János megbízást kapott az akadémiai nagyszótár összeállítására; magyar nyelvtanok születtek, egyre bővült azoknak a tantárgyaknak a köre, amelyeket magyarul adtak elő. Az 1840-es években egymás után jelentek meg a műszótárak: 1845-47-ben Kováts Mihály Háromnyelvű műszótára, 1847-ben Bugát Pál Természettudományi szóhalmaza.

A levert szabadságharc után azonban általános törekvéssé vált a németesítés, a birodalmi nyelv kiterjesztése. Jedlik Ányos e szándékkal szemben 1849. október 28-án kelt véleménynyilvánításában a következőképpen foglalt állást: "…minden ember azon nyelv segítségével tehet a tudományokban előmenetelt, a mellyikben leginkább jártas… Alolírt a német, latin és magyar nyelvek közül a két utolsóban jártasabb, mivel előbb latin, utóbb magyar nyelven tarta természettani előadásait…"

A magyar nyelvű tudomány elkötelezettjeként 1850-ben anyanyelvén adta ki A természettan elemei címen tervezett könyvsorozatának első kötetét, a Súlyos testek természettanát. Nemcsak egyetemi tankönyvnek, nemcsak "hallgatói könnyebbségül" szánta, hanem az "olvasói közönség használhatásául" is. Ezért a "szövegben, igen kevés számú esetet kivéve, magyar műszavakat alkalmaz. Célja ezzel: "…magyarázás közben megbarátkozzanak velük…tehát általánosan használttá" váljanak. A megértést 384 szemléltető fametszet segíti.

Különös érzés lapozni, olvasni a könyvet, hiszen az elemek, a fizikai jelenségek megnevezése nem vált tudományos nyelvünk részévé.

Ekkor még a szaktudományokban is mindent magyarosítani akartak. Jedlik átvette az új megnevezéseket. Nem használjuk pl. az éleny /oxigén/, a köneny /hidrogén/, a széneny /szén/, a légeny /nitrogén/, a kéneny /kén/, a jegőc /kristály/, a szénéleg /széndioxid/, a körlég /levegő/, a csucsag /piramis/ szavakat. Nem mondjuk a hidrosztatikát hignyugtannak, a hidrodinamikát higmoztannak; de megértjük a csiga fizikai meghatározását: "egy tengelye körül forogható körény, melynek kerülete a reá alkalmazandó kötél végett válualakulag vagyon kivájva."

Jedlik Ányos maga is tudatában volt, hogy a magyar nyelvű terminológia nehézséget okoz a megértésben, ezért a könyv végén szótárszerűen közli a fogalmak latin, esetenként német megfelelőjét.

Hasonlóan kerüli az idegen nyelvű megnevezéseket kéziratban maradt Hőtana. Az 1847-51 között született művet 1990-ben adta ki Liszi János professzor.

Hogy a kor tudományos nyelvének magyarosításában sok logikus elem volt, hadd igazoljam e könyvből vett néhány szóval:

hévmérsék /hőmérséklet/, hévmutató /hőmérő/, jegyzőhévmutató /minimum-maximum hőmérő/, gyúpont /gyújtópont/, egyenüregű /állandó keresztmetszetű/, köbalakú /kocka alakú/, fekmentes /vízszintes /, világtér /világűr/, tűznemző /tűzgyújtó/. Álljon itt egy meghatározás is, hogy e tudományos nyelvi kísérletet szemléltessük: A meleg "az egész világon elterjedt lebegény /aether/ valamivel nagyobb hullámú rezgésének állíttatik, mint aminő a világosság származására szükséges." /világosság=fény/

Mint utaltam rá, ezek nem Jedlik Ányos szóalkotásai, hanem átvett szavak, kifejezések. Igyekezett őket a természettudományban meghonosítani.

1854-ben tagja lett annak a bizottságnak, melyet Toldy Ferenc vezetésével "az illetőknek zsinórmértékül szolgálandó magyar műnyelv kidolgozására" szerveztek. Jedlik Ányos a fizika, a kémia és a mechanika szakszavainak a felülvizsgálatában, illetve alkotásában vett részt.

Az 1858-ban megjelent Német-magyar műszótár 20 000 címszót tartalmaz. Jedlik Ányos "kidolgozott műszavak száma" c. füzetében 1 112 fizikai, 245 kémiai és 677 vegyes szót említ, amelyről véleményt mondott.

Vannak-e személyes alkotásai? A kutatók kb 200 szóról állítják, hogy Jedlik alkotta őket. Pl. a következők: dugattyú, tolattyú, eredő, összetevő, hanglebegés, hangütés, zönge, huzal, kitérés, merőleges, nyomaték, hullámtalálkozás, megfigyelés, osztógép /vonalzógép/. Ezek részeivé váltak a szaknyelvnek.

ő alkotta, de nem honosodtak meg:

ejternyő, szállernyő /ejtőernyő/, erősz, erőszet /gépész, dinamika/, lejtmérés, lejtmérő /vízmérték/, meneny /ion/, bemeneny /anód/, kimeneny /katód/, mérke /minta/, nézge /nagyító/, szorittyú /szorítócsavar/, villamfeszítő /feszültségnövelő készülék/, villamszedő /a villamosság felhalmozására szolgáló készülék/, forgony /elektromotor/, zöngmenet, zönglejtő /hangskála/.

A természettudományi szaknyelv letisztulásának gyakorlati fórumai voltak a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók gyűlései. 1841 óta rendszeresen megszervezték az ország különböző városaiban. Az előadásokat magyarul tartották. Jedlik Ányos is gyakran szerepelt kutatási témáival.

A tudományos terminológia ezeken az üléseken formálódott, ui. az alapelv az egyértelműség, az érthetőség, a világos, logikus beszéd volt. A szóalkotásbeli túlzások, szélsőségek elmaradtak, a szaktudományok nyelve fokozatosan letisztult.

Mi jellemezte Jedlik Ányos előadói stílusát és írásbeli nyelvhasználatát? Eötvös Loránd, a tanítvány szerint: "előadása a kutató tudós előadása volt, ki hallgatóihoz úgy beszél, mint tudóstársakhoz…" A hangsúly a tudóstárs szóban nem a tudóson van, hanem a társ szón, Diákjait partnernek tekintette az ismeretszerzésben. Ezt erősíti meg az idézet folytatása is: "… a kísérlet nekik nemcsak mutatványul, hanem igazi tanulásul szolgált."

Kortársai véleménye és tanulmányai is azt tükrözik, hogy világos, tiszta, áttekinhető szerkezettel építette írásbeli és szóbeli alkotásait. Fő építőelemei: a tétel megfogalmazása - a fogalom, a jelenség történelmi megjelenése, alakulása, - elemzése; jellemzői; következtetések; gyakorlati jelentősége; felhasználhatósága az emberiség javára. A téma kifejtésében gyakran él a kísérletek leírásával, rendszeresen alkalmazza a tudományos hipotézis logikai eljárását. Egyszerű, világos okfejtés, bizonyítások jellemzik előadásait.

Általában nem élt a szónoki beszéd díszeivel, virágaival; még akkor sem, amikor illett volna. 1864-ben elhangzott rektori beszéde bevezetőjében ezt meg is fogalmazta: "…előadandom a végére járt tanév alatt előfordult kisebb-nagyobb horderejű eseményeket…a nélkül…miként az ékesszóláshoz szokott tisztelt közgyűlés várakozásának megfelelhetek; élni fogok csak egyszerű elbeszélési modorral…"

Mit jelentett tehát Jedlik Ányos számára a magyar nyelv?

Az otthon-érzés biztonságát és örömét, magyar mivoltunk kifejezőjét, a tudományokban való előmenetel feltételét, a gondolkodás és kifejezés világosságát, tisztaságát és egyszerűségét. A szellem, a nyelv és nemzet hármas egységét vallotta.

Baksa Péter

Irodalom:

  • Danczi József: Jedlik Ányos mint nyelvművelő. Jövendő, 1956. szept.
  • Ferenczy Viktor: Jedlik Ányos István élete és alkotásai A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Katolikus Czuczor Gergely Gimnáziumának értesítője - 1935-1939
  • Jedlik Ányos: Hőtan. Műszaki K. Bp., 1990.
  • Jedlik Ányos István: A természettan elemei. Súlyos testek természettana. Pest, 1850. Emich Gusztáv.
  • Jeszenszky Sándor: Jedlik Ányos nyelvújító munkássága. Magyar Nyelvőr, 1993. 4. sz.
  • Nagy András: Jedlik Ányos, a tudós, tanár és nyelvújító. Irodalmi Szemle, 1975. 4. sz.

 


 

A költemények elé

Fáber Antal nem volt költő. A pozsonyi akadémián együtt tanított Jedlik Ányossal.

1772-ben született Pozsonyban. A gimnázium 4 osztályát szülővárosában végezte, aztán Pesten folytatta. Jogi tanulmányait is itt kezdte, Győrött fejezte be.

1795-től 1800. április 1-jéig a jezsuita gimnázium jogutódjában, a győri püspöki líceumban tanított, majd a nagyváradi akadémián államtörténetet oktatott. 1804-ben került a pozsonyi akadémiára, 1841-ig itt tanított egyetemes történetet és az európai államok történetét. Halálának éve ismeretlen.

Történelmi és statisztikai könyveket írt, saját könyveiből tanultak diákjai. Ortvay Tivadar a nagy tekintélyű tanárok közt tartja számon, mint Jedlik Ányost is. "Klasszikus latinságú" jelzővel illeti, nem véletlen tehát, hogy latin disztichonokban köszöntötte barátját.

Jedlik 1831 és 1840 között tanított a pozsonyi akadémián. Őszinte barátságukat bizonyítja a két költemény.

A garashoz írt elégia tréfásan szól arról a "pénzmagról", mellyel Jedlik jutalmazta barátját.

Horváth Árpád "A megkésett világhír" c. ifjúsági regényében a következőképpen idézi fel a garas történetét:

"Egyik kollégája, Fáber Antal akadémiai tanár, az örvendező társaság nagy gaudiumára kedélyesen benyúlt mély zsebébe, és tubákos szelencét húzott elő; tetejét felpattintotta és megkínálta a társaságot egy szippanattal. Jedlik, akárcsak a többiek, vett egy csipetnyi burnótot - finom dohányport -, és orrába téve, jót prüsszentett. Ez akkoriban a társaságbeli jó hangulat jele volt, kedves figyelemnek szánták, amit nem lehetett visszautasítani. Jedlik is kotorni kezdett reverendája zsebében, egy garast halászott elő, és hajlongással Fábernek nyújtotta.
- Íme, az esztendőkön át élvezett tubákszippanatért - mondta mosolyogva…"

Az örvendezés oka: Jedlik Ányos elnyerte a pesti egyetemi katedrát.

Az "Ányosomnak" c. költemény 1839-ben születhetett, amikor Jedlik kigyógyult súlyos betegségéből, a tífuszból. A tudós fizikusnak a halál torkából sikerült megmenekülnie. Idős korában szokta idézni orvosa szavait: "ha ezt a betegséget kiheveri, akkor igazán örülhet, mert nyugodt és magas életkorban lesz része. "Jedlik Ányos valóban hosszú életet élt, 95 éves korában halt meg.

Köszönöm Mayer Farkas bencés tanárnak, hogy a Pannonhalmi Főapátságban őrzött Jedlik-hagyatékból rendelkezésemre bocsátotta a kéziratot, s őszinte elismeréssel köszönöm meg Federmayer István tanár úrnak a fordítást, hiszen a költemények eredeti formájában alkotta meg a versek magyar változatát.

 

Baksa Péter

Elégia a garashoz,
melyet J.Á. barátom ígért nekem
a maga és társai által egész éven át használt tubákért

Egy garasért e dohányt szívesen küldöm neked, Ányos!
Orrlyukaidnak e por úgy hiszem ízleni fog.
Késedelem nélkül teszem ezt, hisz e rengeteg összeg
Tőkéssé alakít, mert az enyém e garas.
Hogy milyen ez? Csillog-villog, fényárja sugárzik,
Ebben a városban ritka az ekkora kincs.
Tündöklő garasom sugarával sérti szemünket,
Ekkora fényt sok időn át nehezen visel az.
Ezt, ha megkaptam, kezeimben forgatom és csak
Távolról mutatom, mert irigyelnek ezért.
És miután bemutattam, a ház mélyébe viszem be,
Hogy más kincsek közt biztosan rejtve legyen.

 


Ányosomnak

Újra egészséges vagy! Még minap ennek örültem,
Most arról dalolok, hogy miket érez e szív.

Honszeretetből, s hogy becsülést hozz arra a Rendre1,
Melynek nem pusztán tagja, de éke is vagy,
Nagy s kimerítő munkát vállaltál Te magadra,
S éjt - napot áldoztál szaktudományaidra.

Néked a féktelen ármány cselszövevénye sem ártott,
Híres vagy Te eszed s munkabírásod után.
Hírnév, megbecsülés, koszorú jár érte, ki annyit
Fáradozott, Múzsád, hidd, jogosan teszi ezt.
Ányosom! Elveszi tőled a nagy tudományod az Orcus2,
Elrabol az mindent, azt, amit én becsülök.
Ám Rhadamantus3 tudja a tisztét, és a borostyán
Mégis rajta marad érdemesült fejeden.


Szómagyarázat:

1. Rend (Rendre) - Szent Benedek rendje (bencések), Jedlik Ányos is tagja volt.
2. Orcus - a halál istene a rómaiaknál, azonos a görög Hádésszal
3. Rhadamantus - Zeusz és Europé fia, Minósz testvére. Igazságos és bölcs törvényhozó, a három alvilági bíró egyike.

 


Gyermekkora, elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányai
1800-1817

1800. jan. 11.

Született: Szémő /Szímő-Zemné/. Szülei: Jedlik Ferenc és Szabó Róza

Volta-oszlop: egyenáram előállítása
Davy: elektrolíziskísérletek
Herschel: infravörös-sugárzás

jan.13.

Kereszteléskor az István nevet kapja

 

dec.17.

 

Második unokatestvére, Czuczor István születése

1801.

 

Volta definiálja az áramerősséget

1802.

 

Young: fényinterferencia
Gay-Lussac: gáztörvény

1808-1810.

Szímő: a népnyelvű iskolában TANUL

Dalton: súlyviszonyok törvénye

1810.

Nagyszombat /Trnava/: befejezi a népnyelvű iskola 3.osztályát

 

1810-1813.

Nagyszombat: a gimnázium 1-3. osztálya

 

1811.

 

Avogadro tétele: gáztörvények

1812.

 

Davy: ívfény

1813-1814.

Pozsony/Bratislava/: a gimnázium 4.osztálya elején beteg lesz, haza kell vinni

 

1814-1817.

Pozsony: gimnázium 4-6. osztályát elvégezve befejezi középiskoláit

 

1816.

 

első légszeszvilágítás Pesten

1817.

 

Young: a fényhullámok transzverzális jellege

 

Felkészülés a szerzetesi életre, tanári tanulmányok
1817-1825.

 

1817. okt. 25.

Pannonhalma: beöltözött bencésnek, az Ányos nevet kapta

Czuczor István is bencés novícius lesz, szerzetesneve: Gergely

1817-1818.

Pannonhalma: novícius

 

1818-1820.

Győr: a bölcselet 1-2. osztályát végzi a házi líceumban

 

1819.

 

Fresnel: hulláminterferencia

1820.

 

Ampere: elektromos áramok elektro dinamikus kölcsönhatása
Oersted: elektromágneses jelenségek (egyenes vezető, a mágnestűt kitéríti)
Hare kalorimotorja
Biot - Savart - törvény: az áram mágneses hatása.....

1820-22.

Teológiát tanul és doktorátusra készül Pannonhalmán

Schweigger: galvanométer

1821. ápr.14.

Pannonhalma: szerzetesi fogadalmat tesz

Faraday: elektromotor-kísérlet (egy áram járta vezeték mágnes körül forog)
Seebeck: hőelektromosság (termoelem)

okt.30.

Leteszi a szigorlat első vizsgáit Pesten (matematika, fizika)

Davy: Volta - ív forog mágnesrúd körül

1822. okt.30.

okt. 31.

nov. 4.

Leteszi filozófia és történelem szigorlati vizsgáit Pesten
Pesten bölcsészdoktorrá avatják
Győrött leteszi a tanári esküt.

Fourier: a hővezetés matematikai elmélete
Barlow - kerék: patkómágnes terébe állított, szabadon forgó csillag, higanyba érve

1822-23.

A győri gimnáziumban tanít ( 3.grammatikai osztály)

 

1823.

 

Fraunhofer: osztógép

1823-25.

Pannonhalma: befejezi teológiai tanulmányait

 

1824.

 

Arago: forgási elektromosság kísérlete

1825. szept. 3.

Győr: pappá szentelik

 

 

 

Győrben a házi líceumban (akadémián) tanár
1825-1831.

1825-31.

Győr: a líceumban a fizika, természetrajz és mezőgazdaságtan tanára. Megvásárolja Volta és Hare eszközeit.

 

1826-29.

Szódavíz - előállító készülék fejlesztése

Drummond: - fény
Ohm törvénye: az áramerősség, feszültség és ellenállás összefüggése
Bequerel: az áramerősség mérése az áram mágneses hatásával (lengő mágnestűvel)

1828. /27-29?/

 

Megismétli Faraday és Davy forgási kísérleteit
Forgony: elektromotor feltalálása (elektromágneses folytonos forgás elve - kommutátor)

Carnot: a termodinamika első főtétele

1830.

A Zeitschrift für Physik und Mathematikban megjelenik cikke a szódavíz előállításáról

Faraday: elektrosztatikus géppel kisülés
Dal Negro elektromotorja ("billegője"), nem publikált

 

 

Pozsonyban akadémiai tanár
1831-1840.

1831.

Pozsony: a királyi akadémián a természettan és mezőgazdaságtan tanára

Faraday: az elektromágneses indukció, örvényáramok

1832.

Fényelhajlásvizsgálatok "Prokesch vonalzó gépecskéjével"

Pixii: áramfejlesztőgép
Sturgeon: acélmágnes helyett elektromágnest használ, kereket hoz forgásba (munka)

1833.

Galvanoszkópot vásárol

Ritchie "forgója" (elektromotorja)
Andreán Károly távírótalálmánya a Gellért - hegyen
Faraday: az elektrolízis törvényei
Saxton: higanymegszakítós mágneselektromos gépe

1834-35.

Tanulmányutak Ausztriában és Németországban

Jacobi elektromotorja (munkavégzésre alkalmas)

1835.

Előadási jegyzetek (kőnyomatos)
Először pályázik a pesti egyetemi tanárságra

Neeff - féle villámkerék (megszakító)
Melloni kísérletei
Gauss és Weber távírókészüléke (1835-37)
Botto: Turinban, villamoskocsi

1836.

Győr vármegye táblabírónak választja (majd Bácsa, Vecse, Vajka)

Daniell-féle telep (Jedlik 1840-ben vásárol a pesti egyetemnek)

1837.

Másodszor pályázik a pesti egyetemre

Ettingshausen Bécsben bemutatja a Clark-féle elektromágneses gép tökéletesített változatát

1838.

Folyamodik a Clarke-Ettingshausen gépért

Jacobi motorja csónakot hajt a Néván Page először veti fel a "szikrainduktor" tervét

1839. nov. 2.

Kinevezik a pesti egyetem fizikatanárának

Grove-féle telep

1839.

Tentamen Publicum e Physica (összefoglalás mechanikából)

Daguerre- Talbot :a fényképezés feltalálása
Weber: "unipoláris indukció"

A pesti egyetem tanára
1840-1878.
 

1840. márc. 1.

Pesten elfoglalja az egyetemi katedrát

Morse: távíró

júl. 29.

Bemutató kísérletei Pesten

Smee platina-taplóval bevont elektródot alkalmaz

1841.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pesti, 2. nagygyűlésén előadást tart: "Villany-mágnesi tünemények" címmel és bemutatja forgonyát, és a mesterséges ásványvizet,
Szódavízgyártó üzemet alapít

Weber áramot mér az áram elektrodinamikus hatásával
Joule: az áram hatására keletkező hő összefüggései Természettudományi Társulat megalakulása

1841-42.

Villamos gépkocsit -"delej mozgony"-t tervez. 1854-re készül el.

 

1842.

A fényképezéssel foglalkozik. Daguerre-készüléket vásárol. (Moser-féle fényképek bemutatása, előadások)

Doppler-effektus
Bunsen fejleszti a Grove-féle elemet. (szénelektród)
Mayer-Joule energiamegmaradás törvénye (a hő mechanikai "egyenértéke")

1843.

Megkezdi kísérleteit az osztógéppel, tökéletesíti (mikrométer-csavaros)

 

1844.

A Grove és Bunsen-elemek tökéletesítésén kezd dolgozni (agyag- és papírfalas cellák),
Az Iparegyesület mechanikai szakosztályának lesz elnöke (gőzgépek átvétele) a Természettudományi Társulatban rezgésekkel és hullámokkal kísérletezik

Foucault: kézi szabályozású ívlámpa (napfény helyettesítésére)

1845.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pécsi, 6. nagygyűlésén előadást tart " A világsugárzás tüneményeiről általában és a sugárelhajlásról". Bemutatja osztógépének termékeit.

Faraday-effektus: a mágneses tér és a fény közötti kapcsolat
Stokes: súrlódásos folyadékok mozgásának elmélete
Wheatstone-híd: ellenállásmérés Lánchíd budai hídfőjének alapkőletétele

1845. okt. 8.

"Először honi nyelven....." szól hallgatóihoz

Wright óraművel hajtott C-korongjai ívlámpában

1846.

A csöves villámszedő "első típusa"

Pest-Vác között vasút
a lőgyapot feltalálása

1846-49.

A bölcsészkar dékánja
Osztógép kézi forgatással

 

1846.

Beszéd a Tudományok szükségességéről
Üvegbúrás kondenzátortelepe

 

1846-47.

Elnöke az egyetemi tanácsnak

 

1847.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók soproni nagygyűlésén a folyadékok hullámjelenségeiről értekezik, bemutatja mechanikus hullámgépét
"Compendium Hydrostaticae..." (kőnyomatos)

Staite: elektromágneses óraművel szabályozott ívlámpa
Archereau: súlyokkal, ellensúlyokkal szabályozott ívlámpa
Kirchoff: áramelágazási szabályok
Boutigny fagyasztási módszere
Bécs-Pozsony első távíróvonala

máj. 20.

Elkészült hullámgépe

 

1847-48.

"Delej Mozgony" jegyzetének írása

 

1848.

Egysarkú, többfázisú motor terve Forgómágneses mező gondolata egyenletes forgásból

 

márc.15-júl. 26.

A bölcsészkari naplót magyarul vezeti
Előadások csak magyarul
Rácsbevonatok készítése
Nemzetőrnek áll

Foucault: elektromágneses szabályozású ívlámpája
Fizeau: a fény terjedési sebességének megmérése levegőben (1849?)
Brett: az önerősítés elve acélmágneses gépén
Thomson (lord Kelvin): abszolút hőmérsékleti skála

1849.

Igazolása (taníthat az egyetemen)

 

1850.

Az egyetem átszervezése osztrák mintára,
Szigorlatok tartására, doktorrá avatásra megkapja a jogot
Megjelenik Súlyos testek természettana c. könyve
A Jedlik - féle kétvasmagos forgony (Győrbe kerül)

Pesten a mérnöki intézet elválik a bölcsészettől

Pest-Bécs között távíróvonal

1850-es évek

Froment osztógépének meghajtására nagy gépet szerkeszt.

 

1851.

Megjelenik Fénytan-a
Senior lesz
Osztógép, differenciál-csavaros, finombevonat rácshoz

Sinsteden: idegen gerjesztés elve
Foucault-féle ingakísérlet
Thomson: az energiamegmaradás elvének összegző megfogalmazása Ruhmkorff gyártani kezdi a szikrainduktort

1852.

Kénkeretes, papírfalas módosított Bunsen-elem
Természettudományi Kutatóintézet felállítását javasolja

 

1852-53.

Saját elgondolású agyagcellái

 

1853.

Cikkeket ír az asztaltáncoltatásról a Pesti Naplóban
Fizikát ad elő gyógyszerészeti hallgatóknak is
Prizmás csúszó szerkezet az osztógépre

 

1853-54.

Elkészül a Jedlik-féle szén-cink elem

 

1854.

A "Műnyelvi Bizottmány" tagja lesz, szerkesztője a Tudományos Műszótárnak",
Hamar Leóval, Csapó Gusztávval Pesti Társaság néven elektromos eszközöket előállító műhelyt szervez,
"Villanydelejesgéppel"(automata áramszabályzóval ellátva) működteti osztógépét
Elkészült a delejvillamos mozgony

Soren Hjort: acél- és elektromágneses gép (ősdinamó?)
Sinsteden platinalemezeket polarizál elektromos géppel
Poggendorff voltamétere
Siemens lüktető áramú tányérgépét távirászati célra szerkeszti

1855.

Mérlegkaros áramszabályozója,
A párizsi mezőgazdasági és ipari kiállításra küldött telepével bronzérmet nyer (Párizstól Konstantinápolyig vásárolják)
Mérlegkaros áramszabályozó
Megkezdi munkálatait az ívlámpa elektromágneses szabályozóján

Lissajous megkezdi rezgési vizsgálatait (L-idom)

1856.

Fejleszti a Smee-féle telepet (platinázott szén)
Bécs: a német természetbúvárok ülésén előadást tart a Grove- és Bunsen elemekről és "az elektromágnes alkalmazása az elektromágneses forgásoknál" c. témáról
Megfogalmazza a dinamóelvet
Elemével 48 óráig mozgat egy mozgonyt
Önmaga körül forgó villamdelej
Módosítja Sturgeon motorját: az áramforrás nem forog

Pest: bevezeti a gázvilágítást
Párizs: utcai ívkivilágítás

1857.

Az újfajta Smee-elemet Bécsbe viszi, bemutatja
Új villanydelejes forgonyt tervez és szerkeszt

Geissler: higanyos légszivattyú

Clausius: kinetikus gázelmélet

1858.

200 arany jutalmat kap tankönyvéért,
A Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagjává választja.

 

1859. nov. 14

elkészül dinamója
Székfoglaló előadása az Akadémián: "A villanytelepek egész működésének meghatározása"

Plante ólomakkumulátora
Helmholtz örvényelmélete a dinamikában
Plücker: katódsugarak
Kirchoff: üregsugárzás (abszolút fekete test)

1860.

Agyagcellás galvántelepe (végső formája 1862-ben)
Forgó-korongos gázelemekből álló telep terve

Maxwell: sebességeloszlási függvény
Cannizaro: atomsúly és molekulasúly közti különbség

1861.

Dinamójának leltárba vétele

Maxwell-féle differenciál egyenletek tartalmazzák az elektrosztatika és elektrodinamika törvényeit is

1862.

Higany légszivattyú tervet dolgoz ki
Kinevezik a tanárvizsgáló bizottság tagjának

Warburg: a hangrezgések mozgási energiájának egy része hővé alakul (1869?)

1863. márc.

Második akadémiai értekezése: Rumpelles Mihály bányáinak beomlása Kőbányán

 

1863-64.

Az egyetem rektora

 

1863.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pesti nagygyűlésén bemutatja első villamfeszítőjét (leideni palackok sorba kapcsolása, 90 cm-es szikra)

 

1864-65.

Az egyetem prorektora

Marcus-féle hőelemek ötvözetekből

1865.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pozsonyi, 11. nagygyűlésén előadást tart "A fénytalálkozási készülékekről", fényinterferencia kísérleteiről

Clausius: az entrópia fogalma
Tyndall-jelenség: a fény szóródása diszperz és kolloid rendszerekben

1866.

 

Maxwell: gázrészecskék szabadsági foka

1867.

Az ólomakkumulátor jelentősége,
Feltalálja a csöves villamszedőt

Maxwell: elektromágneses hullám
Siemens: dinamóelektromos elv és dinamó szabadalma
Wheatstone: dinamó

1868.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók egri, 13. nagygyűlésén "Villamdelejes hullámgép" címen előadást tart, bemutatja új hullámgépét (elektromágneses hosszrezgési)
Hőelektromos telep tervezésébe kezd, forgótekercses áramszabályozó
Gramme-gyűrűs áramfejlesztő
"Királyi tanácsos" címet kap

 

1869.

Javaslatot terjeszt elő új természettudományi épületek emelésére
A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók fiumei, 14. nagygyűlésén bemutatja villamdelejes keresztrezgési készülékét
Kondenzátoros telep tervezete

Mengyelejev periódusos rendszere

1870.

Terve: Lissajous-görbék vetítés útján való bemutatására

 

1871.

Gramme gyűrűs dinamója
Fizikai szertárak tanulmányozására Németországba utazik, meglátogatja Siemens gyárát

Óbudán gázszolgáltatás

1872.

Cső- villamszedős villamfeszítő, átfordulós kisütőkkel, sűrítőkkel

 

1872.

A Magyar Földrajzi Társulat tagja lesz
A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók herkulesfürdői, 16. nagygyűlésén "Villamdelejes keresztrezgési készülék "c. előadását tartja (1873-ban megjelenik)
Doktori díszoklevelet kap (50 éve doktorált)

 

1873.

A Természettudományi Társulat örökítő tagjává választja

A bécsi világkiállításon csöves villamfeszítői (elektromos sűrítő telepek) haladási érmet nyernek (Siemens az ajánló)

A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választja
A Természettudományi Társulat részére 100 Ft alapítványt tesz, örökítő tag lesz

 

1874.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók győri, 17. nagygyűlésén előadást tart az egymásra merőlegesen vagy párhuzamosan rezgő kéthangvillás készülékéről

Abbe-elmélete: a geometriai optikai törvények korlátozott érvényessége

1876.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók márama-rosszigeti, 19. nagygyűlésén hullámgépén készített rezgési képszalagokat mutat be (módosítja Fresnel tükörbeállítását-közel 90 fokhoz)
Rezgésinterferencia-készülék

Bell-féle telefon (hallgató), elektromágneses energiát alakít át hanggá
Kirchoff: áramlási törvények egyesítése

1877.

 

Boltzmann-állandó
Edison: fonográf

1878. máj. 11.

Nyugalomért folyamodik (okt. 19.-i hatállyal helyezik nyugdíjba)

Eötvös L. átveszi a kísérleti fizikai tanszék vezetését

Nyugalomban Győrött
1878-1895.
 

1878. okt. 25.

Győrbe költözik

 

1879.

III. osztályú vaskoronarendet kap
A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók budapesti, 20. nagygyűlésén ismerteti csöves villamszedőjét, villamfeszítőjét

A Siemens-Halske gyár sikerei a motorral a dinamó révén

1880.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók szombathelyi, 21. nagygyűlésén a természettudományi kutatásokat végzők kísérleteihez szükséges kellékekről szól

1880-as évek: Edison, Swan izzólámpái

1881.

 

Helmholtz: az anyag és az elektromosság atomos szerkezete
Első budapesti telefonközpont
Faure akkumulátorához oxigéntartalmú ólomvegyületekkel bevont ólomlemezeket használ

1882.

A prágai Carl Ferdinandus Universitat Repertóriumában bemutatja csöves villamszedőjét

az Electrical Power Company megkezdi az ólomakkumulátorok gyártását

1882.

 

Zipevnovszky-Déri-Bláthy: egyenáramú szinkron motor

1883.

Osztógépét a pannonhalmi főiskolának ajándékozza

Rock: edényes légsúlymérő elvén alapuló higanyos légszivattyú
Tesla sikerei többfázisú árammal

1884.

Palatin Gergely rendbehozza az osztógépet és rácsokat készít vele

Bláthy Ottó áramszabályozója
Csonka - féle motor

1885.

 

Bláthy-Déri-Zipernovszky: transzformátorszabadalom

1886.

A Természettudományi Társulat tiszteleti tagjává választja

Eötvös-törvény: felületi feszültség és a hőmérséklet változása közti összefüggés
Michelson: 90 fokos Fresnel-tükörpár
Goldstein: csősugarak

1888.

 

Hertz: elektromágneses hullámok
Eötvös L.: fejleszti Coulomb torziós ingáját
Tesla indukciós motorja

1889.

 

Nerst elektrolízis-elmélete

1890.

Részt vesz a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 25. jubileumi közgyűlésén Nagyváradon

első vidéki telefonközpont, Sopron

1891.

A Matehmatikai és Physikai Társulat első rendes tagjául választja

Lorentz: elektronelmélet
Elkészül az első Eötvös-inga

1893.

 

A Telefonhírmondó rendszeres adása

1894-95.

A bencés rend győri főgimnáziumának 100 Ft (200 korona) értékű kötvényt ad, a VII. - VIII. osztályos tanulók fizika tantárgyi pályadíjára ("Jedlik-alapítvány")

 

1895. dec. 13.

Meghal Győrött

Röntgen: X-sugarak

dec. 14.

Temetése

 

 

Utóélete

1897. máj. 9.

Eötvös Loránd akadémiai emlékbeszéde

 

1901.

Utcát neveznek el róla Győrött

 
1921. Jedlik Ányos nevét vette fel a győri bencés gimnázium cserkészcsapata  
1924. A győri bencés gimnáziumban Ferenczy Viktor kezdeményezésére megkezdi működését a "Jedlik Ányos mozgó" (mozi)  

1927.

 

Volta halálának 100. évfordulóján Comoban kiállítják Jedlik dinamóját

1935.

A győri belvárosi temetőből tetemeit áthelyezik a nádorvárosi temető rendi sírboltjába

 

1935-39.

A győri bencés gimnázium értesítőiben megjelenik Ferenczy Viktor: Jedlik Ányos István élete és alkotásai c. könyve

 

1941.

A győri Gépipari Középiskola felveszi Jedlik Ányos nevét

 

1942.

Győr városa díszsírhelyet adományoz neki

 

1948.

Győr városának közgyűlése határozatban örökíti meg jelentőségét

 

1993.

 

Szímőn felavatják portrészobrát, kiállítás nyílik

1995.

A győri Czuczor Gergely Bencés gimnáziumban megnyílik az állandó Jedlik - kiállítás

A győri Jedlik Ányos Informatikai Szakközépiskola és Gimnáziumban megnyitják az iskolatörténeti és Jedlik Ányos-kiállítást.

 

2000. jan.11.

Emléktábla-avatás a Jedlik Ányos Gépipari és Inf. Középiskolában – megörökítendő, hogy az iskola 1941-ben vette fel Jedlik Ányos nevét

 

2000. szept.1.

Jedlik Ányos és Czuczor Gergely szobrának avatása Győrött a Széchenyi téren.

 


A táblázat összeállításához felhasználtam Mayer Farkas bencés tanár "Jedlik Ányos élete dátumokban" című kéziratát.

Köszönöm.

 

Baksa Péter


 

Mottó:
"Látja, minden tudományban tanulhattam volna eleget és szépet, de a fizikában tanulok és egyszersmind mulatok, gyönyörködöm is"

(Jedlik Ányos)

2000 januárja. A tudósok azon vitatkoznak, hogy mikor kezdődik a XXI. század illetve mikor fejeződik be a második évezred.

2000. január 11. Ezen a napon született, 200 évvel ezelőtt Jedlik Ányos István bencés rendi szerzetes, tanár, a fizika professzora.

Hosszú élete során sok elismerésben, jutalomban részesült, de munkái külföldön csak elkésve váltak ismertté. Legnagyobb felfedezését, az "öngerjesztés elvét" így nem neki, hanem a német Siemensnek tulajdonítják. Jedlik már 1856-ban rájött az öngerjesztési folyamat lényegére. 1861-ben már gépet is épített és működtetett egyetemi előadásain. Siemens és Wheatstone csak 1866-ban készítettek működőképes dinamót.

A Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola pályázatot írt ki tanárai számára. Jelen dolgozatomat, mint az intézmény tanára írom. Remélem és hiszem, hogy a magam szerény módján így hozzájárulok Jedlik Ányos munkásságának megismertetéséhez és elismertetéséhez.
 
A XIX. század fizikája

A XVII. században a fizika a filozófiával kapcsolódott össze. A XVIII. század a technikát helyezi előtérbe. A XIX. században a fizika a technikával fonódott össze, hogy teljesen elszabaduljon a filozófiától. Ez a kor a nagy kísérletezők, a nagy feltalálók kora. Ugyanakkor úgy is fogalmazhatunk, hogy a XIX. század a klasszikus fizika kiépítésének korszaka. Vegyük sorra röviden az egyes témaköröket.

A mechanika

A legfejlettebb fejezete a fizikának. A newtoni mechanika, amely a testek mozgását írja le teljesen kiépül. A differenciál- és integrálszámítás alkalmazásával a mozgásegyenletek differenciálegyenletek formájában kezelhetők. Napjainkban sem tudjuk elegánsabban, egzaktabbul leírni a tömegpont mozgását, mint ahogy Hamilton tette 1835-ben.

Villamosság (elektromosság, mágnesség)

Az elektrosztatikus jelenségek vizsgálata a XVIII. század végére nagyjából befejeződik.

Franklin: töltésmegmaradás, csúcshatás, villámhárító.
Coulomb: erőhatás elektromos töltések között.
Galvani, Volta, Davy: elektromos töltések szétválasztása kémiai úton, galvánelemek.

A XIX. században az elektromosságtan fejlődik a legnagyobb mértékben. A század elején ugyan léteznek már áramforrások, de gondoljunk bele, mekkora utat kell megtenni az első mai értelemben vett villamos erőmű megépítéséig.

A század elejének legnagyobb felfedezését Oersted teszi 1820-ban. Kísérletezés közben felfigyel arra, hogy az áramjárta vezetőt mágneses tér veszi körül. Megszületett az elektromos és mágneses jelenségek közötti kapcsolat. Biot és Savart még 1820-ban

Laplace segítségével újabb kísérleteket végeznek, és matematikailag is leírják a jelenséget.

Az áramok kölcsönhatása, Ampere munkássága. 1820-ban Ampere kísérletileg megállapította az egyenáramok kölcsönhatását. Newton mechanikában alkalmazott és jól bevált logikáját alkalmazva eljutott az egyenáramjárta vezetők közötti erőtörvények leírásához.

A legnagyobb kísérletező: Faraday. Faraday legjelentősebb felfedezése az indukciótörvény, amely az ő nevét viseli (1831). Jedlik több kísérletének kiindulópontja volt Faraday felfedezése. Az indukciótörvény gyakorlati jelentőségét éppen napjainkban nem kell hangsúlyozni, minden generátor, minden transzformátor működésének alapja. Nagy jelentőségű Faraday-nek 1832-33-ban elért eredménye: az elektrolízis törvényeinek megfogalmazása. Részletesen foglalkozott a dielektrikumok (szigetelő anyagok) vizsgálatával is.

Maxwell, az elméleti fizikus. 40 évvel fiatalabb, mint Faraday. Saját eredményeit úgy értékeli, mint Faraday gondolatainak matematikai formába öntése. Munkássága azonban ennél sokkal több. Elektromágneses térelméletével elindította a hírközlés kifejlődését. Természetfilozófiai jelentősége is korszakalkotó: a fizikusokat arra kényszerítette, hogy a természet jelenségeit absztraktabbul fogják fel és az elvont leírásban szereplő fogalmaknak reális létet tulajdonítsanak, akkor is, ha azok közvetlenül nem érzékelhetők.

és energia

Végre tisztázódnak az alapfogalmak, mi a különbség a hőmérséklet és hőmennyiség között. Bevezetésre kerül a fajhő fogalma. Felismerik a tudósok a mechanikai és hőenergia kapcsolatát. Elfogadottá válik a hő kinetikus elmélete, az energia-megmaradás tétele. Megfogalmazzák a tudósok a termodinamika főtételeit. Új matematikai módszereket alkalmaznak, statisztikus meg-gondolások, valószínűségszámítás.

Anyagszerkezet és elektromosság. Az elektron

A XIX. század fizikusainak, kémikusainak elfogadott tény az atom létezése. Nagy kérdés volt, hogyan kapcsolódnak az atomok molekulákká? A katódsugarak felfedezése és vizsgálata vezet el az elektron, mint negatív töltéssel bíró részecske feltételezéséhez.

1897-ben Thomson meghatározza az elektron fajlagos töltését (a töltés és tömeg hányadosát).

Fejezzük be a XIX. századi fizikáról szóló áttekintésünket a négy "arany évvel"!

1895: Röntgen felfedezi a később róla elnevezett sugarakat.
1896: A természetes radioaktivitás, Becquerel.
1897: Az elektron felfedezése.
1898: A Curie házaspár laboratóriumában új elemet hoznak létre, a rádiumot.

 
Jedlik Ányos munkássága, találmányai

Jedlik Ányos részben vagy teljesen megvalósított találmányainak száma közel 80. A következőkben csak a leglényegesebbeket ismertetem kronológiai sorrendben. Röviden kitérek tankönyvírói munkásságára is.

1829. Jedlik felismeri, hogy a mágneses térbe helyezett iránytű nem csak elfordul, hanem ezen elfordulás folytonos forgássá változtatható. Megtervez és elkészít egy elektromotort. A mai egyenáramú motorok fő alkotórészei mind megtalálhatók: tekercselt állórész és forgórész, valamint az irányváltó kommutátor. A forgony nem vált igazán ismertté Jedlik életében, csak 1927-ben Comóban a Volta emlékére tartott ünnepi gyűlésen.

1840-től Jedlik egyetemi tanár Pesten. Magyar nyelven oktatja a fizikát. Hiányoznak azonban a magyar műszavak. Jedlik sok új szót alkot: merőleges, tehetetlenségi nyomaték, eredő erő, dugattyú…

Egyik szerkesztője az 1858-ban megjelent Műszótárnak.

1840-ben olyan kocsit tervez, amelyet villamos motorral működtet.

1850 körül elkészíti a villamos mozdony modelljét.

1854-ben a rácsosztó gépet hajtja meg a "villanydelejes géppel".

Mi a fény?

A jó választ nem ismerte Jedlik, de a XIX. század fizikusai sem! A fénnyel kapcsolatos jelenségek vizsgálata azonban nagyon érdekelte. 1832-ben Bécsben vásárolt egy osztógépet, de nem volt megelégedve a primitív szerkezettel. Új osztógép tervezéséhez, szerkesztéséhez kezdett. Három évtizedet áldozott ezen vizsgálatokra. Sok módosítás után 1860-ra elkészült az osztógép, amelyet elektromotorral működtet. Többféle rácstípust lehetett vele készíteni: vonalas, kereszt és körkörös. Olyan nagy teljesítményű volt a gép, hogy Párizsba, de még Amerikába is tudtak a termékeiből szállítani. A minőségre a legjobb bizonyíték, hogy a Központi Fizikai Kutató Intézetben még 1960-ban is Jedlik-rácsokat használtak a színképelemzésekhez.

Az osztógépet 1863-ban egy vándormechanikus szétszedte, de összerakni nem tudta. Palatin Gergely bencés tanár később összerakta, de eredeti pontossággal már nem tudta működtetni.

A másik nagy kérdés, mi a hő?

Jedlik már 1837-től latin nyelven ír a hőről De Colore címmel. 1850-ben jelenik meg magyar nyelven Hőtan című tankönyve. A hőről korának legmodernebb felfogásával ír. Kettős megközelítésben tárgyalja a hőmennyiséget. A hő régebbi felfogás szerint - már Jedlik is így fogalmazott- finom, súlytalan, folyó anyag. "A természettan jelen állapotában a meleg nem anyag, hanem a levegő nagyobb hullámú rezgése"- így írta le Jedlik a másik elképzelést a hőről.

Térjünk vissza az elektromotorokhoz!

Súlyos probléma a megfelelő áramforrás biztosítása. A kor legjobb telepeit a Bunsen elemeket vizsgálva Jedlik jött rá, hogy azok nagy belső ellenállását kell csökkenteni. Évtizedeken keresztül kitartó, szívós munkával, kísérletek százainak elvégzésével tökéletesíti a galvánelemeket. 1867-ben eljut az ólomakkumulátorok tervezésének a problémáihoz. A galvánelemek hiába adtak komoly áramot (8-10 amper), az előállítás vesződséges és költséges volt.

Jedlik előtt egyetlen cél lebegett: tartós, nagy teljesítményű áramforrás létrehozása. Faraday indukciós kísérleteit tanulmányozva már 1856-ban eljut az öngerjesztés és önerősítés elvét egybefoglaló dinamó-villamos elvhez. A német Siemens ugyan 1854-ben szerkeszt egy lüktető egyenáramot fejlesztő gépet, de a dinamó elvét csak 1866-ban fedezte fel. A nyugati államokban jelenleg is Siemensnek tulajdonítják ezen jelentős elv felfedezését. A magyarázat egyszerű, Jedlik nem tartotta találmányát elég tökéletesnek ahhoz, hogy publikálja.

A kitűzött célt azonban elérte, hisz mechanikai munkával tudott villamos energiát fejleszteni.

Jedlik 1867 óta foglalkozott nagyteljesítményű megosztógépek szerkesztésével illetve elektromos töltések tárolására alkalmas eszközök kifejlesztésével. A feszültséget létrehozó influenciagép szigeteléseit impregnált papírtárcsákból készítette, így megakadályozta a szivárgó áramok létrejöttét. A leydeni palackok helyett saját "csöves villamszedőit" alkalmazta a villamos töltések sűrítésére. Az 1873-as Bécsi Világkiállításon 90 cm-es szikrákat állított elő (körülbelül 1 millió volt segítségével). A nemzetközi zsűri, Siemens elnökletével, a "Haladásért" arany érdemrendet adományozta Jedliknek.

1878-ban Jedlik professzor nyugdíjba vonult és visszatért Győrbe.

Munkásságának elismerése sem maradt el. 1868-ban királyi tanácsosi címmel tüntették ki. 1879-ben pedig a vaskorona rend harmadik osztályának lovagja lett.

 
A XX. század fizikája

"A XX. század fizikája az ötödik tizedesjegy fizikája lesz - hirdették a századfordulón az elért eredményektől megittasult optimisták." Ezen azt értették, hogy precízebb mérésekkel kell megerősíteni az addig elért eredményeket. A haladó gondolkodású, fiatal, ambiciózus tudósok azonban látták a XIX. századvégi fizika égboltján gyülekező felhőket.

Melyek voltak ezek?

Az anyagok fajhőjének elméleti értelmezése, a fénysebesség, a fekete test sugárzása, a radioaktivitás.

A felhőkön áttörő gyenge "fénysugarak" az emberi agyat próbára tévő "fényözönné" szélesedtek.

Új fejezetei jöttek létre a fizikának: relativitás- elmélet, kvantumfizika, atomfizika.

Kiderült, hogy a tömeg függ a sebességtől. A távolság és idő mérése még annál is bonyolultabb, mint amilyennek gondolták. Az órák nem azonos időt mutatnak, a nyugvó és mozgó rendszerekben. A méterrúd hossza is különböző lesz. A részecskék tömegének egy része vagy egésze energiává alakulhat át és fordítva! Az anyag meghatározza az őt körülvevő tér geometriáját. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a relativitáselmélet.

Megjelenik az energiakvantum. Planck elméleti, matematikai formában megoldja a fekete test sugárzásának súlyos problémáját. Bevezeti az energiaadag fogalmát. Einstein elmélete nyomán kiderül, hogy a fény is kvantált. Sőt az atomburok vizsgálatához is a kvantumfizikára van szükség.

Óriási átalakuláson mennek át az atomról alkotott modellek. Egyre tökéletesebb, a valóságot megközelítő lesz az atomokról alkotott képünk. Ismertté válik az elektron tömege és töltése. Az atommag sem oszthatatlan, felfedezik a neutront és a protont. Hatalmas fejlődésnek indul az atommagfizika. Mesterséges magátalakításokkal új elemeket állítanak elő. A harmincas évek végén felfedezik a maghasadást, majd a láncreakciót.

1942-ben megépül az első atomreaktor.

Új energiaforrás az emberiség történetében! A kutatás a pusztítás szolgálatába állt, 1945-ben két atombombát dobtak le Japánra.

Az 1950-es években villamos energiát termelő atomreaktorokat építettek az USA-ban illetve a Szovjetunióban.

A ma fizikájának néhány nagy kérdése

A civilizált ember nagyon sok energiát "fogyaszt". Főleg villamos energiát. Az egyik nagy probléma, hogyan lehet olcsón, a környezetünket kímélve energiát előállítani? A válasz egyszerű, atommagok egyesítésével, mint ahogy a Napban történik. A válasz egyszerű, de a magfúzió megvalósítása komoly probléma. Magfúziót létre tudnak hozni a fizikusok, de a lefolyását nem lehet szabályozni. Energia "termelést" magfúzióval már 1951-ben megvalósítottak. A magyar származású Teller Ede vezetésével ez volt a hidrogénbomba előállítása és felrobbantása. Az energia felszabadítása, kontrollált formában való előállítása ipari méretekben még nem sikerült.

A másik nagy kérdés, hogy a szupravezetés szobahőmérsékleten megvalósítható-e? Mi a szupravezetés? Nagyon sok fém bizonyos hőmérséklet alatt (- 100 oC) úgy viselkedik, mintha nem lenne ellenállása. Ez miért lényeges kérdés? Azért, mert a vezetékek ellenállása miatti hőfejlődés az energia nagy részét elpazarolja.

A következő kérdés inkább érdekesnek, nem pedig lényegesnek mutatkozik. Mi a gömbvillám? Ha tudományos választ próbálunk adni a kérdésre, komoly nehézségekbe ütközünk. Az valószínű, hogy a gömbvillám belsejében az anyag plazmaállapotban van (néhány millió oC). Hogyan keletkezik a gömbvillám, miért pont az adott helyen? A keletkezés helyére hogyan jut akkora energia, hogy az anyag plazmaállapotba kerüljön? A probléma hasonlít a száz évvel ezelőttihez. Az energia terjedésével foglalkozó elméletek nem elég tökéletesek, átdolgozásra, fejlesztésre van szükség! Nehezíti a probléma megoldását a megfelelő matematikai (geometriai) apparátus hiánya.

Jedlik Ányos kísérletei és korunk fizikai, technikai problémái

Galvánelemek, akkumulátorok

Jedlik a múlt században évtizedeken keresztül kísérletezett galvánelemek készítésével. Az akkumulátorok fejlesztésével is foglalkozott.

Miért nem terjedtek el még napjainkban sem az elektromotorral működő személygépkocsik? A válasz szinte ugyanaz, mint Jedlik idejében: nincsenek gazdaságos, olcsón előállítható, könnyű akkumulátorok. Szép kort élt meg Jedlik, de talán mégsem eleget ahhoz, hogy létrehozzon egy tökéletes áramforrást, egy különlegesen jó akkumulátort. Milyen is egy ilyen energiaforrás? Könnyű, térfogata kicsi, nagy elektromos töltést tud tárolni, sokszor feltölthető, környezetkímélő, és nem utolsósorban olcsó az előállítása. Ugye ilyen csak a mesében van! A kifejlesztéséhez lehet, hogy évtizedek kellenek, szívós kutatómunka, sok kísérletezés, mint ahogy Jedlik tette.

A villamfeszítők

Jedlik idősebb korában, 1867-től sokat foglalkozott elektromos töltések szétválasztásával, tárolásával. Így utólag mondhatnánk ráérzett arra, hogy ilyen berendezésekre milyen nagy szükség lesz az atomfizikai kísérleteknél. Az elektromos töltéssel rendelkező elemi részek gyorsításához nagy energiára van szükség. Nagy energiájú elektromos teret kell létrehozni, amelyhez óriási feszültségre van szükség (több millió volt). Valószínű, hogy Jedlik készülékeinek továbbfejlesztett változata alkalmas lett volna részecskegyorsító működtetéséhez. Ha a részecskéket elég nagy sebességgel ütköztetjük egymáshoz, azaz nagy a mozgási energiájuk, akkor létrejöhet a magfúzió. A gyorsító berendezésekben ez megvalósítható, de olyan rossz hatásokkal, hogy energiakinyerésre gondolni sem lehet. Eljutottunk tehát korunk nagy kihívásához, a szabályozott magfúzió megvalósításához. Honnan is indultunk? Az elektromos töltések szétválasztásától.

A villamfeszítők és a gömbvillám

Engedje meg az érdeklődő olvasó, hogy egy különleges, képzelet szülötte kísérletet ismertessek.

1873. Bécsi világkiállítás. Jedlik 90 cm hosszú szikrákat képes előállítani. A berendezésben felhalmozott energia, az elektromos kisülések létrehozhattak volna egy gömbvillámot. Néhány évvel ezelőtt a japánoknak sikerült ilyen kísérletet megvalósítani. Gondoljunk bele, mi történt volna, ha akkor, ott Bécsben megjelenik egy gömbvillám! Nem tudták volna, hogy mi az. Valószínű nem féltek volna tőle, ha nem rombol, nem pusztít. Sajnos ez az esetek zömében nem igaz, Tudjuk, hogy komoly rombolást okoztak már gömbvillámok Magyarországon is.

A fizikai kísérletek, kutatások irányát befolyásolta volna? Ez maradjon kérdés, ne törjük a fejünket a válaszon!

 


Felhasznált irodalom:

1. A Czuczor Gergely gimnázium évkönyvei
2. Jedlik Ányos: Hőtan Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1990.
3. Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete Gondolat Kiadó, Bp., 1981.
4. Feynmann: Mai fizika Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1970.

Póda László

 

 

 


 

Jedlik Ányos születésének 200. évfordulójára emlékeztünk.

1998. március 25-én megalakult a Jedlik Ányos Emlékbizottság - Győr. Elnöke dr. Keresztes Péter, a Széchenyi István Főiskola főigazgatója, titkára Baksa Péter, a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola nyugdíjas tanára, az iskola képviseletében Nagy Péter igazgató.

Az emlékbizottság - a nagy tudós jelentőségéhez méltó - éves programot fogadott el.


Események-képek:

56

1999. december 13. (Jedlik halálának napja)

A Jedlik-év nyitánya Szímőn. Dr. Keresztes Péter nyitotta meg az ünnepi programot.

Baksa Péter arról szólt, mit hozott Jedlik István (Ányos) szülőfalujából.

Nagy Péter igazgató Várady Lajos Jedlik-festményének másolatával ajándékozta meg a szímői alapfokú iskolát.


2000. január 11. Jedlik Ányos születésnapja

57

Az iskolában emléktáblát avattak annak emlékére, hogy az iskola 1941-ben vette fel a nagy tudós nevét. Ünnepi beszédet Balogh József polgármester mondott.

Az iskola kiegészítette a Jedlik Ányos kiállítást, Baksa Péter nyitotta meg az iskola tanárai és diákjai előtt.

A temetőben koszorúzás. Szavalt: Varga Balázs, az iskola tanulója.

A Győri Rádióban elhangzik a Ferenczy Viktorral 1942-ben a Magyar Rádió által készített interjú. Rekonstruálta: Baksa Péter, szerkesztette: Hőgye Attila.

2000. január 14.

Ünnepi szentmise a bencés templomban. Celebrálta: Csóka Gáspár, a bencés gimnázium igazgatója.

Városi ünnepség a Városháza dísztermében.

Szónok: dr. Radnay Gyula ELTE, docens
Szavalt: Varga Balázs

Az iskola által kiírt pályázatok díjait átadta
Nagy Péter igazgató.
58

Díjazottak:

Póda László tanár
Szalai József tanár
Pápai Flórián tanuló
Póda Tamás tanuló
Szabó Gábor tanuló


2000. február 22.

Győr város rendezvénye Jáki Szaniszló USA-ban élő professzor előadása: Egy város, egy Jedlik, egy egyetem.
A gondozásában megjelent Ferenczy Viktor Jedlik Ányos élete és alkotásai című könyv bemutatása.

2000. március 17-18.

Nemzetközi bicentenáriumi fizikaverseny a bencés gimnáziumban: Iskolánkat tanulók képviselték.
Az írásbeli forduló dolgozatait iskolánk tanárai: Póda László, Dr. Hafenscherné Géczi Zita és Nusserné Schragner Edit javították.

2000. március

A Jedlik-Czuczor műveltségi verseny résztvevőinek kirándulása Szímőre, Andódra, Érsekújvárra. A Keszei László által készített filmet bemutatta a Revita Stúdió.

2000. április 29.

Regionális (Csallóköz, Győr-Moson-Sopron megye) fizikaverseny általános iskolásoknak a Jedlik Középiskolában. Közreműködött: Póda László

2000. május 4.

Győr város általános iskoláinak hirdetett Jedlik-Czuczor műveltségi verseny döntője. Szervezte: Baksa Péter, zsűrizett: Póda László.

 

2000. május 6.

Emlékünnepség Szímőn.

Az iskolát delegáció képviselte.

59

 

2000. augusztus

Elkészül az iskola Jedlik CD-je (Bólya Gábor, Keszei László, Baksa Péter szerkesztésében).

 

2000. szeptember 1.

Jedlik Ányos és Czuczor Gergely szobrának avatása.

Szavalt, és az iskola tanulói nevében a szobrot megköszönte: Dávid Tamás

Győr város Jedlik-érmét kapták:

Baksa Péter
Bólya Gábor
Keszei László
Nagy Péter
Póda László
dr. Ujvári Miklós

60



2000. november 3. (a magyar tudomány napja)

Tudományos emlékülés a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban.

Előadók:

dr. Várszegi Asztrik főapát

dr. Radnay Gyula ELTE, docens

Zombori László BME, professzor

A Jedlik-pályázatok díjkiosztása

 


 

"A tudomány és a valóság nem két különböző dolog.
Remélem írásaim a Kisalföldben bebizonyítják ezt."

Kisalföld, 2000. január 20

A tudós-tanár, a tudományszervező bencés atya születésének kétszáz éves évfordulójára kaptam meghívót a városházára. Érdekelt az elfeledett tudós élete, munkássága, hiszen akadémikus is volt, így tisztelegni kívántam emléke előtt. A Jedlik Ányos Társaság, a róla elnevezett középiskola és a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium szervezésében rendezett megemlékezéssorozat igazán méltó módon mutatta be a hazai fizikai tudomány megalapítójának munkásságát.

Jedlik, a fiatal bencés pap aktívan érdeklődik az akkor újdonságnak számító elektromosság iránt, és 28 évesen megalkotja az elektromotor első modelljét, aztán rendtársai örömére szódavizet gyárt, annak ipari termelésének eszközét tervezi meg. Tanít, az egyik első fizikakönyvet készíti el, majd a szabadságharc alatt nemzetőr, de visszatér a pesti egyetemre, hogy a fizikaszertárat óvja az esetleges rongálástól. A pesti egyetem tanára, az újjáalakuló Tudományos Akadémia elsőként választja rendes tagjai sorába, megítélik számára a Nagydíjat, de már az akkor is szegény testület csak címet adott, pénzt nem.

Aktív tanár, tudományszervező és feltaláló, megalkotja három évvel Siemens előtt a dinamót, de az elszigeteltség miatt nem az ő neve tette ismertté a XX. század fejlődésére jelentősen ható szerkezetet. Tanít, tanít és tanít, fizikusgenerációknak adja át ismereteit, és 78 éves korában visszajön szeretett városába, Győrbe, ahol aztán nagy megbecsülésben él még közel 15 esztendőn keresztül.

Ez egy XIX. századi magyar tudós rövid életpályája. Jedlik Ányost a hite éltette, az nyújtotta az erőt számára a felfedezésekhez, de a kudarcok és a sikerek bölcs megéléséhez is. A hit az Istenben és a tudományban, ez a kettősség eggyé vált benne, hiszen mindkét világ felé alázattal közeledett, a befogadás és a megismerés alázatával.

Üzenetértéku a tudós élete és elkötelezettsége. Üzenet a városnak, hogy méltón kell ápolni a hazai fizikatudomány megalapítójának emlékét, erre a szeptemberi tervezett szoboravatás lesz a további jelentős momentum, de éppen az egyetemalapítási kezdeményezések jelenthetik majd a rangos beteljesülést Jedlik győri kötődésének. Üzenet a tenni tudó politikusoknak, hogy nagyobb megbecsülést kell adni a tudománynak, annak intézményeinek, hiszen a jövőalkotásunk legfontosabb szféráit óvni, támogatni, és egyben ösztönözni szükséges. S végül üzenet a városban élő polgároknak, látniuk és becsülniük kell értékeinket, mert ezek a gazdag és termékeny életpályák teremtették meg az alapjait a mai városnak, s egyben kínálnak új erőket jövője együttes alakításához.

Rechnitzer János
MTA-intézetigazgató-Győr

 


 

Buday Tibor és Budayné Mosonyi Klára "A fizika fejedelme" c. könyvükben Eötvös Loránd életét írták meg. /Magvetõ K., Bp., 1986./

Eötvös Loránd /1848-1919/ Heidelbergben Kirchofftól és Helmholztól tanulta a fizikát, Bunsentõl a kémiát. /1867-1870/.

1871-ben magántanári pályázatot adott be a pesti egyetemre. A pályázat elbírálásában Peczval Ottó matematikus, Than Károly kémikus és Jedlik Ányos fizikus vett részt. A pályázatot elnyerve elméleti fizikát oktatott.

Jedlik Ányos, a kísérleti fizika tanára 1878-ban nyugdíjba ment. Helyét Eötvös Loránd foglalta el. Elméleti fizikai témákat is elõadott.

Amikor az 1885-ben Eötvös Loránd és tudóstársai által alapított Matematikai és Physikai Társulat egyesületté alakult /1891/, elsõ rendes tagjául a 91 éves Jedlik Ányost választották meg.

A könyv szerzõi Bay Zoltán atomfizikus szavaival idéznek fel egy anekdotát, amelyet az egyetemen meséltek:

"Egy orvostanhallgató vizsgáját Eötvös ezzel kezdte:

- Hogyan jött ma az egyetemre?

A hallgató gyorsan kapcsolt. Erre a kérdésre a szokásos válasz az, hogy: villamossal, és a következõ kérdés a dinamó lesz, amit pedig õ nem tud. Tehát a válasz: "gyalog."

- Gyalog? Hát hol lakik maga?

Hazudni nem lehet, tehát a diák megmondja, hogy Kispesten.

- Kispesten? És onnan gyalog jár?
- Igen, én szeretek gyalogolni.
- És mit csinál, ha el van késve?
- Akkor szaladok - mondja a diák.
- És mit csinál, ha esik az esõ?
- Akkor esernyõvel jövök.

A hallgatóság már derült hangulatban van, amikor Eötvös felteszi az utolsó kérdést:
- És hogy jön az egyetemre, ha el van késve, és esik az esõ?

A diák kitartó, most már nem adhatja fel a játszmát, tehát ezt mondja:
- Akkor bérkocsival.

Most már hangos a kacagás a teremben, és Eötvös mosolyogva azt mondja:
- Látom, a dinamót nem tudja, de maga az életben meg fogja állni a helyét. Adja ide az indexét!

És beírta, hogy "kollokvált"; a diák nem bukott meg. Eötvös ui. a vizsgákon nem azt kereste, hogy mi a diáknak a tételes tudása, hanem, hogy hogyan tud gondolkodni."


Baksa Péter

 


 

Jedlik Ányos születése 200. évfordulójának megünneplésére készülve tapasztaltam, hogy a különböző feldolgozások, tanulmányok eltérő adatokat közölnek, pontatlanul vagy tévesen idéznek fel eseményeket. Ez késztetett arra, hogy áttekintsem, miként szól egy közkönyvtár szak- és ismeretterjesztő irodalma a jeles tudós, feltaláló bencés szerzetesről, tanárról, a természettudományok első önálló, eredeti, egyetemes értékû magyar tudósáról. Vizsgálatom nem terjed/hetet/t ki a teljes Jedlik-irodalomra, csupán a szabad polcokon, közforgalomban levő könyvekből válogattam. Szomorúan állapítottam meg: hogy sok a pontatlanság, az elírás, a tévedés.

Ezeket gyûjtöttem össze - követve Jedlik Ányos életútját.

Gyermekkor, tanulmányok

Jedlik István (Ányos) szülőhelye - mai írásmód szerint - Szímő, hosszú í-vel. /A mai Szlovákiában Zemné a település neve./ Születésekor és halálakor még Szémő alakban írták, ezt követi a győri belvárosi plébánia halotti anyakönyve, a halála évében kiadott "'A Pallas nagy lexikona" és a Holenda Barnabás által írt életrajz. A mai kiadványok általában rövid i-t használnak, sőt a "Magyar Larousse" Szinőként nevezi.

A kis falu történelme során hol Nyitra, hol Komárom megyéhez tartozott. A források szerint Jedlik István születésekor Komárom megyei település volt, a Britannica Hungarica IX. kötete azonban Nyitra megyét tünteti fel.

Több forrás, a Pallas és a Révai-lexikon is 1800. január 13-át jelöli meg születési dátumként, holott e nap a keresztelés időpontja volt. A keresztelési anyakönyv első hivatalos okirat megszületéséről, létéről. A források ma már 1800. január 11-ét írnak, ahogy Jedlik Ányos is 1885. július 8-án kelt önéletrajzi vázlatában.

Tanulmányait szülőfalujában, Nagyszombatban, Pozsonyban, Győrött és Pannonhalmán folytatta. A Britannica Hungarica Pestet is említi, pedig ott csak doktori szigorlati vizsgáit tette le 1821-ben és 1822-ben, s ott avatták doktorrá.

Félreértésekre adhat okot a kor oktatási rendszerének nem ismerete. Ma a gimnáziumot és a líceumot azonos típusú középiskolának fogjuk fel. Jedlik idején a gimnázium általában hat osztályos volt, ezt befejezte Pozsonyban. Pannonhalmi novíciusi év után került a győri bencés líceumba (felsőfokú intézmény), ahol bölcseleti kar mûködött. A bölcselet nemcsak a filozófiát foglalta magában, hanem természettudományokat is. 1818-20-ban bölcseleti tanulmányait végezte el, majd készült a doktori vizsgákra. Ekkor már az Ányos szerzetesi nevet viselte. Miként lett Ányossá?

A szerzetesek a rendi ruha felvételekor új nevet kaptak. A kis Jedliket Istvánnak keresztelték ugyan, de a rendtől az Anián, Anianus, Ányos nevet kapta. Horváth Árpád "A dinamó regényében" és "A megkésett világhírben" Szent Ányost a franciaországi Chartres város püspökének mondja, holott a "Magyar katolikus lexikon" szerint Szent Ányos Orleans püspöke volt, 453-ban halt meg. I. András a tihanyi apátságot neki szentelte, tehát Jedlik névadójának magyarországi kötődése is volt.

Bizonytalanságok, pontatlanságok a tanári pályán

Tanári pályakezdését illetően három évszámot is megjelölnek: 1822, 1823, 1825. Mindegyiknek van valóságtartalma, ui. doktori vizsgái letétele után az 1822-23. tanévben a győri bencés gimnázium 3., grammatikai osztályában oktatott. Liceumi (főiskolai értékû) tanárságát pappá szentelése után 1825-ben kezdte, s 1831-ig folytatta Győrött.

Megjegyzem, Horváth Árpád "A dinamó regényében" 1823. szeptember 3-ára teszi pappá szentelését, holott ez 1825 ugyanezen napján volt.

Győri tanárkodásához két jelentős találmány fûződik: szódavízgyártó-készülékének megalkotása és az elektromotor modelljének, a forgonynak a feltalálása.

Ferenczy Viktor szerint a mesterséges ásványvíz előállításával 1826-ban kezdett foglalkozni, s az ezt követő években a bencés rendházban már fogyaszthatták is a Jedlik Ányos által előállított mesterséges ásványvizet, esetleg a vele készített citromos üdítőitalt vagy fröccsöt. Hangsúlyozom: a mesterséges ásványvíz előállítása nem Jedlik találmánya, ahogy a Britannica Hungarica megfogalmazza: "1825: a szódavízgyártás módját ismerte fel." Előtte is állítottak már elő szódavizet, sőt szódavízgyárak is mûködtek. Jedliket valójában az érdekelte: "....... hogyan lehet szénsavat gyorsan, könnyen és olcsón előállítani, ... az előállított szénsavat ...... veszteség nélkül összeszorítani, .... vízzel összehozni .... az abszorbció folyamatát siettetni......" - ahogy írja a "Zeitschrift für Physik und Mathematik" c. folyóiratban 1830-ban.

Az általában nagyon hiteles Holenda Barnabás is "a szódavíz készítésének feltalálásá"-ról beszél és 1828-at említ. Valójában Jedlik az előbb felsorolt ismérveknek megfelelő készüléket alkotta meg.

Ismert, hogy pozsonyi tanárkodása idején továbbfejlesztette készülékét, de van olyan feldolgozás is, mely erre az időre teszi megalkotását. /Tanulmány az Interneten/. Ellentmondásos Horváth Árpád "A dinamó regénye" - beli megfogalmazása. Említi ugyan Jedlik győri kísérleteit a szódavíz előállítása tekintetében, de így folytatja: "alkotó elméje először Pozsonyban bontakozott ki ezen a téren."

Jedlik Ányos szódavízéhez Hegedüs Géza író szép irodalmi legendát fûz a "Száz rejtély a magyar irodalomból" c. kötetben. Szenzációra utal a történet címe: "A világmindenség első fröccse." Hegedüs Géza szerint Vörösmarty Fóti dalának kezdő költői képét - "Fölfelé megy borban a gyöngy" - a Jedlik Ányos szódavízével készített első fröccs ihlette 1844-ben.

Téves az időpont megjelölése, ui. a költemény 1842-ben született, téves " a világmindenség első fröccse" - megállapítás, hiszen Győrött már az 1820-as évek második felében ihattak mesterséges ásványvízzel hígított bort a szerzetesek. (Egyébként Hegedüs Géza az 1956-ban kiadott Czuczor Gergely válogatott mûvei bevezetésében még Jedlik győri éveihez kapcsolja a szódavíz "feltalálását".) 1844 ill. 1842 azért is pontatlan, mert Jedlik 1841-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók második nagygyûlésén Pesten Jedlik maga készítette mesterséges ásványvízzel vendégelte meg tudóstársait, így ajánlva: "..... ha bor vagy citromlé hozzá töltetik, ..... kellemes csípősségûvé válik." Egyáltalán nem dokumentálható, hogy az ekkor már a pesti egyetemen oktató Jedlik tagja lett volna Fáy baráti körének. Egyébként is, a bor gyöngyözése természetes fizikai jelenség. De szóba jöhetne a pezsgő is, hiszen Fáy András kísérletezett pezsgőgyártással is.

Másik győri találmánya a forgony, az elektromotor. Négy évszám is szerepel - 1827, 1828, 1829, 1830 - megalkotása idejének.
A Természettudományi lexikon és a Magyar Larousse 1827-et, Holenda Barnabás, Simonyi Károly 1828-at ír, Horváth Árpád "A dinamó regényében" pozsonyi tartózkodása idejére, "A megkésett világhírben" 1830-ra, tanulmányában 1829-re teszi, a Britannica Hungarica szintén 1829-et, a Szímőről kiadott kis múzeumi füzet 1830-at jelöl. Vajda Pál 1943-ban kiadott tanulmányában 1827-28-at ír ugyan, de pozsonyi tanárságát kapcsolja hozzá.

Vajon el lehet-e dönteni a pontos dátumot, órát, percet? Nem. Maga Jedlik sem emlékezett rá pontosan. 1886. február 18-án a Heller Ágosthoz címzett levélben a következőket írta: "A villamdelejességnek tüneményei engem is leginkább érdekeltek… a villamos forgó mozgásokra való készülékeket 1827 és 1828 évek alatt jó eredménnyel létrehoztam".

Ezt idézi Eötvös Loránd is emlékbeszédében, Verebély László is tanulmányában, Szinnyei József is ezt fogadja el. Holenda Barnabás a Matematikai és Fizikai Lapok 1928-as megemlékezésében (35.kötet) s a Mûszaki nagyjaink 3.kötetében azt írja: "Legkésőbb 1828-ban elkészítette." Igaz, hogy az Ordo experimentorum, Jedlik kis füzete 1829-re datálódik - szerepel benne a forgony mûködése -, ez bizonyára csak a kísérletek leírásának a dátuma.

Célszerû tehát tudomásul venni Jedlik időpontját, 1827-28-at. A magyar tudós nyilvánosságnak a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók második nagygyûlésén, 1841. szeptember 9-én mutatta be Pesten.

Pozsonyi tanárkodása után került a pesti egyetemre. Amit Németh József ír a Fizikai Szemle 1995. 12. számában - "1838-tól mint vendégtanár adta elő a fizika néhány fejezetét "villanymágnesi tünemények" címmel a pesti tudományegyetemen" - sem Ferenczynél, sem egyéb forrásban nem találtam.

Mikor kezdett tanítani a pesti egyetemen? Vajon a kinevezést vagy az állás elfoglalását vesszük kezdetnek? Véleményem szerint az utóbbit, tehát nem állja meg helyét a Britannica Hungarica s több más feldolgozás 1839. évszáma, s főként nem, hogy 1838-tól már az Institutum Geometricumban tanított. Valóban 1839. novemberében nevezték ki a pesti egyetem tanárává, a katedrát azonban 1840. március 1-jén foglalta el.

Történelmünk jelentős eseménye volt a magyar nyelv államnyelvvé tétele (1844). Az életrajzok kiemelik és idézik 1845.október 8-án magyarul mondott köszöntőjét. Horváth Árpád "A dinamó regényében" 1844-et ír.

Különleges volt Jedlik akadémiai taggá való felvétele is. Azon kivételezettek egyike, akik ugyanaznap lettek levelező és rendes tagok. Szinnyei József írja: "1858.dec.15: az MTA rendes tagja." "A Pallas nagy lexikona" ezt így fejezi ki: 1858-ban az Akadémia rögtön a rendes tagjává választotta. Pontatlan a Britannica Hungarica és a "Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig", ugyanis azt írják, hogy 1858-ban az MTA levelező tagjává, 1873-ban pedig tiszteleti tagjává választotta. Mintha nem lett volna az Akadémia rendes tagja.

Jedlik Ányost általában egy találmányú tudósként tartja számon a szakirodalom. A dinamó elv első megfogalmazóját és a dinamó feltalálóját látják benne. Mint az előzők mutatják, több jelentős találmány fûződik nevéhez.

Sokak által vitatott a dinamó feltalálásának elsőbbsége. Az egyetemes fizikatudomány általában Siemenset vallja feltalálójának, ui. az ő konstrukciója megalkotása után hamarosan, 1867. januárjában a nyilvánosság elé került, Jedlik Ányosé pedig rejtve maradt az egyetem fizikaszertárában.

Siemens elsőbbségét már Jedlik életében vitatták. Érdemes a figyelemre a Magyar Természettudományi Társaság folyóiratának, a Természettudományi Közlönynek 1890. novemberi számában (607-608. l.) megjelent tudósítás: az 1890. október 15-i szakülésen "Klupathy Jenő egyetemi magántanár Jedlik Ányos egy dinamo-elektromos gépét mutatta be, amelyet a tudós tanár 1852 és 1854 közt készített. A hozzá való használati utasítás negyedik pontjában ott találjuk a dinamo-elektromos gépek elvét ...."

Ezt az időpontot veszi át Heller Ágost Siemens Werner c. tanulmányában /Természettudományi Közlöny, 1893. március, 140-149. l./ a következőképpen: "A budapesti egyetem fizikai tanszékét akkoriban elfoglaló Jedlik Ányos, tudósaink nesztora, mint látszik, az ötvenes években szerkesztett."

Holenda Barnabás 1858-ra teszi a dinamó elvének megfogalmazását, majd így folytatja: "Hamarosan el is készült első gépe.

Horváth Árpád szerint "a nevezetes gép 1859-ben már járt."

A magyar fizikatörténetben mégsem 1852-54 vagy 1858-59 lett a Jedlik-féle dinamó feltalálásának a dátuma, hanem 1861. ui. dokumentálható bizonyíték csak erre van: a készülék leltárba vételének időpontja. Ez olvasható a Természettudományi Közlöny 1897. augusztusi számában, (387-402.l.) mely kivonatosan közli Eötvös Loránd 1897. május 9-én tartott akadémiai emlékbeszédét. Eötvös idézi Jedlik leltári bejegyzését: "Egy sarki villámindító /unipolar inductor/ .... célszerû használhatás végett az eszköz rövid leírása és kezelése módja az alapdeszka alá csatolt írásban olvasható. Kigondolva Jedlik Ányos által, elkészítve pedig Nuss pesti gépész mûhelyében. Beszerzési ideje 1861. Ára 114 Ft 94 kr."

Miért nem hozta nyilvánosságra Jedlik a dinamóelv megfogalmazását és az unipolar inductor megkonstruálását? Bonyolult kérdés, de talán mégsem szûkíthető le arra a válaszra, amit Horváth Árpád drámai sûrítéssel így fogalmaz meg "A dinamó regényében": "Minden kétséget kizáróan Poggendorff volt az oka." Arra utal, hogy Poggendorff nem volt hajlandó közölni Jedlik 1863-ban palackláncolatáról illetve elektromos sûrítőjéről írt eredeti és újszerû tanulmányát. Horváth Árpád valójában későbbi "sértődést" vetít vissza a dinamó megalkotásának idejére.

A kérdést lezárhatjuk azzal, hogy 1861 a Jedlik féle dinamó feltalálásának időpontja, így is hat évvel megelőzte Siemenset.
Hasonló hangsúllyal szól Horváth Árpád Jedlik akkumulátorának elkészültéről: "1867. március 3. nevezetes nap a találmányok történetében - mint Jedlik feljegyezte - éjszaka két órakor készült el a világ legelső akkumulátora." Az ólomakkumulátor valóban jelentős találmány az elektrofizikában. Ferenczy Viktor szerint Jedlik Poggendorff Annalesének 92. kötetéből értesült arról, hogy Sinsteden 1854-ben áramforrásához ólomlemezekkel kísérletezik. Jedlik tehát tőle vette az ötletet, s kísérleteivel, újításával azok sorába lépett - Faure, Sellon - akik megteremtették az alapjait annak, hogy 1882-ben Angliában megindulhatott az ólomakkumulátorok gyártása.

Különös és ellentmondásos, hogy Jedlik vállalt is közszereplést meg nem is. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyûlésein késő öregkoráig előadásokat és bemutatókat tartott, a Természettudományi Társulatban - amelynek alapító tagja volt - és az Akadémián azonban ritkán szerepelt.

Akadémiai székfoglalóján kívül (1859.november 14.: A villanytelepek mûködésének meghatározása) egy felolvasást tartott a tudósok intézményében 1863.március 16-án: "Rumpelles Mihály pincéinek beomlása Kőbányán" címen. Horváth Árpád "A dinamó regénye" címû mûvében a felolvasás idejét teszi a beomlás idejének, holott az utóbbi 1861.augusztus 5-én volt. Horváth Árpád tévesen írja a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók máramarosi vándorgyûlésének idejét is (1878), ugyanis az 1876. augusztus 22-28 között folyt.

A nyugalom évei és Jedlik utóélete

Pontatlanság tapsztalható Jedlik nyugdíjazásának megjelölésében is. A Britannica Hungarica azt írja: "1879-től haláláig a bencés rend győri líceumában élt", a Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig szerint szintén "1879-ben vonult nyugállományba". Valójában 1878 májusában kérte nyugdíjazását, 1878. októberében kapta meg nyugállományba helyezését, s 1878. október 25-én költözött Győrbe, a bencés rendházba, s nem a líceumba.

1895. december 13-án hunyt el. Van néhány olyan mû is, amely halálának időpontját december 15-re datálja, nemcsak Szinnyei József, de olyan friss mû is, mint az 1997-ben kiadott Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Ismert, hogy először a győri belvárosi temetőben a bencés kriptába temették. Mivel ezt a temetőt felszámolták, 1935-ben az új nádorvárosi temető bencés kriptájába helyezték át hamvait, 1942-ben pedig díszsírhelyet kapott. A Szímőről készült kis monográfia 1914-re teszi a belvárosi temetőből való átvitelét.

Jedlik díszsírhelyének obeliszkjén a következő bibliai idézet olvasható: "Az igazak örökké élnek, és az Úrnál az ő jutalmuk." Idézni a mondatnak csak első felét szokták.

Jedlik utóéletéről egy hibát említek csupán. Horváth Árpád A megkésett világhír c. regényében azt írja: "Alessandro Volta olasz tudós halálának századik évfordulóján, 1937-ben az itáliai Comoban bemutatták Jedlik dinamóját." Volta halálának 100. évfordulója 1927-ben volt, s ekkor valóban kiállították Jedlik "eredeti dinamóját", sőt - Ferenczy Viktor szerint - villamfeszítőjét is.

Megjegyzem, Ferenczy Viktor nevét a Britannica Hungarica elírja, Ferenczy Valérként említi.

Összegezve tehát megállapíthatjuk, hogy sok a hiba, a pontatlanság a Jedlik - irodalomban. Sajnos egyik kiadvány átveszi a hibákat a másiktól.

A magyar tudomány elleni vétségnek tartom, hogy egyes lexikonok, enciklopédiák, monográfiák csak a dinamót említik. Például az ifjúság számára kiadott Képes diáklexikon az elektronika címszónál csak dinamó elvét jegyzi meg, az elektromotornál másokat ír (dal Negro, Jacobi, Wheatston, Gramme). Örvendetes viszont, hogy a kötetben az elektronika nagy úttörői között Jedlik is, fotója is szerepel.

Az objektív tájékoztatás és a nemzettudat megkövetelné, hogy azok a külföldi szerzők által írt szakkönyvek, amelyek az egyes kutatásoknál, találmányoknál mellőzik a magyar tudós nevét, jegyzetben tegyenek említést a magyar feltalálóról. Pl. Steve Parker: Elektromosság c. könyve kiegészülhetett volna Jedlik találmányait felidéző jegyzetekkel. Steve Parker egyébként Siemens dinamójának ismertetésekor megjegyzi: "A magyar Jedlik Ányos (1800-1895) megelőzte, de nem állt ki elsőbbségéért." Ez a mondat bennünket kötelez: sokat kell tennünk azért, hogy Jedlik Ányos neve, munkássága itthon és külföldön ismert legyen.
Jedlik és a magyar fizikatörténet bemutatásának egy lehetséges módját választotta J.D. Bernál: A fizika fejlődése Einsteinig kiadója. A függelékben ifj. Gazda István vázlatos áttekintését közli "A magyarországi fizika klasszikus korszakáról." Sajnos halálának idejét 1895.december 12-re teszi.

Hiányolom Jedlik Ányos nevét olyan szakkönyvekből, mint Zemplén Jolán-Szabadváry Ferenc-Kontra György szerzői hármas által írt könyvéből, mely "A kísérletezés úttörői a XIX. században" címen jelent meg. Talán a kísérleti fizika legnagyobb magyar alakja Jedlik Ányos.

"Hibajegyzékem" bizonyára nem teljes, hiszen lehetetlen minden Jedlikkel kapcsolatos munkát áttanulmányozni. A tudós iránti tisztelet s a hitelesség megkövetelné, hogy pontos adatokkal szóljunk munkásságáról, s ne vigyük tovább a tévedéseket.

Baksa Péter

Átnézett irodalom:

A Pallas nagy lexikona Pallas Irodalmi és Nyomda Rt., Bp. 1895.
Backe, Hans: Kalandozások a fizika birodalmában Móra K., Bp., 1980.
Bernal, J.D.: A fizika fejlődése Einsteinig Gondolat, Kossuth K., 1977.
Borec, Tomás: Jó napot, Ampere úr! Móra, Bp., 1980.
Bragg, Lawrence: Az elektromosság diadalútja. Dante, Bp., 1948.
Britannica Hungarica IX. köt. Magyar Világ K., Bp., 1997.
Csóka J.Lajos: Szent Benedek fiainak világtörténete I-II. Ecclesia K., Bp., 1997.
Ferenczy Viktor: Jedlik Ányos István élete és alkotásai A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Katolikus Czuczor Gergely Gimnáziumának értesítője az 1935-36, 1936-37, 1937-38, 1938-39. iskolai évről. Győr, 1935-39.
Fizikai Szemle, 1995. 12.szám
Gamow, George: A fizika története, Gondolat, Bp., 1965.
Ifj. Gazda István-Sain Márton: Fizikatörténeti ABC Tankönyvkiadó, Bp., 1978.
Hankó Vilmos: Egy elfelejtett magyar találmány Természettudományi Közlöny, 1894. jan. /10-17.1./
Heller Ágost: A physika története a XIX. században I-II. K.M. Természettudományi Társulat, 1891.
Dr. Holenda Barnabás: Jedlik életrajza Mûszaki nagyjaink III., Gépipari Tudományos Egyesület, Bp., 1967.
Horváth Árpád: A dinamó regénye, Egyetemi Nyomda, 1944
Horváth Árpád: Jedlik Ányos élete és alkotásai Fizikai Szemle, 1957. október
Jedlik Ányos: Rumpelles Mihály pinczéinek beomlás Kőbányán - augusztus 5-én 1861-
ben Magyar Akadémiai Értesítő, Pest 1865.5. kötet
Képes diáklexikon-Technika Minerva, Bp., 1980.
Magyar Larousse Akadémiai, Bp. 1992.
Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig Better - MTESZ - OMIKK, 1997
Matematikai és Fizikai Lapok - 1928 Mûszaki lexikon Akadémiai, Bp., 1974.
Novobátzky Károly: A fizikai megismerés úttörői Akadémiai, Bp., 1959.
Parker, Steve: Elektromosság Park, Bp., 1994.
Révai nagy lexikona Révai Testvérek, Bp., 1911-35.
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete Gondolat, Bp., 1981.
Sőtér István: A sas és a serleg Akadémiai arcképek Akadémiai, Bp., 1975.
Száz rejtély a magyar irodalomból Gesta, Bp., 1996.
Szímő - Jedlik Ányos emlékszoba KT Kiadó Kft., Komárno, 1998.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, V.kötet Hornyánszky Viktor, Bp. 1897.
Természettudományi lexikon Akadémiai, Bp., 1966.
Vajda Pál: Magyar feltalálók Országos Közmûvelődési Szövetség, Bp. 1943
Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók Zrínyi, Bp. 1958
Verebély László: Jedlik Ányos két úttörő találmányáról Jedlik Ányos Társaság, Bp., 1994.
Zelovich Kornél: Jedlik Ányos, az elektrotechnika magar úttörője Budapesti Szemle, 1829. jan.
Zemplén Jolán-Szabadváry Ferenc-Kontra György: A kísérletezés úttörői a XIX. században Gondolat, Bp., 1963.

 

 

Az iskola története

 

Az_iskola_trtnete_-_banner_

 


 

Az iskola alapítása dokumentumokban

"… a közboldogság legbiztosabb
alapja az ifjú nemzedék tanítása
és növeltetése …."
(Jedlik Ányos)

Az első híradás:

Győri Hírlap: 1897. december 14. "Ipari Szakiskola Győrnek"

" A győri kereskedelmi és iparkamara nagyfontosságú határozatot hozott."
"Mint alapvető, felemelte szavát, és kinyitotta pénztárát a győri szakiskola létesítése mellett."

A közgyűlés elé terjesztett javaslatból:

"… Győr és a szomszédos vármegyék ifjúsága részére a magasabb színvonalú ipari képzettség megszerezhetőségét lehetővé tegye s kenyérkereső pályára vezesse a tanulók azon kontingensét, mely a tudományos magasabb művelődés útjait nem keresheti fel, de bizonyos előkészültséggel léphetne az ipari foglalkozások ágaira…"
"…Győrött utóbbi időben oly nagyobb szabású vállalkozások létesültek, melyeknek ipari üzeme egyenes összeköttetést képes létesíteni a szakiskolát végzett növendékek és a gyakorlati élet között…"

A kereskedelmi és iparkamara 5. 000 Ft-ot ajánlott fel az építésre s évi 1. 000 Ft-ot a fenntartásra.

 

Ipari vállalatok alapítása Győrött

Időszak
Új alapítású
gyárak száma
1860-ig
7
1861-1870
5
1871-1880
7
1881-1890
12
1891-1900
9
1901-1910
9
1911-1920
11


A HATÁROZAT:

kozgyj

 

GYŐR SZABAD S KIRÁLYI VÁROS
közgyűlési jegyzőkönyve
1898. február hó 10-ik napjáról

"Folyószám: 34


Tárgy érdeme: Tárgyaltatott a tanács, mint állandó választmánynak egy ipari középiskola felállítása tárgyában kelt 891 és 218/898 számok alatt tett előterjesztése.
Végzés: A törvényhatósági bizottság közgyűlése örömmel üdvözli egy ipari középiskola felállításának eszméjét s a győri kereskedelmi és iparkamarának, nemkülönben a győri szeszgyár és waggongyár részvénytársaságnak a kezdeményezés és felajánlott anyagi hozzájárulásukért köszönetét nyilvánítja.
Kimondja egyben a közgyűlés, hogy az ipari középiskola létesítési ügyében a vezető szerepre készségesen vállalkozik s annak létesítéséhez a város anyagi hozzájárulását kilátásba helyezi.
Tekintve pedig, hogy az eszme megvalósítása előzetes tárgyalásokat tesz szükségessé, ezen tárgyalásokra a győri kereskedelmi és iparkamara, nemkülönben a győri szeszgyár és waggongyár kiküldöttjének bevonásával Zechmeister Károly királyi tanácsos polgármester elnöklete alatt: Wennesz Jenő városi tanácsnok, Szávay Gyula és Meller Ignátz és Schlichter Lajos törvényhatósági bizottsági tagokat kiküldi, az ügynek erkölcsi és anyagi támogatására pedig az érdekelt Esztergom Komárom és Pápa városokat továbbá Moson, Veszprém, Komárom, Esztergom és Győr vármegyék közönségeit köriratilag felkéri.
Végül elhatározza a közgyűlés, hogy a kereskedelemügyi minisztériumot feliratilag felkéri, hogy az iskola létesítését elvileg elhatározni s a folyamatba teendő tárgyalásokhoz egy megbízottat kiküldeni szíveskedjék.
Erről a városi tanács úgy Zechmeister Károly királyi tanácsos polgármester, mint a kiküldött bizottság elnöke jelen végzésen értesítendő."

A Győri Hírlap 1898. február 11-i száma a közgyűlésről:
"… a közgyűlés a javaslatot egyhangúlag éljenzéssel emelte határozattá."

Az 1898. október 13-i közgyűlési jegyzőkönyvből:

"… a város a kérdéses iskola felépítésére és felszerelésére nem vállalkozik, ellenben azon esetre, ha a győri waggon és szeszgyár részvénytársaságok ajánlataikat továbbra is fenntartják és az iskola 1900 év őszén megnyílik, hajlandó e célra a társadalmi úton eredt 30.000 frt. adomány, a helybeli kereskedelmi és iparkamara 10.000 frt. évi járulékának s az építési telek értékének, amennyiben azt a város adná, letudásával 100.000 frt-ig áldozatot hozni."

Győr szab. kir. város hivatalos értesítője (IX. évf.16. sz.1899.)

"Az ipari szakiskola létesítését a győri kereskedelmi és iparkamara javasolta 1897-ben. A kezdeményezéshez csatlakoztak: Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság: 8. 000 frt-ot, Győri Szeszgyár és Finomító Részvénytársaság: 2. 000 frt-ot ajánlott - feltételük volt, hogy 1898-99. tanévben az iskola megnyíljon.
A város a minisztériumhoz fordult, amely 1898/19909. sz. leiratában kilátásba helyezte az iskola létesítését, a szervezéshez Vig Albertet küldte ki. - A helyi érdekeltek fa- és fémipari tagozatot javasoltak.
A beindulást a kereskedelemügyi miniszter 1900-ban javasolta.

… A Győrött létesítendő szakiskola ügyében folytatta a kamara az 1897-ben megkezdett akcióját. A szomszéd törvényhatóságokhoz s az érdekelt ipartestületekhez az iskola anyagi támogatása érdekében megkereséseket intézett, melyek eredménye az volt, hogy a győri ipartestület a kérdéses célra 5 éven át évi 2. 00 frt-ot szavazott meg, Győr és Moson megyék, valamint Pápa város pedig ösztöndíjak alapítását helyezték kilátásba."

1900. július 5-i közgyűlési jegyzőkönyvből:

"… a közgyűlés elhatározza …, hogy a létesítendő iskola céljaira már megajánlott 200. 000 koronán felül a kereskedelemügyi miniszter úr által kívánt…. Olajgyár melletti 907 öl kiterjedésű városi ingatlant a fém- és faipari szakiskola céljaira átengedi s az Árpád út és Vásártérszer között egy 12 méternél semmi esetre sem keskenyebb utcát fog nyitni…"
"A város által az iskola céljaira felajánlott 200 000 korona hozzájárulási összeg annak idején kölcsön útján rendeltetik fedeztetni…"
"…a város által alapított ipariskolai ösztöndíjak jövőre a felállítandó fém- és faipari szakiskola növendékei részére lesznek adományozandók..."

1900. december 13-i közgyűlés jegyzőkönyvéből


"…az olajgyár melletti 907 öl kiterjedésű városi ingatlant a fém- és faipari szakiskola céljaira a m. kir. Kereskedelemügyi kormánynak ingyen átengedi.

Kimondja egyúttal a közgyűlés, hogy a kérdéses szakiskola céljaira felajánlott 200 000 korona összeget a város közönsége 1901. évi március hó 1-ig a győri m. k. adóhivatal pénztárába befizeti s erről a Nmltgú kereskedelemügyi minisztériumot feliratban értesíteni határozza, a város polgármesterét pedig utasítja, hogy a fenti összegnek ideiglenes jellegű kölcsön útján való fedezési céljából javaslatot tegyen.
…megbízza a város polgármesterét, hogy a szakiskola céljaira a kereskedelmi és iparkamara s a waggon- és szeszgyár által felajánlott 60 000 korona összeg befizetése iránt a szükséges lépéseket tegye meg."

Győri Hírlap, 1900. december 16.

"Az ipari szakiskola tervezése. A kereskedelmi miniszter Pártos műépítészt bízta meg a győri ipari szakiskola épületének tervezésével. Ezzel ezt az ügyet a legjobb és legzseniálisabb kezekbe tette le, úgy, hogy érdekes, impozáns és a célnak tökéletesen megfelelő épületre lehet kilátásunk. Pártos műépítész a napokban meg is érkezett Győrré és Schlichter Lajos kamarai alelnök valamint Odor István városi főmérnök kalauzolásával megtekintette a beépítendő területet és skiccet készített az építkezésről."

epulet

 

Győr szab. kir. Város hivatalos értesítőjéből. 1902. 15. sz.

"1901-ben indult a fa- és fémipari szakiskola: 1901 októberében a régi városházában berendezett tantermekben.
Az új iskola építésének munkálatai még 1901 nyarán megindultak; 1902 őszén lesz birtokba vehető."

Győr szab. kir. Város hivatalos értesítőjéből. 1903. 3. sz.

"Fa- és fémipari Szakiskola létesítése: 200 685 korona

Válogatta: Baksa Péter

 

 


 

Az iskola története értesítőkben és évkönyvekben

1901-02 Igazgató:
Flórián Ambrus h. igazgató, vaskohó mérnök


Örvendetesen fejlődő iparoktatásunk népszerűségét és szükségszerűségét semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy Győr szab. kir. város közönsége évek óta egy szakiskolának Győrött való létesítésén buzgólkodott.

Győr szab. kir. város közönségének ezen utánzásra méltó nemes buzgólkodása meddő nem maradt, mert kereskedelmi magas kormányunk jóakaratú támogatásával egy ipari szakiskolának Győrött való létesítését 1898. évben elvben kimondta.

A város nagyérdemű közönségének új iparos nemzedék nevelése érdekében kifejtett tevékenységét nem csekély buzgalommal támogatta a helybeli kereskedelmi és iparkamara, a helybeli waggon- és szeszgyár, mint elsőrendű ipartényező.

Miután azonban a szakiskola tervezett épülete ezen időre… felépíthető nem volt, ideiglenesen a régi városházán… az első évfolyammal meg is kezdte működését…
… jelentkezett tanulók beíratása 1901. évi október hó 25-26-án történt, és a tanítás október hó 28-án megkezdődött…

03

 

 

Felvétetett a faipari szakra 5 növendék, a fémipari szakra 19 növendék, összesen: 24 növendék.

… faipari tanulóink az épület- és főleg a bútorasztalosságban, fémipari tanulóink pedig az épület- és géplakatosságban és tehetségeikhez mérten a műlakatosságban és az ezen mesterségekhez szükséges kovácsolási munkákban kell, hogy nyerjenek gyakorlati képzést.
A szakiskolában a tanfolyam tartama 4 év.
A szakiskolában rendes tanuló lehet, ki valamely közép- vagy polgári iskola 2 osztályát vagy elemi 6 osztályt sikerrel végzett, 12. évét betöltötte, és kifejlett ép testalkatú.


A Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola tanrendje 1901-1904 között

 

É V F O L Y A M O K

Tantárgyak

I.

II.

III.

IV.

Elméleti tantárgyak

Heti óraszámok

Magyar nyelvtan

2

2

2

1

Számtan-mértan

2

2

1

-

Mértani és ábrázoló-mértani rajz

8

2

-

-

Szabadkézi rajz

6

4

4

-

Mintázás

3

2

-

-

Természettan, vegytan

2

-

-

-

Szépírás

1

-

-

-

Egészségtan

-

-

-

-

Elméleti összes

24

12

7

1

Fémipari szakmai tárgyak

 

Gépipari rajz

-

5

4

9

Fémipari rajz

-

5

7

7

Fémipari technológia

-

2

1

1

Leíró géptan

-

2

2

3

Könyvvitel, költségvetéstan

-

-

2

2

Fémipari szakmai összes

 

14

16

22

Műhelygyakorlatok

24

25

31

31

Fémipari szak heti óraszáma

48

51

54

54

Faipari szakmai tárgyak

 

Szakrajz és szerkezettan

-

8

9

10

Faipari technológia és gépismeretek

-

2

1

3

Könyvvitel, költségvetéstan

-

-

2

2

Faipari szakmai összes

-

10

12

15

Műhelygyakorlatok

24

29

35

38

Faipari szak heti óraszáma

48

51

54

54

         

Forrás: Az iparoktatás az 1901-05. években. /1906/

 

1902-03 Igazgató:
Flórián Ambrus


A győri m. kir. állami fa- és fémipari szakiskola második tanévét már új otthonában kezdhette meg, amennyiben a szakiskola új épülete 1902. szeptember havában rendeltetésének átadatott.

… a második emeleten csakis az igazgató lakása és két szoba a gyűjtemények számára nyert elhelyezést, s így az épület csakis elölnézetben kétemeletes.

A pincesorban a tanítás céljára szolgáló mintázó helyiségek vannak, továbbá fa- és szénraktárak. A földszinten van az igazgatóság számára két helyiség, portás szoba, három tanári szoba és három tanterem, két szolgalakás és a fémipar számára kovács- és 264 m2 területű géplakatos műhely, és ehhez raktárhelyiségek, valamint a művezetők szobái. Az első emeleten van hat tanterem, egy tanári szoba, egy fizikaszertár s egyúttal tanári szoba, egy tanácskozó helyiség könyvtárral, a faipar számára 264 m2 területű műhely, művezető szoba, készáru raktár és szárító helyiség.

04

 

1903-04 Igazgató:
Flórián Ambrus


A továbbképző tanfolyamra jelentkezett és felvétetett 62 iparos segéd. (Megjegyzés: először indult felnőttképzés; azóta folyamatos és új szakágakkal bővülő.)

Október 17-én Deák Ferenc születésének 100. évfordulóját ünnepeltük…


Április hó 11-ét, mint az 1848-iki alkotmányos törvények szentesítésének évfordulóját énekkel, szavalatokkal ünnepeltük, az ünnepi beszédet dr. Faragó Márton tartotta. (Megjegyzés: 1848. március 15-e csak 1927-től volt hivatalos állami ünnep: az értesítők bizonysága szerint azonban a pesti forradalom évfordulóját is megünnepelték az iskolában.)

Növendékeink közül gyakorlati ismeretük gyarapítása céljából… a II. és III. éves fémiparos növendékek… meglátogatták a városi új szivattyú- és villamos telepet, az új vágóhidat, a Waggon- és gépgyárat, és a Stádel-féle vasöntöde és gépgyárat. A II. és III. éves faiparosok pedig a waggon- és gépgyár faipari műhelyeit és faanyagtelepeit.

 
1904-05 Igazgató:
Flórián Ambrus
A végzett tanulók elhelyezkedése:

Faiparosok

       
 

Komáromi faipari szövetkezeti gyár
Atyjánál Komáromban

    1 fő
1 fő
           
Fémiparosok        
  Kisiparosnál Debrecenben
Waggon- és Gépgyár, Győr
Sangenhauseni Gépgyár, Budapest
Továbbtanul
Szivattyú- és Gépgyár, Budapest
Podvinetz és Heissler Gépgyár, Budapest
  1 fő
4 fő
2 fő
1 fő
2 fő
1 fő
           

 

1905-06 Igazgató:
Flórián Ambrus

A vizsgák alatt a tanulók rajzaiból házi kiállítást rendeztünk … A műhelyek ez alkalommal is nyitva voltak, ahol a már elkészült és munka alatt lévő tárgyakat az érdeklődők megtekinthették.

Szakiskolánk ifjúsága kebelében a múlt évben megalakult önképzőkör már is szép eredménnyel működött, amennyiben ülésein a folyó ügyek elintézésén kívül szavalatokat és felolvasásokat rendezett. Az évzáró gyűlésen pedig szakirányú pályaműveket bírált el.

… a III. és IV. éves fémiparosokkal 2 napra terjedő kirándulást tettünk Budapestre és megnéztük a MÁV gépgyárát, a fegyver- és gépgyárat, Röck István gépgyárát, Eisele József gőzkazángyárát, Jungfer Csaba műlakatos műhelyét és a magyar acélárugyárat.
A IV. évfolyamon… a lakatos munkák köréből készítettek: rácsokat, vaskaput, iparművészeti tárgyakat, mint különböző bútorvasalásokat és a milánói kiállításra küldött tárgyak; úgymint csillár, kályhaellenző, papírkosár, fali dísztálak, pezsgőhűtő és a faipari műhelyben készített ebédlőberendezés összes rézverete egyes részeit…

 

1906-07 Igazgató:
Flórián Ambrus
… rendkívüli tanfolyamok:

1. A segédek továbbképző tanfolyama…
2. A kazánfűtők tanfolyama…
3. A locomobil- és cséplőgép-kezelők tanfolyama…

… az ifjúsági önképzőkör kebelében egy énekkar alakult

Az intézetbe 1901-03. évben felvétetett összesen 89 tanuló, tanulmányait befejezte 39 tanuló, a többi kimaradt részint önként, részint eredménytelen tanulás miatt.

 
1907-08 Igazgató:
Flórián Ambrus
 
 

 

 

… rendkívüli tanfolyamok… (köre bővült)

dynamógépkezelői tanfolyam (27 fő)
stabilgépkezelői tanfolyam (19)
asztalosműhely gyakorlati és szakrajz tanfolyam (22)
gyakorlati műhely tanfolyamok műkovács, műlakatos és géplakatosok részére (92)
továbbképző általános fa- és fémipari szakrajz tanfolyam (44)

A III. évfolyamon… segédkeztek a londoni magyar kiállítás munkáinál.

 
1908-09 Igazgató:
Füleki József okl. rajztanár

 

Vizsgálatok a rendes tanfolyamokon június hó 21, 22. és 23-án voltak. A vizsgálatokon részt vett Lázár Pál műegyetemi tanár, országgyűlési képviselő, mint miniszteri biztos és a felügyelő bizottság részéről megjelentek: Zechmeister Kálmán ipartestületi elnök, Grünwald István asztalosmester, Gnasser Dezső rézöntő mester, Kelemen Márton szobrász, mint vizsgabiztosok.

Ösztöndíjakban és adományokban sem szűkölködött az iskola.

 
1909-10 Igazgató:
Füleki József

 

Győr szab. kir. város gyászában, amikor a város újjáteremtőjének ravatala fölött a halotti búcsúztató elhangzott, iskolánk is őszinte részvéttel osztozott. Zechmeister Károly Győr város polgármesterének nemcsak az az érdeme, hogy a város körül gyárkémények sokasága sorakozik, hanem érdeme az is, hogy a kisiparosok kiművelésére Győrött ipari szakiskola létesült…
 
1910-11 Igazgató:
Füleki József

Ösztöndíjak és adományok.., jutalmak: … vasvármegyei "Deák Ferenc" ösztöndíj… soproni kereskedelmi és iparkamarától.., Győr szab. kir. várostól… győri-waggon- és gépgyártól… Győr szab. kir. város Prágay-féle alapból.., Ganz és Társa gyár győri képviselőjétől… Schmidl L. cukorgyárától.., Jankovics Ferenc gőzmalmától… Koestlin piskótagyártól… Beck Herman és fia gőzmalmától.., Nitsman J.-tól, és Polgár Bertalantól és "Pannónia" könyvnyomdától…

1911-12 Igazgató:
Füleki József

Az oktató személyzet a lefolyt tanévben is igyekezett iparfejlesztés szempontjából az iskolán kívül is munkálkodni. Iparosok részére rajzokat készített, szakvéleményeket adott ipari üzemek körül elõforduló kérdésekben…

1912-13 Igazgató:
Nagy Győző, okl. mérnök

Intézetünk tanulmányozása céljából látogatást tett(ek) Emin Effendi, Trapezunt város muftija és képviselõje…

1912-13 Igazgató:
Nagy Győző, okl. mérnök

A lefolyt tanév végén végzett tanulóink, mint segédek nyertek alkalmazást, részint iparosoknál, részint gyárakban helyezte el õket az iskola…

 

1914-15-16 (összevont)
Boros Rudolf okl. középiskolai tanár
(Nagy Győző igazgató hadifogságban)

A világháborúvá lett gigászi önvédelmünk küzdelme immár második éve szánt végig a lelkeken… A nagy háború látszik végre realizálni azon régi intelmeket, hogy társadalmunk fiainkat ezen túl már ne küldje oly nagy számban a passzív lateiner pályákra, hogy ott sorvasztó túltengést idézzenek elő, hanem hova előbb inkább a produktív ipari ágak lesznek a kecsegtető pályák, melyek most már nagyobb megbecsülésre számíthatnak.

Nincs rosszabb és károsabb, mint a rosszul végzett munka… Tanuljatok kedves fiaim és dolgozzatok alaposan…

Mindjárt a háború kitörésekor hadiszolgálatra bevonult a tanári és művezetői kar legnagyobb része..
Nagy Győző.. tartalékos hadnagy Premyslben orosz fogságba esett ..

Iskolánk épülete a háború első hónapjaiban a katonaság beszállásolására szolgált, a tanítás 4 hónapig szünetelt… a műhelyoktatás két tanterembe és egy fémipari művezetői szobába szorult, az összes elméleti tanítás egy teremben folyt, az iskola összes egyéb termei és helyiségei kórházzá alakultak át…
… a rendes műhelygyakorlatok folytak július, augusztus hó folyamán is… shrapnel-szájnyílás-csavart készítettünk a szombathelyi és temesvári hadiszergyárak számára…

…az 1915-16-dikit (tanévet) már nyugodtabban éltük át. Török tanulókat is kaptunk az intézetünkbe..
Győrött is a Vörös Kereszt Hadigyűjtő osztálya Áldozatkészség szobrot emelt, melyet intézetünk faipari előmunkása, Nacsa Illés iparművész készített. Rohamra induló 31. honvédgyalogezredbeli vitézt ábrázol a faszobor.., a Bisinger-sétány sarkán áll. A faoszlopot jelenleg egy biedermaier stílű Stolzer építész által tervezett építmény védi… a kerítést hozzá ugyancsak intézetünk fémipari osztálya készítette áldozatkészségesen…

Hadiszolgálatot tesz: 1 igazgató, 1 tanár, 4 művezető, 36 tanuló.
Hadiszerkészítés volt: 5400 db shrapnel-szájnyílás, 1900 db gránátfenék-csavar, 100 db 12 cm-es gránát, 50 ágyúhorog.

05

 

Az 1903-1916 közötti időszakban megtartott tanfolyamok, és a résztvevők

Tanfolyam

1903- 04

1904- 05

1905- 06

1906- 07

1907- 08

1908- 09

1909- 10

1910- 11

1911- 12

1912- 13

1913- 14

1914- 15

Segédek általános továbbképző

20

20

35

45

24

61

27

27

       

Fémipari

       

11

71

40

37

 

31

40

 

Faipari szakrajz

       

11

20

25

25

22

49

18

 

Kazánfűtő

     

39

19

83

29

47

43

76

78

81

Lokomobil

     

34

27

67

31

34

36

58

78

77

Műlakatos gyakorlati

     

21

31

54

52

66

 

47

42

 

Műkovács

     

22

30

             

Gép

     

48

31

             

Stabil gépkezelő

       

19

49

23

30

24

20

37

44

Asztalos-segédek

       

21

24

           

Asztalos

         

25

20

12

       

Építőipari

         

24

18

17

 

28

24

 

Szobafestő

         

10

           

Szabóipari

         

16

18

17

16

25

15

 

Cipészipari

         

20

22

20

25

15

20

 

Mérlegjavító

           

20

 

12

12

13

 

Benzin, gáz

               

25

 

28

70

Elektromos

                 

19

22

 

Aratógépke-zelő

                     

28

Összevont

                     

33

Könyvviteltan

           

35

         

ÖSSZESEN

20

20

35

209

224

524

360

332

203

380

415

333

Forrás: A Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola

 

1916-17
Boros Rudolf

Tizenhatodik iskolai tanévünket is még mindig háborús viszonyok között kezdtük meg és folytattuk le. A nagy világháború ezen harmadik évében azonban mi is megerősödtünk.., már jóval nyugodtabban és eredményeiben sokkal hathatósabban tudtuk a tanítást, ifjainknak szakmájukban való kiképzését és nevelését vezetni.


Ezen jobb tanítási eredményt elsősorban a tanszemélyzetben való megerősödésnek köszönjük… nagy hálával tartozunk Csellágh Gyula műszaki tanácsos úrnak.., a faipari technológia és költségvetéstan tanítását… volt szíves vállalni: a faipari szakrajz és szerkezettan tanítását, valamint a faipari műhely vezetését.. Édes Gyula faipari szaktanár vette át, dr. Pitroff Pál, főreáliskolai kitűnő tanár az első osztályban a közismereti tárgyakat tanította ideiglenesen.

Iskolánk épülete ez idén is nagyrészt kisegítő kórházul szolgált ..

A tanulók közül ezidén tavasszal bevonult 16… 5 török tanulót is kaptunk az iskolába.

Hadiszerkészítés ez idén intézetünkben már nem volt.

Boros Rudolf, mint a Magyar Iparoktatás rendes munkatársa több hosszasabb cikket írt oda… valamint a helyi lapokba is; a győri Kisfaludy-körben felolvasta "Vilma vagy bevezetés a művészetbe" címen nagy munkájának egy fejezetét.

1917-18
Boros Rudolf

A világháború negyedik évében - a háborús viszonyokat csaknem megszokva - acélosított erővel küzdöttük le az egyre tornyosuló nehézségeket, mik az iskolai épület jelenlegi építkezési bővítésével még bonyolultak is.. A kereskedelmi Miniszter Õ Nagyméltósága ugyanis - számolva a háborús átalakulások folytán a hazai ipar nagy fellendülésével - elhatározta intézetünk fémipari műhelyének az udvari résznek beüvegeztetésével való bővítését, miáltal a fémipari szakosztály befogadó képessége 60%-kal megnagyobbíttatott… 420 méternyi új lakatos- és kovácsműhelyt nyertünk és az egész épület helyreállíttatott.


Iskolai épületünk különben október hó végén a katonai kórház céljaira való használattól mentesíttetett…

Intézetünk igazgatója, Nagy Győző…, aki Przemyslnél fogságba esett, 1918. június közepén mindnyájunk nagy örömére visszaérkezett, mint cserefogoly.


A tanulók közül az 1917-18-i tanév folyamán újból bevonult négy faiparos és öt fémiparos növendék, a háború kezdete óta 60 tanuló…

 
1918-28 Hiányoznak az évkönyvek.
Az 1940-41. iskolai év évkönyve áttekinti ezt az időt
 

A Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola tanrendje 1924-től Fémipari szak

Tantárgyak

Évfolyamok

 
 

I.

II.

III.

 

Heti óraszámok

 

Hittan

1

1

1

Magyar nyelvtan

3

2

2

Mennyiségtan

2

2

1

Mértani és ábrázoló-mértani rajz

4

-

-

Szabadkézi rajz

4

-

-

Természettan, vegytan

2

-

-

Egészségtan

-

-

-

Testgyakorlás

2

2

2

Technológia

-

2

2

Szakrajz

-

6

6

Leíró géptan

-

3

2

Leíró elektrotechnika

-

-

2

Műhelygyakorlat

27

28

28

ÖSSZES ÓRASZÁM

45

46

46

Forrás: Szakmáry László: 80 éves a középfokú szakoktatás (1962)

 

Az egész világháború folyamán bevonult összesen 60 tanuló, akik közül 21 tanuló halt hősi halált. A gyászos emlékű békekötés és megcsonkított ország maradék életerejét is felemésztő forradalom után bekövetkezett általános gazdasági leromlás iparoktatásunkra és iskolánkra is kihatott. Az állami költségvetés a nélkülözhetetlen szükségleteket sem tudja fedezni, az iskola felszerelései nem gyarapodhattak, az épület és a berendezés hiányai nem voltak pótolhatók. A végsőkig fokozott kényszerű takarékosság miatt az 1918-1928. években az iskola még Évkönyveit sem adhatta ki.

A nagyszámú vidéki tanuló erkölcsi nevelése és ellátása szempontjából nagyjelentőségű az 1926. évben 38 férőhellyel megnyílt iskolai internátus, amely az 1931. évben menzával is bővült. Gazdasági életünk háború utáni változó alakulása új szakoktatási feladatokat is vet fel s az 1927-28. évben megindult a két évfolyamú esti szövőipari tanfolyam azzal a céllal, hogy a rohamosan fejlődő textiliparban nagy számban foglalkoztatott külföldi szakmunkások helyére magyar szakembereket képezzen ki. 1930-ban megalakul iskolánkban a 477. sz. "Rákóczi fejedelem" cserkészcsapat. Megkapó emléknap volt az iskola történetében 1930. június 29-e, amikor az iskola 21 hősi halottjának emlékét megörökítő emléktábla avatása folyt le a város és vármegye egyházi, katonai és polgári hatóságainak és nagyszámú közönségnek jelenlétében. Az emléktábla Fátay Ferenc tanár terve nyomán készült.

06 p2230183

 

Horváth István az iskola diákjaként részt vett az emléktábla elkészítésében. 1952-ben - már az intézményben tanított -, el kellett távolítani az emléklapot, ahogy az iskola homlokzatán lévő címert is.
Gergelyi Kornél igazgató szerette volna megmenteni az emléktáblát, hiszen ő is részt vett megalkotásában. Ezért a raktárban helyezte el. Mielőtt kiselejtezték, kidobták volna, Horváth Istvánnak sikerült megmentenie az egyik oldal díszítőelemét.
1995-ben ennek alapján rekonstruálták a táblát. A Városszépítő Egyesület támogatta a munkát. A réz rózsacsokrot Torin Ferenc készítette.


Események: 1918-1926:

1918-19 forradalmai szétzilálják az oktatást
1924-25 az új szakiskolai szabályzat a tanulmányi időt 4 évről 3 évre mérsékli.
1926 az iskolát 38 férőhelyes internátussal fejlesztik.
 
1928-29 Igazgató:
Aknaszlatinai György Ede gépészmérnök

Internátus: Oly tanulók részére, akik messze vidékről valók, az intézettel kapcsolatban internátus működik, részint azért, hogy a tanulók erkölcsi világa megóvassék, részint azért, mert künn a városban hozzátartozóik nem tudnának oly kedvezményes elhelyezést biztosítani számukra, mint az internátusban. A lefolyt tanévben az internátusban elhelyezést nyert 34 tanuló, akik közül az év folyamán az intézetből kimaradt 2 tanuló és így az év végén maradt 32 bentlakó.


Az internátusi ellátás magában foglalja a lakást, fűtést, világítást, ágyneműmosást, orvosi kezelést, továbbá a teljes élelmezés (reggeli, ebéd és vacsora), saját ruhamosáson kívül. Az internátusi ellátás díjának összege 45 P volt.


Teljes kedvezményben részesült 3 tanuló.
Kétharmad kedvezményben részesült 3 tanuló.
Fél kedvezményben részesült 12 tanuló.
Egyharmad kedvezményben részesült 3 tanuló.
 
Az internátusi tanulók kedvezményezésének mérvét a szegénységen kívül azok tanulmányi előmenetele szabályozta, mely utóbbi körülmény igen jó hatással volt a tanulók tanulmányi előhaladására.
 
 
1930-31 Igazgató:
Aknaszlatinai György Ede

Internátus. A lefolyt tanévben az internátusban elhelyezést nyert 49 tanuló… A vidékről naponta bejáró tanulók részére… menza működött… a Kereskedelemügyi Miniszter úr 500 P-t adományozott a tejakció részére, amelyből az intézeti orvos által kijelölt 14 szegény sorsú tanuló kapott naponta 2 deci paszterizált tejet… Győr sz. kir. város szociálpolitikai ügyosztálya 10 tanulónkat az egész tanév folyamán ingyen tízóraival látta el…


Ifjúsági Vöröskereszt. Vezetője Gergelyi Kornél tanár.


1930. október havában alakult meg intézetünkben a cserkészcsapat, Krisz Ferenc cserkésztiszt parancsnoksága alatt…

Az intézetben tartott tanfolyamok:

1. Motorkezelői tanfolyam (25 hallgató)
2. Elektromos előkészítő tanfolyam (18)
3. Elektromos szerelőipari I. tanfolyam (29)
4. Mezőgazdasági traktorkezelői tanfolyam (31)
5. Szövőipari szaktanfolyam I. rész (27)
6. Szövőipari szaktanfolyam II. rész (16)

… Rendes tanuló lehet az, aki valamely közép vagy polgári iskolának IV. osztályát sikerrel elvégezte.

 
1931-32 Igazgató:
Aknaszlatinai György Ede

… beíratáskor a tanulólétszám 102 volt, amelybõl 13 a faipari szakra, 89 a fémipari szakra iratkozott.

 
1932-33 Igazgató:
Aknaszlatinai György Ede

A tanév végén vizsgálatot tett 5 faipari, 72 fémipari, összesen 77 tanuló. Végbizonyítványt nyert 3 faipari, 29 fémipari tanuló..
A 477. sz. "Rákóczi fejedelem" cserkészcsapat… július és augusztus hónapban háromhetes tábort rendezett Bélapátfalván, valamint jól sikerült téli kirándulásokat a környékre és Sopron vidékére…

 
1933-34 Igazgató:
Aknaszlatinai György Ede

Az intézet történetében mélyreható változás történt a folyó tanévben, amennyiben a kereskedelemügyi miniszter úr 61. 706- 1933. szám alatt kelt rendeletével az intézet faipari szakosztálya helyébe egy textilipari szakosztály felállítását határozta el.

A faipari szakosztály beszüntetését szükségszerűvé tette a folyton csökkenő tanulólétszám, míg a textilszakosztály felállítását időszerűvé tette a textiliparnak a világháború után történt példátlan fellendülésén kívül azon fontos körülmény, hogy Győr szab. kir. város - mint textilipari centrum - magában foglalta egy létesítendő textiliskola minden feltételét..

A Győr szab. kir. város törvényhatósága, de különösen annak kiváló polgármestere: dr. Szauter Ferenc úr Õméltósága méltányolva azokat a fontos kultúripari, nemzetgazdasági és nemzeti célokat, amelyek ezen textilszakosztály felállításához fűződnek, 10.000 P-t ajánlott fel… valamint 5 éven keresztül évi 5.000 P. hozzájárulást. A Textilgyárak Országos Egyesülete 11 egységből álló gyapjúszövőgépet ajánlott fel motorokkal együtt, míg a Grab J. szövőgyár tulajdonosa, dr. Grab Miksa úr 13 szövőgépet adott át valóban ajándékáron és vállalta a gépeknek szerelőivel való felállítását.


A helybeli Richards Richard J. finomposztógyár vállalta a gyapjúszövőgépek felszerelését…


Az intézetben tartott tanfolyamok: … motorkezelői… villamosipari előkészítő… villamos szerelőipari I… villamosszerelő-ipari II… mezőgazdasági traktorkezelői… szövőipari I-II.

 
1934-35 Igazgató:
Aknaszlatinai György Ede

… a textilipari szakosztály sürgős, de célszerű fejlesztése… szükségessé tette az udvari - üvegtetős - műhelyhelyiségnek a textilműhely céljaira való teljes igénybevételét.


E célból a külső udvaron a főépülethez egy - egyelőre - földszintes toldaléképület lett építve, amelyben egy szerelő-, egy kovácsműhely, valamint egy második altiszti lakás nyert elhelyezést.

A folyó tanévben nagy kitüntetés érte az intézetet. A Győr városi "Horthy Miklós híd" felavatása alkalmából meglátogatta az intézetet dr. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter úr…

Az iskola diákasztallal (menza) bővült.

 
1935-36 Igazgató:
Aknaszlatinai György Ede

A folyó tanévben a textilipari szakosztály fejlesztése generális megoldást nyert, amennyiben külön kézi szövőműhely lett felállítva. E célból a külső udvaron levő volt faipari anyagraktár lett a főépülethez toldalékkal hozzáépítve és a szükséges átalakításokkal annak II. emelete a kézi szövőműhely céljaira igénybe véve.

…meglátogatta az intézetet Bornemisza Géza iparügyi miniszter úr. (1935. szept. 15-től az isk. főhatósága a vallás- és közoktatásügyi minisztérium.)

 
1936-37 Igazgató:
Aknaszlatinai György Ede
 
…Feledhetetlen napja volt az intézetnek június 6-ika, amennyiben ezen a napon tartotta Gyõrben - az Iparkamara dísztermében - nyolcadik közgyûlését az iparoktatási tanárok országos egyesülete…
Mária Kongregáció 1929-ben alakult meg az intézetben… 19 tagja volt… Elmélkedések tárgya: a jellemképzés eszközei.
… A magyar Cserkészszövetség május 24-én kelt engedélyével a csapat áttér a vízi - rover munkára
 
1937-38 Igazgató:
Csizmazia Lajos okl. gépészmérnök
 

…Aknaszlatinai György Ede főtanácsos az iparoktatás terén főként az intézetünknél teljesített több évtizedes, eredményesen dús szolgálat után 1937. június 1-jével nyugalomba vonult.

Az idei év az iparoktatás elvi jelentőségű kérdéseiben is változást hozott... Az országgyűlés a gyakorlati középiskolákról szóló törvényjavaslatot, amely szervezi az ipari középiskolákat, elfogadta. Remélhető… intézetünk is átalakul ipari középiskolává.

A beíratáskor a tanulólétszám 165 volt, amelyből 95 a fémipari szakra és 70 a textilipari szakra iratkozott…

Megemlékezünk a textilipari szakosztály jól sikerült színielőadásáról is… az "Iglói diákok" került bemutatásra.
…az intézetnek tornaterme nincs. A tornatanítás az őszi és tavaszi hónapokban megfelelő időjárás esetén az intézet közelében lévő Betka réten folyik. Téli hónapokban az I. sz. áll. polg. fiúiskola tornatermét vesszük igénybe, díjazás ellenében.

Műhelyoktatás. Fémipari műhely. A kézi szerszámok helyes kezelésének begyakorlására az I. éves tanulók műhelyi foglalkozása vágási, reszelési és illesztési tanmenetek készítésével indul meg. Ezek befejezése után egyszerű kézi szerszámokat, ág- és fémfűrészeket, tűzhelyalkatrészeket, rácselemeket készítettek. A II. félévben sikerült nagyobb mennyiségű ajtó- és redőnyzár rendeléséhez jutnunk. Készítésüket sorozatgyártásban végeztük. A II. éves tanulók 2 csoportba osztva dolgoztak. Az első csoportszerelő és géplakatos, a második csoport bádogos, lakatos és épületasztalos munkát végzett. Kovácsműhelyben tűzkezelők és ráverők voltak, és az autogén hegesztési munkáknál segédkeztek.

A III. éves tanulók lakatos, géplakatos szerelési munkákkal foglalkoztak, végezték a szükséges esztergályos, gyalus, marós és csiszoló munkákat, alkatrész- és szerszámkovácsolásokat, továbbá edzési munkákat. Kezelték az intézet erőközpontjául szolgáló Diesel-motort.

 
1938-39 Igazgató:
Csizmazia Lajos

Az idei iskolai év - a nagy országos és világesemények ellenére is - zavartalanságban telt el.

A közvetlen közelünkben lévő országrész felszabadulása a magyar szívekben igazi örömöt keltett… az eddigi kiképzés az ipar igényeinek teljesen megfelel, mert ifjaink elméleti és gyakorlati kiképzése olyan, hogy jelenleg végző összes tanulók elhelyezkedése megfelelő munkakörben és megfelelő fizetéssel biztosítva van.

… Részt vett az intézet fémipari műhelyi tanmenetmintákkal a berlini nemzetközi kézművesipari kiállításon és elismerő okiratot szerzett.

… Testnevelés… Az elvégzett anyag a középiskolák felsőbb osztályaira előírt testnevelési és légvédelmi anyag, kibővítve a szintén előírt rendgyakorlati, puskafogás és céllövőgyakorlatokkal.

Sportkörünk 1936-ban alakult meg… labdarúgócsapatunk 16: 8 gólaránnyal a (városi) első helyezést küzdötte ki magának… Középiskolások csapatversenyében lövészcsapatunk 1057 ponttal a III. helyezést érte el… a juniorok részére kiírt nemzetközi versenyszámban Völgyi Egon… 172 ponttal… III. helyet biztosított magának.

…Az intézet 477. sz. Rákóczi fejedelem vízi rover cserkészcsapata VI. nagytáborát az elmúlt nyáron, mint vízi mozgó tábort rendezte meg. 2 ladikkal a Marcalon és a Rábán Sárvárig hatoltunk fel Ozora Ferenc parancsnoksága alatt…

 

A Magyar Királyi Fém és Textilipari Szakközépiskola 1938-tól Fémipari szak

Tantárgyak

Évfolyamok

 

I.

II.

III.

IV.

 

Heti óraszámok

Hit- és erkölcstan

2

2

2

2

Magyar nyelv és irodalom

3

3

3

3

Történelem

2

2

2

2

Földrajz

2

-

-

-

Mennyiségismeret

4

3

2

2

Természettani ismeretek

4

4

-

-

Egészségi ismeretek

-

1

-

-

Testnevelés

2

2

2

2

Ipargazdasági ismeretek

-

 

3

3

Anyag- és gyártásismeret

2

3

3

2

Rajz és ábrázolómértan

4

-

-

-

Szabadkézi rajz

2

-

-

-

Gépismeret és géprajz

-

3

3

4

Gépszerkezettan

-

4

5

5

Gépkezelés

-

-

2

2

Műhelygyakorlat

14

14

14

14

ÖSSZES ÓRASZÁM

41

41

41

41

RENDKÍVÜLI TANTÁRGYAK

       

Élő idegen nyelv

2

2

2

2

Gyorsírás

-

-

2

2

Karének

1

1

1

1

Forrás: Szakmáry László: 80 éves a középfokú szakoktatás (1962)

 
1939-40 Igazgató:
Csizmazia Lajos

Hálával eltelve az isteni Gondviselés iránt, tekintünk vissza az elmúlt iskolai évre, amikor minden nehézség ellenére is sikerült biztosítani az oktatás folytonosságát. Sikerült minden kényszerszünet nélkül befejezni a tanítási évet. Pedig a viszonyok egyáltalán nem voltak rózsásaknak mondhatók. Az európai nagy háború következményeként a nyersanyagbeszerzés igen nagy nehézségekkel ment, de legyőztük a legtöbb nehézséget, és ha voltak is kisebb zökkenők a tanításban, nagyobb fennakadás nem volt.

Az intézet a régi épületben eddigi kereteiben mint három évfolyamú fém- és textilipari szakiskola működött ez évben is. Végzett tanulóink megfelelő elhelyezkedése biztosítottnak látszik.

Az iskolaévre vonatkozó adatok. Az intézet jelen tanítási éve immár a 39-ik. A rendes szakosztályok jelentkezői részére a jelentkezés június 26-ig volt. Csodálatos módon igen sokan jelentkeztek felvételre. Helyszűke miatt azonban csak 43-at vehettünk fel az I. fémipari és 29-et az I. textilipari osztályra. Tehát összesen 72 tanulót vettünk fel, a több mint kétszerannyi jelentkező közül. A II. évfolyamra 39 fémiparos és 25 textiliparos tanulót vettünk fel, a III. évfolyamra 27 fémiparos és 18 textiliparos tanuló vétetett fel. Így a beíratáskor összesen 181, évvégén pedig 166 tanulója volt az intézetnek.

Mint a múlt évben, az idén is az iskolánk csapata nyerte meg a helybeli középiskolák között rendezett Győr város KISOK labdarúgó bajnokságát. Csapatunk 8 mérkőzésből 7-et nyert és 1-et vesztett, így 14 ponttal küzdötte ki magának az első helyezést. Ez a győzelem további kemény próba elé állította csapatunkat. Az országos KISOK labdarúgó bajnokság elődöntő mérkőzésén csapatunknak a kaposvári felső ker. iskola csapatával kellett összemérnie erejét. A mérkőzés Kaposvárott került lejátszásra, ahol a kaposváriak igazán magyaros vendégszeretettel láttak vendégül bennünket. A hazai pályán játszó, nagyobb technikai tudású és jól edzett kaposváriaknak 0:0-s keményharcú első félidő után csak a második félidőben sikerült fölényre szert tenni és 4:1-re győzni.

A csapat tagjait nagy ezüstéremmel díjazták.

Benevezett sportkörünk a Bencés gimnázium által rendezett győri KISOK asztali-tenisz bajnokságra is. A csapat tagjainak sikerült az iskola részére az első helyet kiverekedni. A játékosok: Horváth János, Tóth István, Horváth Flórián és Török László 1-1 kis ezüstérmet nyertek mint első díjat.

A Győri Korcsolyázó Egylet rendezésében lebonyolításra került dunántúli KISOK műkorcsolyázás bajnoksága szintén sikert hozott a sportkörünknek. Ezt a bajnokságot Vida Gábor I. o. tanuló nyerte, akit nagy aranyozott éremmel és oklevéllel díjaztak.

 

1940-41 Igazgató:
Szentvári Miksa

Az iparoktatás és a magyar ipar fejlődésének új útjait nyitotta meg a gyakorlati irányú középiskolákról szóló 1938. évi XIII. t.-c., amellyel Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr életre hívta a négy osztályú és ipari érettségivel befejeződő ipari középiskolát. Az új iskolatípus hívatva van a gyakorlati irányzat gondos megtartása mellett olyan közműveltséghez, valamint ipari és gazdasági szaktudáshoz juttatni a tanulókat, amelynek birtokában, mint műhelyi vezetők, műszaki tisztviselők, de főleg mint önálló, művelt iparosok és vállalkozók hasznosan kapcsolódhatnak bele hazai iparunk és gazdasági életünk vérkeringésébe.

Az ipari középiskolák megszervezése iskolánk életében is fontos és mélyreható változást jelent, amennyiben a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr elrendelte az 1941-42. tanévtől kezdve iskolánk fémipari tagozatának fokozatos átszervezését gépipari középiskolává.

A lefolyt tanév iskolánk fennállásának negyvenedik éve volt, amely - történelmi fontosságú világesemények feszült légkörében - nemzetünk örvendetes gyarapodásának jegyében folyt le, s iskolánk életében is több jelentős változást hozott. Kincses Erdély és az istenáldotta Délvidék visszatérése a túláradó öröm érzése mellett azzal a tudattal töltötte el lelkünket, hogy még fokozottabb erőkifejtéssel és még nagyobb tettkészséggel kell munkálkodnunk nemzetünk boldogabb jövője érdekében.

Iskolai évünkre egy fájdalmas esemény veti tragikus árnyékát: szeptember hó végén történt megbetegedése és hosszabb szenvedés után 1940. november 12-én meghalt iskolánk igazgatója, Csizmazia Lajos. Az intézet vezetését ideiglenesen az igazgató helyettese, Fátay Ferenc tanár vette át, aki tanári teendőinek egyidejű elvégzése mellett mintaszerű lelkiismeretességgel és pontossággal látta el a naptári év végéig a reá bízott munkakört.

A Miniszter úr Õnagyméltósága az 1940. december 11-én kelt 67. 859/1940. V. I. számú rendeletével az iskola igazgatói teendőinek ellátásával Szentvári Miksát, a budapesti m. kir. állami felső ipariskola tanárát s gépészeti és szerelőipari műhelyfőnökét bízta meg, aki az iskola vezetését 1941. január hó 4-én vette át Nyáry László min. számellenőr jelenlétében.

A Miniszter Úr Õnagyméltósága az 1941. évi március hó 4-én kelt 68. 862/1940. V. 2. sz. rendeletével elrendelte fémipari tagozatunk fokozatos átszervezését gépipari középiskolává, a textilipari tagozat szakiskolai jellegének megtartása mellett. Az ipari középiskolákra a 79. 600/1941. V. 2. sz. rendelettel életbeléptetett Rendtartást a Miniszter Úr Õnagyméltósága a 79. 700/1941. V. 2. számú rendelettel a szakiskolákra is kiterjesztette.

Az év folyamán több helybeli és vidéki fiú- és leányiskola tekintette meg az iskola gyakorlati oktatását.

Az 1941. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron a magyar iparoktatást ismertető kiállításon több tetszetős, nagyméretű fényképben mutattuk be fém- és textilipari műhelyeink oktató munkáját és termékeit.

A tanév végén kétnapos kiállítást rendeztünk a tanulók ez évi rajzaiból, amelyet igen sok érdeklődő tekintett meg. A kiállított rajzanyag összefoglaló áttekintést adott és szép bizonyságot tett rajzoktatásunk eredményességéről, gyakorlatiasságáról és tanulóink elsőrendű rajzkészségéről.

Az iskola keresztény szellemének gyönyörű dokumentálása volt az a tény, hogy május 26-án a tanári testület és az ifjúság kiküldötteinek a jelenlétében megáldott keresztet kifüggesztettük a tantermekben és a műhelyekben. Azóta Krisztus keresztjének áldásával a munkáján dolgozik munkapadjai mellett a keresztény munkásság jövő reménysége.

Győri Nemzeti Hírlap, 1941. június 15.

"Jedlik Ányosról nevezik el az ősszel megnyíló győri gépipari középiskolát"

"A magyar kultúrpolitika új alapjait rakta le Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter, amikor az 1938. évi XIII. törvénycikkel életre hívta a gyakorlati irányú (ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági) középiskolákat.

Az új iskolatípus megteremtésének nagy társadalom-átalakító jelentősége van: az eddigi értelmiségi középosztály mellé egy új, a gazdasági életben tevékenykedő, termelő középosztályt kíván a magyar gazdasági élet számára nevelni. Gazdasági életünk nemzeti irányú átállításának idejében fokozottan fontos, hogy a magyar ifjúság a hivatalnoki életpálya helyett inkább a nagyobb lehetőségeket is nyújtó gazdasági pályákban lássa életcélját és pedig elsősorban nem mint alkalmazott, hanem inkább mint önálló vállalkozó. A termelésnek és az áruforgalomnak megnövekedett mai követelményei azonban a megfelelő szaktudás mellett fokozott közműveltséget is kívánnak a gyakorlati szakemberektől s a gazdasági középiskolák célja abban áll, hogy erős nemzeti érzéstől áthatott, művelt, de emellett elsőrendű gazdasági képzéssel és szaktudással is rendelkező gyakorlati szakembereket neveljenek.

Az ipari élet terén ez a feladat az új típusú ipari középiskolákra hárul. A most dúló háború mindenkit meggyőz arról, hogy az erőteljes iparosodás és az azzal járó életszint javulás nemcsak a nemzet gazdasági érdeke, hanem a nemzeteknek egyenesen létérdeke lehet.

Örömmel vehetjük tudomásul, hogy az újrendszerű ipari középiskolák szervezése során Székesfehérvár, Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad és Marosvásárhely után most Győr is megkapta a maga gépipari középiskoláját, amennyiben a m. kir. állami fém- és textilipari szakiskolának fémipari tagozata az 1941-42. tanévtől kezdve fokozatosan gépipari középiskolává alakul át. A szakiskola textilipari tagozata ezentúl is mint hároméves ipari szakiskola működik tovább.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter az új iskolát Jedlik Ányosról, a győri bencés gimnázium nagynevű egykori tanáráról nevezte el. A "győri m. kir. állami Jedlik Ányos gépipari középiskola" négy évfolyamú lesz, s ipari érettségivel végződik.

Városunk kultúrélete így egy fontos új intézménnyel gazdagodott, amelynek a helyi és környékbeli ipari és gazdasági élet szempontjából igen nagy jelentősége lesz."


1941-42 Igazgató:
Szentvári Miksa

A lefolyt tanévben az iskola fennállásának 41. évét töltötte be. Ebben a történelmi fontosságú évben, amely hős honvédeinknek drága hazánk és az emberi művelődés megmentéséért folytatott dicsőséggel teljes, önfeláldozó küzdelmének jegyében állt, mindnyájunkat az a tudat serkentett megfeszített, komoly munkára, hogy az otthoni fokozott munkával is némiképpen méltóak legyünk azokhoz a honfitársainkhoz, akik életüket és vérüket ajánlották fel a hazáért. És méltóak akartunk lenni ahhoz, aki 150 év előtt lett a magyar sors ajándéka, nemzetünk nagy tanító mesteréhez, a legnagyobb magyarhoz, gróf Széchenyi István szelleméhez.

A tanév lefolyása. A folyó tanévben indult meg a gépipari középiskola I. osztálya, míg a fémipari szakiskola II. és III. osztálya, valamint a textilipari szakiskola I-III. osztálya változatlan szervezeti keretek közt működött.

Nevelő munka. A tantestület ebben az évben is teljes odaadással végezte hivatásának legszebb munkáját, a férfivá serdülő ifjú lelkek nevelését, hogy tanulóink az iskolából kikerülve vallásos, erkölcsös, jó magyar állampolgárokká váljanak, akik áldozatos lélekkel, férfias, kemény munkával tudnak dolgozni a közért és önmagukért. A valláserkölcsi, hazafias és katonás nevelést szolgálták a régi és újabb nemzeti történetünk emléknapjain történt megemlékezések. Minden alkalmat felhasználtunk, hogy tanulóinkban kifejlesszük a fizikai munka szeretetét és megbecsülését. A katonás szellem és a vezetői képességek kifejlesztése céljából az igazgató a folyó tanévben is osztályparancsnokokat állított egy-egy megfelelő tanuló személyében minden osztály élére, akik az osztály életéről, napi eseményeiről jelentést tettek az igazgatónak a naponként tartott kihallgatásokon. A tanulók és szülők tájékoztatására összeállítottuk az iskolai rendszabályokat, amelyeket a tankerületi kir. Főigazgató úr 1321/1941-42. sz. rendeletével jóváhagyott s amelyeket a folyó tanévben rendszeresített ellenőrző könyvben közöltünk a szülőkkel és tanulókkal.

Az önképzőkör egy szakosztállyal működött, amelynek munkája ez évben a legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf emlékezetének jegyében folyt le. Havonként egy ülésen megemlékeztünk Széchenyi tanításairól, munkásságáról, szellemi hagyatékairól és ezzel kapcsolatban kötelességeinknek irányt szabtunk.

… A folyó tanévben indult meg a gépipari középiskola 1. osztálya. A gépipari középiskola 1. osztályába a felvétel alkalmassági vizsga alapján történt…. 100 tanuló jelentkezett felvételre, akik közül az előzetes tanulmányi eredmény alapján történt kiválasztással 70 tanulót bocsátottunk alkalmassági vizsgára .. orvosi, gyakorlati és képességvizsgálati részből állt .. a gyakorlati alkalmassági vizsga célja a tanulók kézügyességének, gyakorlati ismereteinek és fejlődésképességének megállapítása volt. A képességvizsgálaton vizsgáltuk az általános értelmességet, emlékezőképességet, figyelmességet, térszemléletet, érzékelést, stb.… 40 tanulót vettünk fel.

… A tüzelőanyag-beszerzési nehézségek miatt február 3-tól 8-ig rendkívüli iskolai szünet.

… Berta Orbán dr. és Maros Cirjék, a győri Szent Benedek rendi Czuczor Gergely Gimnázium tanárai….óraadók.

… A győri lakos (katolikus) tanulók vasárnap és ünnepnap 8 órakor a székesegyházban közösen hallgattak szentmisét… nagyböjtben… 2 napos lelkigyakorlat…. A "Mária Kongregáció" kéthetenként tartott gyűléseit 28 tanuló látogatta.

… A református vallású tanulók szorgalmasan jöttek templomba.

… Az evangélikus vallású tanulók szorgalmasan látogatták a hittanórákat. December 14-én Luther-ünnepélyt tartottunk.

… Az izraelita vallású tanulók valláserkölcsi magaviselete és hitélete kifogástalan volt.

… A fémipar tagozat II. és III. osztály… külső rendelésre és részben raktárra készítettek bádogos-, lakatos árukat, szerszámokat, esztergályos-, marós és gyalus munkákat, cukrászipari gépeket, 2 db körforgó sütőkemencét, traktormotorok-, gőzgép- és kazánjavításokat. Tanulóink kezelték az erőközpontként szolgáló Diesel-motort.

… Leventéink átérezték a leventeképzés fontosságát… Csapatunk a dandár levente parancsnokság által rendezett tanfolyammal kapcsolatosan meg lett bízva a II. korcsoport mintafoglalkozásának bemutatásával, amelyen úgy dolgozott, hogy a felsőbb parancsnokság dicsérő elismerését érdemelte ki.

… Az elemi légoltalmi ismeretek oktatása a testnevelési és egészségtan órák keretében történt ..

A Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. 200 P, a Győri Ipartelepek Rt. 200 P, a Győri Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Mérnök és Építészegylet győri osztálya 30-30 P, Jordán János dr., a Cardo faipari- és bútorkereskedelmi rt. Igazgatója 70 P, Nyíri Imre, a Magyar Waggon- és Gépgyár főmérnöke 30 P adománnyal járult a tanulók segélyezéséhez és jutalmazásához.

… a műhelyoktatók továbbképző tanfolyamát a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr megbízásából az 1941. év nyarán iskolánk rendezte meg, három hetes időtartammal… 40 műhelyoktató vett részt.

… a győri olasz lektorátus… ingyenes olasz nyelvi kezdő tanfolyamot szervezett… 16 tanuló vett részt.

 
1942-43 Igazgató:
Szentvári Miksa

A gépipari középiskola I. osztályába a felvétel a rendtartás 6.§-ában előírt alkalmassági vizsga alapján történt. Összesen 120 tanuló jelentkezett felvételre - 39 a gimnáziumból, 81 a polgári iskolából -, akik közül az előzetes tanulmányi eredmény alapján történt kiválasztással 87 tanulót bocsátottunk alkalmassági vizsgára. A felvett tanulóknak a tanév folyamán elért igen kielégítő tanulmányi eredménye megnyugtatóan igazolja a felvételi eljárás alaposságát és helyességét. A gépipari középiskola I. osztályában a beírás augusztus 29-én volt.

A tanítás a háborús viszonyok ellenére is zavartalanul folyt. A győri m. kir. állami Révai Miklós gimnázium - épületének hadikórház céljára történt igénybevétele miatt - 1943. október 5-től kezdve iskolánk épületében nyert elhelyezést. A gimnáziumi tanítás du. 2-6 óra közt folyt. A tüzelőanyag-beszerzési nehézségek miatt a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr december 20-tól január 24-ig rendkívüli iskolai szünetet rendelt el.
A rendkívüli viszonyok miatt a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az iskolai év korábbi bezárását is elrendelte.

Műhelyi oktatás. A fémipari szakiskola utolsó évfolyama a folyó tanévben bevégezte tanulmányait, ezzel intézetünk fémipari szakiskolai tagozata megszűnt. 41 évi fennállás alatt közel 1500 főnyi végzett fémipari szakiskolai tanuló hagyta el intézetünket, hogy tudását és műhelyünkben szerzett gyakorlati ismereteit az ipar szolgálatába állítsa. Az életben elért sikereik igazolják, hogy gyakorlati oktatásunk megállta a helyét és jó szakembereket adott az iparnak.
A műhelyi leltár egy revolver-esztergapad, villamos fúrógépek és egyéb apró szerszám beszerzésével bővült.

A levente kiképzés az elmúlt tanévben nagy nemzeti királyunk, Mátyás király emlékezetének jegyében folyt le. Kiképzési és nevelési munkánk során erőt merítettünk a dicső magyar múltból. Megértettük, hogy csak lángoló hazaszeretettől áthatott, céltudatos, összefogott, fegyelmezett munkával tehetjük naggyá hazánkat. Hangsúlyoztuk, hogy az erkölcsi értékeknek nemcsak a vezetőkben, hanem a nemzet minden egyes fiában meg kell lenniük, hogy az eredmények a mindent elsöprő erejükkel eszményi magasságba juthassanak.

Vitorlázó repülő oktatásban 9 vezényelt levente nyert kiképzést. Ezenkívül a csapat 23 főt vezényelt az ifjúvezető kiképző századba, akik majd hivatva lesznek arra, hogy a következő kiképzési évben, mint szakasz-, illetve rajparancsnokok működjenek a kiképzésben és vezetésben.

A Magyar Waggon- és Gépgyár r. t. 200 P, az Országos Villamosművek r. t. 200 P, a Győri Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara 100 P, a Magyar Mérnök- és Építészegylet győri osztálya pedig 40 P adománnyal járult a tanulók segélyezéséhez és jutalmazásához. Szabó Jenő úr, óraadó tanár, a Richards Richard győri finomposztógyár üzemvezető főmérnöke óradíját szegény sorsú tanulók segélyezésére engedte át. A Kultúra könyvkereskedés és Tóth János könyvkereskedő úr 6-6 db jutalomkönyvet adományozott a tanulók részére.

A folyó tanévben alakult meg a külön ipari-természettudományi szakosztály az önképzőkör keretében. A szakosztály gyűléseit kéthetenként tartotta külön a fém- és gépipari, illetve a textilipari tagozatú tanulók részére. A tanév elejétől mindvégig nagy érdeklődéssel vettek részt a tanulók a szakosztályi gyűléseken.

 
1943-44 Igazgató:
Szentvári Miksa

Az iskola múltjából:

Az 1938. 13. törvény a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági szakiskolákat érettségit adó középiskolákká szervezi.

Az 1941. évi március hó 4-én kelt 68. 862/1940. V. 2. sz. rendelet a fémipari szakiskolai tagozatot gépipari középiskolává szervezte át. Az iskola neve: M. Kir. Állami "Jedlik Ányos" Gépipari Középiskola és M. Kir. Állami Textilipari Szakiskola.
Az 1943-44. Tanévben az iskola fennállásának 43. évét töltötte be. A háború ötödik éve komoly erőpróba elé állította mindnyájunkat az alig 5 és fél hónap tartamú tanévben. De acélos lélekkel, fokozott kötelességtudással vállaltuk a nagyobb munkaterhet.

…A 140. 788/1942/VI. 2. sz. VKM rendelet alapján a tanévben nyílt meg a felnőttek középiskolai I. osztálya is.

A gépipari középiskola I. osztályába a felvétel a rendtartás 6. paragrafusában előírt alkalmassági vizsga alapján történt. Összesen 159 tanuló jelentkezett felvételire. (Megjegyzés: felvettek 42 tanulót.)

A felnőttek gépipari középiskolai I. osztályába a felvételre jelentkezők száma 48 volt… 43 tanuló nyert felvételt.

A győri m. kir. Állami Révai Miklós gimnázium - épületének katonai igénybevétele miatt - az elmúlt tanévben is iskolánk épületében nyert elhelyezést… a tanév április hó 1-jén fejeződött be.

…A katonai szellem és a vezetői képességek kifejlesztése céljából az igazgató a folyó tanévben is osztályparancsnokokat állított egy-egy megfelelő tanuló személyében minden osztály élére, akik az osztály életéről, napi eseményéről jelentést tettek az igazgatónak a naponként tartott kihallgatásokon.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a 98. 459/1943/V. 4. sz. rendelettel elrendelte a filmoktatásnak az ipari középiskolákba való bevezetését.

A magyar nyelvi oktatás keretében behatóan foglalkoztunk a nyelvhelyesség kérdéseivel. A tanítási órákon szerzett alapismereteket az önképzőkör nyelvvédő munkássága mélyítette el… Különös gonddal irtottuk az iparban még ma is nagy számmal található idegen szókat. Egy-egy jobban begyökerezett idegen szakkifejezés magyarításánál az ipari tárgyak szaktanárai látták el jó tanáccsal a magyar nyelv tanárát. Tanulóink nagy kedvvel olvasgatták a Magyarosan c. folyóiratot, Kosztolányi Dezső összegyűjtött nyelvvédő cikkeit, Halász Gyula Édes anyanyelvünk c. könyvét és Pintér Jenő nyelvvédő könyveit.
A testnevelési órákat ebben a tanévben a győri kir. kat. Tanítóképző intézet tornatermében tartottuk meg… különösen a szertornához volt nagy kedve a tanuló ifjúságnak…

A leventekiképzés az elmúlt tanévben Szent László királyunk emlékezetének jegyében folyt le. A Lovagkirály vitézségét, lovagiasságát és hűségét állítottuk eszményképül az ifjúság elé…

…a Győr ellen április hó 13-án bekövetkezett súlyos légi támadás… szerencsére megkímélte tanulóinkat.
Ifjúsági körök működése:

a) Az irodalmi szakosztály:… Az ülések műsorát felolvasások, önálló előadások, szavalatok, zeneszámok, színművek szebb részeinek előadása, könyvismertetések töltötték ki…
Több ízben volt szavalóverseny is…
b) Az ipari - természettudományi szakosztály… ki kell emelnünk, hogy majdnem minden gyűlésen volt olyan műsorszám, amely háborús haditechnikai vagy hadigazdálkodási kérdést ismertetett gépészeti vagy textilipari vonatkozásban.
c) A repülőszakosztály 1942-ben alakult meg… A Magyar Waggon- és Gépgyár reposztályának rendezésében lezajló modellversenyen Tűz Zoltán III. K. oszt. tanuló "Turul"-ja a sikló gépek versenyében a második lett.
d) Sportkör működött… atlétikai-, labdarúgó-, torna- és síszakosztály.

Az ipari érettségit tett tanulók felvehetők a M. Kir. Kereskedelmi főiskolára, a M. Kir. Honvéd "Ludovika" akadémiára, a M. Kir. "Bolyai János" honvéd műszaki főiskolára és legalább "jól érett" eredmény esetén az állami polgári tanárképző főiskolára is.


Az 1944-45. és az 1945-46. tanévről nincs értesítő.

1945. április 28-án indult újra az oktatás.

1945. július 16. Az iskola történetében az első érettségi vizsga. (A háború, a diákok katonáskodása miatt csak ekkorra lehetett megszervezni a vizsgát.)

 
1946-47 Igazgató:
Szentvári Miksa

A gépipari középiskolai tagozat I. osztályába felvételre jelentkezett tanulók alkalmassági vizsgálatát augusztus 26-án-28-án tartottuk. Felvételre jelentkezett 140 tanuló, akik közül felvétetett 34 tanuló. A textilipari szakiskolai tagozaton 59 jelentkező közül 32 tanuló nyert felvételt az I. osztályba.

… Minthogy főhatóságunk előrelátó gondoskodása folytán tüzelőanyaggal is kellően el voltunk látva, a tanítás a téli hónapok alatt is megszakítás nélkül folyt…

Az iparügyi miniszter úr 55. 754/VII/1946. sz. rendelete alapján a lefolyt iskolai évben nyílt meg a Győri Dolgozók Gépipari Középiskolája. Anyaiskolául a miniszteri rendelet iskolánkat jelölte ki… vezetésével Szentvári Miksa igazgatót bízta meg… I. osztályába 25 tanuló nyert felvételt. A tanítás október 1-jén kezdődött s az ún. téli tanév - a március 10-12-én tartott osztályvizsgálatok után - március 14-én fejeződött be. Ezt követően ú.n. nyári tanéve március 18-án kezdődött és augusztus hó végén fog befejeződni.

Iskolánkat jelölte ki anyaiskolául az iparügyi miniszter úr a Szombathelyi Dolgozók Gépipari Középiskolája számára…

Az 1946/47. iskolai évben megnyílt Győri Állami Felső Építőiskola átmenetileg iskolánk épületében nyert elhelyezést…

Iskolaépületünk súlyos háborús kárainak helyreállítása 1946. évi október hóban megkezdődött… Az épület - helyreállítási munkák költsége kb. 400. 000 Ft.

… Az "Eötvös Lóránd" Ifjúsági Önképzőkör irodalmi és természettudományi tagozattal működött… A havonta tartott üléseket színdarabrészletek előadása, nyelvvédő előadások, versenyszavalatok, ének- és zeneszámok, a természettudományi tagozaton műszaki és szociális tárgyú előadások tették változatossá. Az önképzőkör két pályázatot hirdetett: egy rajzi és egy műszaki pályázatot, amely utóbbinak tárgya a győri és Győr környéki hidak háborús rombolásának és helyreállításának ismertetése volt. Mindkét pályázat díját Szabó Imre II. T. osztályú tanuló nyerte el.

… a helybeli iskolák labdarúgó körmérkőzésén, valamint a székesfehérvári tantestület középiskolásainak kerületi labdarúgó bajnokságában iskolánk második helyezést ért el.

Az elkövetkező tanévekben időszakosan jelentek meg évkönyvek, ezért a jelentős eseményeket csak felsoroljuk:

 
1948

Megépült a Nagy Jenő utcai épületrész II. emelete. Az intézménytől megvonták a Jedlik Ányos nevet.

Új elnevezése: Általános Gépészeti Állami Műszaki Középiskola Textilipari tagozattal.


"Műszaki népi kollégium"

Győrmegyei Hírlap, 1948. jún. 15: NÉKOSZ intézkedése: az 1948-49. tanévtől a győri középiskolás fiú kollégiumok szakosított formában működnek… "akik a győri Általános Gépészeti Állami Műszaki Középiskolában - a textilipari - építőipari műszaki középiskolában tanulnak, felvételüket az alábbiak szerint kérik: II. Rákóczi Ferenc népi kollégium, (Győr, Bajcsy-Zsilinszky u. 33. I. em.)
 
1955

Ismét felveszi Jedlik Ányos nevét: Jedlik Ányos Közlekedési Gépészeti Technikum

Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. június 22.

A Jedlik Ányos Gépipari Technikum 50 évvel ezelőtt végzett növendékeinek jubileumi ünnepsége

"Vasárnap délelőtt meghitt baráti találkozóra gyűltek össze a győri Gépipari Technikum 50 évvel ezelőtt és az idén végzett növendékei. A Himnusz eléneklése után az összegyűlt ünneplő közönség nagy tapssal és örömmel fogadta az ország különböző részeiből megérkezett 50 évvel ezelőtt végzett tanulókat: Brischa Bélát és Hegedüs Zoltánt, valamint az iskola legelső tanárát, Hanzély Gyulát, aki 35 éves munkássága után 1932-ben nyugdíjba vonult és 83 éves, őszülő fejjel megjelent az ünnepélyen.

Az ünnepélyt az iskola jelenlegi igazgatója, Gergelyi Kornél nyitotta meg. Ünnepi beszédében ismertette az iskola 50 éves történetét és fejlődését. Gergelyi elvtárs beszéde után felszólalt Bartos Lívia, a Kohó- és Gépipari Minisztérium kiküldötte, valamint a Megyei Tanács oktatási osztályának vezetője, Karl Géza. Üdvözölték a megjelenteket és jó munkát kívántak a tanulóknak.

A diákok nevében Sarkadi Dénes megígérte az iskola vezetőinek és elődeiknek: "Hűek maradunk hagyományainkhoz és úgy tanulunk, dolgozunk, hogy iskolánk továbbra is a megye egyik büszkesége legyen." - Ezután Simon Ferenc, az iskola tanára előadást tartott Jedlik Ányosról, a nagy magyar fizikusról és feltalálóról, akinek nevéről ezen az ünnepélyen az iskolát elnevezték.

Az ünnepi előadás és beszédek után a tanulók műsora következett. Káldy Eszter III. osztályos tanuló Ady: Üzenet egykori iskolámba című versét szavalta. A szavalat után tánc következett. Az iskola kibővített tánccsoportja Győr-Sopron megyei népi táncokat adott elő.

Ezután a tornászok következtek. A fiúk finoman kidolgozott gyakorlattal szerepeltek, s ezzel bebizonyították, hogy szorgalommal és jó tanárral még tornaterem nélkül is szép eredményt tudnak elérni. Az ünnepélyen nagy sikerrel szerepeltek az iskola zenészei is. Először Jancsovics Antal hegedűszólójában gyönyörködhettünk, később pedig Pöheim Béla harmonikaszólójában. Pöheim Béla csupa érzéssel játszotta Rimszkij-Korszakov Hindu dalát.

Az ünnepélyt a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár énekkara zárta be. Ünnepély után közös ebéd várta a megjelent vendégeket.

08

 

Közlekedési gépészeti technikum óraterve 1955-56.
Közlekedési gépész szak

Tantárgyak

Osztály

 

I.

II.

III.

IV.

 

Heti óraszámok

Magyar nyelv és irodalom

3

3

2

2

Történelem

2

2

2

2

Földrajz

2

-

-

-

Orosz nyelv

2

2

2

2

Matematika

5

4

3

3

Fizika

2

2

-

-

Kémia

3

-

-

-

Ábrázoló geometria

3

-

-

-

Szabadkézi rajz

2

-

-

-

Munkaegészségtan

1

-

-

-

Testnevelés

2

2

2

2

Mechanika

-

3

-

-

Elektrotechnika

-

-

2

3

Gépelemek

-

3

4

-

Általános és járműgéptan

-

-

3

4

Szakrajz

-

3

3

4

Technológia

2

4

4

5

Üzemgazdaságtan

-

-

1

1

Laboratóriumi gyakorlatok

-

2

2

2

Műhelygyakorlatok

8

7

7

7

ÖSSZESEN

37

37

37

37

Forrás: iskolai tantervek

 

Közlekedési gépészeti technikum óraterve 1955-56.
Általános gépész szak

Tantárgyak

Osztály

 

I.

II.

III.

IV.

Magyar nyelv- és irodalom

3

3

2

2

Történelem

2

2

2

2

Földrajz

2

-

-

-

Orosz nyelv

2

2

2

2

Matematika

5

4

3

3

Fizika

2

2

-

-

Kémia

3

-

-

-

Ábrázoló geometria

3

-

-

-

Szabadkézi rajz

2

-

-

-

Munkaegészségtan

1

-

-

-

Testnevelés

2

2

2

2

Mechanika

-

3

-

-

Elektrotechnika

-

-

2

3

Gépelemek

-

3

4

-

Géptan

-

-

3

3

Szakrajz

-

3

3

4

Technológia

2

4

4

5

Üzemgazdaságtan

-

-

1

1

Laboratóriumi gyakorlatok

-

2

2

2

Műhelygyakorlatok

8

7

7

8

ÖSSZESEN

37

37

37

37

Forrás: iskolai tantervek

 

 
1971-74

Szakközépiskolai képzés:

"A szakközépiskolai érettségivel rendelkezők 1972 óta egy éves tanulás után technikusminősítő vizsgára jelentkezhettek, és sikeres vizsga után technikusi címet kaptak. A KGM az iskolát a gyártástervező technikus képzés bázisává jelölte ki."

(Szalai József: Egy iskola a város szolgálatában.)


Elkészül az iskola új épületszárnya a Tanácsköztársaság (Szent István) úton. Lehetővé válik a kabinetszerű oktatás.

 

Gépgyártástechnológiai szakközépiskola óraterve 1971-72.
Gépgyártástechnológiai szak

Tantárgyak

Osztály

 

I.

II.

III.

IV.

 

Heti óraszámok

Magyar nyelv- és irodalom

3

3

3

3

Történelem

2

2

2

2

Világnézetünk alapjai

-

-

-

3

Orosz nyelv

2

2

2

2

Gazdasági földrajz

2

-

-

-

Matematika

5

4

3

3

Fizika

3

3

-

-

Kémia

4

-

-

-

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Műszaki rajz

4

2

-

-

Munkavédelem

-

-

1

-

Üzemgazdaságtan

-

-

2

-

Testnevelés

3

3

3

3

Mechanika

-

3

-

-

Villamos gépek

-

-

-

2

Elektrotechnika

-

-

3

-

Anyag- és gyártásismeret

2

2